Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-12 / 109. szám
Kelet-Magyarország ~j 1993. május 12., szerda Korkedvezményes nyugdíj Ötvenhárom éves vagyok, januártól munkanélküli. Most jutott a tudomásomra, hogy korkedvezménnyel nyugdíjba mehetnék, innen küldtek munkanélkülire. Kérem, hogy világosítsanak fel a részletekről. Varga Mihályné Kisvárda (Az 1975■ évi II. tv.alapján a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek, így az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. Továbbá egy-egy év korkedvezmény jár a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett újabb öt, nőknél négy évi munka után. A korkedvezményre jogosító munkaköröket az említett törvény állapítja meg.) Az őstermelők kívánsága A nyíregyházi KGST-piac- ról teljesen kiszorították azokat a gazdákat, termelőket, akik ezen a területen valaha terményt és egyéb gazdasági termékeket árusítottak. Számukra árusításra (az ún. nagybani) a keddi és pénteki napokat jelölték meg egy szűk, zsebkendőnyi területen. Még ilyenkor is vegyesen vannak a bazárosokkal, külföldi eladókkal. Egyszóval, a területen anarchia uralkodik. A nyíregyházi és a környékbeli gazdálkodók, termelők is a hét mindegyik napján itt kívánnak árusítani, mint régen. Hiszen az egyéni gazdaságok, vállalkozók száma már ma is ezt követeli. A Búza- téri árusítást a város már több mint tíz éve kinőtte, szerdánként és szombatonként tömeg tolong, sem árusítási, sem parkírozási hely nincs. Hivatalos személyektől olyan jellegű tájékoztatást kaptam, hogy a KGST-piacon a rendszeres árusítást a KÖJÁL egészségügyi okok miatt nem engedélyezi. Akkor ezúttal szeretném a KÖJÁL illetékeseit megkérni, hogy szíveskedjenek az említett területen rendszeres és hatásos ellenőrzést végezni. Különösen szeles, viharfelleges időben, amikor a déligyümölcsöket, az elárusítóhelyek (büfékocsi, lán- gossütő stb.) élelmiszereit belepi a homok és egyéb piszok. A KGST területére fizetés ellenében bárki betérhet, csak az őstermelők nem, ez a megkülönböztetés sérti az érdekeiket. Úgy gondolom, meg kellene oldani a problémát. Egyrészt azzal, hogy mindennap engedélyezik számukra az árusítást, másrészt kijelöléssel biztosítanak nekik egy területet. S. András Nyíregyháza Elfoglalt megállóhelyek A taxisok szemével nézve a megyeszékhely közlekedését, jó néhány dolog átgondolásra, javításra érdemes. Például: hívásra a Jókai térről nem lehet egyenesen áthajtani a művelődési házhoz. Nagy kerülőt kell megtenni a Centrum vagy a Domus Áruház felé, ha szabályosan — ám időt és benzint pazarló, forgalomnövelő módon — akarunk közlekedni. Erre csupán a Jókai tér — Dózsa György utca sarkán lévő tábla kényszeríti a taxisokat. Az Október 23-a téren, a Kiskörút kereszteződésében, a Nyírfa Áruháznál, a Bocskai utcánál, Búza térnél lévő taxi megállóknál jó volna kitenni a „Megállni tilos” táblát alatta kiegészítővel, hogy kivétel taxi. Ugyanis gyakran parkolnak a személyszállítóknak kijelölt megállóhelyeken civil autósok, nem nagyon érdekli őket, hogy jogtalanul vannak ott. Ha ezt a táblát kitennék, nem tartózkodhatnának a taxik megállójában más autók. Ezt egyébként sok városban alkalmazzák sikerrel. Jó volna taximegállót kialakítani a Korányi Frigyes u 36. szám mellett lévő autóbuszmegálló után is, ezt a későbbiekben átadandó templom is indokolttá teszi. B. J„ Nyíregyháza Elvitték a hintákat Az Érkerti lakótelepen vannak kisebb-nagyobb játszóterek, felszereltségük ugyan nem tökéletes, de a mai világban, amikor másra sincs elég pénz, ezzel is nagyon elégedettek lehetünk. Nemrég egy reggelre azt vettük észre, hogy a legzsúfoltabb játszóterünkről eltűnt két hinta. Reménykedünk, hogy nem lopták el, hanem csak javítani vitték. Valahogy értesíthettek volna minket erről, mert mi a magunk részéről szeretjünk tudni a ránk bízott városi vagyon sorsát. A szülők Nyíregyháza, Érkerti lakótelep Ápoltak különös világa Győrteleken A megyei önkormányzat szívén viseli a szociális otthonok sorsát Győrtelek (KM - TMI) — Öreg tölgyek, szelídgesztenyék mögül hajdanvolt kúria bukkan elő. Földszintes épületek soijáznak kétoldalt. Ä tágas, virágágyásokkal teli udvaron férfiak és nők napfür- dőznek. Fiúkinézetű nő guggol a sarokban, spárgát rángat fel s alá. Komor öreg hadonászik ingerülten magában. Kis asszonyka sertepertél, énekel a tavaszi napnak. Ez a különös világ a megyei önkormányzat szakosított szociális otthona. Itt százharmincnégy (18-80 éves korú) értelmi fogyatékos, Fülpösdarócon 75 elmebeteg, Szamosangyalo- son 33 antiszociális magatar- tású embert gondoznak. Az otthon százhat dolgozójának tudását és türelmét szinte percenként teszik próbára a betegek; nehéz a munkájuk. Nehéz, de szép munka — Nagyon — bólint Geréné Bélteki Irma, az otthon vezetője —, mert gondozottaink rendkívül érzékenyek, hangulataik sűrűn változnak. Nem mindegy, hogyan nézünk rájuk, milyen hangon szólunk nekik. Az apró dolgokon könnyen felzaklatják magukat, ilyenkor le kell tudni őket csillapítani. Ha összekapnak, közéjük állni, problémáikat megoldani. De ez a munka így szép, és ők meg is hálálják ragaszkodásukkal, mosolyukkal... Ahogy végigjárjuk a soksok szobát, termet és folyosót, szinte rajzanak hozzánk a gondozottak, simogatják, puszil- gatják a vezető „nénit”, lelkesen mutogatják, mit csinálnak. Egy vékonycsontú asszony sárga virágokkal hintette tele a rajzlapot, társnője gyurmázik, ősz hajú nő terítőcskét hímez. Jókedvűek, mosolyognak ránk. Persze, vannak morgós, mindennel elégedetlenkedő gondozottak is. — Többségük gyámság alatt van — mondja a vezetőnő. — Akiket nem lehet foglalkoztatni, azoknak szórakoztató programokat szerveztünk, újságot olvasnak, tévét néznek, kártyáznak. Tavaly rengeteg társasjátékot vettünk nekik. Valódi otthonuk A foglalkoztatóban napi öt órán át nők fosztják a kacsa- tollat a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak, a férfiak meg a rézdrótokról húzzák le a szigetelést. Az intézetnek saját sertéstelepe is van, most 25 disznót hizlalnak. Hetente kettőt ölnek, sok hús kell a konyhára. Zöldség, gyümölcs jobbára kikerül a hatalmas kertből, amit a munkaképes gondozottak művelnek meg. A többit vásárolják. Serény munka folyik a mosodában, heti negyven órán át jár a két új automata mosó-, és a szárítógép. Kérdem az asszonyoktól, hány kiló ruhaneműt mosnak naponta? — Jaj, hát még nem számoltuk — nevetik. — Elmegy hat kiló mosószer egy nap. (Van, akire reggel ráadják a ruhát, két óra múlva már tiszta kell.) A varrodában is örökösen zakatol a két gép, szakad itt minden az alsóneműtől a kabátig. A konyhában pirkadattól dolgoznak, változatos, tápláló menüt kell készíteni (a napi élelmezési norma egy emberre 88 forint), mert a has nagy úr, irányítja az érzelmeket. Ez az intézet sok betegnek a valódi otthona, nekik már nem élnek a szüleik. Akiket családból utaltak be ide a helyi önkormányzatok, hazamehetnek szabadságra, ünnepre. De nem ritka az olyan gondozott, akiért hiába jön a hozzátartozó, nem akar hazamenni, vagy onnan rögtön visszaszökik. Itt érzi jól magát... A gondozottak kisebb része nyugdíjat kap, abból havi 5 250 forint gondozási díjat fizet. A saját jövedelemmel nem rendelkezőknek 1280 forint zsebpénzt adnak személyi kiadásokra. A foglalkoztatottak megkapják a munkabérüket, ők többnyire tudnak is a pénzzel bánni. Egymillió forintot kaptak — Tavaly óta sokat javultak a munkafeltételek. A változás a megyei önkormányzatnak köszönhető, szívén viseli a szociális otthonok sorsát — mondja a vezetőasszony. — Egymillió forintot kaptunk tavaly a gondozottak ruháinak vásárlására, különféle gépekre, felszerelésre ötszázezret. Az épületeket is felújítottuk. Az intézet 160 fős új pavilonnal bővül, ha a minisztériumtól megkapják a támogatást, ebben az évben megkezdődhetne az építkezés. Az elmebetegek ide, az antiszociális magatartásúak Fülpösdarócra kerülnének. Akkor talán nagyon sok gondjuk megoldódna, amivel most még naponta többször küzdeniük kell. A juhok legelni mennek, a gép meg a földekre. Öröm látni, hogy megpezsdült a határ Balázs Attila felvétele Jogászszemmel ____________________ Adós a társasházban Dr. Kovács Mihály Manapság egyre gyakoribb, hogy társasházak lakói elmaradnak a közös költség fizetésével. Egy nyíregyházi OTP társasház közös képviselője hiába szólítja fel immár fél esztendeje a házban lakó családot, hogy fizessék meg a közös költséget, nem hajlandók rá azzal az indokkal, hogy a férj munka- nélküli. A közös képviselő lapunkat kereste meg azzal a kérdéssel, hogy mit tehet az ügyben. A közös költséggel tartozó tulajdonostárs ellen fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni a bíróságtól. A munkanélküli járadékból is le lehet tiltani — jogerős bírósági végzés alapján —, a tartozást. Javaslom, forduljanak az önkormányzathoz, hogy az adós részére állapítsanak meg lakhatási támogatást, amit _ a társasháznak fognak folyósítani. Egy tíszavasvári olvasónk, lakásának átalakításával létrehozott egy presszót, amelyhez a WC-t hátul az udvarban építette meg. Az üzlet üzemeltetéséhez a szakhatóságok, így az Állami Népegészségügyi Területi Szolgálat is hozzájárultak. Szomszédja azt szeretné, ha zárt kerítést alakítana ki azon az oldalon, annak ellenére, hogy a kerítés készítésé a szomszéd kötelessége. Az egyes tulajdonosok a Polgári Törvénykönyv idevonatkozó rendelkezései szerint a tulajdonukban lévő dolgokat úgy kötelesek használni, hogy ezzel a másik tulajdonos jogai nem csorbulhatnak. Vendéglátóhely — vagy bármely más, zajjal járó vállalkozás — üzemeltetése esetén biztosítani kell a szomszédok nyugalmát, a zajhatás megengedett mértéken belül maradását. A nyitvatartási időt úgy kell meghatározni, hogy a zárórakor távozó vendégek hangoskodásukkal, esetleg verekedéssel a szomszédok nyugalmát ne zavarják. A szomszédjogok közé tartozik a kerítés létesítése is, amit a Ptk úgy szabályoz, hogy az ingatlan utcaffont- ján, valamint az ingatlan — szemből nézve —jobb oldali határán a tulajdonos köteles a kerítés építésére, míg a hátsó telekhatáron a két tulajdonos közösen köteles kerítést létesíteni. Olvasónk esetében tehát a zárt kerítés létesítése a szomszéd kötelessége. Azt viszont olvasónk köteles biztosítani, hogy a vendégei magatartásukkal ne zaklassák a szomszédot, mert ez birtokháborítás és ezért olvasónk — mint tulajdonos —, a felelős. Szerkesztői üzenetek Kocsis Lajos, Nyíregyháza: Az elvált szülők kiskorú gyermekükkel kapcsolatos felügyeleti joga tovább él a házasság felbontása után is. Az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezte a bíróság, köteles a láthatását biztosítani. Erre a bírósági ítélet, a bíróságon kötött egyezség, vagy gyámhatósági határozat tartalmaz előírást. A láthatás ismételt megakadályozása a gyermekelhelyezés megváltoztatására is alapot adhat. B. B.-né, Záhony: Jogászunk válaszáig türelmét kérjük. Tamás Gábor, Tiszavas- vári: A társasági szerződés aláírásakor kell tisztázni az üzletrész bevonásának és a tag kizárásának feltételeit. A taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel mondhatja ki a tag kizárását, ezt konkrét ok megjelölésével, írásban tehetik meg. A kizárt tag az írásos határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat. „Egy édesanya”, Csen- ger: A méltányossági gyest a Megyei Társadalombiztosítási Tanács ítélheti meg, de ez nem jár. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó A SZERZŐ FELVÉTELE
