Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-04 / 102. szám
12 Kelet-Magya rország KULTÚRA 1993. május 4., kedd Ki Mit Tesz Réti János i Mit Tud idején (mi tagadás táncdalfesztiválkor is) hajdanán elnéptelenedtek az utcák és „a nép, az Isten adta nép” egyként sereglett a képernyők elé, hogy tanúja legyen a nagy eseménynek. Annak, hogy fiatal, zsenge vagy kevésbé zsenge tehetségek, de legalábbis ígéretek, a kamerák segítségével hogyan indulnak el a göröngyökkel és buktatókkal teli, ám világot jelentő művészpálya és a vele járó népszerűség útján. Azóta ez a láz is, mint annyi túlexponált lelkesedés, alábbhagyott ugyan a közvéleményben, de amikor eljön az első egyenes adás ideje, bennünket mégis ott talál a készülékek előtt. És nagyobbat fog dobbanni a szívünk, amikor a műsorvezető ismerőst, ismerősöket, megyénkből, városunkból valót, netán falunkbélit szólít a reflektorok fókuszába. Akkor büszkék is leszünk, dagadni fog a keblünk és bízvást mondogatni fogjuk, hogy lám-lám a szabolcsi, a szatmári, a beregi fiatalok semmivel sem maradnak el a dunántúliak, de a budapestiek mögött sem. Számukra kedvezőtlen döntés esetén pedig elmondjuk a tekintélyes zsűrit mindennek, csak hozzáértő szakemberek tisztes gyülekezetének nem. De addig mit teszünk, mit tesznek, akik tehetnének a továbbjutottakért? Azokért, akiknek esélyük van rá, hogy ennek a tájnak a lakóit az itt élő embereket reprezentálják ezen a sajátos hatású, és mindenképpen közvéleményt formáló seregszemlén. Mert ha elhisszük ezt, ha nem, a közönség annak alapján is rangsorol, megítél és a többi, hogy honnan, melyik vidékről, melyik megyéből hányán, kik és milyen színvonalon kiállított műsorszámmal kerülnek képernyőre. Márpedig ez nem akkor és ott fog eldőlni, hanem mostanában valamikor, valahol még a kulisszák, illetve paravánok mögött. Azokat, akik továbbjutottak a megyéből — tényleg kik is? kikért szurkolhatunk? — most kellene felkarolni, bemutatni, népszerűsíteni, menedzselni, amíg rá vannak utalva és nem később felfedezni a felfedezetteket, amikor már boldogulnának gyá- molítás nélkül is. Most kellene megkérdezni tőlük, hogy mivel tudnánk segíteni őket! És áldozni, ha kell, időt, ha kell, pénzt, ha kell, fáradságot, mozgósítani kapcsolatokat az érdekükben — a tisztesség határain belül —, megteremtve a későbbi siker hátterét és minden lehető feltételét, ami tőlünk telik. A z adásba kerülő fiatalok a mi nagyköveteink lesznek az ország nyilvánossága előtt. Álljunk mellettük amennyire és amivel csak tudunk egészen a szignál fel- csendüléséig. Akkor és ott elválik, hogy közülük KI MIT TUD. Most és itt az lesz nyilvánvaló, hogy KI MIT TESZ. Közülünk, akik tehetnek, vagy egyáltalán tehetnének. Siker Pécsett Nyíregyháza (KM - B. I.) — Szép trófeákat hoztak haza a nyíregyházi művészeti szakközépiskola végzős diákjai Pécsről. A napokban a szakközépiskolák számára megrendezett országos rajzversenyen a második helyet Győri Tibor, a harmadikat Biros Krisztián, a negyediket pedig Fitos László szerezte meg. Három évvel ezelőtt épp a nyíregyházi szakiskola kezdeményezésére határozták el, hogy a művészeti szakiskolák számára évente egy alkalommal rajzversenyt hirdetnek meg. Ezen a nemes versengésen a nyíregyházi diákok mindig eredményesen szerepeltek, de ilyen jól még sohasem. Két feladatot kellett elkészíteni, egy akt tanulmányt és egy másik rajzot. A nyíregyházi iskolában folyó szakmai munkát a zsűri igen jónak értékelte. (A diákok tanárai: Erdei Anna és Mészáros Gábor). Tibor egyébként alkalmazott grafikusnak készül, a múltkorában már láthattuk az egyik plakátját, amely a Piccoli Archi zenekara által szervezett nemzetközi találkozójára készült. Egyébként az iparművészeti főiskolára készül, Krisztiánnal együtt. Fitos Laci viszont tehetsége ellenére másfelé veszi az útját, a debreceni teológiára adta be a jelentkezését. Reméli, azért ott is foglalkozhat művészettel. Új főiskola Nyíregyházán Nyíregyháza (KM) — Meglehet, hogy hamarosan új főiskolája lesz Nyíregyházának. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett, levelező tagozatos iskolájáról van szó. Az új intézmény a főiskola és a PERFEKT vállalat szervezésében kezdi majd el munkáját. Nem volt könnyű eddig azoknak, akik számviteli főiskolai végzettséget akartak szerezni, mivel Budapestre vagy Salgótarjánba kellett utazniuk. Ráadásul egyre több pénzügyi szakemberre van szükség, és a régi szakembereknek is át kell képezniük magukat, hiszen az új számviteli törvény az egész számviteli rendszert megváltoztatta. Nehezíti a helyzetet, hogy 1995-től a mérleget csak okleveles könyvvizsgálók hagyhatják jóvá. Ezen kíván segíteni majd a nyíregyházi iskola, amely már az ősszel megkezdi az előkészítő tanfolyamok indítását. Itt is kell majd tenni felvételi vizsgát, ami a mérlegképes végzettséggel rendelkezőknek könnyebb lesz, mivel oklevelük hatvan pontot ér. Nyíregyházán matematikából és történelemből indítanak ősztől előkészítőt, ha lesz kellő számú jelentkező. A főiskola pedig a 94/95-ös tanévtől indul majd. Az előkészítővel kapcsolatosan egyébként a PERFEKT vállalat május 7-én, pénteken 14 órától tart a nyíregyházi Szabadság téri szakszervezeti székházban tájékoztató megbeszélést. Megújul a Zrínyi Ilona Gimnázium épülete Az utolsó simítások az új tornatermen Nyíregyháza (KM - B. I.) — Létrák, malterosládák, ko- pácsolás. Néha több kőművest és segédmunkást látni a nyíregyházi Zrínyi gimnáziumban, mint diákot. Nem lehet könnyű mostanában sem a gimnazisták, sem a tanárok élete. Mert a több mint fél éve tartó nagy átalakítás és bővítés mellett az iskolában a tanítás „zavartalanul folyik”. Pintér Miklós a gimnázium igazgatója tájékoztatását azzal kezdi, hogy minden kényelmetlenség ellenére örülnek az építkezésnek, amely szinte a tanév elején megkezdődött. Természetesen rengeteg szervezés kellett ahhoz, hogy minden órát valahogyan megtarthassanak, szükségtantermeket vettek igénybe. De hála a figyelmes és szorgalmas építőknek, menetrendszerűen készül minden. Halaszthatatlanul szükség volt erre a bővítésre, ugyanis az 1962-ben épült gimnázium ugyanis kicsi lett. Most mintegy 300-zal többen tanulnak itt, mint ahány diákra az iskolát tervezték. A Zrínyi a megye egyik legkedveltebb középfokú intézményévé vált, most is több mint háromszor annyian jelentkeztek ide, mint amennyien felvételt nyerhetnek. A gimnázium egyike volt azoknak az iskoláknak, ahol kísérletképpen bevezették a fakultációs rendszert, és bizony az osztályok átlag létszáma is megközelíti a negyven főt. Szükségszerű lett tehát a bővítés, amelyet nem halogathattak tovább. Az önkormányzat 80 milliót adott erre a célra, további 20 millió pedig cél- támogatásként érkezett. Már most lehet látni, hogy megváltozik az iskola képe. A jobb szárny egy emelettel bővül, magas tető kerül az iskola épületére, és készül egy hatalmas, 608 négyzetméteres tornaterem is. Az építkezés során az iskola mindenképp korszerűbbé válik, fűtési rendszere, sziHarasztosi Pál felvétele getelése is modernebb lesz. Összességében 8 új tanteremmel és csoportszobával, három szertárral, új tornateremmel, tanári szobával és kondicionáló teremmel bővül az intézmény. A tornaterem építése épp a befejezéséhez közeledik, és május 14-én adják majd át. Másnap lesz a ballagás. Társasági látogatás Nyíregyházán Kívánatos, hogy sok erdélyi diák vegyen részt a magyar tanulmányi versenyeken Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Romániában is működik a magyar TIT-hez hasonló szervezet, igaz, jóval fiatalabb. Az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság négy évvel ezelőtt alakult, és egyre több támogatást kap magyar társszervezetétől. A Nyíregyházi Jurányi TIT Centrum is segíti munkájukat. A szabolcsiak érthetően a szatmárnémeti szervezetet támogatják elsősorban. Szatmári diákok Szabolcsban Tehetséges szatmári diákok rendszeresen részt vehetnek szabolcsi tanulmányi versenyeken; matematikai, fizikai, kémiai segédanyagokat kapnak, de diavetítőket és számítógépeket is juttattak már el számukra. A nyíregyházi nyári egyetemen több erdélyi diák vehet részt díjmentesen, és kölcsönös az előadók meghívása is. A múlt héten az erdélyi társaság népes csoportja és pedagógusok látogattak el Nyíregyházára. Sepsiszent- györgyről jöttek. Háromnapos útjuk során fölkeresték a tanárképző főiskolát, és több más iskolát is. Ellátogattak természetesen a TIT-hez is. Kevés a műszaki információ Vezetőjüket, Rákosi Zoltánt, a sepsiszentgyörgyi szervezet elnökét, megyei főtanfelügyelőt kértük meg, beszéljen munkájukról. — Bizonyára Magyarországon is ismeretes, hogy lakóhelyünk, a többségében magyarlakta Kovászna megye, menynyire elszigetelt. Nincs ez másképp a tudományos élet területén sem. Nagyon kevés műszaki információ érkezik hozzánk. A szakiskolákban például csak román nyelven folyik a műszaki ismeretek oktatása. Egyik célkitűzésünk éppen a műszaki nyelvnek anyanyelven való oktatása lenne. Van tehát tennivaló bőven. □ Céljuk eléréséhez milyen lehetőségeik vannak? — Szerencsére sok segítséget kapunk Magyarországról. Legfontosabb talán a tanártovábbképzés, fizikából, matematikából és kémiából. A régi oktatási rendszer felbomlott, és sok minden most van kialakulóban. Nagyon fontos, hogy jól képzett tanáraink legyenek. Sok módszertani anyag is eljut hozzánk. Európai színtű képzést szeretnénk mi is megvalósítani. □ Vannak-e az erdélyi diákoknak magyar kapcsolataik? — Kívánatos, hogy egyre több erdélyi diák részt vehet a különböző magyar tanulmányi versenyeken. Ezt természetesen nálunk előversenyek előzik meg, amelyeken egyre többen vehetnek részt. A győztesek magyarországi versenyen való részvétele pedig minden szempontból ösztönző diákjaink számára. Praktikusabb az otthoni képzés □ Milyen segítségre volna még szükségük? — A szellemi táplálék minden területen nagyon fontos. Tanáraink továbbképzése pedig úgy volna a legszerencsésebb, ha nem elsősorban Magyarországon, hanem otthon, Romániában történne. Nagyon sokba kerül nekünk a magyar^ országi kurzusokon való részvétel. A fejedelem szablyája Nyíregyháza (KM) — Enyhén ívelt pengéje sima. Egyenes keresztvasát aranyozott ezüst sodronyzománcos indaminta borítja, ezüst karmokba foglalt türkizzel és almandi- nokkal díszítve. Hasonlóképpen borították markolatát, melynek kupakját egy nagy méretű türkiz zárja le. A penge egyik lapján a fejedelem vésett mellképe, jobbjában jogar, alatta felirat: GEORGIVS RAKOCI dei gracia PRINCEPS TRANS- VLVANIAE, míg a másik lapján Erdély címere. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem szablyáját Kállay Kristóf nagykövet helyezte el letétbe a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Az értékes ajándéknak kalandos története van. Sokáig ismeretlen erdélyi család tulajdonában volt, a II. világháború után egy londoni antikváriumban bukkant fel, ott vásárolta meg egy angol lord, aki a Szuverén Máltai Lovagrend Nagymesterének ajándékozta 1992-ben. Tőle került Kállay Kristófhoz. Rákóczi Györgynek még egy másik szablyájáról tudunk, amelyik a Nemzeti Múzeum tulajdona. Azt viszont nem fejedelemként viselte. Az értékes szablyát egyébként hamarosan az érdeklődők is megtekinthetik a nyíregyházi múzeumban, mégpedig Bethlen Gábor és Báthory Gábor szablyájának kíséretében. A múzeumi világnap alkalmából május 15-én és 16-án, két napig csodálhatja meg a közönség. Szabadtéren Szeged (MTI) — A Szegedi Szabadtéri Játékok nyári évadjának programjáról tájékoztatták a sajtó képviselőit Az idén 12 előadásban öt produkciót — ebből négy bemutatót — láthat a közönség a Dóm téren július 17. és augusztus 21. között. Ezúttal az előadások mindegyike zenés karakterű. A prózát a július 18-tól 23-ig tartó Szabad Színházak Nemzetközi Fesztiválja képviseli. A Dóm tér programja Verdi Aidájával kezdődik. A látványos, nagyszabású opera utoljára 1977-ben szerepelt az ország legnagyobb szabadtéri színpadán. A mostani előadás olasz nyelvű lesz, nemzetközi szereposztással. A műsorban szerepel a Szegedi Balett ősbemutatója, Imre Zoltán-Márta István: Szent Antal megkísértése című produkció, továbbá Mascagni: Parasztbecsület című operája és Lehár Ferenc: Cigányszerelem című daljátéka. Balánszky-Demkó Péter felvétele
