Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
1993. április 27., kedd TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Kényszerből lesznek üzletemberek A kisvállalkozók közül a legtöbben felkészülés nélkül kezdenek hozzá a gazdasági tevékenységhez Budapest (ISB - R. S.) — Két évvel ezelőtt 422 ezer kisvállalkozás működött hazánkban. Ám 1992-ben már 489 ezer egyéni vállalkozó fizetett adót — olvasható az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tavalyi jelentkezésében. Mindez mutatja, hogy egyre többen remélik megélhetésüket a vállalkozásokból. A korábbi szabályozással ellentétben, amikor kérelmet kellett benyújtani és erre belátása szerint ráütötte az engedélyt jelentő pecsétet az illetékes hivatal vagy sem, most csupán be kell jelenteni a magánvállalkozás megkezdését. Ezért hazánkban ma rendkívül egyszerű beindítani egy magánvállalkozást: a büntetlen előéletű ügyfélnek be kell szereznie egy erkölcsi bizonyítványt, ki kell töltenie a megfelelő formanyomtatványt, erre föl kell ragasztania 300 forint értékű okmánybélyeget, s a telephely vagy székhely szerinti önkormányzat máris kiadja a papírokat a vállalkozás megkezdéséhez. A tevékenység pedig már a cégbírósági bejegyzést megelőzően is elkezdhető. Igaz, a vállalkozói igazolvány birtokában csak akkor indítható a vállalkozás, ha az egyéb, például tűzvédelmi előírásoknak is eleget tesz a kisvállalkozó. (Magyar Közlöny, 1990. február 13.) így gyakorlatilag bármilyen üzletbe belevághatnak az egyéni vállalkozók, kivéve néhány olyan gazdasági tevékenységet — mint például a szerencsejáték szervezése —, amelyet a törvények és egyéb rendeletek értelmében magán- személyek nem végezhetnek, illetve amelyeket az állam a saját monopóliumának tekint. Ez utóbbi körbe tartozik például a pénzverés és a pénzkibocsátás is — tudtuk meg Faragó Györgytől. Az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda tanácsosa mindehhez hozzáfűzte: az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint az engedélyezési eljárás megszüntetése rendkívüli módon felhígította a szakmákat, s nagyon sokan szakképzettség nélkül vállalkoznak. Ezzel összefüggésben Faragó György határozott állítása: a m^i magánvállalkozók döntő többsége úgynevezett kényszervállalkozó, akik a munkanélküliség elől menekülve lesznek „üzletemberek”. Az új magánvállalkozók szociális és egyéb szempontú összetétele így nagyjából megegyezik a munkanélküliekével, míg a kedvelt vállalkozási formák között elsősorban a kiskereskedés említhető. E tevékenységi körön belül pedig a diszkont italárusítás örvend a legnagyobb népszerűségnek: ehhez ugyanis nem kell szak- képzettség, viszonylag kicsi a beruházásigénye, s növeli a megszerezhető jövedelmet az, hogy gyakran illegális bögrecsárdát fed a diszkont kereskedelem. Kérdésünkre válaszolva Faragó György elmondta: a kisvállalkozókról jelenleg nincsenek részletes adatok. A kisipari és kiskereskedelmi statisztikai rendszer összeomlott, s a volt tanácsok adatszolgáltatása is megszűnt. Ráadásul a magánvállalkozás szektorsemleges gazdasági tevékenység, s a vállalkozás megkezdésekor sem kell pontosan megnevezni, hogy mivel foglalkozik majd a magánvállalkozó. Elegendő annyit leírni, hogy kereskedelemmel, esetleg iparűzéssel vagy szolgáltatással akarja megkeresni kenyerét a bejelentő. A kezdő magánvállalkozásokra jellemző, hogy a tevékenység megkezdése előtt szinte semmiféle piacfelmérést sem végeznek az emberek, s nem tesznek fel önmaguknak egy sor nagyon fontos kérdést. Például: elég rugalmas-e valaki ahhoz, hogy a váratlan helyzetekhez alkalmazkodjon; rendelkezik-e megfelelő szervezőkészséggel; van-e szakmai felkészültség; a nagy fizikai és pszichikai megterhelést hogyan bírja a szervezete? Nem készítenek üzleti tervet, s nem tisztázzák azt sem, milyen hitel és egyéb pénzügyi feltételek között lehet sikeres a vállalkozásuk. így aztán nem csoda, ha az új vállalkozások több mint ötven százaléka tönkremegy, s rövid működésük során akár tetemes adósságot is felhalmoznak — tudtuk meg Faragó Györgytől. A tanácsos végül elmondta: minden új vállalkozónak hasznos lehet, ha a tevékenység megkezdése előtt felkeresi irodájukat, s tanácsot, információt kér tőlük. Gyilkos a férj Miskolc (MTI) — A fel- tételezések szerint napokig hagyta lakásukban holtan heverni feleségét egy 82 éves nyugdíjas férfi azt követően, hogy görbebotjával agyonverte az asszonyt. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Rendőr-főkapitányság illetékese elmondta: a szomszédok vallomása alapján kiderült, az idős, mozgáskorlátozott Rácz József igen agresszív természetű. A ház lakói többször tapasztalták, hogy fizikailag bántalmazta 83 éves feleségét. A feltételezések szerint ezúttal is ez történt, mivel Rácz Józsefné holttestén erre utaló nyomokat — az orrcsonton nyílt törést és a karján zúzódásokat — találtak. A sérüléseket feltehetően görbebotjával okozta az idős ember. A szomszédok — miután gyanússá vált, hogy a nénit napok óta senki nem látta — szombaton bementek Ráczék lakásába, ahol holtan találták a sértettet. A holttest állapotából a rendőrség arra következtet, hogy a halál jóval a bűncselekmény felfedezése előtt állt be. A rendőrség halált okozó testi sértés miatt indított eljárást Rácz József ellen, aki tagadja tettét. Általános vita Bősről Hétfőn történt a parlamentben Budapest (MTI) — Az Országgyűlés hétfőn délután 3 órakor megkezdte e heti plenáris ülését. Az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy Gáli Ákos független képviselő a jövőben a kereszténydemokrata frakció tagjaként folytatja törvényhozói munkáját. Az Országyűlés hétfőn lezárta a bősi vízlépcső ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztendő-dokumentum parlamenti ratifikálásával kapcsolatos határozati javaslat általános vitáját. A közismertebb nevén úgynevezett alávetési nyilatkozatként ismert dokumentumot Jeszenszky Géza külügyminiszter terjesztette az Ország- gyűlés elé, és azt valamennyi képviselőcsoport felszólalója támogatásáról biztosította. A képviselők ugynakkor felhívták a figyelmet arra is: a hágai bíróság döntéséig — amely akár öt-hat évet is igénybe vehet — mindenképpen megoldást kelle keresni a szlovák féllel a környezetvédelmi kérdéseket illetően, különös tekintettel a Szigetköz ökológiai problémáira. Az Országgyűlés hétfő délután folytatta a vasútról szóló törvényjavaslat megtárgyalását. Az általános vitát azonban a Ház nem zárta le, mert a kereszténydemokrata frakció jelezte, hogy a héten még további módosító indítványokat kíván beterjeszteni. A vitában a szocialisták és a szabaddemokraták erőteljes kritikával illették a törvény- javaslatot. Az előterjesztést túlságosan tömömek, ebből adódóan felületesnek és több tekintetben tisztázatlannak minősítették. Leginkább azt kifogásolták, hogy nem derül ki a javaslatból egyértelműen: a vasúttal kapcsolatosan mi az állam feladata, s mely területek azok, amelyek piaci alapokon működtethetők. Kifogásolták továbbá, hogy az előterjesztők miniszteri szinten óhajtanak szabályozni számos olyan kérdést, amelyet a képviselők szerint a törvénynek kell rögzítenie. Mindezek alapján indítványozták: a kormányzat átdolgozásra vonja vissza a törvényjavaslatot. A Fidesz szószólója ezzel szemben a beterjesztett javaslat átdolgozását ajánlotta a képviselőknek. Az eddigi vita alapján úgy látta, hogy az előterjesztés alapkoncepcióját egyetlen frakció sem kérdőjelezte meg, így a javaslatot módosító indíványokkal számos hibája ellenére is korrigálható- nak tartotta. A vasút siralmas állapota szerinte szükségessé teszi a törvény mielőbbi megalkotását. Orosz fegyverek Budapest (MTI) — A Honvédelmi Minisztérium szóvivője, Erdélyi Lajos alezredes hétfőn nem kívánta kommentálni az egyik napilap diplomáciái forrásból származó értesülését, miszerint kedvező fordulat történt a magyar- orosz fegyverszállítási tárgyalásokon. Mint emlékezetes, tavaly ősszel Budapesten Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök megállapodott abban, hogy a volt Szovjetunió Magyarországgal szemben felhalmozódott adósságából 800 millió dollár értéket különféle hadieszközök, alkatrészek szállításával törleszt. Az egyezményt követően Annus Antal altábornagy, honvédelmi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy még 1992-ben megkezdődnek az orosz szállítások. Néhány hete Für Lajos honvédelmi miniszter úgy fogalmozott, hogy a tárgyalások lényegében ott tartanak ahol aláírták. Legutóbb pénteken egy tájékoztatón pedig a miniszter azt mondta, hogy folynak, folydogálnak a tárgyalások. A Honvédelmi Minisztérium szakértői ma már örömmel vennék, ha ez év második felében valóban megindulnának a szállítások, és azok 1994 végéig befejeződnének. Húsexport: nyugat helyett kelet A kilátások szerint ezeken a piacokon a magyar árut barterüzletek keretében jól el lehet helyezni Budapest (MTI) — Az EK által elrendelt élőállat- és húsbeviteli tilalom komoly tanulságokkal szolgált a magyar termelőknek — mondta hétfői tájékoztatóján Kó- sa Ferenc a Vágóállat- és Hústerméktanács elnöke. Ezzel kapcsolatban rámutatott többek között arra, hogy jelenleg az EK húspiacai rendkívüli módon telítettek. Emiatt a magyar áruk többszörösen esélytelenül indulnak a piaci versenyben: nemcsak a túltermelés miatt nehezebb eladni őket, hanem a támogatási verseny miatt is. Mint ugyanis közismert, a Közös Piacban rendkívüli módon szubvencionálják az agártermékeket. Hazánk viszont azt nem engedheti meg magának, hogy jelenleg a belső fogyasztás mintegy kétszeresét kitevő hústermelőképessége tovább csökkenjen. A megoldást — az áru értékesítésének lehetőségét — ebben a helyzetben elsősorban keleti piacon kell keresnünk. A terméktanács elnöke szerint a keleti üzletmenetben a jelenlegihez képest, rövid időn belül várható is egy kedvező fordulat. A kilátások szerint ezeken a piacokon a magyar árut barterüzeletek keretében jól el lehet helyezni. A Vágóállat- és Hústerméktanács legutóbbi ülésén a testület arról határozott, hogy javaslatot tesz a szaktárcának százezer vágósertés állami felvásárlására, levágására és központi készletezésére. Ez mintegy 1,1 milliárd forint felhasználását jelentené az intervenciós alapból. A központi intézkedéssel elkerülhető lenne a továbbtartás, így a megmaradó többlettakarmányt akár exportálni is lehetne. A terméktanács úgy ítéli meg, hogy az export-szubvenciós kulcs 10 százalékos megemelésével mintegy 3200 tonnányi dobozos sonka, mintegy 3000 tonnányi darabolt húsrész és további 3000 tonna bőrös fél sertés eladása is lehetővé válna. Ez a támogatás mintegy 190 millió forintos terhet róna az intervenciós alapra. A két javaslat együttes finanszírozási igénye tehát mintegy 1,3 milliárd forint lenne. A jövő alapja Amit a tb-választásról tudni kell (1.) Budapest (ISB) — Május 21-én az ország minden polgárát érintő, nagy jelentőségű eseményre kerül sor: ekkor választjuk meg a társadalombiztosítási önkormányzatok képviselőit. Ennek a választásnak a jelentősége a parlamenti és a helyhatósági választásokéval vetekszik, mivel a megalakulásuk után ezek a testületek határozzák majd meg az egészségügy és a nyugdíj- biztosítás jövőbeni működésének alapjait. A társadalombiztosítás éves költség- vetése 600 milliárd forintra tehető, ami az állami költségvetésnek mintegy 60 százaléka. A május 21-i választás sikeres lebonyolítása után ezzel az összeggel a járulékfizető munkáltatók és a munkavállalók képviselőiből alakult önkormányzatok rendelkeznek majd. A társadalom- biztosítási bevételek jelenleg az állami költségvetés részét képezik. Az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítási önkormányzatok felállítására azért van szükség, mert így e két fontos területen közvetlenül az érintettek, illetve azok képviselői dönthetnek majd a bevételek felhasználásáról. Ezekhez társul még az a mintegy 300 milliárd forint értékű vagyon, amelyet a közeljövőben juttatnak a társadalombiztosítási önkormányzatoknak. Ennek a vagyonnak a működtetésével a két pénzalap újabb bevételekhez juthat, elősegítve ezáltal az egészségügyi és a nyugellátás színvonalának emelését. Túl a tengeren Negyven év magyar képzőművészete Budapest (ISB - D. Á.) — A magyar történelem utóbbi négy évtizedéből ad reprezentatív válogatást az a kiállítás, amit május 6-án Washingtonban nyitnak meg. Amerikában az embereknek alig-alig van fogalmuk a magyar képzőművészetről, s ha igen, akkor az ötvenes évek sematizmusát ismerheti egy tájékozottabb műértő is. Ezért is volt nehéz ezt az 55 képet összeválogatni, mert miközben természetesen az ötvenes évekből is ízelítőt kellett adni, a rendezők arra nagyon ügyeltek, hogy — éppen a tévhiteket eloszlatandó — azért a mai magyar képzőművészet sokszínűsége domináljon. A kiállítás ötlete Semjén Anitáé, aki az Egyesült Államokban tanult művészet- managementet. A hétfői sajtótájékoztatón megtudtuk: Washington mellett Los Angelesben és Chicagóban is bemutatják a reprezentatív összeállítást. Huszonnyolc művész képviseli a négy évtizedet. Áz ötvenes évek, az „átmeneti korszak” és a legújabb idők legismertebb műveiből áll a kiállítás anyaga. Természetesen, azon sokáig lehetne vitatkozni, ki maradt ki, milyen képek illettek volna még a sorba, de ehelyett inkább a listán szereplők közül tallózzunk: Csáki Maronyák József, Gáspár Sándor, Tóth Menyhért, Fehér László, Bálint Endre, Kondor Béla. Kassák Lajos, El Kazovszkij, Nádler István... Ott van a művek között a debreceni Félegyházi Lászlónak az ötvenes években festett Bútorgyári sztahanovistája is. „Ilyen képeket jó művészek is festettek abban az időben” — hallhattuk a sajtótájékoztatón. Az ott lévő Mácsai István, amikor „híres” képét, a Dolgozók az Operában-t mutatták meg a diavetítőn, meg is jegyezte: „Rég láttam, de nem is hiányzott!” A festmények döntő többsége a legfrissebb magyar törekvéseket reprezentálja, így az Egyesült Államok képzőművészetet kedvelő közönsége egy reális képet kaphat a mai magyar művészetről. Szinte egy „klasszikusgárda” vonul fel, bemutatva a Magyarországon létező talán összes áramlatot. Semjén Anita jóvoltából azonban nem pusztán három amerikai város magyar képzőművészeti kiállításairól lesz szó, hanem ezzel párhuzamosan szinte magyar művészeti hetek is kezdődnek. Magyar filmek sorát (Angi Vera, Megáll az idő, Félálom, Rédl ezredes) mutatják be, kint élő magyar származású művészek — mint Vázsonyi Bálint — adnak koncerteket, gazdasági előadások, idegenforgalmi programok, a kisebbségek sorsával foglalkozó események egész sorát rendezik a három amerikai városban. Hétfőn átadták a Honthy Hanna-díjat Budapest (MTI) — Kem- ler Andrásnak, a Tolna Megyei Önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézete igazgatóhelyettesének ítélte ebben az esztendőben a Honthy Hanna-díjat a művésznőről elnevezett emlék- bizottság. A színművésznő által alapított díjat — végrendelete alapján — 1980 óta évenként váltakozva a művelődés-, illetve az egészségügy egy-egy kiemelkedő személyiségének adományozzák. Áz idei jutalmazott, Kemler András azért részesült az elismerésben, mert hivatás- szeretetével igyekezett pótolni a szülői gondoskodást, a család és az otthon melegét, és tevékenységével elősegítette a rábízott gyerekek sikeres pályakezdését, az életbe való beilleszkedését — fogalmaz az emlékbizottság indoklása.
