Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-17 / 113. szám
KeJet-Magyarország 9 1993. május 17., hétfő Országos mezőgazdasági körkép Csapadékszegény időjárás, az állattenyésztés helyzete romlik, a takarmányárak tovább nőnek Budapest (ISB - R. S.) — Alaposan megsínylették az elmúlt hetek szárazságát a szántóföldi növények. A meglehetősen csapadékszegény időjárásra jellemző, hogy áprilisban csak Mezőhegyesen esett 20 milliméternél több eső, jóllehet az elmúlt évek átlagát nézve ebben a hónapban legalább 48 milliméternyi csapadéknak kellett volna áztatnia a földeket. Országos körképünkben a növénytermesztés és az állattenyésztés helyzetét mutatjuk be. A felmérések szerint tavasz- szal 2 millió 484 ezer hektáron vetettek a termelők. így figyelembe véve az őszi 1 millió 286 ezer hektárnyi vetést és az állókultúrák 407 ezer hektárnyi területét, az idén 530 ezer hektár marad műveletlen. A fejtrágyázás a vetésterület 65- 75 százalékán fejeződött be, míg a vegyszeres gyomirtás csak a felénél tart. A gazdaságok 20-30 százaléka komoly likviditási gondokkal küzd, s ezért valószínűleg hozzá sem kezdenek ehhez a munkához. A tavasziak közül a borsó, az árpa, a zab és a cukorrépa vetése befejeződött, míg a kukoricának, a szójának és a zöldségféléknek az ötven százaléka került a földekbe. A napraforgó és a rizs vetése 60 százalékos arányban van készen, a burgonya ültetése pedig több mint a háromnegyedénél tart. A zöldségfélék közül — a késői kitavaszodás miatt — csak a makói teMi lesz veled mezőgazdaság? rületen késik a hagyma vetése, ugyanakkor Csongrádban már megkezdődött a spárgaszüret. Az első osztályú áruért 240, a másodosztályúért pedig 110 forintot kapnak a termelők. A gyümölcstermesztők szinte mindenütt befejezték a metszést, csupán Szabolcs-Szat- már-Bereg megyéből jeleztek 25 százalékos lemaradást. A jól kezelt ültetvényeken már a harmadik permetezésnél tartanak a gazdák. Az állattenyésztők helyzete egyre kritikusabbá válik: a tyúkfélék kivételével valamennyi állatfajban csökken az állomány. A takarmányárak tovább emelkednek, a takarmánybúza és a kukorica tonnánkénti ára 13 ezer forint felett van, a tápok tonnája pedig 15-17 ezer forintba kerül. A szarvasmarha-tenyésztők helyzete megyénként változik: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megállt az állomány csökkenése, Heves és Somogy megyében pedig 15 ezer literrel nőtt a havi felvásárolt tej- mennyiség. Ezzel szemben Szabolcsban január óta 39 százalékkal csökkent a szakosított telepek állatlétszáma, Fejér megyében pedig a hízómarha-állomány esett vissza 35 százalékkal. A sertéstenyésztés továbbra is válságban van. A költségek nőnek, a felvásárlási árak viszont csökkennek. Békés meBalázs Attila felvétele gyében már 40 ezerre tehető azoknak a sertéseknek a száma, amelyeket — bár elérték súlyukat —, nem vágtak még le. A juhtenyésztés gondjait tetézte az európai közösségbeliek húsvéti embargója: a válsághelyzet kezelésére a juh- terméktanács és az agrárrendtartási hivatal dolgoz ki terveket. A baromfitenyésztésben a takarmányárak emelkedése és az ellenőrzött gázolajfelhasználás miatt teljesen eltűnt a jövedelem, ezért a magántermelők várhatóan tovább csökkentik állataik számát. Hasonló helyzetben vannak a nyúltenyésztők, akik közül egyre többen felszámolják állományukat. R/ISZOSZfórum Bácsalmás (MTI) — Nem lesz igaza azoknak, akik sokat tettek a társadalombiztosítási választás sikertelenségéért. A kampány befejező szakaszához közeledve, több tízezer emberrel történt személyes találkozás alapján ugyanis egyre megalapozottabban állítható, hogy az állampolgárok nem közönyösek, sőt érdeklődőek, érzik, értik a választáson való megjelenés tétjét. Ezt Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke jelentette ki vasárnap Bácsalmáson, a helyi állami gazdaság valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége által szervezett egész napos majális keretében tartott választási fórumon. Az MSZOSZ nemcsak vágyakat, óhajokat fogalmazott meg, de elképzelései megvalósulását szolgáló konkrét megoldási, finanszírozási programot is kidolgozott. Mindenekelőtt új nyugdíjtörvényre van szükség. Olyan törvényre, amely mindenki számára áttekinthető, hosszú távra szól, s nem teszi lehetővé, hogy a nyugdíjjogosultság feltételei kiszámíthatlanul változzanak, éppen a nyugdíjkorhatár betöltéséhez közelgő, 58-59 éves embereket állítva új helyzet elé. A tizenöt, húsz évvel ezelőtti nyugdíjak nagyobb mértékű emelése, felzárkóztatása is kiemelt célja az MSZOSZ-nek. Antall József interjúja Budapest (MTI) — A magyar-ukrán alapszerződés ratifikálása által kiváltott belpolitikai nézetkülönbségekről, a gazdaság helyzetéről — hangsúlyozottan a privatizációról, a piacgazdasági áttérés szociális vonza- tairól —, valamint az egy esztendő múlva esedékes választások és a kormányzati politika összefüggéseiről beszélt Antall József miniszter- elnök abban az interjúban, amelyet szombaton adott a Kossuth rádióban. A magyar-ukrán alapszerződés parlamenti elfogadását megelőző viharos parlamenti vitát és annak közéleti-politikai hullámveréseit a miniszterelnök úgy értékelte: ezt a kérdést nagyon sokan nagyon sokféleképpen közelíthetik meg — érzelmi alapon, emlékeket idézve —, ám a magyar kormány és annak vezetője csak egyféleképpen cselekedhet: felelősséggel, mert felelősséggel tartozik az országnak azért is amit tesz és azért is, amit nem tesz meg. A kormányt és a szerződés aláíróit hazafiatlansággal illető vádakat Antall József inkább szónoki túlzásnak minősítette, mondván: miután az Ország- gyűlés majdnem 80 százalékkal fogadta el az alapszező- dést, meglehetősen nagy merészség lenne a parlamenti képviselők túlnyomó többségét hazafiatlannak nevezni. Utóbb megemlítette: vélekedése szerint azok, akik politikai szándékoktól, ambícióiktól vezérelve — a magyarság érdekeire hivatkozva — az elutasítás mellett kardoskodtak, annak a tudatában szavaztak a szerződés ellen, mert bizonyosak voltak benne, hogy a többség, átérezve a döntés súlyát, elfogadja azt. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy egy önálló, szuverén Ukrajna legyen a szomszédja, hogy a térség legnagyobb, 55 milliós lakosságú országa a barátja legyen, és hogy azokkal az országokkal együtt, amelyekkel Ukrajna hasonló szerződést kötött hozzájáruljon a térség stabilitásához — mondotta nyomatékkai Antall József. Napjaink történelmi realitásának nem mond ellent — fejtette ki a továbbiakban —, hogy fájdalmat okoz nekünk az a trianoni békediktátum, amely elszakította az országtól a magyar nemzet egyhar- madát, olyan történelmi területeinket, ahol minden kő a magyar művelődésre, a magyar történelemre emlékeztet. Aki ennek ismeretében rossz néven veszi a magyaroktól, hogy ez fájdalmat jelent számukra, az vagy önmagával szemben farizeus vagy nem érti a nép lelkét. Civil Parlament Budapest (MTI) — Harminchárom társadalmi szervezet szombati tanácskozása alkalmával megalakította a Civil Parlamentet. A tanácskozáson — mint arról már az előzményekről szólva a sajtó hírt adott — a három legnagyobb civil szervezeteket tömörítő konföderációk közül csak a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács vett részt, a Társadalmi Kamara és a Társadalmi Egyesületek Szövetsége távol maradt. Kemény László, a TÉT társelnöke az MTI-nek elmondta: április 17-én a TÉT, a TÉKA és a TESZ közösen döntött a Civil Parlament létrehozásáról. A társelnök nem tudja magyarázatát annak, hogy a két utóbbi tömörülés miért határolódott el a kezdeményezéstől, és indított „sajtókampányt” a TÉT ellen. Hangsúlyozta ugyanakkor: bár a Társadalmi Kamara, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége hivatalos formában nem vett részt a szombati tanácskozáson, de azok több tagszervezete megjelent. A TÉT társelnöke a Civil Parlament jövőjéről elmondta: az érdemi munka szemptemberben kezdődik meg. Addig munkacsoportokat hoznak létre, amelyek kidolgozzák a Civil Parlament jogállásával, működési rendjével és technikai-anyagi hátterével kapcsolatos kérdéseket. Az első téma, amivel foglalkozni fognak, valószínűleg a privatizáció, a tulajdonváltás kérdése lesz. Sor kerül valamennyi, a társadalmat érintő problémára is, mint például az egészségügy, a társadalombiztosítás. A szombati konferencia végén nyilatkozatot fogadtak el, amelyben rögzítik a Civil Parlament megalakulását. Felesleges a médiaközpont Budapest (MTI) — A fővárosnak nincs szüksége saját médiaközpontra, s a város vezetésének az általa tervezett önálló kommunkációs részvénytársaság helyett a jelenlegi médiákra kellene támaszkodnia —■ közölte Demeter Ervin a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakciójá- nak vezetője az MTI-vel. Szerinte a városvezetés szándéka különösen érthetetlen az eladósodó önkormányzat mai pénzügyi helyzetében, amikor egy ilyen eszköz- és pénzigényes vállalkozás, mint a médiaközpont, belátható időn belül aligha lenne képes önmagát fenntartani. A liberális városatyák ötlete iránti bizalmatlanságát erősíti az is, hogy az előkészítésbe se vonták be őket, ezzel pedig már a médiaközpont deklarált pártsemlegessége is megkérdőjelezhető. A frakcióvezetőt külön meglepetésként érte az is, hogy a napilapokból értesült arról, hogy az úgynevezett média felügyelőbizottsság tagjának tervezik fölkérni. A közgyűlési pártok korlátozott létszámú bevonása a felügyelő bizottságba csupán azt célozza, hogy az előterjesztők a pártatlanság látszatát keltsék, érdemi beleszólásuk aligha lenne az rt. ügyeibe. Demeter Ervin szerint a városvezetésnek ma a médiaalapításnál sokkal fontosabb feladatokkal, a város működésgondjaival, az elavult út- és csőhálózattal, a közlekedés és a köztisztaság problémáival, illetve a városfejlesztési elképzelések valóra váltásával, nem pedig a nagypolitika előtérbe állításával kellene foglalkoznia. Az egységes fővárosi média gondolata ellen szól az az érv is, hogy a budapesti kerületekben évek óta dinamikusan halad a kisközösségi kommunikációs rendszerek (tv, sajtó) kiépülése. Rajtuk, illetve a központi médiákon keresztül — amelyek Demeter Ervin vélekedése alapján jelentőségének megfelelően foglalkoznak a fővárossal — kellene tájékoztatni a lakosságot. Évadzáró társulati ülés — Miskolcon Miskolc (MTI) — A szokásosnál korábban tartotta évadzáró társulat ülését a miskolci nemzeti színház társulata, mert hétfőtől az építők, a nagyszínház három éve kezdődött teljes rekonstrukciójának folytatói veszik át a terepet, hogy szeptemberre a technikailag teljesen átépített főszínpad, és újjávarázsolt nézőtér fogadja a művészeket és a közönséget. Az egy évvel ezelőtt kinevezett új igazgató-főrendező, Hegyi Árpád Jutocsa a vasárnapi társulati ülésen magas színvonalúnak értékelte a színházi munkát. Az évadban 15 bemutatót tartottak, az összesen 310 előadáson, a nagyszínházban, a kamarában és a játékszínben — 80-96 százalékban telt meg a nézőtér. Csoba Tamás polgármester azért mondott köszönetét a társulatnak, mert a miskolci színház az elmúlt évadban hozzájárult a város jó hírnevének gazdagításához. A társulati ülésen átadták a város, a társulat és a közönség díjait, a kimagasló teljesítményt nyújtó művészeknek: Déryné-díjat a színház örökös tagja Márjfy Vera kapta, nívódíjas lett Somló István, Szervét Tibor és Majoros István koreográfus. A legnépszerűbb férfi színésznek járó díjat a szakma és a közönség is Szervét Tibornak és Varjú Olgának ítélte. A legnépszerűbb előadás a Cyrano de Bergerat volt, a legjobb rendező díját, a főiskolán most végző Telihay Péter érdemelte ki. Az év miskolci színházi embere: Hegyi Árpád Jutocsa. Jövőre is három tagozatban, próza, opera-operett, és táncműfajban lesznek előadások, négy miskolci színhelyen összesen 13 bemutatót, közöttük ősbemutatókat terveznek; Brecht, Kálmán Imre, Shakespeare, Delibes, Verdi, Neil Simon, Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Salinger, Genet művei mellett Horváth Péternek, Beremé- nyi Gézának a Miskolci Nemzeti Színház számára írt új darabjai kerülnek a közönség elé. E szezontól minden kedden az ország legjobb színházainak egy-egy kiemelkedő produkciója vendégeskedik Miskolcon, amit Miskolc csereelőadásokkal viszonoz. A miskolci társulat hétfőtől egy héten át Budapesten a Merlin Színházban, a Madách Színházban, a Komédi- umban és a Nemzeti Színházban mutatkozik be. Malev-géppel Amerikába Budapest (ISB-R.S.) — Az elmúlt három évben mély válságba került a légiforgalmazás; az ágazatot 10 milliárd dolláros veszteség érte, s '90 óta 130 légitársaságot számoltak fel. Szerencsére a magyar társaság talpon maradt, mi több, május 29-től új járatot indít a tengerentúlra. A Boeing 767-200 ER géppel — kedd kivételével — minden nap utazhatnak az üzletemberek és a turisták — hallhattuk a Malév Hungarian Arlines pénteki sajtótájékoztatóján. A korszerű repülőgépen számos szolgáltatást nyújtanak a vendégeknek: új filmeket vetítenek, New Yorkig háromszor étkeztetnek, s az utasoknak ingyenes telefonkártyát is adnak. A gép a két célállomás között csupán Rómában landol, de az utasoknak nem kell új repülőre szállniuk. Rövid várakozás után közvetlenül New Yorkba illetve Budapestre repíti őket a gépmadár. A Malév vezetői hangsúlyozták: társaságuk csak akkor maradhat versenyben, ha kitűnő szolgáltatásokat nyújt, s mindent megtesz a utasok megnyeréséért. Ezt a járatukat már így tervezték és alakították ki. Végső céljuk pedig az, hogy az emberek itthon és külföldön elismerjék: ez a társaság magyar és jó. TÚL A MEGYÉN
