Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-04 / 102. szám
Keiet-Magyarország 5 HAZAI HOL-MI Létszámleépítés az ingatlankezelőnél Év végéig a dolgozók több, mint felétől elbúcsúznak, ez száz-száztíz embert érint Nyíregyháza Kálvin tér 14., az 1911-ben épült ház az egyik legrégibb tanácsi épület a megyeszékhelyen Balázs Attila felvétele Tóth M. Ildikó Egy vállalat átalakításának hírét a dolgozók mindig félelemmel vegyes érzelmekkel fogadják: vajon ki lesz munkanélküli közülük? Ha szolgáltató vállalatról van szó, mint a nyíregyházi IK- SZV, illetve a Házkezelő Kft. esetében, akkor a közvélemény is érdeklődik a fejlemények iránt. Ezért folytatjuk beszélgetésünket Török Sándorral, az IKSZV nemrég kinevezett igazgatójával a tervezett igen erőteljes karcsúsításról. □ Amikor Ön bemutatkozott a dolgozóknak, közölte, hogy egy hónapon belül mindenki megtudja, mire számíthat az átalakulás során. Ezzel szemben a dolgozók az Önnel készült interjúból értesültek róla, hogy drasztikus létszámleépítést terveznek. — Lehet, hogy voltak, akik onnan értesültek róla. Én azt mondtam, hogy harminc napon belül fogok tájékoztatást adni, többen meg is kerestek engem ezért. így tájékoztattam az IKSZV szakszervezetét és a Házkezelő Kft. két munkatársát — egyikük szakszervezetis —, hogy mire számíthatnak. De megítélésem szerint a dolgozók nagyon jól tudták, hogy átalakulás, megszűnés esetén komoly létszámleépítés várható. □ Mire készüljenek fel tehát a dolgozók? — Körülbelül nyolc hónap alatt fokozatosan hatvan százalékkal leépítjük a jelenlegi létszámot; konkrétan megvannak azok a területek, amelyeknél ez várható. Arra is, hogy ez a leépítés mikor lesz névre szóló, megjelöltem határidőt. Az IKSZV dolgozói esetében ez július-augusztus folyamán várható. A Házkezelő Kft. átalakulási ütemtervét most fogadtuk el, ott kb. negyven fő marad, de személy szerint még nem tudjuk. Az IKSZV-t megszüntetjük, a polgármesteri hivatalban hét-nyolc fős iroda fog működni. □ A leépítés összesen hány embert fog érinteni? — Száz-száztízet biztosan. □ Ez elrettentőén nagy szám. — Az is rettentően nagy szám, hogy kétszáz millió forintot elkölt a város — megítélésem szerint feleslegesen —, az ingatlankezelési szférában. Minden relatív... □ De jelenleg még ötezer bérlakás van Nyíregyházán, és senki sem látja előre, hányat vesznek meg a lakók, és menynyi marad önkormányzati tulajdonban. Elég lesz a házkezelési munkákhoz ilyen kevés ember? — Az ötezer bérlakáshoz is elegendő kevesebb összeg és kisebb létszám. Elég csak összehasonlítani a tervezett létszámot más házkezelő szervezetek létszámával. Én kétszer annyit hagytam meg, amennyivel az ekkora nagyságrendű feladatot elvégző más, a piacon működő házkezelő szervezetek dolgoznak. Pontosan abból kiindulva, mert még nincs minden szabályozva, és jó néhány feladat a miénk marad. □ Milyen feladatokat szán a karcsúsodon Házkezelő Kft.- nek? — Alapvetően a házkezelést, amit sokkal nagyobb hatékonysággal kell megoldani, mint eddig. A réginél rugalmasabb, átláthatóbb szervezetet szeretnénk kialakítani. Azt nem szabad elfelejteni, hogy a Házkezelő Kft. létszámát mesterségesen duzzasztották fel, — ez a korábbi gi- gantomániás szemlélet eredménye. A feladatok tisztázása után, például, hogy milyen tevékenységi körök maradnak a Kft.-nél; mi az, ami átkerül a polgármesteri hivatalba; mi az, amire embert nem alkalmazunk; mit oldunk meg a piacról stb., pontosan meghatározzuk a létszámot. □ Mi lesz a házmesterekkel? — A Házkezelő Kft. átalakítási koncepciójában szerepelnek, kapnak majd tájékoztatást. □ Az IKSZV esetében mi várható? — Abban már döntöttünk, csak részletkérdések vannak. Fel is vázoltam már a dolgozók képviselőjének, hogy melyek azok a tevékenységi területek, amelyek ellátásához végig szükség lesz emberekre, és honnan lesznek valószínűleg elbocsátások. □ Az átalakítási tervet egyeztette a Házkezelő Kft. érdekvédelmi szerveivel? — Nem, mert nem ezt kell egyeztetnem, hanem azt, hogyan lehet ezt a legrugalmasabban végrehajtani. Most már szembe kell nézni azzal, hogy válság van az országban, azzal is, hogy ez a szervezet alacsony hatékonyságú, és hogy a város ezt ebben a formában tovább nem finanszírozhatja. A megoldás csak az lehet, hogy először egy hatékony szervezetet hozunk létre, és azokat a feladatokat, amikről bebizonyította az élet, hogy nem tudjuk hatékonyan végrehajtani, piacosítjuk. Teljesen nyilvánvalóan ebből az következik, hogy nagyon sok munkahely fel fog szabadulni. □ Milyen szolgáltatások lesznek piaciak? — A legtöbb, elsősorban a műszaki területről. □ Felmérték, hogy ez lesz olcsóbb a városnak? — Természetesen ez az olcsóbb megoldás. Ezzel az adminisztrációs költségek is, amik óhatatlanul rárakódnak egy nagy szervezetre, értelemszerűen csökkennek, de így gazdaságosabb lesz. □ A házkezelés egy speciális szakma, Ön viszont mindenekelőtt gazdasági szakember. Az átalakítás részkérdéseinek kidolgozásában igénybe vette-e régi szakemberek segítségét? — Igen, igénybe vettem. Egyébként megbíztam a gazdasági igazgatót, az IKSZV- nél és a Házkezelő Kft.-nél működő szakszervezet képviselőjét, hogy rugalmasan dolgozzanak ki egy kölcsönösen elfogadható megoldási javaslatot az elbocsátások kezelésére. □ Végezetül, lesz-e elegendő pénzük ennyi ember végkielégítésére? — Itt arról van szó, hogy olyan megoldást keressünk, ami etikailag mindegyik részről kifogásolhatatlan. Közös megegyezésre törekszünk, de ha szükség van rá, lesz pénz a végkielégítésre. Sajnos, ezt a lépést meg kell tennünk, hogy a hatékonyságot kellőképpen megnöveljük és átlátható szervezetet hozzunk létre a jelenlegi zűrzavaros helyett. Fogyóban a növekedésünk A női nemzedékek egyre kevesebb gyermeket szülnek, így a generációk kisebbednek Hajnal Béla Nyíregyháza — A magyar nők termékenységének a XIX. század végén kialakult romló tendenciája az elmúlt években is tovább folytatódott, ami a családok gyermekszámának fokozatos visszaesésében nyilvánult meg. A csökkenés elsősorban a nagyobb gyermekszámú családok visszaszorulásának az eredménye. Példaként felhozható, hogy az 1895—1899-ben született házas nők 37 százalékának még 4 vagy több gyermeke született, ugyanez az 1950—54. években született asszonyoknál már csak 4 százalék. Az egymást követő női nemzedékek tehát egyre kevesebb gyermeket szülnek, így a következő generációk lépés- ről-lépésre kisebbé válnak. Kedvezőtlen folyamatok A kedvezőtlen népesedési folyamatok miatt 1981-től az ország népessége folyamatosan csökken, mértéke évente mintegy 20—25 ezer főt tesz ki. A demográfusok szerint a természetes fogyás 80 százaléka az igen alacsony termékenység, 20 százaléka a magas halandóság számlájára írható. Közismert, hogy a világ számos országában a népesség- robbanás okoz komoly gondokat, Európában viszont az él- veszületési arány mérséklődésével összefüggésben a népesség fokozatos elöregedésétől tartanak legjobban. Magyarországon kívül még Dániában van természetes fogyás, de nincs számottevő népességnövekedés (az élveszületések és a halálozások száma közel azonos) Németországban, Ausztriában, Svédországban és Belgiumban. Munkaerőpiaci következmények Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország azon kevés térségei közé tartozik (Hajdú-Bi- harral és Fejér megyével együtt), ahol az élveszületések száma még meghaladja a halálozásokét, de a többlet 1992- ben nem érte el a 400 főt. A megye népessége (564 ezer fő) mégis fogy, mert a megyéből elvándorlók száma továbbra is magasabb az idevándorlóké- tól. A KSH előzetes adatai szerint 1993. elején 8 ezerrel éltünk kevesebben a megyében, mint az 1990. évi nép- számláláskor. Az élveszületések csökkenő tendenciájában is erős hullámzások figyelhetők meg. A jelenlegi magas munkanélküliségi rátát például tovább fogja rontani az a demográfiai tény, hogy az 1970-es évek közepén született nagy létszámú korosztályok (amelyek tagjainak édesanyja az ötvenes években, az ún. Ratkó-korszakban született) ezekben az években lépnek, pontosabban szólva lépnének be a munkaerőpiacra. A megyei munkanélküliség várható alakulását nézve nem szabad elfeledkezni még arról sem, hogy a mezőgazdaság átalakulásának munkaerőpiaci következményei csak ezután jelennek meg igazán. A korábbiaknál jóval mérsékeltebb ütemben ugyan, de folytatódik a városok térhódítása a megyében is. A városi népesség aránya azonban a megyében még így is csak 38 százalék, országosan éppen ennyi a falvakban élőké. Nyíregyháza 115 ezres népességét Mátészalka követi 19 ezerrel, Kisvárda 18 ezerrel a harmadik. Tiszavasvárinak 14 ezer, Nyírbátornak és Újfehértónak 13 ezer, Nagykállónak 10 ezer lakosa van. Nem éri el a 10 ezer főt sem a többi kisváros népessége (Fehérgyarmat és Vásárosnamény 9 ezer, Tiszalök 6 ezer, Csenger és Záhony 5 ezer fő). Városok versenye A nagyvárosok népességfejlődésében kiemelkedő szerepet játszik Debrecen, 218 ezer fős lakossága már csaknem 30 ezer fővel több, mint az egyre inkább „rozsdavárosnak” tekinthető Miskolcé. A nehézipar súlyos válsága a valaha második legnagyobb magyar város gazdaságát és társadalmát az átlagosnál is mélyebben érintette. Harmadik helyezése is veszélyben van (ha egyáltalán ezt versenynek lehet tekinteni), mert Szeged alig veszített dinamizmusából. A jelenlegi tendenciák érvényesülése esetén a két város népességszáma még ebben az évtizedben kiegyenlítődhet. A Nyíregyházával legjobban összevethető városok közül 13 év alatt Kecskeméten 8 ezerrel, Székesfehérváron 6 ezer fővel nőtt a népesség. Nyíregyházáé ugyanezen idő alatt 7 ezer fővel gyarapodott. A várostervezők nem is olyan rég még 130 ezres Nyíregyházáról álmodoztak. Az ország és a megye ilyen rossz népesedési és gazdasági viszonyai közepette erre még nagyon sokáig kell várni. Jegyzet Agrárháború Györke László M egdöbbentő látvány tárult elém a minap. Egy hatalmas táblában kövéren zöldé lit az őszi búza. Pontosabban: sávosan zöl- dellt csak, mert egy-egy parcelláéit felszántottak belőle. Na, nem azért, mert azokon a bizonyos sávokon esetleg nem is volt vetés, vagy esetleg gyengébbre sikeredett, s úgy vélte a gazda, jobb valami tavaszival bevetni, ültetni. Gyanítom, hogy inkább arról van szó: az új gazda érvényesítette akaratát. Ami ugyan nem volt ésszerű, de akarat volt. Az említett tönkresávozott búzatáblát nem megyénkben láttam, de tartok tőle, hogy nálunk is vannak ilyenek. Az alábbi esetek viszont megyénkbeliek. Az egyik tá- kosi gazda úgy gondolta, ha már a tavalyi háztájiját másnak mérték ki, ő bizony beleszánt abba a lucernásba, amit ő vetett annak idején. Nyírpilisen meg úgy határozott az egyik ember, hogy addig kell lezavarni a földről a másikat, amíg még rendezetlenek a földtulajdon-viszonyok. Mivel hivatalosan elintézni nem tudta, hát összepocsékolta azt a földet, ami ugyan a régi papírok szerint nem őt illeti meg, hát ne legyen nyugta annak a másiknak (sem). Az említett példák is arra utalnak, hogy valami igen veszélyes folyamatnak lehetünk tanúi. A harcnak. Annak a harcnak, amely gyakran nélkülöz minden logikát, ésszerűséget. Mert abban semmi logikus és ésszerű nincs, hogy a szépen sarjadó vetést kiszántják, csak mert az új gazdának mások a tervei földjével. Mint ahogy annak sem, hogy össze túrják a sajátjuknak vélt másét. Vagy azt az elvet követik: ha már nekem nincs, neked se legyen. an abban valami félelmetes, hogy emitt a kiszántott vetés, amott pedig a sok parlagon maradt föld. Félő, hogy az „agrárháborúnak” komoly következményei lesznek. Nem akarom megkongatni a vészharangot, de ésszerű keretek között gátat kellene szabni a hará- csolásnak, s megfékezni a vele járó indulatokat. Mert a róvidebbet mindig az átlagember húzza, bármi legyen is a harc végső kimenetele. A nyugdíj százalékban „Beszédes voksok” címmel jelent meg egy cikk a Kelet-Magyarországban, amelyben egy megyénkbeli nyugdíjas, Bálint Pál kérésére a lap közölte az egyik parlamenti szavazás listáját. Az érdeklődő nyugdíjas arra volt kíváncsi, hogy „megyénk képviselői közül kik, miképp szavaztak a nyugdíjemelésnél.” Az 1993. évi nyugdíjemelés kérdése már tavaly decemberben, a tb-költségve- tés vitájában felmerült. Dr. Szigeti György és Rózsa Edit SZDSZ-es képviselők már akkor a 16 százalékos emelést szorgalmazták, megjelölve a parlamenti vitában azt is, hogy a nagyobb összegű nyugdíjemelésnek miképp oldható meg a fedezeti oldala. A szabaddemokrata módosító indítványt a kormánypárti többség — név szerinti szavazáson — elvetette. Idén, február 16-án ismét név szerinti szavazással döntött az Országgyűlés a nyugdíjemelés mértékéről, valamint az emelés kezdő idejéről, hatályáról is. A kormánykoalíció pártjai, valamint a Fidesz végül is a kisebb, két ütemben történő emelés mellett foglaltak állást. A parlamenti többség az emelt nyugdíj folyósításának kezdetét pedig a javasolt januári helyett március elsejében határozta meg. így az emelésnek az 1993-as évre viszonyított értéke (azáltal, hogy csak márciustól emelik a nyugdíjakat és az emelés egy részét csak szeptembertől hozza a postás), valójában csak 9,8 százalék; így a nyugdíj sem a reálbérekkel, sem az inflációval nem tart lépést. (Ezen számítást közli a HVG, a közismert gazdasági hetilap is az ezévi 7. számában.) Nos, az volt az a szavazás, amelynek a nyilvánosságra hozatalát kérte a tisztelt nyugdíjas olvasó. Érdemes leközölni a név szerinti szavazás megyénkre vonatkozó adatait az Országgyűlés jegyzőkönyve alapján: Jakab Ferenc (MDF): nem, Mezey Károly (MDF): nem, Móré László (MDF): nincs jelen, Nagy István (MDF): nem, Szendrei László (MDF): nem, Szilassy Géza (MDF): tartózkodik. Szűcs M. Sándor (MDF): nem, Takács Péter (MDF): tartózkodik, Várkonyi István (MDF): nincs jelen, Vékony Miklós (MDF): nincs jelen, Seszták László (KDNP): nem, Torgyán József (FKgP) igen, Kállai Kristóf (Független): tartózkodik, Vargáné Piros Ildikó (Független): igen, Kása Ferenc (MSZP): nincs jelen, Mádi László (Fidesz): nincs jelen, Gulyás József (SZDSZ): igen, La- borczi Géza (SZDSZ): igen. (Az „igen” szavazatok a 16 százalékos január 1-jei hatállyal történő nyugdíj- emelés melletti voksolást jelentik. A „nem” és a „tartózkodik” szavazatok együttesen alig húsz szavazattal tettek ki többet, mint az „igen” szavazatok. Tehát nem sok szavazaton múlott a döntés.) Érdemes megjegyezni még, hogy olyan ismert politikusok, mint Pozsgay Imre és Palotás János, sem a tavaly év végi nyugdíjemeléssel kapcsolatos, sem az idei február 16-i szavazáson nem voltak jelen. Bár a Keiet-Magyarország korábbi cikkében voltak pontatlanságok, azonban a cím kiválasztása igen találó volt: beszédes voksok. Valóban, a képviselők magatartása szavazatokon keresztül mérhető, így tehát indokolt, hogy a Keiet-Magyarország visszatérjen erre a kérdésre, és ezzel választ kapjon az érdeklődő nyugdíjas is. Gulyás József SZDSZ 1993. máim 4., kedd WKKKKKM
