Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-19 / 115. szám
1993. május 19., szerda GAZDASAG Vagyon is meg nem is, ki tudja Pusztul az üres tsz-telep, kihajtott a magtártető Kisna- ményban Galambos Béla felvétele Jánkmajtis-Kisnamény (KM - GB) — Egyelőre se földje, se ténylegesen felhasználható vagyonrésze nics a jánkmajtisi volt Dózsa termelőszövetkezetbe egy régen volt napon vagyonukat és az utána következő évtizedek során életüket is „bevitt” parasztembereknek. Pedig, mai árakon számolva annak csak egy töredékét szeretnék visszakapni és működtetni a szövetkezettől búcsúzni akaró „bentragadtak”. Egy nyolc hónappal ezelőtti beadványában perre vitte ugyan a szövetkezeti vagyonból gyakorlatilag kisemmizett emberek ügyét az érintett két település, Jánkmajtis és Kis- namény polgármestere, ám a szövetkezet vagyonnevesítésének általuk indítványozott törvényességi felülvizsgálatában még csak a tárgyalásokig jutott az igazságszolgáltatás. Bírósági döntés — bár az ügy megjárta már a fővárost is — ez idáig nem született. — A két faluból több mint ötvenen írták alá a követelést, hogy felül kell vizsgálni a tavaly áprilisi vagyonnevesítést — teszi ki az ügyiratokat asztalára Jánkmajtis polgármestere Cséke László —, mert kifogásolható a tsz-nek az ezzel kapcsolatos magatartása. Nem közölte ki ugyanis a távollévők számára a közgyűlés határozatát, s nem hívta fel az üzletrész-tulajdonosok figyelmét, mennyi időn belül kezdeményezhetik a kiválást. A szeptemberben vagyonmegosztás okán megtartott közgyűlésen, amelyen már én is részt vettem, korlátozta a tsz elnöke a hozzászólásokat, a kívülállókat kiküldte a teremből, a bennmaradó tagok pedig nem igen tudták miről döntöttek tulajdonképpen. Ezért aztán októberben a cégbírósághoz fordultunk a kisnaményi polgármesterrel együtt. Megtámadták a vagyonnevesítést — Kisnaményból heten adtak be kiválási kérelmet — kapcsolódik a beszélgetésbe Kővári István a szomszéd község polgármestere —, de a tsz egy kivétellel elutasította mind. A kiválni szándékozók részére a vezetőség határozta meg a kiadható vagyontárgyak körét, amelyet a szó szoros értelmében felértékeltettek. Selejtezére váró gépeket több százezer forintra. Az eredeti vagyonnevesítést azért kifogásoljuk, mert a hajdan mindenét a tsz-be vitt, nyugdíjas tag kap mondjuk 160 ezer forint üzletrészt, aki pedig csak néhány éve ment a szövetkezetbe, az ennek a sokszorosát. — Félve attól, hogy késésbe kerülünk, s a végén nem lesz mit felosztani — veszi vissza a szót Cséke László —, a megyei főügyészhez fordultunk az ügyünk gyorsításáért. Ki is tűzte a tárgyalást január 7-ére a cégbíróság. Azóta négy hónap telt el és még mindig nincs ítélet. Közben, ismét csak sür- getőleg, a megyei bíróság elnökéhez és a megyei főügyészhez fordultunk, úgy látszik hiába. Pedig az itteni feszültségek eloszlatása csak a kiválás lehetővé tételével lehetséges. A törvény gyenge, mert nem lehetett üzletrésszel együtt kiválni, s végül is kényszerből benne maradnak az emberek abban a szövetkezetben, amelybe kényszerrel léptek be. Rostás Sándor, 75 éves, szikár jánki ember. Községi bíró fiaként a felszabadulás utáni évtized nem sok jót hozott a számára. Azonban 59- ben, elvégezve a gazdaképzőt, már ott volt a majtisi tsz-ben, mint agronómus. Jól gazdálkodtak, a megyében elsők között adtak havi fizetést, sőt nyereséget is tagjaiknak. 79- ben ment nyugdíjba. Nyugdíjassors — A tavalyi első vagyonnevesítéskor 150 ezer forint üzletrészt hoztak ki nekem — mondja méltatlankodva a most is mozgékony idős ember —, amit a fellebbezésemet követően megdupláztak. Az elnöknek viszont, aki ’79-ben jött ide, egymilliót meghaladó az üzletrésze. A szolgálati lakását ezzel szemben csak 700 ezer forintra értékelték. Egyeseknek minden, nekünk meg régieknek semmi? Fel is álltam a közgyűlésen és javasoltam: addig ne alakuljon át semmivé a tsz, amíg ez nem lesz tiszta. Mert a nyugdíjasokat sok minden bántja. Nem adtak egy kis olcsó terményt a sajátunkból, hanem azt inkább eladták egy kft.-n keresztül. Majd nagy nehezen tavaly decemberben kaptunk ötezer forintot, amiért vehettük a drága abrakot. A közös vagyon részét képező gépeket kiadták gebinbe, most meg busás haszonnal, drágán szolgáltatnak nekünk. Igazságot kellene hamar tenni, mert ha sokáig késik az ítélet, nem lesz meg a bankban tartott negyvenmillió, a az eszközökből megmaradt épületek is tönkremennek. Pethő András 79 éves, de ha nem combnyaktöréssel feküdne már hetek óta jánki otthonában, hát tíz évet nyugodtan letagadhatna tiszteletre méltó korából. Az ’59-ben szekeret lovat, gazdasági felszerelést, 3 bikasüldőt, 10 hold földet a közösbe vitt „kulák”, gyakorlott szószólóként fejti ki véleményét. — Hogy lehet egy kormánynak eltűrnie, hogy a hivatalnokai ne hajtsák végre a törvényeket, és hagyják, hogy a dolgok a maguk útján menjenek. Pedig én mondom, ezek az igazi kizsákmányolok, nem a hajdani kulákok. Mivel a törvény engedi, felhasználhatnak minden lehetőséget, hogy a becsületes parasztemberek — akik feláldozták mindenüket — most pucérra vetkezve jöjjenek ki a tsz-ből. Hiába írtunk mindenkinek: bíróságnak, képviselőknek, ügyészségnek, minisztériumoknak. Mindenhonnan az jött vissza: majd- majd-majd. Illetve a bírósághoz küldenek mindenhonnan. Az idő telik, közben meg a vagyon apad, fogy. A tsz vezetése nem a közért tevékenykedik, csak azért az ötven emberért, akikkel megalakította az új szövetkezetét. Arra megy ki a játék, hogy a régi nagy állatállomány, a közös vagyon eladogatásából évtized óta bankban összegyűlt tízmilliókat ők élvezzék. A szeptemberi közgyűlésen a dolgok menetében teljesen tájékozatlan embereknek egykét óra alatt kellett volna dönteni a kivihető vagyontárgyakról. Ezek az egész további életet befolyásoló sorskérdések, amelyeken — ha tisztességes a tsz tájékoztatása — napokig tartó töprengés után tud csak a parasztember dönteni. A kisnaményi 69 éves Józsa Béla, jókezű gépszerelőként dolgozott 15 évvel ezelőtti leszázalékolásáig __ a termelő- szövetkezetben. O a kiválási szándékát még július 3-án kelt ajánlott levélben küldte el a tsz-nek. Mutatja az elnök november 26-án kelt(!) válaszát, amelyben „felhívja az érdekelteket, hogy 3 napon belül indokolják meg, miért nem adtak be kiválási kérelmet július 5-ig!” Kálváriát járnak — Azért nem tetszek én az elnöknek, mert azt találtam mondani, hogy bent hagyom a vagyonomat az új szövetkezetben, ha a hasznát is mi élvezzük! Ne pedig az a kft. éljen jól belőlünk, amelyikben csendestárs, és amelyik a tsz kukoricáját, búzáját, almáját viszi ki barterba az oroszoknak, hogy aztán a cserébe behozott olajból, fából származó nagy hasznot leszedje. Bírósághoz fordultam én a vagyonnevesítés ellen is. Fehérgyarmatról a megyei munkaügyi bírósághoz utalták az ügyet. Ez végzést hoz idén február 1- jén, de csak 25-én kézbesíti a határozatát, amelyben a Legfelsőbb Bírósághoz terjeszti fel az ügyet. Az Ország- gyűlés elnökének írt levelemet Szabad György a Legfőbb Ügyészséghez teszi át, ahonnan március 30-án levélben közük: leküldték az ügyemet a megyei főügyészséghez. Hát ne gondoljam azt, hogy valakik intézkednek a háttérben? Zsíros Géza, levelemre válaszolva a megyei földművelésügyi hivatalhoz küldött. Ott meg szépen türelemre intettek: meg kell várni a bíróság ítéletét. Közben a „mi” mező- gazdasági szövetkezetünk, az új, amit még be sem jegyeztek, meghozta a határozatát:,, aki nem akar a szövetkezet tagja lenni, annak földjét ki kell adni.” Azóta sem történt semmi. Hát én várjak 10 évig is a földemre, amíg a szövetkezet hajlandó lesz kiadni, amikor nincs már otthon egy véka máié sem a jószágnak? Amikor már a polgármesterrel is megnéztünk mindent, — a tavalyi napraforgókórótól tüskés tsz-tábla mellett, a „türelmetlen” kispaládi gazdák által kicövekelt, idejében elvetett, éppen sorolni kezdő kukoricaföldet; a furcsán privatizált műemlék Domahidy-kú- riát; Végh Anti néhai keresztanyjának gyönyörű, faragott tomácos kis házát; végül a valamikor állatoktól nyüzsgő, ma elhagyatottan pusztuló, a magtár tetején „erdőt” nevelő tsz-telepet — hazafelé indulok. Az alkonyat előtt hazatérő csorda csak Majtison késztet rövid pihenőre az útpadkán. Míg a friss fűtől átcsapott tehenek nagyokat plattyantva az út kövére „véleményezik” a helyzetet, eszembe jut, a valamikor délután hallott vélemény: „Hát senki nem érzi ebben az országban, hogy képtelen elindulni a magán- gazdálkodás útján a paraszt, ha nincs kezdő tőkéje, ha nem adják oda a visszakapott föld mellé azt az üzletrészt, amiért a fél életét adta?” Iparosaink külföldi kapcsolatai Parfüm és olaj Párizs (MTI) — Hivatalosan is az ELF francia kőolajipari konszern tulajdonában lévő Sanofi gyógyszervegyészeti és kozmetikai vállalatcsoport része lett a világ egyik legismertebb divatháza, az Yves Saint- Laurent szalon és kozmetikai vállalat. A „házasságot” már korábban bejelentették, de azt a két vállalat részvényeseinek még jóvá kellett hagyniuk. Nyíregyháza (KM-N.L.) — Az Ipartestületek Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége május 18-án Nyíregyházán tartotta idei közgyűlését. Pózmán Róbert, a szövetség megyei titkára az elnökség nevében beszámolt a múlt évben végzett munkáról, majd ismertette a szövetség, valamint a kisiparosok és a vállalkozók előtt álló idei feladatokat. Idén is nagy hangsúlyt fektetnek az üzletszerzés segítésére, kiemelt feladat lesz a szakmai tanfolyamok, mester- vizsgák szervezése. A VOSZ és a gazdasági kamara közreműködésével üzletember-találkozókat szerveznek, a vállalkozók széles körű tájékoztatást kapnak a szövetségtől. Az egyéni vállalkozók adatbázisát összekapcsolják az IPOSZ- rendszerrel, hogy az érdeklődők minél több üzleti, vállalkozói információhoz jussanak. A PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány közreműködésével angol gazdasági, kereskedelmi szakemberek érkeznek megyénkbe, hogy feltérképezzék régiónkat. Az alapítvány hamarosan Beregszászon és Szatmárnémetiben információs irodát nyit, ennek is hasznát vehetik megyénk vállalkozói. A gondok közt említették, hogy a kisvállalkozóknak, a kisiparosoknak nehéz hitelekhez, különböző támogatásokhoz jutni. Az is elhangzott: a kamarai törvény készítésénél kikérhetnék a periférián dolgozó kisiparosok és vállalkozók véleményét is. Gazdasági jegyzet _______________ Benned a lehetőség Nábrádi Lajos A munkanélküli poggyásza. Vissza a jövőbe. Komplex program fiatal munkanélkülieknek. Kényszervállalkozás. Előremenekülés. Önismeretünk fejlesztése, veresenyképoességünk növelése, az üzleti szemlélet erősítése. Családi és kisvállalkozó képzés. Címek, illetve címszavak a közelmúltban Szombathelyen megtartott országos értekezletről. Korunk egyik igen fontos kérdését, a munkanélküliség kezelését tárgyalták három napon át a kis hazánk másik szegletében lévő városban. A munkában részt vett a Nyíregyházi Családsegítő Központban működő Munkanélküliek és Álláskeresők Klubjának vezetője is. Információit, országos tapasztalatát átadta a szabolcsi klubtagoknak. A részvétel tehát nem volt öncélú, kirándulás jellegű. Nagyon is közhasznúnak értékelhető. Hiszen a résztvevő olyan információk birtokába jutott, amelyeket szűkebb hazánkban is meg lehet valósítani. Néhány jó kezdeményezés adaptálható, átültethető. Itt van például mindjárt az elején az a jó ötlet, amelynek megvalósítása nyomán Szombathelyen létrehoztak egy bevásárlóközpontot, amelynek létszámát csupa munkanélkülivel töltötték fel. Szakemberek, kereskedők és segédmunkások ott is szép számmal vannak már, noha jóval kevesebben, mint megyénkben. A Vas megyeiek létrehoztak egy városfejlesztési alapítványt, amelynek számlájára viszonylag rövid időn belül 10 millió forint gyűlt össze. A várhatóan tovább gyarapodó összeg felhasználásával enyhíteni akarják a munka- nélküliséget. Külön figyelmet érdemel, hogy Szombathely önkormányzata, a Vas Megyei Munkaügyi Központ, az MTESZ megyei szervezete és a megyei művelődési központ összefogott és kampányt indított a munkanélküliség enyhítésére. Az összefogóknak ez a jelmondatuk, ha úgy tetszik, szlogenjük: Benned a lehetőség. Ezzel a mondattal mintegy inspirálni akarják a munkanélkülieket, hogy mozduljanak, hogy keressék a lehetőségeket, hogy tegyenek a saját érdekükben, hogy használják ki a kínálkozó lehetőségeket. Kell is a biztatás, a lélektani támogatás azoknak az embereknek, akik önhibájukon kívül az utcára kerültek. Érthető, hogy nemcsak közgazdászok, munkaügyi szakemberek, hanem pszichológusok is voltak az előadók, a vitaindítók között. Ez utóbbi szakemberek egyebek közt színvonalas előadást tartottak az önmegvalósításról. Hangsúlyt fektettek az önismeret fejlesztésére. Azt is joggal hangsúlyozták: ügyelni kell arra, hogy a munkanélküli ne ajándékként élje meg a támogatást, a lehetőségek felkínálását. Ennél a témánál talán nem árt egy kicsit elidőzni. A támogatás megyénkbe is csordogál. Ilyen-olyan lehetőségek nálunk is kínálkoznak. Egy közgazdász — mellesleg egyetemi docens — színvonalas előadást tartott a családi és kisvállalkozó képzésről. Előadásában többek közt ez állt: Családi és kisvállalkozói tanfolyamot szerveznek munkanélküliek átképzésére a munkaügyi hivatal támogatásával. A kurzus olyan középvégzettséggel, illetve szakmával rendelkező embereket célzott meg, akik egyébként piacképes szakmával rendelkeznek s megfelelő kisvállalkozási ismeretek megszerzése után vélhetően önálló vállalkozásba tudnak fogni. A záróvizsgán üzleti tervet, adóbevallást, mérleget kell készíteni. Hasznos volt tehát a szombathelyi tanácskozás. Országos tapasztalatokat szerezhettek a résztvevők. M egvalósítható ötleteket is feljegyezhettek. Kár, hogy megyénket csak egy ember képviselte. Kelet-MagyarorszS|p 13 Érvényben: 1993. május 18. Valuta Deviza Kanadai dollár 6808 69,68 | 68,97 69,31 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti diaár 289.8 ! 295,31 291,11 292,49 Német márka 54,01 54,971 54,55 54,79 Angol font 133,64 136,44 134,43 135,13 Norvég korona 12,72 12,96 12,85 12,91 Ansztni dollár 60.61 61.85 61,97 6W Olasz Itra(lOOO) 58,93 60,211 59.12 59,44 Belga franki 100) 262.58 267.24 165.18 266.34 Osztrák sc.(lOO) 767,94 781,54 775.31 778,71 Bátkorona 14,05 1431 14.15 14.21 Port. esc.i 100) 56.16 57.26 j 56.85 57.13 Finn marka 15.66 16.06 15,82 15,92 Spanyol pes.( 100) 70,72 7244 71 «7 71,95 RatóafntítB W .#01' 1636: 16* Svájci frank 59,47 60,551 60,35 60,63 Holland forint 48,17 49,03 48,61 48,83 Svédkorona ' 11,87 12,13 11,84 11,95 írfont' 131,38 133,98 132,54 133,18 USA dollár 87.25 88.811 87,66 88.06 Japán jen (100) 7830 79,70 1 78,78 79,08 ECU 105,43 107,39 106.36 106,56
