Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

1993. április 29., csütörtök Keiet-Magyarország * 5 A fél ország érdekképviseletében Vázlatos információk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéről Nyíregyháza (KM) — A TÖOSZ 1989. március 10-én jött létre azzal a céllal, hogy segítse a települési autonómia kibontakozását, közreműköd­jön egy önkormányzatbarát társadalmi, gazdasági, jogi környezet létrehozásában. A szövetség munkájában 976 te­lepülés képviselője teljes jog­gal, 130 település képviselője tanácskozási joggal vehet részt. A teljes jogú TÖOSZ- tag települések lakosságszáma mintegy 4,5 millió, a tanács­kozási jogú településeken to­vábbi 3 millió lakos él. Jelen­leg öt megyei közgyűlés (Bé­kés, Borsod, Csongrád, Sza­bolcs, Zala) tagja a Szövetség­nek. A TÖOSZ-t más önkor­mányzati érdekképviseletektől nem csupán az különbözteti meg, hogy a legrégebbi és a legnagyobb taglétszámú, de az is, hogy valamennyi politikai párttal párbeszéd folytatására törekedve, de azoktól függetle­nülfejti ki tevékenységét. A TÖOSZ alapfilozófiája döntően abban tér el más ér­dekszövetségekétől, hogy a hangsúlyt az önkormányzatok általános, közös érdekeinek képviseletére helyezi és csak ezekre alapozva tartja reálisan érvényesíthetőnek az egyes önkormányzatok vagy önkor­mányzattípusok (község, vá­ros, nagyváros) érdekeit. Szá­mol azonban azzal is, hogy az egyes településtípusok érdekei adott ügy kapcsán eltérhetnek egymástól, így a Szövetség egységes szervezetén belül önálló jogi személyként mű­ködhetnek a községi, városi és a megyei kamarák. A TÖOSZ céljai, feladatai különösen: az érdekfeltárás, érdekegyeztetés, érdekközve­títés, érdekvédelem, érdekkép­viselet; az önkormányzati mű­ködés fejlesztésének elősegí­tése; az önkormányzati va­gyon gyarapításának és ered­ményes működtetésének elő­segítése; az önkormányzatok együttműködésének szakmai, szervezeti támogatása; az or­szággyűlési költségvetési dön­tésekkel kapcsolatos egyezte­tések lefolytatása; a jogszabá­lyok és más állami döntések tervezeteinek véleményezése; a felterjesztési jog gyakorlása; jószolgálati feladatok ellátása a tagok között felmerült viták­ban; a tagság nemzetközi kap­csolatainak segítése; szolgál­tatások szervezése; konzulta­tív, érdekfeltáró és koordináci­ós fórumok működtetése a tag­ság számára; az információ- áramlás és kapcsolattartás elő­segítése a tagok között; a tago­kat ért jogsérelem esetén segít­séget nyújt azok érdekvédel­méhez; más társadalmi szer­vekkel való együttműködés révén segíteni törekszik a ha­talomgyakorlás társadalmi el­lenőrzését. A TÖOSZ megalakulása óta több mint százötven jogsza­bálytervezetet véleményezve számos esetben kezdeményez­te az önkormányzatok érdekeit érintő törvények megalkotá­sát, módosítását. Több egyez­tető tárgyalást kezdeménye­zett, illetőleg az önkormány­zati érdekek észlelt és másként el nem hárítható sérelme ese­tén az Alkotmánybíróság fel­lépését igényelte. Politikamentes érdekvédelem Király Sándor vallja: az önkormányzati rendszernek nincs alternatívája Tiszalök (KM) — A TÖOSZ március 31-én meg­tartott küldöttgyűlésén részt vett és felszólalt Király Sán­dor tiszalöki polgármester, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye képvi­selője. Minthogy az önkor­mányzatok többségénél fellel­hető gondokról szólt, arra kér­tük: foglalja össze amit a kül­döttgyűlésen elmondott. — Szóltam a szociális tör­vényből fakadó önkormányza­ti gondokról, elsősorban is a részleges, vagy több hónapos késedelmi költségfinanszíro­zásának gondjairól, melyet a központi költségvetés okoz a helyi önkormányzatoknak és ezáltal gazdasági helyzetünket csak tovább nehezíti. Több ön- kormányzatnál csak rövid le­járatú hitelek felvételével van mód a településeken élő ál­lampolgárok folyamatosan je­lentkező igényeit biztosítani. Ilyen pl. a munkanélküli jára­dék kiegészítésének finanszí­rozása, a mozgáskorlátozottak finanszírozása, hogy csak egy bizonyos részét említsem azoknak a költségtényezők­nek, amelyek a gazdálkodást komoly mértékben érintik, be­határolják. — Az egészségügyi privati­záció előtt állva igen komoly gondot jelenthet — amennyi­ben az önkormányzatok nem tanúsítanak kellő figyelmet az egyeztető tárgyalások során — a technikai személyzet, he­lyesebben az orvosokon kívüli kisegítő személyzet és a tech­nikai személyzetnek a további foglalkoztatása. Ugyanakkor az egészségügyi alapellátás, mint az önkormányzat fontos feladata, nem maradhat el a kí­vánt szinttől, ehhez viszont az önkormányzatoknak komoly mértékű saját erővel is hozzá kell járulni. Úgy is fogalmaz­hatom, hogy várhatóan na­gyobb összeggel, mint amely eddig a tb finanszírozásának önkormányzati kiegészítését jelentette. — A szociális kérdések kö­rében feltétlen szólnom kellett a mentősök munkaidejének szoros behatárolásáról, melyet a közalkalmazotti törvényben rögzítettek. Több okból jelent Király Sándor ez gondot a mi térségünkben. Gondot jelent a mentőszolgá­latosok számára, akik csupán havi 16 óra túlórával végezhe­tik tevékenységüket, míg ko­rábban ez jóval több volt, s ezáltal 5-6000 Ft-tal keveseb­bet tudnak magukénak havon­ta ma, mint a korábbi hóna­pokban, míg a közalkalmazot­ti törvény ezt nem határolta be ilyen szigorúan. — A céltámogatások körét illetően az önkormányzatok régebbi gondjai továbbra is változatlanul fennállnak. Sze­retjük a tervszerűséget, szere­tünk előre gondolkodni és ter­vezni az anyagi lehetőségeken belül, de a céltámogatások el­nyeréséhez szükséges előfelté­telek teljesítése — például ki­viteli terv, vízjogi létesítési engedély megléte — bizony komoly anyagi terheket jelent az önkormányzatok döntő többségének. Nem is annyira a vízjogi létesítési engedély, ha­nem inkább a komplett kiviteli tervek elkészítése, ami néhány komolyabb infrastrukturális beruházás tervezésénél több millió forint nagyságrendet tesz ki, ráadásul még nem is biztos, hogy belátható időn be­lül a pályázat alapján elnyerik a további építés, fejlesztés le­hetőségét. Ezért kértem, hogy a pályázatok benyújtásához egyszerűsített pályázati terv legyen elegendő, előzetes léte­sítési engedélyek becsatolásá­val, s amikor a pályázat kedve­ző elbírálást kap, akkor legyen lehetőség a komolyabb anyagi befektetéseket jelentő kiviteli tervek elkészítésére. — A közrendről-közbizton- ságról szólva elmondtam: lé­nyeges dolog volna a kmb-há- lózatok megerősítése, bizo­nyos területeken rendőrőrsök létesítése. A gondok ott van­nak, hogy az újonnan alakítan­dó őrsök — mondhatni — tel­jes költsége az önkormányza­tok nyakába szakad, pedig nem csak az önkormányzatok­nak fontos, hogy a területén a közrend-, és a közbiztonság helyzete javuljon. — Az önkormányzati bank­ról, a bank létesítéséről öröm­mel hallottunk, nem először már, a korábbi hetekben több fórumon már elhangzott. Mi igen fontosnak tartjuk, hiszen nagyon fontos pénzügyi lépés az önkormányzatok érdeké­ben. A napirend kiegészítésé­ben dr. Köllner Ferenc főtit­kár úr is kifejtette, hogy nem azért van szükség az önkor­mányzati bankra, mert hogy az önkormányzatok gazdagok — mint azt bizonyos körökben hirdetik ma Magyarországon —, pontosan azért van rá szük­ség, mert a hitel nélkül az ön- kormányzatok nem tudnak kellőképpen létezni. Az biztos és ezt is látni kell, hogy esz­méletlen nagy a hitelek terhe a jelenlegi pénzintézeti struktú­rában. Ezért a küldöttgyűlés' úgy döntött, hogy a TÖOSZ a bankalapításban — a Szövet­ség költségvetése adta keretek között — maga is vegyen részt. — A továbbiakban a köz- művagyonnal kapcsolatban fejtettem ki véleményemet, és kérésemet. Azt kérjük a kor­mányzattól: tegye lehetővé az önkormányzatok számára kár­pótlás jelleggel vagyonjeggyel finanszírozni azokat az infra­strukturális beruházásokat, amelyek bizonyítható nagy­ságrendben az elmúlt évtize­dek során, akár két évtizedre is visszamenőleg, sajáterős be­fektetést igényeltek a települé­seken. Ez olyan komoly meg­próbáltatás és tehertétel volt az önkormányzat, helyesebben a település lakossága számára, amelyet visszapótlással egyet­len olyan tőkerész lenne, amellyel az önkormányzatok a jelenből a jövőbe tekintve vál­A kisvarsányi elosztótól vezetik a gázt Nagydobos határában Szamosszeg felé Harasztosi Pál felvételei lakozhatnának, lélegezhetné­nek, elmozdulhatnának pilla­natnyi nehéz helyzetükből. — A TÖOSZ-ról, mint ér­dekvédelmi szövetségről ezt mondtam el: jó hogy van, léte­zik, működik. Mi, akik a böl­csőjétől kezdve e szövetség­nek tagjai, vezető tisztségvise­lői vagyunk, térítés nélkül vé­gezvén ezt a munkát, nem tud­juk elfogadni azon külső, kü­lönböző megnyilvánulásokat, hogy átmentett szövetség. El­sősorban azért nem, mert első­ként már 1989-ben fel merte ismerni és vállalni a politikától mentes legfontosabb érdekvé­delmi feladatokat. Később az országos elnökség is megújult, új személyek kerültek az el­nökségbe, mely létszámában a felére csökkent, és teszi jelen­leg is a dolgát. Fokozatosan erősödött a nemzetközi és ha­zai elismerése, kapcsolattartá­sa. Szélesedtek az önkormány­zatokat segítő szolgáltatásai, csak megemlítettem pl. a „for­ródrót” szolgálatot, az állás- foglalások széles körű terjesz­tését, amely a törvények meg­alkotását megelőző szakmai állásfoglalásokat jelenti. — Végül, de nem utolsó sorban a TÖOSZ véleményem szerint ma Magyarországon az önkormányzati „érdekvédelmi család”, — ha szabad ezt mon­dani, hiszen több érdekvédel­mi szövetség van. — Ennek a családnak a korban is a legidő­sebb gyermeke, amely közel ezer önkormányzatot tart nyil­ván tagjai sorában. Lélek- számban mintegy 4,5 millió lakosszám van a közel ezer önkormányzat mögött. — Ezeknek a gondolatok­nak a jegyében tettem dolgom a TÖOSZ küldöttgyűlésén és szóltam az önkormányzatok érdekében, azt vallva, amit a TÖOSZ állásfoglalásában is rögzítettünk: meggyőződé­sem, hogy a demokratikus jog­állam számára az önkormány­zati rendszernek nincs alterna­tívája. Ezért jelentős ered­mény, hogy az önkormányza­tok mozgásterét, teljesítőké­pességét korlátozó intézkedé­sek ellenére az önkormányza­tok működése nem lehetetle­nült el. Közgazdasági szak Nyíregyháza (KM) — Kísérleti jelleggel közgazda- sági szakon is megkezdőd­het a tanítás ez év szeptem­berétől az Ibrányi Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A lehetőséget a megyei közgyűlés legutóbbi ülésén adta meg, mivel a gimnázi­um vezetése és tantestülete a térség igényeinek kielégíté­sére erre kérte a megyei ön- kormányzatot, mint az intéz­mény gazdáját. A nyíregy­házi szakközépiskola kevés környékbeli gyermeknek ké­pes lehetőséget adni az ilyen jellegű képesítés megszerzé­sére, holott a végzős tanulók elhelyezkedési és továbbta­nulási lehetőségei a közgaz­dasági szak megszerzésével nagymértékben javulnak. A kísérleti képzés bevezetésé­vel megváltozott az intéz­mény neve, ezután a gimná­zium mellé odakerül a szak- középiskola is. Dráguló otthonok Nyíregyháza (KM) — Az új törvények és kormányren­deletek miatt a megyei fenn­tartású szociális intézmé­nyekben fizetendő térítési díjakat is újólag kellett sza­bályozni a megyei önkor­mányzatnak. Április 1-jétől a szociális otthonokban, szociális fog­lalkoztató intézetekben egy­ségesen napi 175 forintot, havonta 5250 forintot, az egészségügyi gyermekott­honokban egységesen 185 forintot, öszesen 5550 forin­tot kell fizetni. A tiborszállá- si módszertani szociális ott­hon által működtetett 10 sze­mélyes panziós ellátásért fi­zetendő térítési díj napi ösz- szegét 230 forintban állapí­totta meg a megyei közgyű­lés. Gyógyító nyírfa Nyíregyháza (KM) — Nevet változtatott a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Gyógyszertári Köz­pont. A hosszú név a piac- gazdaság körülményeihez nem képes jól alkalmazkod­ni, ezért rövidebbet és a te­vékenységnek jobban meg­felelőt adott neki a megyei közgyűlés. Betulapharma Gyógyszer­kereskedelmi Vállalat lett az új név, melyből a betula la­tin szó nyírfát jelent, a phar­ma pedig (nem szó szerinti fordításban) gyógyító szert, így összerakva a cég neve utal a földrajzi környezetre és a vállalat által folytatott alapvető tevékenységre, te­hát megfelel a piacgazdaság által támasztott követelmé­nyeknek. Nem versenytársak, hanem partnerek Nyíregyháza (KM) — Agrármarketing Centrum létrehozását tartja fontosnak az Agrárkamara — hangzott el a legutóbbi megyei köz­gyűlésen — amely egyrészt felvállalja a piackutatást a termelők helyett és megis­merteti a világgal, a piaccal az itteni termékeket. Az Ag­rármarketing Centrum non profit érdekeltségű szervezet lenne, de nagy hasznot tudna hozni a mezőgazdaságnak, a termelőknek, akik nem ké­pesek gondjaik miatt a cent­rum létrehozására. Ezért kérte az Agrárkamara képvi­selője a megyei közgyűlést: tegye magáévá a gondolatot, s érezvén a felelősséget a termelőkért, ismerje meg a mezőgazdaságban lévő gon­dokat, s tegye lehetővé, hogy a mezőgazdaság veze­tői is megismerjék a prog­ramot, s segítsék annak vég­rehajtását legalább addig, amíg a piac beindul. Az Ag- ránnarketing Centrum nem konkurense lenne egyik ke­reskedelmi szervezetnek sem, de jó partnere lenne mindegyiknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom