Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

1993. április 29., csütörtök 5 KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 11 Késik a Bosznia elleni döntés Az amerikaiaknak 30 százaléka támogatna katonai lépést a délszláv válságban, a többség ellenzi Friedrich Adolf, német zsoldos Szarajevó külterületén, a repülőtértől nem messze a boszniai kormányerők egyik rohamosztagát vezeti a front lövészárkain át a szerb vonalak ellen AP-felvétel Washington (MTI) — Bili Clinton amerikai elnök várha­tóan a héten dönt a további lépésekről a boszniai válság­ban, de a terveket nem hoz­zák nyilvánosságra: Warren Christopher külügyminiszter még egyezteti majd azokat Pá­rizsban, Londonban és Moszk­vában. Szerdai értesülések szerint a kormányban és a törvényho­zásban tovább folyik a vita, mi­lyen lépésekhez folyamodja­nak, és a nézetek változatlanul eltérnek. Albert Gore alelnök nyomatékosan sürgeti a bea­vatkozást, míg a katonai veze­tés nagy többsége továbbra is ellenzi a légicsapásokat. Nézetük szerint elkerülhe­tetlen, hogy amerikai gépeket lelőjenek, személyzetük fog­ságba essen, s így háborúba bonyolódjanak Szerbiával. A The Wall Street Journal szerint a légierő amúgy is rendkívül nehéz feladatnak tartja beásott szerb tüzérségi állások megsemmisítését: az polgári áldozatokkal is járna. Inkább hajlanak arra, hogy fi­gyelmeztető légicsapásokat mérjenek katonai raktárak­ra, hidakra, olajfinomítókra, Bosznia szerb területén vagy Szerbiában, de kérdés, hogy ez érdemben befolyásolná-e a helyzetet. Az amerikai vezér­kar inkább azt választaná, hogy tegyék lehetővé a bos­nyákok fegyverkezését: elő­ször a tilalom feloldásával, majd a Nyugat közvetlenül is szállítson fegyvert, biztosítson kiképzési lehetőséget és hír­szerzési adatokkal is segítsen. A közvéleménykutatások szerint az amerikaiaknak csak 30 százaléka támogatna kato­nai lépéseket a délszláv vál­ságban, 60 százalékuk viszont ellenzi az akciókat. Chirac megkezdte hadjáratát A pártelnök a legteljesebb bizalmáról biztosította a miniszterelnököt IHM * Tenisz Prága (MTI) — Nincs sze­rencséjük a cseh kormány fér­fiaknak a prágai Átrium Szálló fedett teniszpályájával. Václav Klaus miniszterelnök után most Vladimír Dlouhy ipari és kereskedelmi miniszter fica- mította ki a bokáját. Dlouhy kedden mankóval bicegett be a hivatalába. Amikor Klaus megsérült, akkor éppen a munka dandárjánál tartottak Csehszlovákia kettéválasztá­sában, így nem pihenhetétt. Dlouhy sérülése pedig akkor történt, amikor a kereskedelmi tárca irányítójának éppen elég baja akadt az EK húsbe­hozatali szigorításaival kap­csolatban. Párizs (MTI) — Pontosan egy hónappal a nemzetgyűlési választások győzelme után Jacques Chirac megkezdte választási hadjáratát a két év múlva esedékes elnökválasz­tásra. A Tömörülés a Köztár­saságért nevű párt elnöke párt­ja több mint hétszáztagú or­szágos tanácsának ülésén a legnagyobb győzelem kivívá­sát, az Elysée Palota birtoklá­sának megszerzését tűzte párt­ja elé feladatul. A tanács néhány órás ülésén Chirac hármas feladatot tűzött pártja és az egész jobboldali unió elé: egyrészt minden tá­mogatást meg kell adniuk a koalíciós kormánynak, más­részt teljesíteniük kell válasz­tási ígéreteiket, harmadrészt meg kell őrizniük teljes egy­ségüket. A pártelnök a maga részéről legteljesebb bizalmá­ról biztosította a párt soraiból kikerült miniszterelnököt, Edouard Balladurt és meg­ígérte neki együttműködését. Balladur viszonzásul felszó­lalásában ugyancsak meszsze- menő együttműködést helye­zett kilátásba, és egyúttal tü­relmet kért a kormányprogram megvalósításához, közölve, hogy rövid időn belül a prog­ram minden lényeges elemé­nek valóra váltására kiterjedő programot készít. Ehhez há­rom hónap türelmi időt kért. Az országos tanácskozás megerősítette tisztségében a párt főtitkárát, Alain Juppét, aki külügyminiszteri megbíza­tása mellett végzi ezt a mun­kát. Megválasztották a Tömö­rülés a Köztársaságért új, har­minctagú politikai bizottságát, amelybe minden, a párt által jelölt miniszter bekerült. Hivatalból tagja a bizottság­nak a párt szenátusi és nemzet- gyűlési csoportjának vezető­je­Olasz kormányalakítási tárgyalások Ciampi neves közgazdászokat és értelmiségieket kér fel miniszteri szerepvállalásra kormányában Róma (MTI) — Mario Seg- ni, a népszavazást kezdeménye­ző volt kereszténydemokrata politikus, a reformtábor elis­mert vezetője elutasította a részvételt Carlo Azeglio Ciam­pi megalakítandó kormányá­ban. A kijelölt kormányfő mi­niszterelnök-helyettesi posztot ajánlott Segninek és az intéz­ményi reformok felügyeletét, ő azonban elhárította az ajánlatot. Az ellenzéki pártok — első­sorban a Baloldali Demokrata Párt (BDP) és az autonomista liga — a kormányfői posztra javasolták Segnit az elsöprő Ellenőrzés Budapest (MTI) — Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) fokozni fogja a Ju­goszlávia ellen hozott ENSZ-szankciók ellenőrzé­sét —jelentette be kedden az EBEÉ soros elnöke, Mar­garetha af Ugglas svéd kül­ügyminiszter Stockholmban. A miniszterasszony közölte, hogy már kérte is a szervezet tagállamait: pénzzel és szak­emberek küldésével segítsék a jugoszláv határoknál létre­hozott felügyeleti rendszer működését. népszavazási siker nyomán, a köztársasági elnök azonban a kereszténydemokrata párt vé­tójába ütközött, s végül nem neki adott megbízást. Segni kijelentette, új politikai erő megteremtésén kíván dolgozni a jövőben: a megújulásra kép­telen kereszténydemokrata párt helyett új népi katolikus szervezetet akar létrehozni, s ezért nem vállal kormánytiszt­séget. Elutasította a részvételt a kormányban Giuliano Amato volt miniszterelnök is, akinek a külügyi tárcát ajánlotta fel az Tokió (MTI) — Húsz japán vállalat elhatározta, hogy együttesen csatlakozik a mobil telefonok világméretű hálóza­tának létrehozását célzó nemzetközi tervhez. A Motorola amerikai cég ja­vasolta, hogy mintegy 4-5 mil­liárd dolláros fejlesztéssel hozzanak létre világméretű rendszert, tegyék lehetővé azt, hogy hordozható telefonokkal a világ bármely részéről bár­hová lehesen telefonálni. Az új rendszer, amelyet az elképzelések szerint 1996-ban államfő és a kijelölt kormány­fő. Ciampi neves közgazdá­szokat és értelmiségieket kér fel szerepvállalásra kormá­nyában, amely szakértői kabi­net lesz, de kiszivárgott érte­sülések szerint az Amato-kor- mány több minisztere is szá­míthat kinevezésre. A volt bankelnök pártoktól független személyiség és nem egyezteti előzetesen a parlamenti pár­tokkal kormánya listáját. Ép­pen ezért egyelőre kérdéses, milyen támogató többséget ta­lál majd a parlamentben, ahol kezdenének kialakítani, 1998- ban lenne működőképes. Ezzel megszűnne a telefon­szolgáltatásokban a külföldi és a hazai hívások közti különb­ségtétel, eltűnnének a nemzeti határok. A Mount Everestről is lehet­ne telefonálni, az Északi-sark­vidék és a Déli-sarkvidék között is lehetne beszélget­ni annak a 66 távközlési mű­holdnak a segítségével, amely áthidalná a hívásokat ma még akadályozó földrajzi korlá­tokat. bizalmat kellene kapnia. Egy­előre egyedül a republikánus párt hajlik arra — a volt né­gyes koalíció pártjain kívül — hogy támogassa Ciampit. A BDP egyelőre várakozó ál­láspontra helyezkedett, s egyre nyilvánvalóbb várható eluta­sítása, míg az autonomista liga egyértelműen Ciampi ellen foglalt állást. Ciampi felelős a líra értékvesztéséért, a pazarló túlköltekezésért. A régi rendszer tipikus megtestesítője — jelentette ki róla Umberto Bossi, a liga ve­zetője. Újabb harcok Szarajevó (MTI) — A va­sárnap reggel aláírt horvát- muzulmán tűzszüneti megál­lapodás ellenére szerdán újra fellángoltak a harcok Bosznia középső részén. A muzulmán erők megtámadták Busovacát és földig lerombolták a szom­szédos horvát falut, Kazajicit. A horvát erők pedig Vitézből muzulmán célpontokat lőttek tüzérséggel és aknavetőkkel. Az ENSZ-békefenntartók sze­rint keddi offenzívájuk során a szerbek három falut foglaltak el Bihactól északra. Japán világméretű telefonrendszer-terve Amerikai feketelista Magyarország is szerepel rajta Washington (MTI) — A szerzői jogvédelem alá eső termékek vonatkozásában a nemzetközi kereskedelmet leginkább eltorzító országok közé sorolta Magyarorszá­got, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája és szigorú szankciókat követel ellene. A kamara 16 országot vá­dol az amerikai szellemi tu­lajdon megfelelő védelmé­nek hiányával, s Magyar- ország a megvádoltak első csoportjában foglal helyet, Argentínával, Indiával, Kí­nával, Törökországgal, Bra­zíliával, Olaszországgal, Tajvannal, Lengyelország­gal és Thaifölddel egy sor­ban — jelentette a Reuter. Ivan Gorr, a kamara el­nöke sürgős lépéseket köve­telt az amerikai kormánytól, mondván, hogy ezek az or­szágok megtagadják az ame­rikai szellemi tulajdontól a hatékony védelmet és a mél­tányos piacrajutási feltétele­ket. A kamara javasolja, hogy mind a 16 országot ve­gyék fel arra a feketelistára, amelyet a kormány pénteken tesz közzé, s amelynek él­mezőnyét kereskedelmi szankciók y fenyegetik az Egyesült Államok részéről. Az érintett országok 30 napot kapnak arra, hogy tár­gyalás útján rendezzék a problémát. A Clinton-kormány több ízben értésre adta, hogy az amerikai szellemi tulajdon védelme elsőbbséget élvez kereskedelemi politikájá­ban. A szellemi tulajdon, közte a szerzői és szabadal­mi jogok, a video- és audio­felvételek, a számítógép- programok, az Egyesült Ál­lamok egyik legjövedelme­zőbb exportját alkotját. Matróna madám Moulins (MTI) — Kerítés vádjával vizsgálati fogság­ban tartanak egy 81 esz­tendős matrónát a franciaor­szági Yzeure városkában, amiért éveken át bordélyt tartott fenn a házában. A vád szerint legkevesebb 10-15 éve kihasználta érettebb asz- szonyok pénzzavarát, akik anyagi nehézségeik miatt al­kalmanként áruba bocsátot­ták testüket. A szomszédok vallomása szerint Yzeure egész lakos­sága tudott a nyilvánosház létezéséről. Egyesek szerint Madame Claude legalább 30 évvel ezelőtt nyitotta meg a bor­délyt. Azóta — a tanúk sze­rint — a „lányok” vele együtt megöregedtek. Külö­nösen jól ment az üzlet szer­dai napokon, amikor a vá­roskától 40 kilométerre fek­vő Sancoins községben mar­havásár volt.- vr-rr Ty T“ST yr, • r—r «v ^ Bécsi körkép Bécs (MTI) — Izrael kor­társ képzőművészete a témá­ja a bécsi Modem Művésze­tek Múzeumában most meg­nyílt nagyszabású kiállítás­nak, amelyet május első napjaiban izraeli filmfeszti­vál egészít ki. Hegyi Lóránd, a múzeum magyar igazgatója a kiál­lítást megnyitva elmondta, hogy a régóta tervezett kiál­lítással a főként a politikai hírekben szereplő országot más aspektusból kívánja be­mutatni. Egyik célja elérni azt, hogy az izraeli művészet mint a mindennapok vele­járója, és ne mint kuriózum szerepeljen. Tizenegy mű­vész alkotásait hozta az igazgató Bécsbe, tudatosan nem a legismertebbekét, in­kább fiatalokét. Fotók Freud rendelőjéről. A fényképek 1938-ban ké­szültek, már az Anschluss után, igen nehéz körülmé­nyek közötti Edmund Engel­mann, a fotós csak titokban dolgozhatott az akkor már emigrációban élő Sigmund Freud bécsi rendelőjében. A Berggasse 19. számú házat éberen őrizték a nácik, első­sorban abban a reményben, hogy Freud visszatér. A fotóművész, akinek ugyancsak az Anschlussig Bécsben volt műterme, ké­sőbb maga is emigrált és most Amerikából tért vissza az osztrák fővárosba, ahol kötetbe rendezi az egykori fényképeket. Ezek a képek nem mű­vészi értékükkel, hanem do­kumentumként tűnnek ki: megörökítik a nevezetes szófát, a szobát az ezernyi szobrocskával, antik tár­gyakkal, az íróasztalt a kínai figurával. Bekerülnek a kötetbe az idős mesterről portréfotók is. Az egyik, a 82 éves or­vost íróasztala mögött ábrá­zolja. A ma már szintén idős fényképész az osztrák tele­vízió nyilvánossága előtt számolt be arról, hogyan ké­szítette a felvételeket, titok­ban, igen óvatosan, takaré­koskodva a megvilágítással, a szobákban egyik falat a másik után sorravéve. A mostani fotóalbum anyagát később átadta Freud leányának, aki londoni laká­sukban őrizte azokat. -Színházi fotók kiállítása. A kosztümös színészek a több mint száz évvel ezelőtti fényképeken még műter­mekben álltak a fotósok or­mótlan készülékei elé: a bé­csi Színháztörténeti Múze­um kiállításon mutatja be az osztrák színházi fotózás em­lékeit. . ' / A magnézium-villanófény feltalálása csak a XIX. szá­zad végétől tette lehetővé felvételek készítését az elő­adás színhelyén, a színház­ban, de még ettől kezdve is hosszabb idő telt el, amíg ez a fajta fényképezés minden­napos gyakorlattá vált. Ä kiállítás külön érdekes­sége, hogy a 140 fénykép egyetlen gyűjtő tulajdoná­ban van. Láthatóak a fényképező- ' gépek is, amelyeket ’ az 1860-as évektől kezdve a színházi fotósok használ­tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom