Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-18 / 114. szám
1993. május 18., kedd KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 11 Kedden újra megnyitotta kapuit Párizsban az az óvoda, amelyben a múlt héten egy férfi hat gyermeket és az óvónőjüket tartotta fogságban 46 órán keresztül AP-felvétel Meciar — határok Bonn (MTI) — Egész Európa lángba borulna, ha a sor kerülne a határok etnikai elvek alapján történő eltolására — mondta Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök a hamburgi Der Spiegel hétfői számában. Jugoszlávia intő jel számunkra, de mások számára is. Amennyiben elfogadjuk azt a modellt, hogy autonóm területi egységek jönnek létre ott, ahol a mindenkori állam kisebbsége a többséget alkotja, kinyitjuk Pandora szelencéjét, a konfliktusok újabb fordulóját nyitjuk meg Európában. A második világháború is így kezdődött — közölte Meciar a német hetilap munkatársainak a kérdésére-megjegyzésére. Meciart az interjú készítői hivatásos optimistának nevezték, aki a harmincas évek szlovákiai recesszióját is alulmúló gazdasági hanyatlás ellenére derűlátóan ítélte meg országa jövőjét. Mindenesetre az olajcsapok elzárásával fenyegette meg Prágát, amennyiben a vagyonfelosztás kérdésében nem jutnak Szlovákiának tetsző megoldásra. A politikus azzal vádolta Csehországot, hogy kilenc tonna aranyat tart magánál, holott az Szlovákiát illeti. Fizet az állam Hamburg (MTI) — A német szövetségi állam tavaly 2,2 milliárd márka államilag szavatolt hitelt kényszerült visszafizetni német bankoknak és vállalatoknak a külföldi hitel- felvevők helyett — írta hétfői számában a Bild-Zei- tung című német lap a pénzügyminisztérium bizalmas belső jelentését idézve. Egyedül a Független Államok Közösségének tagországai 955 millió márkányi tartozás megfizetését mulasztották el. A német államot további 747 millió márka veszteség érte Brazília, és 312 millió márkányi Irak miatt. A dokumentum szerint a német szövetségi államon a múlt év végi állapot szerint összesen 182,3 milliárd márka hitel visszafizetése volt számonkérhető. Ez pedig nem mehet sokáig. A biztonságot a NATO adhatja Jeszenszky Géza háromnapos tárgyalása Brüsszelben Brüsszel (MTI-tud.) — Hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett Jeszenszky Géza külügyminiszter. Útjának célja mindenekelőtt a magyar-belga kétoldalú kapcsolatok elmélyítése, de a program fontos része a NATO központban tett hétfői látogatás, ahol Jeszenszky Gézát fogadta Manfred Wörner főtitkár, majd találkozott az Észak-atlanti Tanács állandó képviselőivel. A magyar külügyminiszter egy múlt heti nyilatkozatában maga is utalt rá: Magyarországot növekvő aggodalommal töltik el a délszláv válság magyar biztonságot veszélyeztető kihatásai, s hogy ez ügyben hazánk folyamatos konzultációkat folytat az Észak-atlanti Szövetséggel. A hétfői látogatás a NATO székhelyén újabb alkalmat jelentett a kérdés közös továbbgondolásához — tette hozzá a magyar diplomácia vezetője. Jeszenszky Géza a három nap során tárgyal majd belga kollégájával, Willy Claes külügyminiszterrel, találkozik a belga parlament vezetőivel és megbeszélést folytat Luc Van Den Brande flamand és Guy Spitaels vallon kormányfőkkel is. Az utóbbi találkozó érdekessége, hogy arra Namurban, Vallónia közigazgatási központjában kerül majd sor. A mostani magyar-belga tárgyalásoknak különös jelentőséget ad az a tény, hogy július 1-től fél évre Belgium veszi át az Európai Közösség soros elnökségét. Lord Owen és a béketerve Karadzic úgy nyilatkozott: halott a kezdeményezés London (MTI) — Lord Owen, az EK jugoszláviai békeközvetítője tragikusnak nevezte a boszniai szerbek vezetőjének, Radovan Karadzic- nak a hét végi népszavazás után tett nyilatkozatát, miszerint a Vance-Owen béketerv halott. Hozzáfűzte azonban, hogy kész folytatni a tárgyalásokat Karadziccsal. Moszkvából hazatérve a BBC világszolgálatának adott interjújában Lord Owen paródiának minősítette a boszniai szerbek népszavazását, amelyet szerinte nem szabad komolyan venni. Mint mondta, a Boszniában uralkodó konkrét helyzetet kell szem előtt tartani, nevezetesen azt, hogy a boszniai szerbek közül egyre többen tekintik tisztességes rendezésnek a béketervet. A BBC tévének nyilatkozva a diplomata kijelentette, a világközösségnek fontolóra kell vennie, milyen további nyomásgyakorlással lehetne véget vetni a Boszniában folyó harcoknak. Újabb intézkedéseket tartott szükségesnek Szerbia elszigetelése és a szankciók kikényszerítése érdekében, és sürgette, hogy növeljék a humanitárius tevékenységet folytató személyzet létszámát Boszniában. Egyidejűleg a malajziai látogatáson tartózkodó Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter kijelentette: nem kizárt, hogy Nagy-Britannia valamilyen formában katonai akciót indít a boszniai konfliktus beszüntetése érdekében, de ez még mindenképpen megbeszélés kérdése. Moszkva nem segíti a muszlimokat Moszkva (MTI) — Oroszország a jövőben nem segíti a boszniai muzulmánokat sem fegyverszállítmányokkal, sem a szerbek elleni esetleges légi csapásokkal, sem több béke- fenntartónak a térségbe küldésével. Ezt Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter jelentette ki hétfőn azután, hogy már nyilvánvalóvá vált: a boszniai szerbek a hét végi népszavazáson elutasították az ENSZ béketervét. Az AP jelentése szerint Vi- talij Csurkin, az orosz külügyminiszter helyettese azonban azt mondta: Moszkva nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az ENSZ fegyveres erőt fog alkalmazni a Vance- Owen-féle béketerv kikényszerítésére és a háborúskodás befejezésére. Gracsov leszögezte: — A jelenleg Jugoszláviában állomásozó 90 fős békefenntartó egységen kívül egyetlen orosz katonát sem fogunk a térségbe vezényelni. Ez szilárd elhatározásom. Az orosz védelmi miniszter, több keményvonalas népképviselővel egyetemben határozottan ellenez bármilyen katonai beavatkozást az egykori Jugoszlávia területén. Gracsov ugyanakkor azt sem támogatja, hogy az ENSZ feloldja a boszniai muszlimok ellen is érvényben levő fegyverszállítási embargót. Mint kifejezte: — Az embargó feloldása a fegyverek ellenőrizhetetlen beáramlásához vezetne. Nemcsak a boszniai muszlimok, hanem a szerbek és a horvátok is kapnának fegyvereket. A volt Jugoszlávia egésze militarizálódna, és egy következményeiben beláthatatlan katonai konfliktus is kirobbanhatna — vélekedett Gracsov. A 46. cannes-i filmfesztivál idején a Zongora című film sajtókonferenciája előtt látható az új-zélandi filmrendező Holly Hunter, Sam Neil és Harvey Keitel színészek társaságában AP-felvétei Antall József levele az olasz kormányfőhöz Róma (MTI) — Antall József miniszterelnök levelet intézett Carlo Azeglio Ciampihoz, az új olasz kormányfőhöz. A levél üdvözletét tartalmaz az új kormány hivatalba lépése alkalmával, és meghívást magyarországi látogatásra, megerősítve a már korábbit, amelyet Ciampi elődje kapott Budapestről. A magyar kormányfő levelét hétfőn adta át a római miniszterelnöki hivatalban Szörényi László nagykövet. Elmondta: az olasz kormányfő látogatására a legalkalmasabb időpont esetleg július közepe lehet, amikor a Közép-európai Kezdeményezés országainak kormányfői tartják következő ülésüket Budapesten. Olasz részről készséggel és szívélyesen fogadták a meghívást — mondta a nagykövet. Kínai tanulópénz Tízezer jüanért külföldre lehet menni Peking (MTI) — A külföldi továbbtanulásra készülő diákoknak a jövőben nem kell éveken át az államnak dolgozniuk, mielőtt elhagynák Kínát, de csak akkor, ha előbb visszafizetik korrábbi tanulmányaik tandíját —jelentette az AP. Kínában 1989 óta állami intézetekben vagy vállalatoknál kellett ledolgozniuk öt évet a külföldre készülő diákoknak addigi oktatási költségeiket törlesztendő. A jövőben ezt elkerülhetik, ha 10 ezer jüant (1754 amerikai dollárt) fizetnek egykori iskolájuknak. Persze ha van miből. Népszavazás Dániában Plakát szólít fel, hogy Szavazz igennel! Koppenhága (MTI) — Dániában hétfőn nem sok látszott abból, hogy Európa Koppenhágára figyel. Elfo- gadja-e kedden az ország 4 millió szavazásra jogosult polgára a kérdésre másodszor tartott népszavazáson, az Európai Unió létrehozásáról szóló maastrichti szerződést. Csupán néhány lámpaoszlopra szerelt — praktikusan és gyorsan eltávolítható — plakát szólít fel arra, hogy Szavazz igennel!, és jóval kevesebb az ellenkezőjére. A belvárosban egyetlen üzlet tulajdonosa teszi közzé véleményét az Európai Közösség előnyeiről, egy szerény kis táblán boltja kirakatában. Dánia számára ugyanis végső soron az európai közösségbeli tagság a népszavazás tétje: Maastricht elutasítása, de facto kiszorítaná a szervezetből Dániát. Ezzel érvel az ország január óta hivatalban lévő új szociáldemokraták vezette négypárti koalíciós kormánya és az ország egész vezetése. A hét parlamenti párt közül hat, a Maastrciht-pár- tiak egy esetleges elutasítástól, rövid távon a ténylegesen túlértékelt dán korona leértékelését, hosszabb távon a munkanélküliség növekedését várják, mégpedig elsősorban a mezőgazdaságban, amely az Európai Közösség agrártámogatási rendszerének jelenleg haszonélvezője. A szerződés ellenzői a szuverenitás elveszítésétől a német gazdaság és a francia bürokrácia uralta szuper államtól, a nemzeti önazonosság elvesztésétől tartanak. Az ellenkampány élén a parlamentben is helyet foglaló jobboldali Haladópárt áll, de több különféle mozgalom támogatását is bírja. A legutóbbi, szinte naponta közölt közvéleménykutatások szerint a tavaly júniusi népszavazás (csekély többségű) elutasítása után Dánia most alighanem beadja a derekát: mintegy 50 százalék szándékozik igennel szavazni és 30-32 százalék nemmel, de sok múlhat a még határozatlan szavazókon. Az esetleges elutasítás, amelyben Maastricht ellenfelei, élükön Margaret Theatcher volt brit miniszterelnökkel, a hagyományos Európa megmentésére és a brüsszeli bürokrácia uralmának megakadályozására kínálkozó utolsó esélyt látják, súlyos következményekkel járhat nem csak az Európai Unióra — amennyiben magával ránthatja Nagy-Britan- niát is —, hanem az Európai Közösségre is. A német és francia politikusok ugyanis (a Benelux-államokkal egyetemben) már jelezték, hogy a vonakodók nélkül is készek tovább lépni az egyesülés útján. Dánia csatlakozása viszont nem oldja meg az Európai Közösségen belüli széthúzást az egyesülési folyamatot gyorsítani és lassítani szándékozó országok között, nem tartóztatja fel a recessziót és nem állítja helyre Maastricht legfőbb célkitűzéseinek — a gazdasági és pénzügyi uniónak — a hitelét sem, kiváltképp mivel Dánia éppen a közös pénznem kérdésében engedményeket csikart ki magának. Végül a dán igen — legalábbis egyelőre — nem változtat azon, hogy az Európai Közösség sokat vesztett hiteléből, a délszláv válság kapcsán mutatott tehetetlensége miatt. Ez utóbbi jelentős érv a vitában is Dániában, hiszen a legtöbb dán egyetért abban, hogy Európa legsúlyosabb gondjainak — a boszniai polgárháborúnak, a kelet- közép-európai gazdasági helyzetnek és a nyugat-európai recessziónak — a megoldásához összehangolt EK-fellépés szükséges. Mindenképpen jelzik ezek is, szükség van Dániában az igenre, s valószínű a választópolgárok is érzik ennek a felősségét. Vagyis nem kétséges a választás kimenetele, inkább csak az arány, hogy mennyien adják vok- sukat Maastrichtra. Tehát igen.
