Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

1993. május 20., csütörtök GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 A franchise a legdinamikusabban fejlődő vállalkozási típus Budapest (KM - MCS) — Annak a néhány egyéni vál­lalkozónak, aki a McDon­alds Franchise partnerévé válik, megadatik az egyedül­álló lehetőség, miszerint füg­getlen vállalkozóként részt vesz egy jól működő világhá­lózat mindennapi munkájá­ban és részesül annak sikeré­ben, írja a McDonalds szer­ződéses rendszeréről szóló brossára. Az elmúlt hét vé­gén a budapesti közgazda­ságtudományi egyetem aulá­jában megtartott franchise kiállításról emeltünk ki egy anyagot, de emellett a többi cég kínálatából is mazsolá­zunk. Erre az alkalomra jelent meg a Franchise Évkönyv 1993/94, amelyben az is szere­pel, hogy a franchise típusú vállalkozás gyakorlatilag tel­jesen újkeletű Magyarorszá­gon, az első igazi megjelenése az 1989-90-es évekre tehető. Az iparilag fejlett országok­ban és elsősorban az Egyesült Államokban azonban a legdi­namikusabban fejlődő vállal­kozási típusnak, „iparágnak” tekintik, aminek bizonyítására a következő érveket hozzák fel: az amerikai vásárlók min­den harmadik dollárjukat fran- chise-ban működő kereskedel­mi egységben költik el, a fran­chise az USA-ban 7 millió munkahelyet jelent és az ipar­ág növekedési üteme megha­ladja a teljes gazdaság növeke­désének ütemét. A franchise fogalmai között elsősorban a rendszergazdát említhetjük, aki egy sikeres öt­let tulajdonosa, fejlesztője és értékesítője. A piacképes ter- mék/szolgáltatás/kereskedel- mi módszer kipróbálója, aki azt márkanévvel ellátva beve­zeti a piacra. A franchise átve­vő a franchise adótól jogilag független vállalkozó, aki meg­veszi a franchise tárgyát képe­ző jogot. A jog használatáért díjat fizet a franchise adójá­nak. A szakirodalom és az üz­leti gyakorlat is két alapvető franchise formát különböztet meg. Ezek röviden: a termék értékesítésére és márkanév­használatára épülő megállapo­dás, a másik az ún. üzleti for­mátumú franchise, amelynek keretében egy, az üzlet vitelé­re vonatkozó know-how is át­adásra kerül. A kiállító cégeket figyelve nézzük a McDonalds kínála­tát, amelyet a világ legna­gyobb étteremhálózataként is­mernek. Ok korlátozott szám­ban ugyan, de folyamatosan keresik azokat az egyéni vál­lalkozókat, akik új franchise partnerként csatlakoznak a céghez. Az általános tudni­valók között szerepel például, hogy az éttermek nyitását min­den esetben az amerikai szék­helyű cég dönti el a több mint 35 éves, nemzetközileg szer­zett piacpolitikai szempontok alapján. A kijelölt ingatlant megvásárolja, elkészíti a ter­veket, elvégzi a beruházást, felszereli az éttermet a szüksé­ges gépekkel, berendezések­kel, azaz kulcsra készen adja át az időközben kiválasztott, tréningjét sikeresen teljesítő partnernek. Az ingatlan to­vábbra is a McDonalds tulaj­dona marad. Nézzük mit kívánnak a part­nertől: nekik alkalmazkodniuk kell a McDonalds üzleti sza­bályaihoz és be kell tartaniuk a Rendszer által meghatározott előírásokat. A szerződéses partnernek minden idejét és energiáját az étterem üzemel­tetésének kell szentelnie! Mi­vel a szerződés 20 évre szól, ezért a kiválasztás mindkét fél részéről rendkívül megfontolt döntést igényel. A jelentkezési kérdőív kitöltését több szemé­lyes interjú követi, amelyek között szerepel egy 3-5 napos éttermi program is. Mindezek után a jelölt minimum 6-9 hó­napos tréningen vesz részt, amelynek első, kb. 2-3 hó­napját részidősként, a többit teljes munkaidősként valame­lyik McDonalds étteremben tölti. A cég franchise sz­erződésének két típusa van: a hagyományos, a szerződéses partner a beruházási költségek egy részét átvállalja, a másik a BFL szerződés, a beruházási költségek 30-40 százalékos átvállalásához elegendő tőké­vel nem rendelkező szerződés partnerek 3-5 éves időszak alatt az étterem üzemeltetésé­vel egyidejűleg kapják meg a lehetőséget a szükséges tőke összegyűjtésére. Az Angliából kiinduló Dixie Csirkét (Nyíregyházán volt ilyen) mindenki árulhat, aki a jogi feltételeknek eleget tesz és az alábbi működési típusok közül valamelyikhez megfele­lő helyiséggel rendelkezik: meglévő pavilon (ez a leg­kisebb értékesítési egység, amely kizárólag utcai ill. az ut­cára történő árusításra alkal­mas), egy már meglévő étte­rem, kávéház tulajdonosa vagy bérlője szeretné az üzlet belsejét átalakítani DIXIE technológia alapján, vagy új, DIXIE stílusú étterem. Minde­zekhez az étterem tulajdonosa megvásárolja a szükséges be­rendezéseket, a Dixie Kft. pe­dig vállalja a beszerelést, üzembe helyezést, a főbb nyersanyagok és az összes csomagolóanyag szállítását. A névhasználatért és a rendszer használatáért franchise díjat kell fizetni. Egy standdal odébb a For­dán Biliárd System rendszert mutatta be a pécsi Fordán Kft. A társaság megyei hálózatot kíván kiépíteni, melyhez ex- luzív biliárdszalon valamint I., II. és III. osztályú biliárdklu­bok tartoznak. A helyiség kia­lakítása után a kft. biztosítja a klub teljes berendezését. Az üzleti haszon mellett követel­mény a partner számára a bili­árdsport támogatása. A szalo­nok sportklubjai bekapcsolód­hatnak a Magyar Biliárdbaj­nokságba és nemzetközi vi­adalokba is. Mindezt akár egy sörtőzsdével is össze lehet köt­ni, ugyanis a Funny Brokers Beer Bar lehetőség nyújt egy számítógépes sörtőzsde kiala­kítására. Ebben a franchise rendszerben a világ legújabb sörértékesítést segítő láncához lehet csatlakozni. Az egri Grampus Bt. 2-3 fős családi és 5-6 fős kisvállalko­zásnak mutatta be termékcso­portjait: mélyfagyasztott ten­geri halak, halkészítmények, baromfi, hőkezelt, füstölt-pá- colt formában. Az alapdíjért például a bt. megtervezi, jóvá­hagyatja az üzemet, biztosítja a területi jogot, segédkezik az üzem beindításánál, beszerzi az alapanyagot. Egy üzleti ter­vet is mutattak, amelyben a beruházástól a tiszta nyeresé­gig végigvezették a kiadásokat és a bevételeket. Már ezen a kiállításon jelez­ték, hogy a legjelentősebb amerikai franchise átadók ta­lálkozója a magyar befekte­tőkkel június 21-én Budapes­ten lesz. A bevallások határideje május 31. Adatok a tehenekről Nyíregyháza-Mátészal- ka-Rakamaz (KM) — A települések tejtermelőinek képviselőit hívja össze há­rom körzetből, három kü­lönböző helyre és időpontra a megyei Agrárkamara Tej­termelői Tagozata. A meg­beszéléseken, amelyek kö­zül az elsőre május 20-án, csütörtökön kerül sor a nyíregyházi Tejipari Válla­latnál, s ezt követi pénteken Mátészalkán ugyancsak a tejiparnál, s hétfőn a raka- mazi tsz-nél hasonló, több fontos kérdést beszélnek meg. Ilyenek a tej átvételének, minősítésének rendszere, a május 24-től újra beveze­tésre kerülő marhalevél, a földművelésügyi alapok közül az állattenyésztőket érintő Állattenyésztési és a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap pénzügyi és gazdasá­gi feltételei. Talán ezektől is fontosabb manapság a megyei Agrárkamara ál­tal kidolgozott termelői in­formációs adatszolgáltatás, amelynek településenként összesített adatlapjait viszik e megbeszélésekre a terme­lők helyi képviselői. Termelésből származó valós információk nélkül ugyanis nem lehet jól mű­ködtetni egy ágazatot, pél­dául korrekt termelői árat sem lehet ennek hiányában kialakítani. Nyíregyháza (KM) — A vállalkozók beszámolókészí­tési, adóbevallási feladatai 1993-ban lényegesen eltér­nek a korábbi években meg­szokottaktól. Ebben az év­ben először készítenek a vál­lalkozások beszámolót a számviteli törvény szabályai alapján, s erre épül az 1992. évről szóló „végleges” társa­sági adóbevallás is. A leadás végső határideje mind a beszámoló, mind a be­vallás esetében 1993. május 31. Minderről Szikora János, az APEH megyei igazgatóhe­lyettese adott tájékoztatót. A számviteli törvény szerin­ti beszámoló készítésére csak a törvényben meghatározott vállalkozók kötelezettek, az egyéb szervezetek nem. (Ez nem zárja ki azt, hogy az egyéb szervezeteknek más jogszabályok szerint ne lenne beszámolási kötelezettségük.) A beszámoló formáját aszám- viteli törvény az éves nettó ár­bevétel nagyságától, a mérleg- főösszegtől, a foglalkoztatott létszámtól és a könyvvezetés módjától függően határozza meg. Ennek alapján a beszá­moló lehet éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló és egyszerűsített mérleg. Ezek kritériumait a számviteli tör­vény pontosan meghatározza, a jogi személyiség nélküli kisebb társaságok és egyéni vállalkozók jellemzően egy­szerűsített mérleget, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozá­sok általában éves beszámolót készítenek. A korábbi évek­ben megszokottaktól eltérően a beszámoló készítésére alkal­mazandó nyomtatványok ki­töltési útmutatót nem tartal­maznak, ilyet a Pénzügymi­nisztérium az idén nem is adott ki. A kitöltés módját a számviteli szakembereknek a törvényi szabályozás figye­lembevételével maguknak kell kialakítani. Az 1992. évről ké­szült beszámolót 1993. május 31-ig kell a cégbíróságnál le­tétbe helyezni, s ugyanezen időpontig az APEH megyei igazgatóságára is le kell adni. Kivételt képeznek ez alól a cégbíróságnál be nem jegyzett vállalkozások, amelyeknek az egyszerűsített mérleget el kell készíteni, de azt se a cégbíró­sághoz, se az adóhatósághoz nem kell leadni. A társasági adó alanyainak az 1992-es adóévről február 28-ig már kellett egy társasági adóbevallást adniuk. A szám­viteli törvény szerint elkészí­tett éves beszámolóra építve május 31-ig ismételten számot kell adni - most már véglege­sen - az elmúlt évi társasá­gi adókötelezettségükről. (Ez lesz az 1993. évi társasági adó­előleg kivetésének alapja is.) Speciális szabályok érvénye­sek ebben a tekintetben az ún. nonprofit szervezetekre (la­kásszövetkezetek, társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházak, víziközmű társula­tok), amelyekre a február 28-i határidő nem vonatkozott, de ha az elmúlt évben vállalkozá­si tevékenységet folytattak és ezáltal alanyaivá váltak a tár­sasági adónak, az adóbevallást május 31-ig nekik is be kell adni. A bevallási nyomtatvá­nyok az adóalanyok könyvve­zetési módjához kapcsolód­nak. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanyok a 28-as (APEH 96. r. sz.), a kettős könyvvitelt vezetők a 29-es (APEH 97. r. sz.) számú nyomtatványt kötelesek kitöl­teni és leadni. Ezeket a nyom­tatványokat a nyomtatvány- forgalmazóknál lehet besze­rezni. A bevallás-garnitúrák azonos szerkezetűek a február 28-i bevallás nyomtatványai­val, s az egyszeres könyvveze­tést alkalmazó vállalkozások esetében - a könyvelési téve­dések korrigálását kivéve - tartalmilag sem lehet nagy el­térés a februárban beadott be­valláshoz képest. Más a helyzet a kettős könyvvezetést folytató adóala­nyoknál, ahol az éves beszá­moló részét képező eredmény­kimutatás alapján kell a tár­sasági adóbevallást kitölteni. A február 28-ig leadott beval­lás adattartalmához képest ezeknél a vállalkozásoknál több olyan változás következ­hetett be az azóta eltelt idő­szakban, amelyeket a mérleg- készítés időpontjáig az elmúlt évre le kellett könyvelni, ezért a május 31-i bevallásban sze­replő összegek eltérhetnek a korábban leadottól. Ez az elté­rés jogos, s ehhez semmiféle adóhatósági szankció nem fű­ződik. A bevallások és beszá­molók átvétele május 20-tól munkanapokon 8-18 óráig a SZÜV nyíregyházi számító- központjában történik. Vitatott gépapport Nagykállóban Nagykálló (KM - NyZs) — Első alkalommal könyvelhet el veszteséget a Nagykálló és Vidéke ÁFÉSZ, derült ki az 1992- es év gazdálkodását érté­kelő beszámolóból. A múlt héten megtartott küldött- gyűlésen a vezetőség tevé­kenységével kapcsolatos kifogások is felszínre ke­rültek. A szépen berendezett te­rem, az igényesen felszol­gált enni- és innivaló ellené­re is érezhető feszültséggel várta mindenki a gyűlés kez­detét. A megkülönböztetett figyelmet jelzi az is, hogy az eseményre a küldötteken kí­vül az őket megválasztó tag­ságból is érkezett néhány ér­deklődő. Kimondott és ki­mondatlan ellentétek ütkö­zésére számítottak, vitatott helyzetek tisztázását remél­ték a megjelentek. Az igaz­gatóság valamint a felügyelő bizottság beszámolójának és terveinek ismertetését köve­tő felszólalások rögtön a sű­rűjébe vágtak, több intézke­dés jogosságát kérdőjelezték meg. A legkomolyabb kétségek a szövetkezet által alapított ipari kft. vagyongyarapítá­sával kapcsolatban merültek fel, a külsős cég által bevitt gépek felértékelését (állítá­sok szerint a bekerülési érték tízszeresét) tartották irreális­nak. Vitára adott alapot né­hány bérleti szerződés fel­mondása, a helyi cukrász- üzem bezárása s ezáltal a nyírbátori üzemből történő árubeszerzés, a megemelt részjegy ellenére elmaradó osztalékfizetés, a választott testületek tiszteletdíjának nagysága. Nehezményezték az elnök több milliós nagy­ságrendben tett kezességvál­lalását is, amelyet egy külső cég érdekében az ÁFÉSZ nevében írt alá, s személyi ellentétekhez vezetett a szö­vetkezet főkönyvelőjének munkájára irányuló revízió­ja is. Az elnök, Kujbus Károly válaszában a jogszerűségre hivatkozva minden intézke­déséért vállalta a felelőssé­get. Elmondása szerint a gé­pek felértékelését a beszer­zési ártól függetlenítve igaz­ságügyi szakértők végezték el, a bérleti szerződéseket az elmaradó bérleti díjak miatt mondták fel, a helyi cuk­rászüzemet fizetési hátralék mellett Köjál határozatra zárták be. Sajnálatos tény­nek tartotta, hogy az oszta­lék elmaradt, de hangsúlyoz­ta, ezt csak nyereség után le­het fizetni. Véleménye sze­rint a tisztségviselők tiszte­letdíja a dolgozók fizetésé­vel megegyező kategória, mivel ők veszteség esetén is részesülnek havi jövedelem­ben. A kezesség vállalásánál a szövetkezet területén rak­tározott árualapra hivatko­zott, mely a kedvezménye­zett cég fizetésképtelenné válása esetén az ÁFÉSZ tu­lajdonába megy át, s amely­nek az értéke a szóban forgó összeg dupláját teszi ki. A revíziót pedig a főkönyvelő­vel előzetesen folytatott tár­gyalások nyomán rendelte el, hogy a jelzett felmondása esetén rendezett főkönyv álljon az utód rendelkezésé­re. A régi igazság ismételten beigazolódni látszik, mely szerint ha valahol megreked a szekér, ott a kedélyek is hamarabb felborzolódnak. A négymillió forintot megha­ladó veszteség s így az el­maradó osztalék érthetően keseríti el a tagságot. Leghatékonyabban talán Nagykálló polgármestere, Fodor János próbálta a meg­oldást keresni. A személyes sérelmek rendezésére jogor­voslatot javasolt, illetve tá­mogatta egy külön bizottság létrehozását a kérdések vizs­gálatára. A vitatott intézke­dések (leginkább a gépap­port) jogszerűségének és re­alitásának ellenőrzését ható­sági útra lehet terelni, ebben az első lépéseket a főköny­velő már megtette. A kül­döttgyűlés egyébként az éves beszámolót elfogadta, az ez évi terveket jóváhagy­ta, a vizsgáló bizottság felál­lításában pedig nem döntött. Árfolyamok "T ^ _ I .. sav­I OZSae MMNMHHMMMMHHMHHHHI Index május 20.: 669,31 (+2,28) Érvényben: 1993. május 20. Valuta Deráa Kanadai doUár 69,02 70.42 68,97 69,31 ____Vétel Eladás Vétel Eladás _ Kuvani dinár 290.21 295,31 291,11 292,49 Német márka 53.81 54,77 54,55 54.79 Angol font ^ 134.30 137.10 134.43 135.13 Norvégkorana 12i7| 12.95 12,85 12,91 Ausztrál dollár 60,43 61.67 61,97 ' 6227 olasz lírát 1000) 59.10 60,38 59.12 59,44 Belgafrank(lOO) 261.64 266.30 265,18 266,34 Osztráksc,(100) 765,15 778,74 775,31 778,71 Dán korona 14,04 14,30 14.15 14,21 port. esc.(lOO) 56.57 57.67 56.85 57,13 Finnmárka 15.73 16,13 15.82 15.92 Spanyol pes.( 100) 70,47 71,99 71.57 71,95 Francia frank 15.97 1625 16,16 1624 Sváicj frank 59,26 60,34 60.35 60.63 Holland forint 47.98 48.84 48.61 48.83 $védkorona 11,88 12.14 11.89 11,95 Irtom 131.10 133.70 132.54 133.18 USA dollár 87,40 88,% 87,66 88.06 Japán jen(lOO) 78.43 79,63 j 78,78 79.08 gc[J 105,25 10721106,36 10656

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom