Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

Népszerűsíteni a magyar konyhát A Gasztronómiai Világszövetség küldöttsége Tokajban az őstermelői borokkal ismerkedett Egy kis ízelítőt állítottak ki a Rónában a hegyaljai borokból A szerző felvétele Tokaj (KM - BJ) — A Gasztronómiai Világszövet­ség népes delegációja látoga­tott az elmúlt napokban Ma­gyarországra. Látogatásuk egyik állomása Tokaj volt, ahol az őstermelői borokkal, a pincekultúrával ismerkedtek, a magyar konyha ízeit pedig — az Atryum Hayett és a Gundel éttermen kívül — a to­kaji Róna étteremben kóstol­hatták meg. Az esemény szervezője, a Corvinum Gasztrovin Ltd. ügyvezetője, Séllyei András elmondta: szeretnék felvállal­ni a kulturált borfogyasztás népszerűsítését, ilyen, a világ közvéleményének informálá­sára szervezett bemutatókon keresztül is, de nem titkolt cél­juk a magyar konyha és a ma­gyar bor népszerűsítése sem. Kiállításokat, gasztronómiai bemutatókat szerveznek, étter­mi vezetőket képeznek arra is, hogy a magyar konyha és a magyar bor hírnevét öregbít­sék, a hagyományok ápolását pedig a szőlő és bortermelés­sel összefüggő eszközök be­mutatásával kívánják népsze­rűsíteni. A kulturált borfo­gyasztás népszerűsítése mel­lett távolabbi cél: elérni, hogy 1996-ban a borvilágkiállítás rendezvényeinek helyszínei közé Eger és Tokaj is belép­hessen. A Róna étteremben az volt a bemutató és a vacsora célja, hogy a skandináv, a német, a holland, a francia, az angol újságírók megismerjék, hogy a magyar konyha által készített ételekhez milyen borok ille­nek. így kínálták aperitifnek az 1988-as szamorodnit, a li­bamájhoz a tokaji sárga mus­kotályt, az újházi tyúkhúsle­veshez az ófurmintot, a ros- tonsült süllőhöz az ófurmintot, a madeiraszósszal készített tolcsvai szarvashoz a villányi kékfrankost, a sajthoz ugyan­csak a villányi kékfrankost, a tokaji palacsintához a négy­puttonyos tokaji aszút, a kávé után pedig a Royal Sparklin- got. A világszövetség küldöttsé­ge rendkívül színvonalasnak ítélte a Róna éttermet, kony­hájának pedig az volt a nagy elismerés, hogy ez volt az egyetlen vidéki étterem, ahol étkeztek. Antall József fogadta az IPU vezetőit Budapest (MTI) — Antall József miniszterelnök szerdán délben megbeszélésen fogadta Ibrahima Falit, az ENSZ em­beri jogi kérdésekért felelős főtitkár-helyettesét, aki egy­ben az ENSZ genfi Emberi Jo­gi Központjának igazgatója és az ENSZ júniusban sorra kerü­lő bécsi Emberi Jogi Világ- konferenciájának főtitkára. Rajta kívül fogadta még az IPU vezető személyiségeit, Michael Marschallt, az IPU elnökét, Pierre Cdrnillon fő­titkárt, Leni Fischer alelnököt Rába­Porsche Győr (MTI) — Együtt­működési megállapodást írt alá a Porsche Hungária és a Rába Rt. szerdán Győrött. A szerződés értelmében a Porsche Hungária által Ma­gyarországra importált Volkswagen önjáró teher­autó-alvázra a Rába gyártja a felépítményt, s végzi el az összeszerelést. A szerződés a Volkswagen típuscsalád­ba tartozó maximum 5,6 tonna összsúlyú teherautók­ra vonatkozik. Az aláírást követő sajtótájékoztatón el­hangzott: a vállalkozás jól illeszthető a Rába tehergép­kocsi programjához, mivel a gyártmányskálát a kisebb súlyú, könnyű haszonjár­művekkel akarják bővíteni. és Papp Lehel Györgyöt, az IPU Magyar Csoportjának el­nökét abból az alkalomból, hogy az Interparlamentáris Unió Budapesten tartja A Par­lament: az emberi jogok vé­delmezője című szimpó­ziumát. A megbeszélésen az IPU ve­zetősége igen érdekfeszítőnek találta a magyar miniszterel­nök helyzetértékelését a ha­zánk körüli térség feszültsé­geiről és problémáiról, az or­szágok parlamentjei által ki­dolgozható megoldásokról, Budapest (ISB - D. Á.) — Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyéből cigány kisebbségi szer­vezetek részesülnek abból az alapítványi támogatásból, amelyet a közelmúltban ítéltek oda. Az 1990-ben létrehozott „A magyarországi nemzeti és et­nikai kisebbségekért” alapít­vány idén eddig 27 millió fo­rint elosztására tett javaslatot. Az első megmérettetésre 317 pályázatot nyújtottak be, s dbből a kuratórium 241-et tar­tott arra érdemesnek, hogy tá­mogatásban részesítse. 22 olyan pályázatot, amelyek nem tudtak elszámolni a ko­rábban kapott támogatás fel- használásával — nem vittek a kuratórium elé. Mint Urbán László ügyvezető titkár ki­aktív hozzájárulásukról a boszniai helyzet rendezésé­hez. Az IPU Magyar Cso­portjának elnöke hangsúlyoz­ta: természetesen katonai megoldások szóba sem kerül­tek a tárgyaláson, hanem a parlamentek közötti és a diplo­máciai együttműködésben rej­lő lehetőségekről volt szó. A megbeszélés nyomán nem tartják kizártnak, hogy az IPU delegációt küld Belgrádba a boszniai helyzet megoldására. A miniszterelnökkel folyta­tott megbeszélésről távozó emelte: „egy alapítvány presztízsét az is meghatározza, hogy mennyire ellenőrzik a pénzek felhasználását.” Az alapítvány eredeti célja, hogy hozzájáruljon mindazok­nak az értékeknek a megőrzé­séhez és gyarapításához, ame­lyeket — anyanyelvűkben, kultúrájukban és sajátos köz­vetítő küldetésükben — a ha­zai kisebbségek testesítenek meg. Az alapítvány — sajátos eszközeivel meggyorsíthatja az előző évtizedek nemzetisé­gi politikájának mulasztásait. Támogatásaival ösztönözheti, kezdeményezheti azoknak az új kisebbségi igényeknek a kielégítését, amelyek a rend­szerváltozást követően teret kaphatnak. Megyénkből 200 ezer forin­Michael Marschall IPU-elnök a sajtó képviselőinek elmond­ta: általános emberi jogi kér­déseken túl megtárgyalták a volt Jugoszláviában uralkodó helyzetet, a Magyarország földrajzi közelségéből és az ENSZ-szankciók betartásából adódó következményeket. Az IPU-elnök megértéssel szólt arról, hogy hazánk figyelem­mel kíséri a Szerbiában élő magyar kisebbség sorsát, és az ő érdekükben is mindent meg­tesz a régió békéjének helyre- állításáért. tos támogatást javasolt a ku­ratórium a Kántorjánosi Gö­rögkatolikus Cigány Egyház­nak eszközbeszerzésre és 100 ezer forintos támogatást láttak jónak egy nyíregyházi általá­nos iskola programjaihoz. Tá­mogatást kap a Baktalóránthá- zi Polgármesteri Hivatal sza­badidő és sportlétesítmény ki­vitelezésre (100 ezer), a Vásá- rosnaményi Cigány Kulturális Szervezet hagyományápoló programokhoz (100 ezer), a Mándoki Általános Iskola ajándékkirándulásra (40 ezer), a megyei önkormányzat hon­ismereti táborra (40 ezer), ön­ismereti mentálhigiénés tábor­ra (ugyancsak 40 ezer), valamint gyermeknapi és karácsonyi programra (30 ezer). Autóval a sörözőbe Budapest (MTI) — A főváros IV. kerületében Dénes István 41 éves budapesti lakos kedden, késő délután ittasan vezette személygépkocsiját és a Hajló utcai Aranytallér Sö­röző portálüvegét áttörve, be­hajtott az üzlethelyiség vendé­gei közé. A berohanó gépkocsi három személyt ütött el. Sú­lyosan megsérült B. Sándor 39 éves vendég, könnyebb sérü­lést szenvedett Sz. Agnes 23 éves felszolgáló, budapesti la­kos és ugyancsak könnyebben megsérült a 8 éves L. Kitti. A rendőrség az ittas járművezető jogosítványát a helyszínen el­vette. A baleset következtében a söröző helyiségében 1 millió forint körüli kár keletkezett. Cigány kisebbség támogatása Idén először döntött a nemzeti és etnikai alapítványi kuratórium Hírrosta _________________________ Ügy a közoktatás Nagy István Attila Közeledik az iskolai tanév vége. Nemcsak az érettségi írásbeli vizsgák, a hétvégi ballagások jelzik ezt, hanem az is, hogy egyre több elfáradt, kifáradt, megkese­redett pedagógussal talál­kozni. Persze azt is lehetne mondani, hogy így van ez mindig év vége felé, de jön majd a nyári szünet, a pihe­nés, az üdülés, a kirándulá­sok ideje. Minden elmúlik, emlékké halványulnak az ideget őrlő küzdelmek, a sok-sok hiábavalóság és fe­leslegesség. Megmaradnak az eredmények, mert ritka az olyan pedagógus, aki azt mondja: nem volt sikeres gyereke a tanévben, s az egész esztendő úgy telt el, hogy nem tudott örülni sem­minek. Szerencsére mindig vannak néhányan, akik fenn­tartják a pedagógiai opti­mizmust, a hitet, hogy min­den nehézség ellenére érde­mes. Ami a mostani év végét a megelőzőektől megkülön­bözteti az, hogy végre a par­lament elé került a közokta­tási törvénytervezet, s ha minden igaz, az ülésszak vé­ge felé megszületik a tör­vény is. A keddi tárgyalási nap az­zal zárült, hogy a kormány- koalíció pártjai lényegében támogatták a javaslatot, míg az ellenzék elutasította. Nézzük a legfontosabb ér­veket! A szabaddemokraták szerint a törvényjavaslat nem biztosítja az oktatás szabadságát, az iskolák au­tonómiáját és ezzel össze­függésben a világnézeti semlegesség érvényesülését. Az MSZP vezérszónoka a közoktatás átfogó koncep­cióját hiányolta, s az volt a véleménye, hogy csak ennek birtokában kellett volna hoz­zákezdeni a törvénytervezet megfogalmazásához. A fia­tal demokraták szerint a je­lenlegi iskolaszerkezet gyö­keres átformálása káoszt okozna, és különösen meg- sínylenék ezt a vidéki isko­lák. Mindhárman kifogá­solták, hogy miközben a javaslat az intézmények au­tonómiáját hangsúlyozza, mind a tartalmi szabályozás­ban, mind az irányításban erősen centralizál, a regio­nális oktatási központok szerepe pedig megkérdője­lezhető. Az MDF vezérszónoka üdvözölte, hogy tíz évre nö­vekszik a kötelező iskoláz­tatási idő, helyesnek tartotta azt az elképzelést, amely szerint négyosztályos lenne az elemi oktatás, és erre épülne a további képzési rendszer. A világnézeti sem­legességről az volt a véle­ménye, hogy az csak egyfaj­ta sokszínűség révén biz­tosítható. A keresztényde­mokraták vezérszónoka fon­tosnak tartotta, hogy az új oktatási rendszer egyként építsen a magyar hagyo­mányokra és a korszerű eu­rópai gyakorlatra. Jelenleg tehát döntetlen a „mérkőzés” állása, s fenye­get az a veszély, hogy — lé­vén kétharmados törvény — lekerül a napirendről. Ezt minden bizonnyal hosszas egyezkedés követi majd, amelyek mögött nem mindig a szakmai érdekek fedezhe­tők fel. Mondhatnánk per­sze, hogy ez a demokrácia egyik fontos ismérve, de ez nem vigasztalja az iskolákat, a több ezer pedagógust, akik szeretnének már nyugalom­ban, biztonságérzetben dol­gozni. A lélek bizonyossága nélkül aligha lehet majdan jól tájékozódó felnőtteket nevelni. Ezt pedig — talán — egyik parlamenti párt sem vitatja. Hazai tulajdon A gabona- és malomipar privatizációja Budapest (ISB - S. Z.) — Az Állami Vagyonügynök­ség nemrégiben hozta nyil­vánosságra a gabona- és ma­lomipar privatizációjával kapcsolatos elképzeléseit. Rácz Ernőt, az ÁVÜ ügyve­zető igazgatóhelyettesét a koncepció lényegéről, s a konkrétan tervezett lépések­ről kérdeztük. Az Állami Vagyonügy­nökség nem akar új frontot nyitni a gabonaipari privati­zációs vitában — mondta Rácz Ernő, arra célozva, hogy a közvéleményben és a szakemberek között számos téves elképzelés él a témával kapcsolatban. A privatizá­ciós koncepció a földműve­lésügyi tárca szakmailag megalapozott stratégiájához igazodik, amelynek lényege, hogy a kicsi, a közepes és a nagy befektetők egyaránt megtalálhatják a számításai­kat. A gabonaforgalmi vállala­tok jogutódjaként létrejött cégek pályáztatása az átala­kulások után folyamatos — tájékoztatott az ügyvezető igazgatóhelyettes. Összesen 250 egységről van szó, eb­ből 70 malomról, s főképp kis- és közepes méretű üze­mekről. Ezek értékesítésénél elsősorban a hazai befekte­tőkre, termelőkre és a cégek alkalmazottaira számít az ÁVÜ és az FM. A szektorban tehát min­denképpen „érdemi” marad a hazai tulajdonarány, s ez elsősorban annak köszönhe­tő, hogy a külföldi befekte­tőket nem érdeklik a kis- és közepes üzemek. A multik a nagy falatokat kedvelik, olyanokat, mint a győri, a kaposvári, a szolnoki vál­lalatok, illetve a hajdú-bihari cég, amelyeket nem darabol­tak fel, hanem egyben pró­bálják meg értékesíteni őket. Ennek útja várhatóan a tőzs­dén keresztül visz majd — a tervek szerint 1994-ben ke­rülnek piacra a papírjaik. A termelőknek 25+1 száza­lékos tulajdonrészt tartanak fenn, de ha jobb ajánlat érke­zik, ennél többre is szert tehetnek. Egyetlen cél vezeti csak az ÁVU-t, az, hogy az 51 százalék egyetlen straté­giai befektető kezében le­gyen — az sem baj, ha az magyar, sőt. Külön kedvezményeket nem biztosít az ÁVÜ a vál­lalatok dolgozóinak a tulaj­donszerzés elősegítésére, mert — mint azt Rácz Ernő mondta — az MRP és az E- hitel tökéletesen megfelel erre a célra. túl a megyén 9 ftlrdbfé*l mmhgéuywMmmmmmá , j B Feladhatja Ön is apróhirdetését e szelvény kivágásával. 1 Kijelentem, hogy a szövegben félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. BH I Név Telefon Lakcím: ................................................................................ Aláírás:................ || If, Tájékoztató. Legkisebb hirdetés: 10 szó. Az első szó duplának számít. Névelő, telefon- ■ 11 szám. jelige egy szónak számít, jeligedíj plusz 330 Ft. Jeligés levelek postázását kérésre | |j 30 Ft-ért vállaljuk. (Nyíregyházán átvehetők a kft -né!. Zrínyi Ilona u. 3-5.) | ! A hirdetési díj befizetése: postán, postautalványon. Cím: | Ki Az összeg beérkezése után 2 napon belül megjelenik hirdetése. Á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom