Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-22 / 118. szám

1993. május 22., szombat TÚL A MEGYÉN Harmincszázalékos volt a részvétel a TB-választáson Budapest (ISB - S. Z.) — A pénteki késő délutáni elő­zetes adatok szerint a 7 884 896 választópolgár kö­zül 2 243 339 biztosan részt vett a választáson — tájé­koztatták lapunkat az orszá­gos választási iroda munka­társai. Ez 27,09 százalékos arányt jelent, vagyis fölötte van a 25 százalékos küszöb­értéknek, így a választás már sikeresnek tekinthető. A becslések szerint a 20 órai zárásra ez az arány megha­ladja a 30 százalékot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében délutánig közel 130 ezren éltek szavazati jogukkal, s ez meghaladja az országos átlagot. Kitettek magukért a főváros lakói is, közülük több mint 442 ezren szavaztak, az arányuk 29 százalék. 32-34 százalék körüli volt a részvétel Borsod, Nógrád és Vas me­gyében, a legkevesebben Bács-Kiskun megyében (22 százalék), Hajdú-Biharban (24 százalék) és Pest megyében (23 százalék) voksoltak a sza­vazásra jogosultak közül. Ettől függetlenül már délután ér­vényes volt országosan a tár­sadalombiztosítási választás, hiszen harminc százalék felett volt a részvétel, így jövőre nem kell megismételni. Kisebb problémákról is be­számoltak az országos válasz­tási iroda munkatársai. Szé­kesfehérváron például bomba­riadó zavarta meg a szavazást. Szarvason a 20. számú sza­vazókor előterében pénteken reggel fél kilenc tájban egy helybéli szavazópolgár felpo­fozta régi haragosát, a szom­szédját, aki ott a szavazatsze­dő bizottság elnökeként tevé­kenykedett. A szavazatszedő bizottság értesítette az atroci­tásról a jegyzőt, aki végül is kihívta a rendőrséget. A po­fozkodó szavazó a rendőrök­kel szemben is támadóan lé­pett föl, megütötte és megrúg­ta őket. Karakas Ferenc őr­nagy, a Békés Megyei Rend­őr-főkapitányság közrendvé­delmi osztályának a vezetője elmondta: előkerült a gumibot és a bilincs is, a garázda em­bert előállították a városi kapi­tányságra. A társadalombiztosítási vá­lasztást haragosával való leszámolásra fölhasználó szarvasi polgár a nap folya­mán a szarvasi rendőrség ven­dégszeretetét élvezte, ellene folyik az eljárás. Idegállapotát orvosok vizsgálják. Debrecenben az egyik sza­vazókört ideiglenesen be kel­lett zárni, mivel a szavazat­szedő bizottságban a törvény­ben előírtnál eggyel kevesebb tag dolgozott. A bizottságot kiegészítették, új urnát hoztak, s csak később döntik el, mi lesz az addig leadott szavaza­tok sorsa. A Fővárosi Választási Bi­zottság tájékoztatása szerint délelőtt a XX. kerületben szavazás közben egy választó- polgár elhunyt, emiatt másik helyiségben folytatták a mun­kát. A XIX. kerület 2., 3. és 4. szavazókörében, az Eötvös utca 13. szám alatti iskolában fél tizenkettő körül bombaria­dót jeleztek. Emiatt az iskolát, ahol a szavazással egyidejűleg tanítás is folyt, ki kellett üríteni. Miután a tűzszerészek át­vizsgálták az épületet — nem találtak semmit sem —, foly­tatták a szavazást. Kovács Endre, a választási munka- csoport vezetője elmondta azt is, hogy több kerületben pót- urnákat kellett elhelyezni, mi­vel megteltek a reggel kirakott gyűjtőedények. Kapocs a tájegységek között Pénteken ünnepélyesen lerakták a cigánd-tiszakanyári híd alapkövét Harasztosi Pál felvétele Elhunyt Ritter Aladár Budapest (MTI) — Éle­tének 91. évében csütörtö­kön elhunyt Ritter Aladár, a magyar újságírás doyenje, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének tiszte­letbeli elnöke. * * * Ritter Aladár 1903-ban született Erzsébetfalván, 1925 óta volt újságíró. Töb­bek között a Tolna vár­megye és a Magyar Hírlap munkatársa, majd a Kis Új­ság és a Magyar Hétfő szer­kesztője volt. 1944-ben mint baloldali újságírót inter­nálták. A háború után tördelőszerkesztőként tevé­kenykedett. Számos újság — a Magyar Hírlap, a Sza­bad Ifjúság, az Esti Hírlap, a Magyarország — tipog­ráfiáját tervezte meg. 1957 óta a MÚOSZ Újságíró Iskoláján tanított újságter­vezést, és tíz éven át oktatott a nemzetközi szövetség is­kolájában. Az Esti Hírlap tördelőszerkesztőjeként vo­nult nyugdíjba. 1989-ben a Mai Nap, az első kisformá- tumú hazai napilap ter­vezése is az ő nevéhez fűző­dik. Bankok az expóért Budapest (MTI) — Az expo megvalósításában részt vevő magyar vállal­kozók hitelhez jutását meg­könnyítő megállapodásról tárgyalt pénteken a Világki­állítási Programiroda és a fontosabb magyar bankok vezetői pénteken. A banki szakemberek megállapod­tak: egy héten belül egyez­tetik elképzeléseiket és kö­zös álláspontot alakítanak ki, így június közepére már konkrét formát is ölthet a pénzintézetek együttműkö­dése. A pénteki tárgyalások célja az volt, hogy a felek módot találjanak arra, mi­ként lehet minél több ma­gyar vállalkozásnak ked­vező feltételeket teremteni, hogy bekapcsolódhassanak az expo munkálataiba. Cigánd (KM - BJ) — Mér­földkőnek, sorsfordulónak, történelmi eseménynek nevez­te Németh Károly, Cigánd pol­gármestere 1993. május 21-ét, azt a napot, amikor a Tisza töltése mellett egy tisztáson százak gyűltek össze, hogy tanúi legyenek, hogy Scham- schula György közlekedési és hírközlési miniszter elhelyezi egy új híd alapkövét. A Tisza és a Bodrog mostani lágy, sok­szor azonban fojtó öleléséből végre kibontakozhat e vidék, ahol a vasút felszámolásával úgy tűnt: megáll az idő, rezer­vátum lesz a Bodrogközből. Rajkai Zsolt, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára rövid beszédében a hasonló gondok­kal küszködő Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szat­már-Bereg megyéket a határ­átkelők megnyitásával a szomszédos országokkal is összekötő híd fontosságáról szólt rövid beszédében. Budapest (ISB - R. S.) — Önálló képviselői indítványt terjeszt a T. Ház elé Kosa La­jos. A Fiatal Demokraták Szö­vetségének országgyűlési kép­viselője a társadalombiztosí­tásról szóló törvény módosítá­sát indítványozza. Kérdésünk­re válaszolva Kosa Lajos el­mondta: azért javasolja a sza­bálygyűjtemény megváltoz­tatását, mert járadékfizetési szempontból ma rendkívül hátrányosan érinti az iskola- szövetkezeteket és tagjait. Korábban az iskolaszövet­kezeteknek a nappali tagoza­tos diák tagjaik után csak bale­setbiztosítást kellett fizetniük, hiszen a törvény mentesítette Budapest (MTI) — Ser- téspestises állatokat találtak az állategészségügyi hatóság szakemberei pénteken, Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megye két községében, Mérken és Vállajon — tájékoztatta a Az alapkőletétel Hagyomány volt itt koráb­ban is — emlegette fel —, hogy a képviselők megígérték a híd felépítését. A mai nappal ez a hagyomány megszakad, mert ígéret nincs, híd viszont lesz: 1,3 milliárd forintért a volt polgári Tisza-hidat építik itt fel, amely tranzitút része lesz Szlovákia és Románia kö­őket a munkabérük alapján kiszámított társadalombiztosí­tási járulék lerovása alól. A gimnazistákat és az egyete­mistákat hallgatói jogviszo­nyukból adódóan alanyi jogon biztosította a tb-rendszer. Idő­közben a módosított és már­cius 30-tól érvényes társada­lombiztosítási törvény kötele­zővé tette az iskolaszövetke­zetek számára is azt, hogy diák tagjaik után 43 százalékos tb- járulékot fizessenek. Magyarországon jelenleg durván 15 ezer középiskolás és egyetemista tanuló tagja az iskolaszövetkezeteknek, s kö­zülük nagyon sokan azért vál­lalnak munkát, mert egyéb­Földművelésügyi Minisztéri­um pénteken a távirati irodát. A hatóságok a járványter­jedés megakadályozásáért va­lamennyi szükséges intézke­dés végrehajtásáról rendelkez­tek. zött, s a térség gazdasági pers­pektíváit is növeli. Kifejezte azt a reményét, hogy egy év múlva, a híd avatásakor már a hozzá vezető új utakon keres­kedő kamionok sora várja majd a szalag átvágását, s a híd elindítója is lesz egy gaz­dasági fejlődésnek, ami nagy­on ráfér a megyére. ként nem tudnák finanszírozni tanulmányaikat. Éppen ezért a képviselő úgy gondolja, hely­telen az, hogy az iskolaszövet­kezeteket társadalombiztosí­tási járulék fizetésére kötelez­ték. Ezzel ugyanis gazdasági­lag lehetetlen helyzetbe hoz­ták ezeket a vállalkozásokat, s ha tönkremennek, akkor sok diák befejezni kényszerülhet tanulmányait. Kosa Lajos ja­vaslata tehát az, hogy a szövet­kezeteknek ezután is csak a balesetbiztosítási járulékot kelljen fizetniük, s töröljék el a 43 százalékos társadalom- biztosítási kötelezettséget, csak a főállásúaknak maradjon meg. A betegségről a minisz­térium tájékoztatta a magyar kormányt és azt hivatalosan bejelentette a nemzetközi szakmai szervezeteknek és az Európai Közösség brüsszzeli központjának is. Indítvány törvénymódosításra A jelenlegi szabályozás tönkreteszi az iskolaszövetkezeteket Sertéspestis Szabolcs megyében Hivatalosan bejelentették a nemzetközi szakmai szervezeteknek A kormány nem üzenhet hadat Budapest (ISB - D. Á.) — A kormányszóvivő sajtó- tájékoztató vendége volt Szabó Iván. A pénzügymi­niszter bejelentette: a par­lament házbizottságával egyezségre jutottak abban, hogy a pótköltségvetés lehe­tő leggyorsabb tárgyalására sor kerülhessen. A május 27-ei kormányülés után amint lehet, a pótköltségve­tést a parlament elé terjesz­tik. Elfogadására még a nyá­ri szünet előtt szükség van. Annyi bizonyos — mondta szabó Iván —, hogy a 6 mil­liárdos tartalékkerethez nem nyúlnak. A Nemzetközi Valuta Alappal folytatandó egyez­tetések előtt június 26-27-én lesz az Érdekegyeztető Ta­nács ülése. De már előtte is folyamatos < konzultációkat tartanak az ÉT-vel. Az IMF- megállapodás ratifikálása július 15-én esedékes. Addig a jövő évi költségvetési cso­mag valamennyi elemének a parlament elé kell kerülnie. Újságírói érdeklődésre Szabó Iván elmondta, a vár­ható döntések nem jelentik a szociális kiadások csökken­tését. Szó sincs a korábbi megállapodások felrúgásá­ról, de a szociális kiadások további növelése — a terme­lői szféra kárára — nem folytatható. A pénzügymi­niszter kijelentette, hogy az IMF a szociális stabilitásnál előbbre valónak tartja a pénzügyi egyensúlyt. Olyan kormány pedig nem létezik, amelyik hadat üzen a nem­zetközi pénzvilágnak. „Mindezzel — hangsúlyozta Szabó Iván — nem az embe­rek ellen politizálunk, ha­nem éppen érdekükben. Nem a hangulatkeltésnek, hanem az objektív tájékoz­tatásnak van itt az ideje. Mindenesetre semmiképpen sem szeretném a magyar tár­sadalmat megfeszíteni.” NATO-tagságot a visegrádiaknak Bonn (MTI) — Volker Rühe német védelmi mi­niszter pénteken Berlinben sürgette, hogy a nyugati sta­bilitási zónát terjesszék ki keleti irányba, amilyen messzire csak lehet. A mi­niszter szerint mindehhez a szövetség lehetőségeinek megfelelő koncepcióra van szükség, amely az összes érdekelt biztonsági szükség­leteit figyelembe veszi a Vancouvertől Vlagyivosz­tokig terjedő egész térség­ben. Volker Rühét az észak-at­lanti közgyűlés tavaszi ülés­szakára, a NATO-tagálla- mok parlamenti képvise­lőinek fórumára hívták meg szónoknak. A négynapos fó­rumon a 16 NATO-tagállam képviselőin kívül a társult minőségét élvező közép- és kelet-európai országokból is érkeztek parlamenti képvi­selők és megfigyelők; a magyar küldöttséget Csáti György, a külügyi bizottság alelnöke vezeti. Rühe beszédének előre ki­osztott szövegében sürgette a visegrádi országok felvéte­lét a NATO-ba, még mielőtt azok az Európai Közösség teljes jogú tagjaivá válná­nak. Mint mondta: a küszö­bön álló EK-beli társult tag­sággal előzetes politikai döntés született arról, hogy Lengyelország, Magyaror­szág, Csehország és Szlová­kia tagja lesz az Európai Kö­zösségnek és a Nyugat-euró­pai Uniónak. — Éppen ezért nem látom elvi okát annak, hogy meg­tagadjuk a NATO-tagságot ezektől az országoktól. Az új partnerek belépése szá­momra inkább a hogyan és a mikor, tehát a keretfeltételek és az időpont kérdése. Erről mindenképpen beszélni kell hamarosan — szögezte le a német védelmi miniszter, Volker Rühe. Clinton Boszniáról Amerikai érdek: korlátozni a válságot Washington (MTI) — Az amerikai elnök szkeptikus a tekintetben, hogy az orosz terv alapján kielégítően meg lehet oldani a boszniai válsá­got, de együtt kíván működ­ni a szövetségesekkel, és kö­zös álláspont kialakítására törekszik. Erről számolt be pénteken Bili Clinton azt követően, hogy röviden tár­gyalt Andrej Kozirev, orosz külügyminiszterrel. Clinton megismételte el­lenvetéseit a boszniai, ENSZ-erők által védett öve­zetek kérdésében, mondván: az Egyesült Államok nem szeretné, ha ott Észak-íror- szághoz, Libanonhoz, Cip­rushoz hasonló helyzet (te­hát sokéves, megoldatlan válság, etnikai, nemzetiségi és vallási alapon) alakulna ki, és újra leszögezte, hogy nem kíván az övezetek vé­delmére amerikai katonákat kiküldeni, hisz az egyfajta céllövölde lenne. Ezt a lépé­sét az amerikai nép nagy része helyesli, mondván túl drága árat fizetnének a pil­lanatnyi előnyökért. Az orosz, a brit és a francia kor­mány a védett övezetekben az ENSZ-béketerv meg­valósításának alapját látja. Az újságírók arra a kérdé­sére, hogy beletörődik-e az amerikai kormány a szerb területi hódításokba, Clinton kitérően válaszolt, mond­ván: az elsőrendű amerikai érdek azt kívánja, hogy kor­látozzák a válságot és meg­fékezzék az öldöklést. E cél érdekében végső soron szükség lesz ésszerű hatá­rokra, politikai megoldásra, benne a területi kérdésekkel, a következő hetekben mutat­ják majd meg, mi várható — válaszolta diplomatikus tö­mörséggel pi\\ Clinton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom