Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-22 / 118. szám
1993. május 22., szombat TÚL A MEGYÉN Harmincszázalékos volt a részvétel a TB-választáson Budapest (ISB - S. Z.) — A pénteki késő délutáni előzetes adatok szerint a 7 884 896 választópolgár közül 2 243 339 biztosan részt vett a választáson — tájékoztatták lapunkat az országos választási iroda munkatársai. Ez 27,09 százalékos arányt jelent, vagyis fölötte van a 25 százalékos küszöbértéknek, így a választás már sikeresnek tekinthető. A becslések szerint a 20 órai zárásra ez az arány meghaladja a 30 százalékot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében délutánig közel 130 ezren éltek szavazati jogukkal, s ez meghaladja az országos átlagot. Kitettek magukért a főváros lakói is, közülük több mint 442 ezren szavaztak, az arányuk 29 százalék. 32-34 százalék körüli volt a részvétel Borsod, Nógrád és Vas megyében, a legkevesebben Bács-Kiskun megyében (22 százalék), Hajdú-Biharban (24 százalék) és Pest megyében (23 százalék) voksoltak a szavazásra jogosultak közül. Ettől függetlenül már délután érvényes volt országosan a társadalombiztosítási választás, hiszen harminc százalék felett volt a részvétel, így jövőre nem kell megismételni. Kisebb problémákról is beszámoltak az országos választási iroda munkatársai. Székesfehérváron például bombariadó zavarta meg a szavazást. Szarvason a 20. számú szavazókor előterében pénteken reggel fél kilenc tájban egy helybéli szavazópolgár felpofozta régi haragosát, a szomszédját, aki ott a szavazatszedő bizottság elnökeként tevékenykedett. A szavazatszedő bizottság értesítette az atrocitásról a jegyzőt, aki végül is kihívta a rendőrséget. A pofozkodó szavazó a rendőrökkel szemben is támadóan lépett föl, megütötte és megrúgta őket. Karakas Ferenc őrnagy, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályának a vezetője elmondta: előkerült a gumibot és a bilincs is, a garázda embert előállították a városi kapitányságra. A társadalombiztosítási választást haragosával való leszámolásra fölhasználó szarvasi polgár a nap folyamán a szarvasi rendőrség vendégszeretetét élvezte, ellene folyik az eljárás. Idegállapotát orvosok vizsgálják. Debrecenben az egyik szavazókört ideiglenesen be kellett zárni, mivel a szavazatszedő bizottságban a törvényben előírtnál eggyel kevesebb tag dolgozott. A bizottságot kiegészítették, új urnát hoztak, s csak később döntik el, mi lesz az addig leadott szavazatok sorsa. A Fővárosi Választási Bizottság tájékoztatása szerint délelőtt a XX. kerületben szavazás közben egy választó- polgár elhunyt, emiatt másik helyiségben folytatták a munkát. A XIX. kerület 2., 3. és 4. szavazókörében, az Eötvös utca 13. szám alatti iskolában fél tizenkettő körül bombariadót jeleztek. Emiatt az iskolát, ahol a szavazással egyidejűleg tanítás is folyt, ki kellett üríteni. Miután a tűzszerészek átvizsgálták az épületet — nem találtak semmit sem —, folytatták a szavazást. Kovács Endre, a választási munka- csoport vezetője elmondta azt is, hogy több kerületben pót- urnákat kellett elhelyezni, mivel megteltek a reggel kirakott gyűjtőedények. Kapocs a tájegységek között Pénteken ünnepélyesen lerakták a cigánd-tiszakanyári híd alapkövét Harasztosi Pál felvétele Elhunyt Ritter Aladár Budapest (MTI) — Életének 91. évében csütörtökön elhunyt Ritter Aladár, a magyar újságírás doyenje, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke. * * * Ritter Aladár 1903-ban született Erzsébetfalván, 1925 óta volt újságíró. Többek között a Tolna vármegye és a Magyar Hírlap munkatársa, majd a Kis Újság és a Magyar Hétfő szerkesztője volt. 1944-ben mint baloldali újságírót internálták. A háború után tördelőszerkesztőként tevékenykedett. Számos újság — a Magyar Hírlap, a Szabad Ifjúság, az Esti Hírlap, a Magyarország — tipográfiáját tervezte meg. 1957 óta a MÚOSZ Újságíró Iskoláján tanított újságtervezést, és tíz éven át oktatott a nemzetközi szövetség iskolájában. Az Esti Hírlap tördelőszerkesztőjeként vonult nyugdíjba. 1989-ben a Mai Nap, az első kisformá- tumú hazai napilap tervezése is az ő nevéhez fűződik. Bankok az expóért Budapest (MTI) — Az expo megvalósításában részt vevő magyar vállalkozók hitelhez jutását megkönnyítő megállapodásról tárgyalt pénteken a Világkiállítási Programiroda és a fontosabb magyar bankok vezetői pénteken. A banki szakemberek megállapodtak: egy héten belül egyeztetik elképzeléseiket és közös álláspontot alakítanak ki, így június közepére már konkrét formát is ölthet a pénzintézetek együttműködése. A pénteki tárgyalások célja az volt, hogy a felek módot találjanak arra, miként lehet minél több magyar vállalkozásnak kedvező feltételeket teremteni, hogy bekapcsolódhassanak az expo munkálataiba. Cigánd (KM - BJ) — Mérföldkőnek, sorsfordulónak, történelmi eseménynek nevezte Németh Károly, Cigánd polgármestere 1993. május 21-ét, azt a napot, amikor a Tisza töltése mellett egy tisztáson százak gyűltek össze, hogy tanúi legyenek, hogy Scham- schula György közlekedési és hírközlési miniszter elhelyezi egy új híd alapkövét. A Tisza és a Bodrog mostani lágy, sokszor azonban fojtó öleléséből végre kibontakozhat e vidék, ahol a vasút felszámolásával úgy tűnt: megáll az idő, rezervátum lesz a Bodrogközből. Rajkai Zsolt, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára rövid beszédében a hasonló gondokkal küszködő Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket a határátkelők megnyitásával a szomszédos országokkal is összekötő híd fontosságáról szólt rövid beszédében. Budapest (ISB - R. S.) — Önálló képviselői indítványt terjeszt a T. Ház elé Kosa Lajos. A Fiatal Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselője a társadalombiztosításról szóló törvény módosítását indítványozza. Kérdésünkre válaszolva Kosa Lajos elmondta: azért javasolja a szabálygyűjtemény megváltoztatását, mert járadékfizetési szempontból ma rendkívül hátrányosan érinti az iskola- szövetkezeteket és tagjait. Korábban az iskolaszövetkezeteknek a nappali tagozatos diák tagjaik után csak balesetbiztosítást kellett fizetniük, hiszen a törvény mentesítette Budapest (MTI) — Ser- téspestises állatokat találtak az állategészségügyi hatóság szakemberei pénteken, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye két községében, Mérken és Vállajon — tájékoztatta a Az alapkőletétel Hagyomány volt itt korábban is — emlegette fel —, hogy a képviselők megígérték a híd felépítését. A mai nappal ez a hagyomány megszakad, mert ígéret nincs, híd viszont lesz: 1,3 milliárd forintért a volt polgári Tisza-hidat építik itt fel, amely tranzitút része lesz Szlovákia és Románia köőket a munkabérük alapján kiszámított társadalombiztosítási járulék lerovása alól. A gimnazistákat és az egyetemistákat hallgatói jogviszonyukból adódóan alanyi jogon biztosította a tb-rendszer. Időközben a módosított és március 30-tól érvényes társadalombiztosítási törvény kötelezővé tette az iskolaszövetkezetek számára is azt, hogy diák tagjaik után 43 százalékos tb- járulékot fizessenek. Magyarországon jelenleg durván 15 ezer középiskolás és egyetemista tanuló tagja az iskolaszövetkezeteknek, s közülük nagyon sokan azért vállalnak munkát, mert egyébFöldművelésügyi Minisztérium pénteken a távirati irodát. A hatóságok a járványterjedés megakadályozásáért valamennyi szükséges intézkedés végrehajtásáról rendelkeztek. zött, s a térség gazdasági perspektíváit is növeli. Kifejezte azt a reményét, hogy egy év múlva, a híd avatásakor már a hozzá vezető új utakon kereskedő kamionok sora várja majd a szalag átvágását, s a híd elindítója is lesz egy gazdasági fejlődésnek, ami nagyon ráfér a megyére. ként nem tudnák finanszírozni tanulmányaikat. Éppen ezért a képviselő úgy gondolja, helytelen az, hogy az iskolaszövetkezeteket társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezték. Ezzel ugyanis gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozták ezeket a vállalkozásokat, s ha tönkremennek, akkor sok diák befejezni kényszerülhet tanulmányait. Kosa Lajos javaslata tehát az, hogy a szövetkezeteknek ezután is csak a balesetbiztosítási járulékot kelljen fizetniük, s töröljék el a 43 százalékos társadalom- biztosítási kötelezettséget, csak a főállásúaknak maradjon meg. A betegségről a minisztérium tájékoztatta a magyar kormányt és azt hivatalosan bejelentette a nemzetközi szakmai szervezeteknek és az Európai Közösség brüsszzeli központjának is. Indítvány törvénymódosításra A jelenlegi szabályozás tönkreteszi az iskolaszövetkezeteket Sertéspestis Szabolcs megyében Hivatalosan bejelentették a nemzetközi szakmai szervezeteknek A kormány nem üzenhet hadat Budapest (ISB - D. Á.) — A kormányszóvivő sajtó- tájékoztató vendége volt Szabó Iván. A pénzügyminiszter bejelentette: a parlament házbizottságával egyezségre jutottak abban, hogy a pótköltségvetés lehető leggyorsabb tárgyalására sor kerülhessen. A május 27-ei kormányülés után amint lehet, a pótköltségvetést a parlament elé terjesztik. Elfogadására még a nyári szünet előtt szükség van. Annyi bizonyos — mondta szabó Iván —, hogy a 6 milliárdos tartalékkerethez nem nyúlnak. A Nemzetközi Valuta Alappal folytatandó egyeztetések előtt június 26-27-én lesz az Érdekegyeztető Tanács ülése. De már előtte is folyamatos < konzultációkat tartanak az ÉT-vel. Az IMF- megállapodás ratifikálása július 15-én esedékes. Addig a jövő évi költségvetési csomag valamennyi elemének a parlament elé kell kerülnie. Újságírói érdeklődésre Szabó Iván elmondta, a várható döntések nem jelentik a szociális kiadások csökkentését. Szó sincs a korábbi megállapodások felrúgásáról, de a szociális kiadások további növelése — a termelői szféra kárára — nem folytatható. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az IMF a szociális stabilitásnál előbbre valónak tartja a pénzügyi egyensúlyt. Olyan kormány pedig nem létezik, amelyik hadat üzen a nemzetközi pénzvilágnak. „Mindezzel — hangsúlyozta Szabó Iván — nem az emberek ellen politizálunk, hanem éppen érdekükben. Nem a hangulatkeltésnek, hanem az objektív tájékoztatásnak van itt az ideje. Mindenesetre semmiképpen sem szeretném a magyar társadalmat megfeszíteni.” NATO-tagságot a visegrádiaknak Bonn (MTI) — Volker Rühe német védelmi miniszter pénteken Berlinben sürgette, hogy a nyugati stabilitási zónát terjesszék ki keleti irányba, amilyen messzire csak lehet. A miniszter szerint mindehhez a szövetség lehetőségeinek megfelelő koncepcióra van szükség, amely az összes érdekelt biztonsági szükségleteit figyelembe veszi a Vancouvertől Vlagyivosztokig terjedő egész térségben. Volker Rühét az észak-atlanti közgyűlés tavaszi ülésszakára, a NATO-tagálla- mok parlamenti képviselőinek fórumára hívták meg szónoknak. A négynapos fórumon a 16 NATO-tagállam képviselőin kívül a társult minőségét élvező közép- és kelet-európai országokból is érkeztek parlamenti képviselők és megfigyelők; a magyar küldöttséget Csáti György, a külügyi bizottság alelnöke vezeti. Rühe beszédének előre kiosztott szövegében sürgette a visegrádi országok felvételét a NATO-ba, még mielőtt azok az Európai Közösség teljes jogú tagjaivá válnának. Mint mondta: a küszöbön álló EK-beli társult tagsággal előzetes politikai döntés született arról, hogy Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia tagja lesz az Európai Közösségnek és a Nyugat-európai Uniónak. — Éppen ezért nem látom elvi okát annak, hogy megtagadjuk a NATO-tagságot ezektől az országoktól. Az új partnerek belépése számomra inkább a hogyan és a mikor, tehát a keretfeltételek és az időpont kérdése. Erről mindenképpen beszélni kell hamarosan — szögezte le a német védelmi miniszter, Volker Rühe. Clinton Boszniáról Amerikai érdek: korlátozni a válságot Washington (MTI) — Az amerikai elnök szkeptikus a tekintetben, hogy az orosz terv alapján kielégítően meg lehet oldani a boszniai válságot, de együtt kíván működni a szövetségesekkel, és közös álláspont kialakítására törekszik. Erről számolt be pénteken Bili Clinton azt követően, hogy röviden tárgyalt Andrej Kozirev, orosz külügyminiszterrel. Clinton megismételte ellenvetéseit a boszniai, ENSZ-erők által védett övezetek kérdésében, mondván: az Egyesült Államok nem szeretné, ha ott Észak-íror- szághoz, Libanonhoz, Ciprushoz hasonló helyzet (tehát sokéves, megoldatlan válság, etnikai, nemzetiségi és vallási alapon) alakulna ki, és újra leszögezte, hogy nem kíván az övezetek védelmére amerikai katonákat kiküldeni, hisz az egyfajta céllövölde lenne. Ezt a lépését az amerikai nép nagy része helyesli, mondván túl drága árat fizetnének a pillanatnyi előnyökért. Az orosz, a brit és a francia kormány a védett övezetekben az ENSZ-béketerv megvalósításának alapját látja. Az újságírók arra a kérdésére, hogy beletörődik-e az amerikai kormány a szerb területi hódításokba, Clinton kitérően válaszolt, mondván: az elsőrendű amerikai érdek azt kívánja, hogy korlátozzák a válságot és megfékezzék az öldöklést. E cél érdekében végső soron szükség lesz ésszerű határokra, politikai megoldásra, benne a területi kérdésekkel, a következő hetekben mutatják majd meg, mi várható — válaszolta diplomatikus tömörséggel pi\\ Clinton.