Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-19 / 115. szám
1993. május 19 . szerda TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 Napirenden a közoktatási törvény Eltér a kormánypártok és az ellenzék álláspontja, ami kiderült a parlamenti tárgyalás során Budapest (MTI) — AT. Ház kedden délelőtt kezdte meg a közoktatási törvény* javaslat részletes vitáját. Az MDF vezérszónokaként Karsai Péter üdvözölte, hogy a törvényjavaslat révén 10 évre növekszik a kötelező iskoláztatási idő, és egyetértett a 16 éves korban letehető vagy leteendő alapvizsga intézményével is. Az iskolarendszer tagolásáról szólva ugyancsak helyesnek vélte azt az elképzelést, miszerint 4 osztályos lenne az elemi oktatás, és erre épülne a további képzés. Pető Iván, az SZDSZ vezérszónoka hangsúlyozta: a szabaddemokraták nem látnak esélyt arra, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában, annak lényegi pontjain konszenzus jöjjön létre a parlamenti frakciók között. Ilyen lényegi pontnak tartotta az oktatás szabadságának biztosítását, az iskolák autonómiáját és ezzel összefüggésben a világnézeti semlegesség érvényesülését. Ugrin Emese (36-ok) az MDF frakció vezérszónokával összhangban szintén egyetértett a tankötelezettség kitejesz- tésének szándékával. Rámutatott ugyanakkor, hogy ez érinti a teljes iskolarendszert, és ahhoz, hogy a tervezett intézkedés ne keltsen zűrzavart, biztosítani kell a finanszírozási, infrastrukturális hátteret. Jánosi György, az MSZP vezérszónoka a közoktatás fejlesztésének átfogó koncepcióját hiányolta, és hangoztatta: az oktatási rendszer átalakításának alapeleveit már előzetesen jóvá kellett volna hagyatni az Országgyűléssel, és csak ezt követően kellett volna egy, immár konszenzuson nyugvó közoktatási törvényjavaslatot a plénum elé terjeszteni. A fiatal demokraták frakciója nevében Fodor Gábor ugyancsak elvetette az iskolarendszernek a törvényjavaslatban vázolt átalakítását. Mint kiemelte: a jelenlegi szerkezet gyökeres átformálása káoszt okozna, és különösen meg- sínylenék ezt a vidéki iskolák. A képviselő nem értett egyet azzal, hogy ily módon korábbra kerülne a pályaválasztás időpontja, és emlékeztetett arra: a nemzetközi gyakorlat szerint is egyre magasabb életkorig tart a közös, egységes iskoláztatás. Kovács Gábor, a kereszténydemokraták vezérszónoka fontosnak tartotta, hogy az új oktatási rendszer egyként építsen az értékes magyar hagyományokra és a korszerű európai gyakorlatra. A KDNP képviselője egyetértett az általános képzés 10. osztályig történő meghosszabbításával, de jelezte, hogy pártjában felvetődött: akár 18 éves korig is terjedhetne a kötelező oktatás. A vezérszónokok felszólalását követően az elnöklő Szűrös Mátyás a törvényjavaslat általános vitáját elnapolta. Ezt követően az Országgyűlés 177 szavazattal, 35 ellen- szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta a települések egészségesivóvíz-ellátását elősegítő 1993-94. évi kormányprogramról szóló ország- gyűlési határozati javaslatot. Az interpellációk sorában Mikor és milyen módon kívánja a kormányzat átadni a társadalombiztosításnak azt a 300 milliárd forintos vagyont, amelyet a törvények értelmében a jövő év végéig kell a TB-alapnak juttatnia? kérdéssel fordult Mádi László fiatal demokrata képviselő a pénzügyminiszterhez. Szabó Iván a téma fontosságára és a hétvégi TB önkormányzati választásokra való tekintettel, amelyet nem kívánt befolyásolni, a kérdésre 30 napon belül, írásban ígért választ. Mikorra várható a honvédségnél a hagyományos, 1945 előtti magyar viselet helyreállítása, és miért nincs joguk a tartalékos tiszteknek egyenruhát viselni? — érdeklődött interpellációjában Kávássy Sándor megyénket képviselő kisgazdapárti. Szendrei László, honvédelmi minisztériumi államtitkár kifejtette, a számítások szerint 33 milliárd forintba kerülne a honvédség teljes ruházatának lecserélése, miközben a tárca idei költségvetése összesen 67 milliárd forint. Ezért csak fokozatosan lehet bevezetni az új, a nemzeti jegyeket is feltüntető egyenruhákat. Az új öltözetek bevezetésével egyidőben szabályozzák egyébként majd azt is, hogy milyen alkalmakkor lehet a ruházatokat felölteni. Annak kapcsán kitérnek a tartalékos tisztek egyenruhaviselésére is. A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban igen. A mozdonyvezető gyanúsítható Lezárult a rendőrségi vizsgálat all életet követelő pörbölyi iskolabusz-tragédia ügyében Budapest (MTI) — Lezárult a rendőrségi vizsgálat a nyékipusztai vasúti átjáróban február 12-én történt iskolabusz-tragédia ügyében, amelynek következtében 11 pörbölyi gyermek életét vesztette, 18-an pedig megsérültek — tájékoztatta kedden az újságírókat az ORFK szóvivője. Suha György elmondta: a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálata megállapította, a baleset bekövetkezéséért elsősorban a buszvezető okolható. Szellenheim János halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan vétségét követte el, miután azonban a balesetet követően a sofőr elhunyt, így vele szemben megszüntették az eljárást. A vizsgálatok és a szakértői vélemények feltárták, hogy a mozdonyvezető a vasúti szabályok megszegésével elkövetett halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés vétségével gyanúsítható. Zörényi Gyula ugyanis legfeljebb 15 kilométeres sebességgel vezethette volna a szerelvényt, mert nem működött a fénysorompó. Zörényi egyébként részben elismerte felelősségét, és beismerő vallomást is tett. A rendőrség gondatlanságból elkövetett halálos tömegszerencsétlenséget okozó vasúti közlekedési veszélyeztetéssel vádolja Appl Zsolt vontatási vonatkísérőt, mert neki figyelmeztetnie kellett volna a mozdonyvezetőt az előírások betartására. A szóvivő végül elmondta, vizsgálták Bállá László veze- tőmémök felelősségét is, mert mulasztást követett el az elromlott fénysorompó helyreállításának késedelmében. A közlekedési ügyész szerint azonban ez nincs ok-okozati összefüggésben a baleset bekövetkezésével. Antall József Dániába látogat Budapest (MTI) — Antall József a jövő héten, hétfőn hivatalos látogatást tesz a Dán Királyságban. A kormányfő Poul Nyrup Rasmussen dán miniszterelnök meghívásának tesz eleget. A kormányfői vizit hírét Herman János külügyi szóvivő jelentette be szokásos keddi sajtókonferenciáján. A szóvivő kiemelte: a látogatásjelentőségét növeli, hogy jelenleg Dánia tölti be az Európai Közösség soros elnöki tisztét, és a dán főváros ad otthont júniusban az EK csúcs- értekezletének, amelyen várhatóan körvonalazzák a közösség és a közép-kelet-euró- pai demokráciák jövőbeni viszonyát. Ennek jegyében Antall József dániai látogatása alkalmával is terítékre kerülnek Magyarország és az EK kapcsolatainak kérdései. Budapest szorgalmazni kívánja annak deklarálását, hogy Magyarország EK-tagsága magának a közösségnek is érdeke, és a csatlakozás feltételeinek megteremtésében számít az EK támogatására is. A kormányfői megbeszéléseken áttekintik a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és nemzetközi kérdéseket is megvitatnak. Jeszenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter is jelen lesz a Nyugat-Európai Unió (NYEU) minisztereinek római tanácskozásán. A konferenciához kapcsolódva várhatóan csütörtökön írják alá azt az úgynevezett Egyetértési Memorandumot, amelynek alapján a NYEU őrhajókkal segíti a magyarországi Duna-szaka- szon a Kis-Jugoszlávia elleni ENSZ-tilalmak betartásának ellenőrzését. Ezzel kapcsolatban Herman János elmondta, a tervek szerint két őmaszád érkezik Magyarországra. Kutyák támadása Szeged (MTI) — Hétfőn este Szegeden, az egyetemi sportpályán három német juhászkutya rátámadt egy egyetemista lányra. A lány a kerítésen mászott be a zárt pályára, hogy néhány kört fusson, amikor rárontott a három őrző kutya. Szerencsére valaki meghallotta sikoltozását, s értesítette a rendőrséget. Ugyancsak szerencse, hogy a járőrök éppen a közelben dolgoztak, így másfél perc múlva már a lány segítségére siethettek. A kutyák rátámadtak a rendőrökre is, ezért azok kénytelenek voltak fegyvert használni. A súlyosan sérült, mintegy száz sebet kapott egyetemistát, akit a kerítésen adtak át a mentősöknek, a klinikán ápolják. Hírrosta ______________________ Adócsomagterv Angyal Sándor Most nem olyan időket élünk, amikor a pénzügy- miniszter jó hírrel szolgálhatna. így Szabó Iván sem örvendeztetett meg bennünket hétfői parlamenti felszólalásával, melyből kitűnt, hogy kényszerhelyzetben van gazdaságunk, s ez alapvetően meghatározza a népszerűnek egyáltalán nem nevezhető gazdasági csomagtervet, amit júniusig kíván a Tisztelt Ház elé terjeszteni a kormány. Ellenzékiként is csak rosszindulatú lehet az, aki kétségbe vonja az elérendő cél helyességét: azt, hogy enyhüljenek a gazdálkodói kör terhei, mert csak így indulhat el a mélypontról a kilábalás felé a magyar gazdaság. Az is kétségtelen, hogy a remélt növekedésnek ára van, s hogy fedezetet mindehhez aligha remélhetünk a határokon kívülről, azt nekünk, magunknak kell valahonnan, de mielőbb megteremteni. Ha mást nem, csupán a munkanélküliség növekedésének megállítását (s talán új munkahelyek megteremtését) remélhetjük a nadrágszíjszorítástól, máris mindannyiunknak el kell gondolkodnunk a nehezülő terhek minősítése előtt. Szabó Iván pénzügyminiszter egyértelműen általános adóemelést helyezett kilátásba, mert csak így teljesíthetők azok a feltételek, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap a tőkeinjekciózás fejében előír, s ezáltal alakíthatók ki olyan hazai feltételek, amelyek lehetőséget adnak a gazdálkodói szféra kedvezményeire. Az egyik ilyen legérzékenyebb és legsúlyosabb rész a júniusra ígért gazdasági csomagtervben az áfa jelenlegi 6 százalékos kulcsának 10 százalékra történtő emelése. (Mint ismeretes, ez nem is olyan régen még null százalékos volt és számos olyan terméket, szolgáltatást érint, amire naponként szükségünk van.) Igaz, kompenzálást is tervez a kormány, jóllehet ez igen differenciált lesz. (Az árnövekedést a havi tízezer forintos, vagy annál kisebb jövedelműeknek teljesen, 20 ezer forintig részletesen ellentételezik, a többieknek pedig nem. Az évi 500 ezer forint feletti jövedelműek 12 ezer forint híján minden forintjuk után adózni fognak.) Ez utóbbi feltehetőleg a személyi jövedelemadó megváltoztatásával érhető majd el, amihez természetesen a parlament egyetértése is szükséges. Hasonlóan a törvényhozó testület kompetenciája, hogy megszüntesse a kötelező műszaki fejlesztési befizetést, s hogy 38 százalékra csökkentse a vállalkozások nyereségadóját. Mindezek még csak kilátásba helyezett intézkedések, de nyilván már túl vannak a meditáció állapotán, s dolgoznak kimunkálásán a szakértők. Csak üdvözölni lehet minden olyan jövőbeni döntést, amely a vállalkozások életre hívását, azok talpon maradását segíti, hiszen ez pezsdítőleg hathat a gazdaság vérkeringésére, a magyar termékek volumenének növelésére, s az azt előállítók számának emelkedésére, arra, hogy ne mindig az adóprés legyen a megoldás. így és csak is így teremthető meg később a szociális juttatások fedezete, amely tudvalévőén ma még nincs meg. (Azért is szükségeltetik a költségvetés újratárgyalása, s a hiány várható összegének felemelése.) Népszerűén hangzik, hogy fizessenek a gazdagok, - s ezt kilátásba is helyezi a kormány, de jó volna megnyugtató garanciát találni arra is, hogy valóban zsebbe nyúlnak az igazán gazdagok. (Mert volt már rá példa, hogy hiába számított a kormányzat a gazdag és gazdagodó rétegek megértésére, önkéntességére: akinek sok van, még többre vágyik, ezt nem szabad számításon kívül hagyni.) Tehát, mégiscsak szükség van az anyagi javakban dúskálók feltérképezésére, s arra, hogy arányosan viseljék az ország terheit. Szükséges ez annál is inkább, mert az egyik legfájdalmasabb bejelentés —, hogy tudniillik a kormány el kívánja halasztani a közalkalmazotti törvény jövő januári hatályba lépését, ami köztudottan 45 milliárd kiadással jár —, máris sztrájkok kilátásba helyezését váltotta ki szakszervezeti körökben. Utóbb realisztikusabb hangok érkeznek kormányzati körökből: nem ígérnek választási fogásként később megbánandó intézkedéseket, viszont kilátásba helyeznek halaszthatatlan szigorító lépéseket. A konkrét előterjesztések még hátra vannak: indokolt, hogy minden eddiginél nagyobb körültekintéssel, a terhek elviselhetőbbé és igazságosabbá tételével sikerüljön megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit. Dohányreklám-háború Budapest (ISB) — Július végére, augusztus közepére várhatók szigorúbb intézkedések a dohányáruk tiltott reklámozásának visszaszorítására — jelentette be Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára. Tárcaközi bizottság vizsgálja, milyen lépéseket lehet tenni a ma is érvényben lévő törvények megszegőivel szemben, akik a jogszabállyal kapcsolatos értelmezési problémák miatt jelenleg nem vonhatók felelősségre. „Olyan ez, mint egy háború — mondta újságíróknak az államtitkár—, az ember nem szívesen teregeti ki az ütközet előtt a kártyáit.” így tehát konrkétumokat nem lehet tudni a tervezett „ellencsapásról”, s a helyzetről is csak annyit, hogy a hatóságok állnak vesztésre. Jelenleg legfeljebb néhány ezer forintos bírságot szabhatnak ki a tiltott árut reklámozókra. Azt már korábban is tervezték az illetékesek, hogy a dohány és alkohol eladása után járó adó bizonyos hányadát egészség- védelmi célokra, megelőzési propagandára fordítják. ^^^eladh^j^^üsa^^lü^etésé^^zelvé^^^>ágás^aL^L A hirdetés szövege: ................................................................................... ■' 1 II Kijelentem, hogy a szövegben félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. Íj| Név ................ Telefon •••«*•••«•••••••• I Lakcím Aláírás: ................. P Tájékoztató. Legkisebb hirdetés’: 10 szó. Az első szó duplának számít. Névelő, telefon- í P szám. jelige egy szónak számít, jeligedíj plusz 330 Ft. Jeligés levelek postázását kérésre m S 30 Ft-ért vállaljuk. (Nyíregyházán átvehetők a kft.-nél, Zrínyi Ilona u. 3-5.) : I A hirdetési díj befizetése: postán, postautalványon. Cím: '% Éj Kelct-Magyarország Lapkiadó Kft., feji 4401 Nyíregyháza, postafiók: 25. HbK||Sh|U || ' Az összeg beérkezése után 2 napon belül megjelenik hirdetése. ISSKAiUiílifiHUHl I _________ tWHmm- ...........
