Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

1993. május 13., csütörtök Kelet-Magyarország 9 Még egyszer a ratifikálásról Szabolcs-Szatmár-Bereg 19 képviselőjéből 9 mondott „igen”-t a határozatra Budapest (ISB - D. Á.) — Az 1991. december 6-án aláírt magyar-ukrán alapszerződés magyar parlamenti ratifikálá­sának vitája során a 2. cikk zá­rómondatának értékelésekor felforrósodott a levegő. A kormányszöveg így szól: „A felek tiszteletben tartják egymás területi épségét és ki­jelentik, hogy egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük.” A képviselők egy része az „és nem is lesz” szavakat nem tartotta helyénvalónak és tö­röltetni akarta, de felmerültek más elképzelések is a mó­dosításra. Az eredeti kormányszöve­get, tehát az 1991. december 6-án aláírt magyar-ukrán alapszerződés ratifikálását ja­vasolták Szabolcs-Szatmár- Bereg országgyűlési képvise­lői közül kilencen. A 19 kép­viselő közül négyen hiányoz­tak, Szilassy Gé-za (MDF) pedig tartózkodott. „Igennel” szavazott a kor­mánykoalícióból Jakab Ferenc, Mezey Károly, Móré László, Várkonyi István és Vékony Miklós (MDF), valamint Sesz- ták László (KDNP). A jelen lé­vő ellenzékiek mind a ratifi­kálás mellett szavaztak. így tett Gulyás József és Laborczi Gé­za (SZDSZ), valamint a füg­getlen Kállay Kristóf. Nem szavazott a szerződés­re Nagy István, Szűcs M. Sán­dor és Takács Péter (MDF), valamint Kávássy Sándor és Torgyán József (FKGP). Összességében a parlament 223 igen szavazattal 17 tartóz­kodás mellett és 39 szavazat ellenében ratifikálta a megál­lapodást. * „Hála Istennek, hogy tegnap így történt a szavazás” — mond­ta tört magyarsággal Dmerto Ivanovics Tkacs. Ukrajna bu­dapesti nagykövete az Interpar­lamentáris Unió Magyar-Ukrán Baráti tagozatának ülésén ezzel arra célzott, hogy végül hétfőn a parlament döntő többséggel fo­gadta el az 1991-ben kormánysz­inten aláírt magyar-ukrán alap- szerződést. A szöveg második cikkelyével kapcsolatban éles vita folyt, hiszen ebben a felek azt is rögzítették, hogy „egy­mással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük”. Az „és nem is lesz” kitétel szerződésbe foglalása minden­esetre nem a legszerencsé­sebb, hiszen hogyan is tudhat­na egy földi halandó bármit örök időkre garantálni. Mer­nénk-e kimondani, hogy Ma­gyarország államformája „mindig is” köztársaság lesz, vagy házasságkötéskor lemon­danánk-e a válás lehetőségéről is. Hiszen ha egy szerződés megfogalmazott céljai idősze­rűtlenné válnak, azt egysze­rűen fel lehet mondani. Nyil­ván, ezt a magyar-ukrán alap- szerződéssel is bármikor meg lehet tenni, éppen ezért az „és nem is lesz” szavak által vál­lalt garanciáknak legfeljebb didaktikai jelentősége van. Mert egyébként annyit jelen­tenek, amit a mondat nélkülük is jelent: a feleknek egymással szemben jelenleg nincs terü­leti követelésük. ' Annyi azonban bizonyos: e cikkely körüli többnapos par­lamenti hercehurca semmi­képpen sem válik a magyar külpolitikai törekvések hasz­nára. Kérdés persze, hogy nem volt-e fontosabb önmagunkkal szembesülni. S e tisztázó par­lamenti vita még akkor is nagyon sokat ért, ha belőle leginkább a szomszédos or­szágok magyarellenes erői próbálnak majd saját céljaik­hoz tőkét kovácsolni. Az ukrán nagykövet az M3-ról és a főkonzulátusról Budapest (ISB - D. Á.) — Az Interparlamentáris Unió Magyar-Ukrán Baráti Tago­zatának ülésén Mádi László a Fidesz nyíregyházi képviselő­je az M3-as autópályáról, illet­ve az ukrán konzulátus meg­nyitásáról tett fel kérdést Dmerto Ivanovics Tkacs úr­nak, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövetének, aki a követ­kezőket válaszolta: — Az M3 nyomvonalával kapcsolatban Ukrajna a Záhony felé vezető utat választaná, már csak a ha­gyományok miatt is. Fontos, hogy sor kerüljön a már veszé­lyessé vált híd pótlására, vagy rekonstrukciójára. A főkonzu­látust mi Nyíregyházán ter­vezzük, remélhetőleg ingyen jutunk épülethez. Volt olyan elképzelés, hogy mi Ungváron adunk a magyaroknak helyi­ségeket, ők pedig nekünk Nyíregyházán. E pillanatban ez ügyben nincs megállapodás, pedig ha hozzájutnánk egy épülethez — mi egy hónapon belül meg­nyitnánk a főkonzulátust. Felmentés Budapest (MTI) — Schamschula György köz­lekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter július 31- ével érdemei elismerése mellett felmentette beosz­tásából Kálnoki Kis Sándor közlekedési helyettes ál­lamtitkárt. Az intézkedést a tárca vezetője a minisztéri­um tervezett átszervezésé­vel indokolta. Kálnoki Kis Sándor 1993. május 21-ig ellátja eddigi feladatát, ezt követően felmentése- nap­jáig szabadságát tölti. A miniszter dr. Sztojano- vits Iván kabinetfőnököt — ideiglenes jelleggel — megbízta a helyettes állam- titkári feladatok ellátásával. Borfesztivál Budapest (MTI) — Az idén is megrendezik a fő­városban a Budapesti Nem­zetközi Borfesztivált — hangzott el az NGKM szer­dai sajtótájékoztatóján. A második alkalommal sorra kerülő rendezvényt az ősz folyamán tartják meg ha­zánkban. Alkalmatlan törvényjavaslat Budapest (MTI) — Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága szerdai ülésén általános vitára alkalmatlannak nyilvánította a jövedéki szabályozásról és el­lenőrzésről, valamint a bérfő­zési szeszadóról szóló tör­vényjavaslatot, amelyet ki­vételes eljárásban tárgyalt. Az indítvány sorsa azonban még kérdéses, mivel eljárási kérdé­sekben az ügyrendi bizottság véleményét kérték a képvi­selők. A jövedéki törvényről Béké­si László (MSZP) fejtette ki részletesen véleményét. Esze­rint a javaslat több pontjában is alkotmányellenes elemeket hordoz magában, mivel a szükséges mértéknél jobban korlátoz számos alkotmányos alapjogot. A szocialista képvi­selő szerint azért is alapvetően hibás a törvényjavaslat, mert több, egymáshoz nem illő területet szabályoz akkor, ami­kor egyes helyeken szeszadó­ról, másutt a jövedékekről, szintén másutt a háztartási tü­zelőolaj jegyrendszerrel tör­ténő értékesítéséről rendel­kezik. A Pénzügyminiszté­rium képviselője leszögezte, hogy a törvény az előkészítők szerint nem tartalmaz alkot­mányellenes passzusokat, és erről többek között a Legfőbb Ügyészség véleményét is ki­kérték. Ugyanakkor a rendel­kezés mihamarabbi meghoza­tala annál is sürgetőbb, mert jelenleg számos magas adótar­tamú termék értékesítésekor a költségvetés nem jut hozzá bevételeihez. E törvény rendelkezne arról, hogy e területeknek meg legyen a maguk gazdája, aki biztosítani tudja az államnak fizetendő összegek beszedé­sét. A vitához hozzászóló Ko­mor Lajos (MDF) kijelentette, hogy Békési László kritikai megjegyzéseivel sok esetben egyetért, azonban úgy gondol­ja, hogy a módosító indítvá­nyokkal e problémák kiküszö­bölhetők. Ezt követően az elnöklő Sik­lós Csaba arról rendelt el szavazást, hogy ki tartja általá­nos vitára alkalmatlannak a ja­vaslatot. Az indítvány mellett 7 képviselő szavazott és ugyanennyien voltak ellene is. Ez azt jelenti, hogy a bizottság általános vitára alkalmatlan­nak nyilvánította a jövedéki törvény tervezetét. Ezután ügyrendi vita alakult ki arról, hogy a kivételes eljárás során, amikor csak a bizottságban zajlik az általános vita, folytat­ható-e a törvényjavaslat tár­gyalása. Erről nem tudtak dönteni a képviselők, így a kérdéssel kapcsolatban az ügyrendi bi­zottsághoz fordulnak. Alkotmánybírák nemzetközi találkozója is, így regionális jellegű kér­déseket is meg lehet vitatni. — A döntés egyúttal elismerése annak is, hogy az egykori kommunista országok közül Magyarország vezető szerepet tölt be az alkotmánybírósági gyakorlatban. Nincs lehetőség vádemelésre Budapest (MTI) — A guru­ló dollárok ügyében nincs büntetőjogi lehetőség arra, hogy a törvényesen megszün­tetett nyomozás után vádeme­lésre kerüljön sor. Erről levél­ben tájékoztatta a legfőbb ügyész dr. Gáspár Miklós országgyűlési képviselőt és dr. Jobbágyi Gábor egyetemi do­censt, akik az ügyben április­ban indítványt terjesztettek elő a büntetőeljárás folytatására — közölte az MTI érdeklődé­sére dr. Bóta Éva, a Legfőbb Ügyészség szóvivője szerdán. Mint emlékeztes, a Buda­pesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal 1992. március 9-én nyomozást rendelt el ismeret­len tettesekkel szemben külö­nösen nagy értékre, bűnszö­vetségben elkövetett deviza- gazdálkodás megsértésének bűntette miatt. A nyomozás megállapításairól nyilvános­ságra került, hogy az MSZMP 1960-tól 1987-ig, évente kü­lönböző összegű (350 ezertől 650 ezerig) USA-dollárral já­rult hozzá a Szovjetunió Kom­munista Pártja által kezelt „Szolidaritási Alap” fenntartá­sához. Magyarországról ösz- szesen 14 millió dollár „gu­rult” Moszkvába. Az ügyész­ség a bűnügyben gyanúsított­ként hallgatta ki Fekete Jánost és Tímár Mátyást a Magyar Nemzeti Bank egykori veze­tőit, valamint Németh Károlyt, az MSZMP KB korábbi tit­kárát. A hatóság az eljárást 1993. március elején meg­szüntette, mert a nyomozás megállapításai szerint a gya­núsítottak által elkövett cse­lekmény nem bűncselekmény, illetve a hivatali visszaélés bűncselekmény büntethetősé­ge pedig elévült. Gáspár Mik­lós és társa kérte a legfőbb ügyészt, hogy intézkedjen a büntetőeljárás folytatására, il­letve a gyanúsítottakkal szem­beni vádemelésre. Bóta Éva elmondta: a leg­főbb ügyész levelében kifej­tette, hogy az ügyben lefolyta­tott nyomozás teljes körű volt, hitelesen feltárta az üggyel kapcsolatos eseményeket. A nyomozást megszüntető hatá­rozat — a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank szak- véleményeivel megegyezően — azt állapította meg, hogy a gyanúsítottak felderített maga­tartása nem ütközött devizajo­gi tilalomba. Egyéb magatar­tásaik büntetőjogi értékelését tekintve pedig egyrészt a gya­núsítottak nem követtek el bűncselekményt, másrészt amivel jogszabályt sértettek, azok büntethetősége elévült. Népszerűvé válik a Pillér befektetési jegy Budapest (MTI) — A Pil­lér Első Ingatlan Befektetési Alap befektetési jegyekből eddig több mint 900 millió forint értékűt jegyeztek kár­pótlási jegy ellenében — tá­jékoztatták az alap szervezői az újságírókat szerdán a Gel- lért Szállóban. Elhangzott, hogy eddig az alap 3,2 milliárd forint ér­tékű vagyonára 2 milliárd forintnak megfelelő befek­tetési jegy kibocsátását kezdték meg. A május 30- áig tartó első menetben már több mint 10 ezren jegyeztek Pillér befektetési jegyet. Szeptemberben újabb 1,2 milliárd forint értékű befek­tetési jegyet kívánnak forga­lomba hozni. Várhatóan au­gusztusig az értékpapírt be­vezetik a tőzsdére, hogy fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérhető árfolyama legyen. Az értékpapír megvásárlása­kor a kárpótlási jegy kamat­tal növelt névértékét — amely jelenleg 133 százalék — veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy három darab 1000 forintos névértékű kár­pótlási jegyért négy darab 1000 forintos névértékű be­fektetési jegy vásárolható. Az alap tulajdonában je­lenleg nyolc, együttesen mintegy 55 ezer négyzetmé­ter irodaterületű belvárosi irodaház van. Az irodákat bérbe adják. Az éves négy­zetméterenkénti bérleti díj jelenleg 22-29 ezer forint. Ebből fizetik — félévenként ’ — a befektetési jegyek után járó osztalékot. Az osztalék nagysága az első időszakban várhatóan 5 százalék körül alakul. Az alap úgy tervezi, hogy a tulajdonában lévő irodaházak közül néhányat értékesít, s az ebből szár­mazó bevételből a későb­biekben lakóépületeket, ipa­ri épületeket is vásárol. Kovács Kálmán, az Álla­mi Vagyonügynökség kép­viselője bejelentette, hogy az ÁVÜ igazgatótanácsának döntése értelmében hama­rosan újabb ingatlanbefek­tetési alapot is létrehoznak. Az alap befektetési jegyeit nemcsak kárpótlási jegyért, hanem készpénzért is meg lehet vásárolni. Ugyancsak új döntés, hogy a vagyon­ügynökség úgynevezett portfolió társaságokat is ki­alakít. E társaságok a kár­pótlási jegy ellenében fela­jánlandó állami vagyon­részeket kezelnék, vagy azo­kat megvásárolnák. A társa­ságok részvényeihez lehetne kárpótlási jegyért hozzájut­ni. Várhatóan három héten belül e kérdéskörben újabb előterjesztés kerül az ÁVÜ igazgatótanácsa elé. Ebben már részletezik, hogy e párt­fogói társaságok milyen vagyonnal gazdálkodnának. A tervek szerint a társaságok részvényei legalább 10 szá­zalékos hozamot biztosíta­nának a kisbefektetőknek. Ünnepi könyvhét A hagyomány kötelez, a helyzet parancsol Budapest (MTI-Press) — A könyveknek sorsa van, mint az embereknek, több hétköznappal, kevesebb ün­neppel. Akiket nem tudott elválasztani az élet a drága szerelemtől, az új könyvek­től, felírhatják a naptáraikba piros betűvel: Június 4-8, ünnepi könyvhét. Zentai Péter Lászlóval, a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesületének igaz­gatójával beszélgettünk a mostani könyvünnepről. — Úgy tűnik, a könyvek sorsa sem könnyű. Nehezen találják meg az utat az olva­sókhoz az érdekes, ám drága kötetek. Milyenek az elő­jelek, az idei könyvhéthez közeledve? — Lehet, hogy különös, de én kedvezőnek ítélem a körülményeket. Erre a ha­gyomány jogosít fel. A ma­gyar könyvhét Európa egyik legrégibb, hagyományos ünnepe, 1929 óta rendezik, azt követően, hogy a jogelő­dünk közgyűlésén, 1927- ben, Supka Géza újságíró az irodalom és a könyvkiadás nehéz helyzetét látva, ünne­pi könyvhetet javasolt. Val­lotta, hogy a krízissel szem­ben az értékes irodalomnak ki kell vonulnia az utcára, mint hajdan a ponyvának. A versenyt ott kell megvívni az olvasókért. Supka igye­kezett megnyerni a legjelen­tősebb írókat, művészeket, politikusokat, hogy ajánlják, közvetítsék a könyvet. Tud­juk, az utóbbi három évben, a piacgazdaságra való átme­net miatt most is nehéz helyzetbe került a könyv, de már a tavalyi könyvhét je­lezte: megtörtént az iroda­lom szerepváltása. Az érté­kes irodalom újjáéledt és vele azok a kiadói műhelyek is, amelyek ismét hajlandók verseket, drámaköteteket, esszéket és regényeket köz­readni. A mostani ünnepi könyv­hét tehát igen gazdag kíná­lattal szolgál. Míg tavaly 40 kiadó száz-egynéhány műve volt a standokon, most 58 kiadó 155 könyvvel jelent­kezik. Az esemény valóban a kultúra, az irodalom ran­gos szemléje lesz, ennélfog­va nem szabad valamiféle kereskedelmi akcióval azo­nosítani. Ünnep lesz, amely­ben nem az üzleti siker a döntő. — Az ünnepi kínálatból tudható már, hogy mennyibe kerül egy könyv, átlagosan? — Ezt még nem tudjuk. De nem kell hozzá jóstehet­ség, hogy megkockáztas­sam: magasabb lesz a köny­vek ára, mint tavaly, de nem éri el a téli könyvvásár átlag­szintjét. A rabbikar közleménye Budapest (MTI) — A pesti vezető főrabbi címet. A magyarországi rabbikar vezető főrabbi tisztséggel 1993. május 12-én ülést tar- járó feladatokat a budapesti tott és — a Budapesti Zsidó rabbik között szétosztotta. A Hitközség közgyűlésének szétosztott feladatok el- alapszabály-módosítása alap- látására szóló megbízatás ján — megszüntette a buda- 1994. május 15-éig tart. TÚL A MEGYÉN Budapest (MTI) — Nemreg zajlott le az alkotmánybírák nemzetközi konferenciája, melynek folytatását az ősz folyamán Budapesten rende­zik meg. Erről Sólyom László nyilatkozott szerdán a sajtó képviselőinek. A legközelebbi konferencia Magyarországon történő megrendezéséről szól­va rámutatott: annak külön­leges jelentősége van, azért, mert az európai alkotmány­bíráskodás földrajzilag kiter­jedőben van a volt szocialista államok területén, de másutt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom