Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-18 / 114. szám

1993. május 18., kedd GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Öncsőd helyett megrendelések A túlélési törekvés meghozta eredményét a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezetnél Nyíregyháza (KM - NyZs) — Ha egy céget megcsap a csőd szele, tapasztalatok sze­rint nem sok esélye van a talpra állásra. A kevés ellen­példa értékét külön növeli, ha éppen a megyénkben jár sikerrel a túlélési törekvés, mint ahogyan az a Nyíregy­házi Bútoripari Szövetkezet esetében is történt. A piacon igazán a '70-es évek elejétől jegyzett szövet­kezet az asztalosipari és a kár­pitosrészleg egyesülését köve­tően nőtte ki magát jelen­tősebb céggé. A saját gyártá­sú kárpitozott ülőbútoroknak nagy keletje volt a hazai pia­con, de gépkocsik üléshuzatai­nak exportjával külföldi meg­rendelők körében is képvi­selték magukat. A közelmúlt általános re­cessziója azonban ezen a te­rületen sem volt kíméletes, a belföldi igények drasztikusan lecsökkentek, a külföldi autó­gyárral is megszűnt a kapcso­lat. 1988-tól kisszövetkezet­ként érkeztek el a mélypontot hozó 1992-es évhez, tavaly júliusban öncsődöt jelentettek be. Ekkor nagyon úgy tűnt, a hullámok összecsaptak a bú­toripari szövetkezet feje fölött. — Ám jelen esetben a kollektíva úgy gondolta, az ilyenkor általánosan megszo­kott forgatókönyvet átírja — mondja Sutler LÁszlóné el­nöknő. — Persze ez nem volt ilyen egyszerű, a csőd idején a tetemes szállítói tartozásain­kon túlmenően jelentős banki hitellel rendelkeztünk, így pénzintézeti segítségre, továb­bi hitelekre nem számíthat­tunk a bajban. Ingatlanokat adtunk el, épü­leteket adtunk bérbe, de közben a saját termékeink ér­tékesítéséből származó bevé­teleinkről sem mondtunk le. Az erőfeszítések meghozták az eredményt, az öncsőd beje­lentése után nem egészen egy évvel már úgy tűnik, kilá­balunk a válságos helyzetből. Az optimizmus megalapo­zottnak tűnik, hiszen a teljes profil egy részét sikerült meg­őrizni, a másik részének to­vábbvitelére pedig jók a ki­látások. A jelenlegi fő termékre, a kétrészes heverőre 3000 dara­bos tételben találtak német vevőt. Ez a megrendelés egész évben folyamatos munkát ad a 70 dolgozónak. A nyíregyházi telephelyen saját termékeikből termelői áron szolgálják ki az egyéni vásárlókat, de vállala­tok, vállalkozások részére egyedi megrendeléseket is tel­jesítenek. Az ország több városában végezték el külön­böző szállodák, hotelek beren­dezését, szállítottak irodabú­torokat. Munkájuk elismert­ségének növekedését jelzi, hogy pályázatokon túl egyre több konkrét megrendeléssel, ajánlatkéréssel fordulnak hoz­zájuk. A gépkocsi üléshuzatok gyártásának felújítására jelen­leg folynak még a tárgyalások, sikeres üzletkötés esetén újabb 20 főnek tudnának munka­helyet teremteni. Ezenkívül kereskedelmi tevékenységbe kezdtek bútorszövetekkel, az asztaloskapacitás jobb kihasz­nálására pedig külső cégektől is vesznek fel megrendelése­ket. Ebben az évben az idevo­natkozó törvény rendeletéinek megfelelően a tagság új szö­vetkezeti formát választott, a vagyonnevesítés következté­ben a dolgozók az eltöltött munkaidő és a jövedelem ará­nyában résztulajdonosokká válhattak. A vezetőség szerint ez szemléletváltozást kell, hogy magával hozzon, mivel jó minőség tartásával lehet eredményt elérni, amely alap­ját képezheti az üzletrészük után járó osztalék fizetésé­nek. — Az önköltségek csökken­tésével továbbra is alacsonyan szeretnénk tartani termékeink árát. Az év legnagyobb célki­tűzése a régi hímév vissza­szerzése, a termelés színvo­nalának növelése. Ilyen irányú elmozdulást követheti csak a bérszínvonal mozgása is — mondta Suller Lászlóné. Az MKB Visa Business-kártyája Budapest (MTI) — A Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rt. elsősorban vállalati felső vezetőknek és menedzserek­nek új bankkártyát bocsát ki Visa Business Card néven. Az új bankkártya a már for­galomban lévő Visa Classic kártyához képest jóval több szolgáltatást biztosít tulajdo­nosainak — mondta a pénzin­tézet hétfői sajtótájékoztató­ján Bartha Árpád vezérigaz­gató. A vezérigazgató elmondása alapján az öt évvel ezelőtt ki­bocsátott Visa Classic kártyá­val mintegy kilencezer ügyfél rendelkezik napjainkban. An­nak idején a pénzintézet el­sőként vezetett be devizakár­tyát hazánkban, és elsőként csatlakozott a Visa-rendszer- hez is. Az új Visa Business Card- dal magasabb összeghatárig lehet fizetni, egyúttal számos biztosítási és segítségnyújtási szolgáltatást is nyújt. Ezt az teszi lehetővé, hogy az MKB külön megállapodást kötött a kártyához kapcsolódó biztosí­tási szolgáltatásokról az At­lasz Utazási Biztosító Társa­sággal. A Visa Business-kártyát olyan vállalatok igényelhetik felső vezetőik számára, me­lyeknek vállalati számláin mi­nimum 300 ezer forint van. Emellett a cégnek a kártya igénylésekor legkevesebb 100 ezer forint összegű óvadékot is le kell tenni. Az egyszeri belépési díj 30 dollár, az éves tagsági díj 80 dollár, az eset­leges elvesztéskor a kártya le­tiltásának díja 100 dollár. A Visa Business-kártyához az Atlasz Biztosító hagyomá­nyos betegség-, baleset- és poggyászbiztosítása mellett is új szolgáltatások kapcsolód­nak. A baktalórántházi szakmunkásképző iskolában a leendő farmerek a traktorok szerelésével ismerkednek Galambos Béla felvétele Csehek hullámvölgyben Prága (MTI) — A múlt év végén tapasztalt élénkü­lés első jelei után újra hul­lámvölgybe jutott a cseh gazdaság — jelentette a DPA Prágában a hétvégén közzétett adatokra hivat­kozva. Az első negyedévben 8,1 százalékkal csökkent az ipari termelés a múlt év ha­sonló időszakához viszo­nyítva, ezen belül az építői­par tevékenysége 9,5 szá­zalékkal hanyatlott. A kül­kereskedelem ugyan 7,8 százalékkal növekedett, ám ez az import 21 százalékos emelkedését és az export 3,1 százalékos csökkenését fedi. Biztatóan alakult ugyan­akkor a turizmus: 1993 első negyedében 233,8 millió dollárt költöttek el a kül­földiek Csehországban, 68 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Kirgiz valuta Moszkva (MTI) — Egy hétfői valutaárverésen rög­zítették először a frissen bevezetett kirgiz nemzeti valuta keményvaluta-árfo- lyamát: eszerint 1 dollár 4 szomot ér. A kirgiz nemzeti bank ezen a napon 2,7 mil­lió dollárt forgalmazott — jelentette a DPA. Gyarmati primőrösök a piacokért Fehérgyarmat (M. K.) — Szegény embert még az ág is húzza. A munkanélküliség e térségben a legnagyobb. A ke­leti országrész talaja, időjárá­sa, lényegesebben mostohább, mint a nyugatabbra lévő te­rületeké. Aki a határban körül­néz, még a szomszédos Haj­dúsághoz képest is közel egy­hónapos lemaradást észlel. Különösen így van ez a primőröknél. Évekkel ezelőtt a zöldség- és gyümölcstermelő szakcso­port működött a Fehérgyarmat és Vidéke Áfész irányításával a városban és 27 településen. A kedvezményes fólia, a váz, a vetőmag, no meg a biztos felvásárlás ösztönözte az ak­kor hobbiból kertészkedőket. Mostanra a helyzet megvál­tozott. A területileg előnyö­sebb déli országrész gazdál­kodóival nem tudják az itte­niek felvenni a versenyt. Sza- mosújlaktól Fülesdig a kertek­ben most is állnak a fóliák. A téli fűtésükre azonban a magas energiaköltségek miatt senki nem vállalkozott. Akik március végén kezdték a fű­tést, úgy hogy a palánta neve­lését a fűtött lakásban végez­ték, már az elmúlt hetekben szállítottak retket például a város legnagyobb ABC-áruhá­zába. Ugyancsak így kapható a szatmári körzetben termesz­tett fejes salátából. A kertész­kedésből élők május elejére már paprika és paradicsom­primőrrel jelentkeznek a pia­con. A kereskedők azonban előnyösebbnek tartják a bu­dapesti nagybani piacot, a bé­kési gazdákat, s többen Méh­kerék környékét, ugyanis itt már most is viszonylag olcsón szerezhetnek be retket, salátát, paradicsomot, paprikát, de szamócát, s idei karfiolt is. Helyi kertészkedő látja el a város tucatnyi primőrt árusító üzlete egy részét újhagymával, s uborkával is. A lakosság döntő többsége igyekszik házi kertjében felál­lítani egy-egy fóliasátrat. Itt azonban csak a védettség, a jól trágyázott talaj, illetve a nap­sugár gyorsítja az érési folya­matot. S bár vezetékes gázzal fűtik Fehérgyarmat város mintegy negyedét, eddig még a fóliák fűtésére sem köz­vetett, sem közvetlen formá­ban nem használnak gázt. Abban, hogy kevesen vál­lalkoznak főfoglalkozásban fóliázásra, az is szerepet ját­szik, hogy nincs szervezett felvásárlás, az árak kialakí­tásánál pedig a „nagyok” a mérvadók. Dollármilliárdokkal a csőd ellen Washington (MTI) — Az amerikai szenátus csütörtö­kön 34,3 milliárd dollárt ha­gyott jóvá arra, hogy ki­egyenlítsék a csődbe jutott takarékpénztárak betétesei­nek követelését —jelentette az AFP Washingtonból. Az amerikai történelem legsúlyosabb pénzügyi vál­ságának tartott ügyben több- százmilliárd dollár forog kockán. Még tavaly George Bush elnök kért a kongresszustól kiegészítő összegeket a ta­karékpénztári adósság ren­dezésére, de a kongresszus nem tett eleget a kérésének. Az idén a szenátus demokra­ta és republikánus tagjai egyaránt nyomást gyako­roltak a kongresszusra, hogy vessen véget a 13 hónapja tartó fizetésképtelenségnek, és tegye lehetővé a szövetsé­gi pénzügyi hatósági eljárást az intézmények szanálására. A késlekedés 1,1 milliárd dolláros pótlólagos veszte­séggel tetézte az ötszázmil- liárd dollárra becsült adóssá­got, melyet harminc év alatt kell rendezni. A szenátus által jóváha­gyott törvénytervezet 10,7 milliárd dollárral kevesebbet tartalmaz a Clinton elnök ál­tal sürgetett összegnél, és 61 szavazattal 35 ellenében hagyták jóvá. Végleges jó­váhagyásra május végén ke­rül a két ház összevont ülése elé. Kritikus helyzetben a moldovai gazdaság Moldova (MTI) — Mol­dova gazdasága kritikus helyzetben van. Ennek oka az, hogy megszakadtak a Szovjetunió felbomlásával függetlenséget nyert orszá­gok közötti gazdasági szá­lak. Erről Andrei Sangheli moldovai kormányfő beszélt a helyi parlamentben. Sangheli közölte: Mol­dova nem képes fizetni az Oroszországból és más szovjet utódállamokból szár­mazó nyersanyagokért. En­nek következtében pedig 1992 óta az ipari üzemek 60 százaléka volt kénytelen korlátozni a termelését. Külön nehézségeket okoz a köztársagának, hogy nem lévén saját energiaforrása, kizárólag határain kívülről tudja csak beszerezni azo­kat. Ehhez pedig pénz kell, méghozzá nem kevés. A miniszterelnök szerint éves szinten 400-420 millió dol­lárra lenne szükség az ener­giaigény kielégítésére. A miniszterelnök ezután ke­sernyésen tette fel a kérdést: vajon honnan szerezzen Moldova fedezetet erre, ami­kor csupán cukrot, étolajat és paradicsomsűrítményt ké­pes exportálni? A Reuter emlékeztet arra, hogy az idei költségvetési hiányt eredetileg a nemzeti össztermék 5 százalékára tervezték. A miniszterelnök azonban a parlamentben pénteken azt mondta, hogy ez a GNP 20 százalékát is kiteheti majd. Nincs osztalék Budapest (MTI) — Nem fizet osztalékot múlt évi eredménye után az Általá­nos Értékforgalmi Bank. A pénzintézet pénteki közgyű­lésén kiderült, hogy a bank mérlegfőösszege a múlt év végén — a korábbi 19,7 mil­liárd forintról — 21,4 mil­liárd forintra növekedett. Az adózás előtti eredmény 309,7 millió forint volt. Árfolyamok Tőzsde wmmmmmmmmmmm Index május 17.: 677,73 (-4,45) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. május 17. Valuta Deviza Kanadai dollár 68,18 69,58 68,97 69,31 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 28232 288,02 291,11 292,49 Német márka 54,21 55,17 54,55 54,79 Angol font 134,02 136,82 134,43 135,13 Norvég korona 12,76 13,00 12,85 12,91 Ausztrál dollár 60,93 62,17 61,97 62,27 Olasz lírai 1000) 58,97 60,25 59,12 59,44 Belga frank(lOO) 26338 268,24 165,18 266,34 Osztrák sc.(lOO) 770,82 784,72 77531 778,71 Dán korona 14,06 1432 14,15 14,21 Port. esc.(IOO) 56,34 57,44 56,85 57,13 Finn márka 15.64 16,04 15,82 15,92 Spanyol pes.flOO) 71,08 72,60 7137 71,95 Francia frank 16,07 16,35 16,16 16,24 Svájci frank 59,93 61,01 60,35 60,63 Holland forint 4831 49,17 48,61 48,83 Svédkorona 11,84 12,10 1139 11,95 ír font 131.67 134J27 132,54 133.18 USA dollár 86,97 883 3 87,66 88,06 Japán jen (100) 783 7 79,77 78,78 79,08 ECU 105,76 107,72 10636 106,56

Next

/
Oldalképek
Tartalom