Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
Kelet-Magyarország 13 GAZDASAG Könyvárusok kiszorítósdija A nyíregyháziak neve alatt debreceniek adták a legmagasabb bérleti díjat Napi félmillió forint értékű könyvet adnak el a megyeszékhelyen Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - NyZs) — Az elmúlt év karácsonya előtt még az utcai könyvespultok mögött álló s a zord idővel dacoló eladók hiánypótló munkájáról írt az újság. Most emberek sokasága sétál a városban élvezve a jó időt, mégis sok mozgó könyvárus hagyta abba vállalkozását. Igaz, nem önszántukból tették. Pár hónapja még érdekes kép tárult az érdeklődő elé, aki egy-egy szép és jó könyv mellett elbeszélgetett azok árusítóival. A legtöbbjük tisztességes szakmával, jól hangzó diplomával rendelkezett. Er- dészmémöktől kezdve tanárokon át mezőgazdasági pilótáig vegyes társaság verbuválódott össze, akiket a kényszer vezérelt az amúgy mindig is szépnek ítélt munkához. Hiszen minden sértő szándék nélkül könyvet árulni még utcán is egészen más, mint mondjuk egész nap munka nélkül ácso- rogni. A könyvespultok mögé állók többsége mégsem érzelmi megfontolásból választotta a megélhetésnek ezt a formáját, egyszerűen munkanélküliek voltak. A segélyekért elviselendő, megalázó sorban állás helyett inkább vállalkozással próbálkoztak, s lettek tagjai a Nyíregyházi Könyvkiadók és Könyvterjesztők Kamarájának. Ez a szervezet 15 taggal alakult meg egyfajta érdekképviseleti céllal, illetve a közösségen belül segítséget nyújtott a munkához. Az önkormányzattal kötött egyezség alapján közel 50 helybeli ember kapta meg a vállalkozási engedélyt, s bővült így a tagság közel fél- százra. A piac elbírta még az ilyen arányú növekedést is, hiszen szinte hihetetlen, de naponta félmillió forint értékű könyvet vásároltak a megye- székhelyen. Ez betudható a város nagy vonzáskörzetének, az igényes, szép kötésű művek eddig jellemző hiányának, vagy a színvonaltalan termékek óriási sikerének. Az igény tény maradt. Az önkormányzatnál időközben elkészítették a közterületek használatával kapcsolatos új rendeleteket, amelyeket a megnövekedett vállalkozói igényekhez, az ésszerűbb hasznosításhoz, a rendezettebb városkép kialakításához igyekeztek igazítani. Az igazán helyénvaló indíttatás kivitelezésénél viszont néhány mellékhatással mintha nem számoltak volna az illetékes helyeken. A könyvárusításra korábban kiadott engedélyeket visszavonták, s azokat 15-ben maximálták. Az árusítóhelyekre az „igazságos” elosztás, a piaci értéken történő kiadás érdekében pályázatot írtak ki, a licitáláson pedig (ahol elméletileg csak helybéliek és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők vehettek részt) az adott hely bérletéért legtöbb havi díjat ígérő vihette el a pálmát. A következmények azóta már jelentkeztek. Az árusítók többsége tőke hiányában részt sem tudott venni a licitáláson, egyelőre befejezték a vállalkozást, most újra munkanélküliekké váltak. Vajon a bérleti díjakból futja-e majd az ő segélyükre? A helybéliek esélyeit tovább csökkenti az a tény, hogy az eddigi árveréseken teljesen legálisan, nyíregyházi lakosok neve alatt benevezve debreceni vállalkozók szorították ki őket a versenyből. Ráadásul olyan irreálisan magas bérleti díjat ajánlva, hogy annak kitermelhetetlensége miatt időközben felmondták a szerződést. Ezekre a helyekre most új pályázatot írnak ki. Elgondolkodtató néhány könyv eredete is, amelyek megjelenés után két héttel máris 50 százalékos árengedménnyel vásárolhatók meg. Bár az olvasók jól járnak, talán a tisztességes kereskedelem csorbát szenved. Falusi turistacentrum Tarpán A még érintetlen Felső-Tisza vidékére akarják kalauzolni a külföldi turistákat Nyíregyháza (KM - MCS) — Az Országos Idegenforgalmi Hivatal a megyében az egyedül bejegyzett magán utazási irodáként, a nyíregyházi Riviera Tourst jelöli. A családi vállalkozásban az egykoron pedagógus feleség szervezi, bonyolítja az utakat, a férj, korábban egy gumifutózóüzem vezetője készíti az úttervet és a kalkulációt, fiuk pedig, aki németül jól beszél, tolmácsko- dik. Az OIH engedély számát manapság nagyon sokan megkérdezik a magán utazási irodáktól, mert számos kalóziroda is „beindult”, amelyek az OIH engedélye nélkül működnek. Iroda a családi házban Amikor megnyíltak a határok, kézhez kaptuk a világ- útlevelet a nagy üzlet reménye sokakat csábított. A nagy pénz beszedésének taktikája óhatatlanul a minőség rovására ment, ezért köti szigorú feltételekhez az OIH az engedély kiadását. A Riviera Tours 1990-ben kapta meg a hivataltól a zöld jelzést, amely ahhoz is hozzájárult, hogy az iroda Oláhék családi házában legyen. Erzsi, a feleség 1970-ben képesítés nélküli pedagógusként kezdte a tanári pályát és 19 év után váltott. Férje, Bertalan, a kótaji gumifutózó üzem vezetője volt, az iroda beindulása után egy évvel vált meg a téesztől. A feleség munkahelyén, a 20-as iskolában minden nyáron táborozni vitte az iskolásokat, emellett a családdal magánúton bejárták egész Nyugat-Európát. Az utóbbi utakat saját maguk szervezték, kempingekben sátorban aludtak. Az utazási iroda ötletét ezek az utak adták, a már ismert útvonalra szervezték meg az első csoportot. Talpon hajnaltól késő estig — Az első évben mindössze két utunk volt, azok is vad- kempingesek — idézi fel a naplójából az 1990-es évet a feleség. — Buszt béreltünk, megterveztük az útirányt, a valutagazdálkodási engedélyt is megszereztük és nekivágtunk. A fiunkkal együtt természetesen mind a hárman mentünk. Akkor is, most is, inkább kevés út megszervezése szerepel a tervünkben, de azt tökéletesen akarjuk kivitelezni. Egy kicsit fárasztó volt, hiszen úgy érezzük, egy napnak soha nem lesz vége, ugyanis hajnaltól késő estig talpon voltunk. A nyarat ezután teljes egészében azzal töltöttük, hogy rövid pihenéssel állandóan úton voltunk. Ahogy vége volt a szezonnak, ősszel már megkezdtük a következő évi utak szervezését. — Keletre nem mertük küldeni a csoportokat, a jugoszláv helyzet miatt az a rész is kiesett — magyarázza Oláh Bertalan —, így két helyre specializáltuk magunkat: Európa legszebb fővárosát, Párizst valamint a francia Riviérát megmutatni. Mi fordítottunk a utasszervezésen, magunk mentünk el az országban egyetemekre, főiskolákra, ahol a helyszínen tartottunk tájékoztatókat. Egy kicsit meg is lepődtünk, amikor Pécsről, Zalából, Debrecenből és nagyon sok utas Budapestről jelentkezett. Ahogy szélesedett a kínálat, már képtelenek voltak valamennyi útra személyesen elmenni. Hat főre bővítették az irodát, de azt megtartották, ha bármilyen új utat terveztek meg, az elsőre mindig ők mentek ki. Az utazás indulásától számított minden perc külön izgalom, mondják nevetve, a stressz folyamatos, hiszen nem lehet nagyot bakizni. Idén Tunéziából kereste meg őket egy utazási iroda, amely magyar kapcsolatot szeretne kialakítani. Önálló apartmanok Tarpán Négy év után sikerült új irodába költözniük és újabb bővítésként Tarpán falusi turisztikai centrum megépítésébe kezdtek, amelyhez munkahelyteremtő támogatást is kaptak. Egy műemlékjellegű épületet vásároltak meg, ahol őszre önálló apartmanokat rendeznek be. A még érintetlen Felső-Tisza vidékére akarják kalauzolni a külföldi, elsősorban a francia turistákat Azokra a helyekre szerveznek utakat, ahol egykor vadkempingeztek Balázs Attila felvétele Zsugorodó áfész Győrtelek (KM - N. L.) — Eladó, bérbe adható a Győrtelek és Vidéke Áfész több ingatlana, gépe, berendezése. A hirdetés, a versenytárgyalás kiírása lapunkban is megjelent, így a szövetkezet működési területén lévő hét falu lakóin kívül sok-sok újságolvasó is megtudhatta, hogy csődbe jutott az egykor eredményesen működő áfész. Mi az oka a válságnak, lesz-e kivezető út? — ezt kérdeztük az elnöktől és a főkönyvelőtől. Válaszuk lényege a következő: a szövetkezeti mozgalmat kedvezőtlenül érintő változások ide is elértek. További karcsúsítás után megmaradhat a szövetkezet magja, ha elfogadható áron vevőre találnak a meghirdetett boltok, kocsmák, a tü- zéptelep, a teherautó, stb. A szövetkezet létszámban már így is a minimálisra fogyatkozott. Az irodák egy részét eladták, maszek autósbolt nyílt a hivatal helyén. További sok jó ingó és ingatlan eladó a Szamos és a Kraszna völgyében: Győrteleken, Kocsordon, Szamoskéren, Ököritófülpösön, Géberjén- ben, Fülpösdarócon és Rá- polton. A földrajzi fekvés azonban nem éppen kedvező, nem tolonganak a vevők. Más oka is van a passzivitásnak. Az például, hogy a pénzügyi, gazdasági szabályozók hátrányosan érintik az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket. Ha például egy maszek vállalkozó állami boltot, épületet akar megvásárolni, akkor viszonylag kedvező feltételek mellett kap hitelt, ha viszont szövetkezeti tulajdonból akar megvenni valamit, akkor rosszabb feltételek mellett jut hitelhez. (Egyéb kedvezőtlen szabályozók, bürokratikusnak mondható intézkedések is sújtják a szövetkezeteket.) Furcsának mondható, hogy étterme a fénykorban sem volt a győrteleki szövetkezhetnek. így kihasználatlan konyhától, üres étteremtől nem kell megszabadulni. A szakboltok, boltok és a kocsmák azért veszteségesek, mert az utóbbi pár évben gomba módra szaporodtak a kis maszek boltocskák. A polgármesteri hivatalok (tisztelet a kivételnek, nem általánosítottak a szövetekezet vezetői, mi sem általánosítunk) sufnikban berendezett boltocskákra is adtak engedélyt. A boltok egy része illegális úton szerzi be áruját, ezek a boltosok valamivel olcsóbban árulhatnak, adófizetésük enyhén szólva kétes. A román és az ukrán mozgóárusok, fekete kereskedők is konkurenciát jelentenek. Egészségtelen konkurenciát. Nincs igazi versenyhelyzet, a szövetkezet (hihető a két vezető állítása) nem bánná, felvenné az egészséges, tisztességes versenyt. Am ilyen versenyről egyelőre szó sem lehet. Furcsa, hogy némelyik polgármesteri hivatal a jól működő, vevőkörrel rendelkező boltok közvetlen közelébe is adott működési engedélyt. így lehetséges bolt hátán bolt... A múlt évet jelentős veszteséggel zárta a szövetkezet. Erre az évre pedig nem készítettek tervet a győrteleki- ek, nincs mire, bizonytalan a jövő. Szinte lehetetlen kalkulálni. Ám többen így is joggal bíznak abban, hogy egy kisebb szervezeti egység működhet tovább. Hírmondója, folytatója lehet a régi szövetkezeti mozgalomnak. A csőd természetesen növeli a munkanélküliek számát. S több szövetkezeti dolgozó vált, illetve válik munkanélkülivé, mint ahány maszek boltos működik. A győrteleki példa sajnos nem egyedi. Megyénkben csak néhány áfész prosperál eredményesen. A szövetkezetek többsége igen nagy gondban van. Némi vigasz, hogy a Belügyminisztérium szigorítja a feketekereskedelem ellenőrzését és a kereskedelmi dolgozók szakszervezete intézkedéseket sürget az áfé- szek érdekében. Más központi intézkedés is kellene a javuláshoz... Árfolyamok Tőzsde mmmmmmmm— Index április 30.: 679,97 (-2,67) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. április 30. Valuta Deviza Kanadai dollár 67,76 69,16 68,36 68,70 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 286,45 291,95 288^5 289,93 Német márka 54,63 5559 54,95 55,16 Angolfom 135,41 138,21 136,34 137,04 Norvégkorona 12,92 13,16 1299 1395 Ausztrál dollár 61,21 62,45 62,00 6230 Olasz lírát 1000) 56,93 5821 58,91 5923 Belga trankt 100) 265,93 270,59 267,13 268,29 Osztráksc.( 100) 776,38789,98 780,58 783,98 Dán korona 14,19 14,45 14,27 14,33 Port. esc.ftOO) 58,66 59,76 5923 59,51 Finn márka 15,84 16,24 16,04 16,14 Spanyol pes.(IOO) 74J3 75,85 74,97 7535 Francia frank 1621 16.49 16,28 1636 Svájci frank 6053 61,61 60.68 60,96 Holland forint 48,64 4950 48,87 49,09 Svéd korona 11,83 12,09 11,97 12,03 ír font 132,93 13553 133,80 13454 USA dollár 86,27 87,83 86,68 87,26 Japán yen (100) 77,73 78,93 77,55 79,85 ECU 106,60 10856 10732 107,82 1993. május 3., háttá "
