Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
Kelet-Magyarország 9 1993. április 1., csütörtök TÚL A MEGYÉN Hazánkban az osztrák államfő Budapest (MTI) — Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel folytatott megbeszélést szerdán Thomas Klestil, az Osztrák Köztársaság elnöke. Ausztria államfője a déli órákban érkezett a magyar fővárosba, és a Kossuth téri ünnepélyes fogadtatást követően azonnal megkezdődtek a magyar-osztrák tárgyalások. A két államfő — a négy- szemközti és plenáris tárgyalásokon — örömmel nyugtázta a problémáktól mentes kétoldalú kapcsolatok fejlődését, és szót váltott a magyar-osztrák viszony időszerű kérdéseiről — az infrastruktúra közös fejlesztéséről, a magyarok ausztriai munkavállalásáról és a közti fuvarozásról. Megbeszélésük végén Thomas Klestil úgy értékelte, hogy a szomszéd országok vezető politikusainak találkozói nagy mértékben hozzájárulhatnak a bizalom, és ezen keresztül a térség stabilitásának erősítéséhez. Göncz Árpád pedig az eszmecsere során megmutatkozott egyetértést méltatta. Antall József és Thomas Klestil tárgyalásán is megfogalmazódott, hogy a világpolitika és a régió kérdéseit Budapest és Bécs nagyon hasonlóan ítéli meg, és ez igen fontos Magyarország számára. Antall József úgy értékelte, hogy a két ország közös küldetése a stabilitás, a kétoldalú és a regionális együttműködés erősítése, hogy a térség ezáltal is közeledjen Európa . felé. Thomas Klestil hangsúlyozta, hogy Ausztria nagy figyelmet fordít a magyar-osztrák kapcsolatokra, ezt bizonyítja az a tény is, hogy eskütétele óta Svájc után másodikként Magyarországon tesz hivatalos látogatást. Thomas Klestil úgy értékelte, hogy a szomszéd országok vezető politikusainak találkozói nagymértékben hozzájárulhatnak a bizalom, és ezen keresztül a térség stabilitásának erősítéséhez. Göncz Árpád pedig az eszmecsere során megmutatkozott egyetértést, a problémák és a megoldások azonos megítélését emelte ki. Az osztrák elnök ezt követően a magyar miniszterelnökkel találkozott. Antall József és Thomas Klestil tárgyalásán — Herman János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárának, szóvivőjének tájékoztatása szerint — a magyar kormányfő azt emelte ki, hogy a világpolitika és a régió kérdéseit Budapest és Bécs nagyon hasonlóan ítéli meg, és ez igen fontos Magyarország számára. Antall József a két ország küldetésének nevezte, hogy együtt erősítsék a stabilitást, a kétoldalú és a regionális együttműködést, ezzel segítve a térség integrálódását Európába. Thomas Klestil hangsúlyozta, hogy a két ország viszonya hosszú, közös történelmük során soha nem voltak jobb a mostaninál. Ausztria nagy figyelmet fordít a magyar-osztrák kapcsolatokra, ennek bizonyítékaként hozta fel, hogy elnöki eskütétele óta Svájc után másodikként Magyarországon tesz hivatalos látogatást. Bécs és Budapest kapcsolatai egész Közép-Európa szempontjából fontosak — fogalmazódott meg a megbeszélésen. Célunk az — idézte Herman János az osztrák államfőt —, hogy Közép-Európa a biztonság és a stabilitás szigete legyen, beleértve a biztonság fogalmába a környezeti biztonságot, a migrációs folyamatok kezelését és a szervezett bűnözés elleni harcot is. Antall József és Thomas Klestil egyetértett abban, hogy a térség sajátosságai, történelmi tapasztalatai egész Európa számára értéket jelentenek, és segítenek megértetni a veszélyeket is. Ausztria és Magyar- ország ebben az értelemben részese a veszélyek elhárítását célzó nemzetközi erőfeszítéseknek is. Szóba került ezen a találkozón is a tranzitforgalom és a munkavállalók ügye. Thomas Klestil ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a megfelelő rendezés érdekében. Az osztrák államfő délután a főváros nevezetességeivel ismerkedett és megkoszorúzta a Hősök terén a Magyar Hősök emlékművét. Este Göncz Árpád díszvacsorát adott Thomas Klestil tiszteletére a Parlament Vadász termében. A vacsorán a két államfő pohárköszöntőt mondott. Egymillióval csökkent a foglalkoztatottak száma Budapest (ISB - R. S.) — Négy év alatt egymillióval csökkent hazánkban a foglalkoztatottak száma, s eközben a munkanélküliek tábora 750 ezresre nőtt — állapítja meg a kormány nemrégiben elkészült, és hamarosan a parlament elé kerülő foglalkoztatáspolitikai jelentése. A dokumentumból kiderül az is, hogy az iparban és az építőiparban 500 ezerrel, míg a mezőgazdaságban 400 ezerrel dolgoznak kevesebben most, mint 1989-ben. Az előzményekhez hozzátartozik: Teliér Gyula (SZDSZ) képviselő tavaly szeptemberben indítványozta, hogy a Parlament kötelezze a kormányt a foglalkoztatáspolitikai koncepció elkészítésére. A határozati javaslatot akkor az Országgyűlés sürgősséggel támogatta, s ennek értelmében a kormánynak ’92 december elsejéig be kellett volna terjesztenie foglalkoztatáspolitikai elképzeléseit. A parlamenti határozatot azonban időközben a kormánypárti képviselők megváltoztatták: egyrészt a december elsejei határidőt február 28-ra módosították: másrészt koncepció helyett csak egy beszámolót kértek a kormánytól; harmadrészt pedig „kiszavaz- ták” az eredeti javaslatból azt, hogy a parlament a kormány anyagáról határozatot hozzon. A jelentés egyik részében a jelenlegi helyzet kialakulásáról olvashatunk. Az anyag megállapítása szerint az elmúlt években tömegesen veszítették el munkahelyeiket az emberek, s a foglalkoztatás csökkentése elsősorban a nagy- vállalatokat jellemezte. Áz anyagi ágakban az 50 főnél többet foglalkoztató szerveze- tekbefi négy év alatt 40 százalékkal csökkent a dolgozók aránya, s a nem anyagi ágak létszámfogyása is elérte a 100 ezer főt. Ezzel szemben a magán- szektor 350 ezerről 650 ezerre növelte a foglalkoztatottak számát. A jelentés szerint a fekete foglalkoztatás elsősorban a városokra jellemző, s a becslések szerint a bruttó hazai termék 15 százalékát állítják elő a „szürke” munkások. Az anyag megállapítja azt is, hogy a regisztrált munkanélküliek mellett legalább 150- 200 ezer munkanélküli él hazánkban, s ezek többsége szinte semmiféle hivatalos ellátásban sem részesül. A bejelentett munkanélküliek területi eloszlásáról a jelentés megállapítja: 22,4 százalékuk Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, 19 százalékuk Nógrád, 18,9 százalékuk pedig Borsod-Abaúj- Zemplén megyében él. A passzív foglalkoztatáspolitikán kívül, a segélyek és a szociálisjuttatások odaítélésén túl az anyag foglalkozik az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök bevetésével is. A jelentés e körbe sorolja az export növelésének elősegítését, a külföldi működőtőke beáramlásának gyorsítását és az állami infrastrukturális beruházások megkezdését. A kormány nagy munkalehetőséget lát a világkiállítás megrendezésében, s úgy véli, többezer munkahelyet stabilizálhat a hazai termelés nagyobb védelme is. Ezenkívül a tervek szerint folytatják a regionális képzési hálózat építését, s a kormány szorgalmazza a regionális vállalkozásfejlesztési irodák számának a gyarapítását is. Alkotmányos bázis az önkormányzatoknak Nemesítők találkozója Martonvásár (MTI) — Martonvásári és szegedi búzanemesítők kétnapos találkozója kezdődött szerdán Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében. A találkozót azzal a céllal rendezték, hogy a két tudományos intézmény szakemberei megismerkedjenek egymás eredményeivel, s megvitassák a nemesítői, kutatói érdekek védelemben a közös fellépés lehetőségét. Eszmecserét folytatnak arról is, hogy egyes tudományos témákban miként hangolhatok össze a martonvásári, illetve a szegedi kutatások. Első lépésként a biotechnológia területén valósítanak meg közös tudományos programokat. A tanácskozáson elhangzott: az utóbbi másfél évtized szakmai sikereit jelzi, hogy jelenleg a vetés- terület 95 százalékán hazai nemesítésű búzát termesztenek, s a martonvásári és a szegedi gabonafajták egyre több külföldi országban jelennek meg. Budapest (ISB - S. Z.) — A mintegy 1100 települést magába foglaló Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerdán tartotta évi rendes közgyűlését. A küldöttek az ön- kormányzatok helyzetét értékelő állásfoglalásukat eljuttatják a miniszterelnöknek, aki levélben ígérte meg, hogy az érintett tárcák bevonásával megvizsgálja a felmerülő problémákat, s ez alapján kerülhet sor később egyeztető tárgyalásokra a kormány és az önkormányzati szövetség között. A küldöttgyűlés központi témája az önkormányzati választási ciklus megváltoztatása, illetve az önkormányzati Nyíregyháza — Debrecen (KM) — Szabolcs-Szatmár- Bereg és Hajdú-Bihar megye, valamint Nyíregyháza és Debrecen oktatásirányításának a vezetői március 31-én, Nyíregyházán egyeztető megbeszélést folytattak a Kelet-Magyarországi Regionális Oktatásügyi Központ igazgatójával. A tanácskozás — melynek rendszer átalakítása volt. A küldöttek többségének véleménye szerint a jelenlegi szabályok ugyan alkalmasak voltak a tanácsrendszerről önkormányzati rendszerre történő áttérés lebonyolítására, de már nem alkalmazhatók a következő ciklusváltásra. Nincs például szabály arra, hogy a közgyűlések mandátumának lejárta után mikor kell kiírni a választásokat. 199|. szeptember 30. után csak a polgármesternek és a helyettesének lesz legitimitása az új testület megalakulásáig, ami nem kívánatos egy demokráciában — hangoztatta Köllner Ferenc, a szövetség főtitkára a szünetben tartott sajtótájékoztatóján. Szilárdabb alkotmányos bázisra van szükség azért is, hogy célja egy a jövőben funkcionáló együttműködési megállapodás előkészítése volt — eredményeként megszövegezték azt a tervezetet, melyet a közeljövőben az illetékes bizottságok és önkormányzati vezetők elé terjesztenek. A keretmegállapodásban — többek között — megfogalmazták: az oktatási intézményeket a ROK-kal kölcsönösaz egymást váltó kormányok ne kényük-kedvük szerint bánjanak az önkormányzatokkal, Az országos és a helyi politizálás markánsabb különválasztását célozza a TÖOSZ- nak az a javaslata is, hogy az önkormányzati választásokat a parlament mandátumának félidejében tartsák. Ennek megoldására egy évvel meg kellene hosszabbítani az önkormányzatok mandátumát, s a következő helyhatósági választásokra is csak 2000-ben kerülne sor. Szó esett a parlament előtt fekvő, a polgár- mesterek viszszahívhatóságá- ról szóló egyéni indítványról is. A küldöttek szerint a javaslat ütközik az alkotmánnyal és a hatályos törvényekkel is. ségi alapon fogják ellenőrizni az önkormányzatok, illetve ez utóbbiak végzik a szakmai gondozást. A tanulmányi versenyek koordinálását a miniszteri rendelet a ROK felelősségi körébe utalja, de a megállapodás értelmében az eddigi lebonyolítók továbbra is ellátják majd a szervezési feladatokat. Önkormányzati és ROK-egyeztetés Meghalt ifjabb nagybányai Horthy Miklós Lisszabon (MTI) — Meghalt 86 éves korában ifjabb nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzójának fia. Életpályájából viszonylag keveset ismer a hazai közvélemény. A magyar politikai eseményeknek csupán epizódszereplője volt. Az iszt- riai Polában született 1907. február 14-én. A harmincas években a Magyar Folyam- és .Tengerhajózási Rt. vezérigazgatója volt, és igazgatója az angol-magyar banknak. Szerepelt a neve számos sportegyesület elnökségi tagjainak sorában is. A háború kitörésekor már rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként szolgált Brazíliában. Az Egyesült Államok elleni hadüzenet deklarálása után, 1942-ben hazarendelték. Felsőházi tagsága révén több parlamenti bizottságban vett részt, de valójában az 1944. évi események kapcsán került a neve előtérbe. A német megszállás idején egyik szervezője volt a kormányzó kiugrási kísérletének, kapcsolatba lépett a Magyar Front ellenállóival is. 1944. október 15-én a megszállók tőrbe csalták, és rövid tűzharc után letartóztatták, majd szőnyegbe csavarva elrabolták. — Kétségtelen, hogy fiam elhurcolását régóta és alaposan készítették elő: túszra volt szükségük, hogy engem zsarolhassanak — írta későbbi visszaemlékezésében Horthy Miklós, volt kormányzó. A mauthauseni koncentrációs táborból szabadulva, a háború után, Brazíliában telepedett le, majd egy súlyos balesetét követően sógornőjéhez, vitéz nagybányai Horthy Istvánnéhoz költözött Lisszabonba. Itt érte a halál 1993. március 28-án. Nem zárható ki, hogy hamvait, később a Horthy-család kriptájában helyezik örök nyugalomra, szülei tervezett kenderesi temetésekor. Antall József fogadta Horn Gyulát Budapest (MTI) — A Miniszterelnöki Sajtóiroda szerdai tájékoztatása szerint Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke hivatalában — kérésére — fogadta Horn Gyulát, az MSZP elnökét. A találkozó során Hóm Gyula három kérdéskörről ismertette álláspontját. A privatizációról és azzal összefüggésben a parlamenti ellenőrzés kérdéséről, a mezőgazdasággal kapcsolatban kialakult helyzetről, illetve a termelőszövetkezetek tulajdonviszonyait érintő kérdésekről, és a nyugdíjasok helyzetéről. A miniszterelnök tudomásul vette Hóm Gyula tájékoztatását és javaslatait, azokat ismerteti a kormánynyal, illetve az MDF elnökségével és képviselőcsoportjával. Csökkent a találmányok, szabadalmak száma Budapest (MTI) — Az Országos Találmányi Hivatal mintegy 100 éves fennállása alatt több mint kétszázezer szabadalmat engedélyezett, ami nemcsak a feltalálók ötletességét, hanem az iparjogvédelmi kultúra fejlettségét is bizonyítja. Az átlagosan 36 hónapig tartó engedélyezési eljárás nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét — mondta Szarka Ernő az intézmény munkáját ismertető szerdai sajtótájékoztatón. Az OTH ez év januárjában kinevezett elnöke hangsúlyozta: az előző évben a beérkezett szabadalmak száma csökkenő tendenciát mutat, ami összefüggésbe hozható a magyar gazdaság helyzetével. Á bejelentések nagy része a fejlett ipari országokból, többségében a biotechnológia, a mikrobiológia és az immunológia területéről érkezik. A gyógyszeriparban elsősorban a szív és érrendszeri, a daganatos és vírusellenes gyógyszerekkel összefüggő találmányokat kívánják szabadalmaztatni. Az élelmiszeripari találmányok esetében a hazai feltalálók járnak az élen. A hivatal fontos feladatának tekinti a korszerű ügyintézés feltételeinek megteremtését. A védjegyügyintézés modernizálását nemzetközi együttműködéssel szeretnék megoldani. Az OTH még ebben az évben a kormány elé kívánja terjeszteni a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény tervezetét, amellyel lehetővé válik e szakma európai normáknak megfelelő szabályozása. Ugyanakkor dolgoznak a szabadalmi törvény reformjának előkészítésén is. Az első tervezet valószínűleg a következő évben kerül a kormány elé. A mielőbbi változtatásokat az indokolja, hogy az Európai Közösséggel aláírt társulási szerződés szellemi tulajdonra vonatkozó része előírja: Magyarországnak a hatályba lépést követő öt éven belül kérnie kell az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozását. A továbbiakban tervezik a feltalálók és újítók kitüntetésére vonatkozó új rendelet előkészítését, az iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a szolgálati találmányok díjazásának módosítását. Az intézmény a műszaki alkotótevékenység támogatására kidolgozta a vállalkozások iparjogvédelmi tevékenységét segítő programot, illetve iparjogvédelmi célprogramot indít az egyetemi kutatóhelyek és fejlesztő intézetek számára.
