Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám

1993. április 27.. kedd Kelet-Magyarország 1 Hét évvel az atomrobbanás után Külföldi segítségre van szükség a csernobili katasztrófa gyermeksérültjeinek ellátásához Moszkvában a csernobili emlékműnél emlékeztek a hét évvel ezelőtt történtekre AP-felvétel Kijev (MTI) — Sürgős kül­földi segítséget kért Leonyid Kravcsuk a csernobili ka­tasztrófa legsúlyosabb gyer­meksérültjeinek ellátásához. Az ukrán elnök az évfor­dulón rendezett maratoni te­levíziós műsorban elismerte egyben, hogy gyakorlatilag teljesen át kell dolgozni a mentésben részt vettek reha­bilitációs programját. — Ukrajna egyedül kényte­len viselni a hét évvel ezelőtti baleset következményeit. Az ukrán gazdaság egymaga azonban nem képes fedezni a bajok orvoslásának költsé­geit. Azonnali, átfogó külföl­di segélyprogram kellene, hi­szen Csernobil nemcsak Uk­rajnáé — hangoztatta a politi­kus. A tévéműsorban elhangzott, hogy több ezer olyan gyermek él például az északi körzetek­ben, akiket néhány hónapon belül műteni kellene, de ehhez nincs elegendő pénz. Egyes jól menő ukrán magáncégek na­gyobb összegeket is felaján­lottak erre a célra. A több millió kupon azon­ban csak csepp a tengerben, hiszen egy-egy operáció több tízezer dollárba kerül, nem Repül a Columbia Washington (MTI) — Hétfőn, közép-európai idő szerint délután, Floridából fellőtték a Columbia űrre­pülőgépet. A héttagú sze­mélyzet az első olyan kuta­tási programot hajtja végre, amelyet a német űrkutatás dolgozott ki, illetve finan­szíroz. A 9-10 naposra ter­vezett utat a technikai gon­dok példátlan sorozata kí­sérte: a gépet eredetileg márciusban indították vol­na, de az időjárás, majd mű­szaki hibák miatt a fellövés ismételten halasztást szen­vedett. A start végül a múlt hét szombatjáig tolódott, ám azt a technikai gondok miatt ismét le kellett fújni. A Columbia fedélzetén két német kutató is dolgozik. beszélve az utazási költségek­ről. Kijevben külön szövetsé­get alapítottak a beteg gyer­mekek kiutaztatására. Az akcióba az egyház is bekapcsolódott, igaz nem mil­liókat, hanem csak százezreket fizetnek. Kravcsuk közölte még, hogy jelenleg 700 ezren élnek Tokió (MTI) — Japán még a nyár előtt döntést hoz a Ma­gyarországon létesítendő ter­melékenységi központ felállí­tásáról — közölte Móri Josiro, a szigetország Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisz­tériumának (Mm) vezetője a Kádár Bélával folytatott tár­gyaláson. A magyar külgaz­dasági miniszter, aki a kétna­pos kelet-nyugati értekezleten vett részt Tokióban, hétfőn találkozott a legbefolyásosabb japán tárca vezetőjével. Néhány olyan, a kereskedel­mi és a gazdasági kapcsolata­inkat érintő kérdést tekintették át, amelyek a döntéselőkészí­tés stádiumában vannak. Móri Josiro jelezte, hogy a közeljö­vőben megkezdheti munkáját Magyarországon az a japán befektetői szakértő, aki a Nemzetközi Gazdasági Kap­a sugárszennyezett területe­ken, kitelepítésük ütemét azonban lassítja, hogy az ál­lam nem tud annyi pénzt el­különíteni erre a célra, mint azt néhány éve megtervezték. A rohanó infláció miatt mára gyakorlatilag felét vagy har­madát éri az az összeg, amit akkor megszavaztak. csolatok Minisztériumban fog dolgozni. Ez a japán részleg továbbítja majd a helyszínen szerzett információt Japánba az érdeklődő befektetőknek. Japán kész arra, hogy leg­alább olyan nagyságú hitelke­retet nyújtson mint a múltban, a velünk kereskedő japán üz­letemberek dolgát megkönnyí­tendő — mondta a japán mi­niszter. Az idén ősszel jár le az az 500 millió dollárról szóló exporthitel-keret, amit három évvel ezelőtt, Kaifu Tosiki mi­niszter magyarországi látoga­tásakor nyitottak meg. ígéretet tett Móri Josiro arra is, hogy Magyarországot az idén is be­vonják a japán behozatalt ösz­tönző programba. Tavaly Ma­gyarország volt az első közép­európai ország, amely e prog­ram kedvezményeit élvezhet­te. Bejelentette végül, hogy ha­marosan nyilvánosságra hoz­zák az átdolgozott rehabilitá­ciós és környezetvédelmi programot. Kérte egyúttal a tehetősebb ukrán vállalkozókat, hogy továbbra is járuljanak hozzá a mentésben részt vettek orvosi kezelésének kiadásaihoz. Kádár Béla felvetette, hogy Magyarország, amely ismeri a szovjet típusú atomerőművek biztonságos működtetésének módszerét, szívesen venne részt szakértőkkel az oroszor­szági atomerőművek bizton­ságát javító nemzetközi prog­ramban. A nyugati országok képzési központot állítanak föl Oroszországban és ehhez Ja­pán jelentős összegekkel járul hozzá. Végül a magyar mi­niszter kérte, hogy Tokió hoz­zon döntést az expón való ja­pán részvételről, illetve vállal­kozókkal vegyen részt az ex­póhoz kapcsolódó infrastruk­turális beruházásokban. Móri Josiro elmondta, hogy erről a japán döntés a jövő évben vár­ható, de az említett beruházá­sokról a szigetországban az expótól függetlenül határoz­nak majd. Japán érdeklődik irántunk A szigetország hitelnyújtással könnyíti az üzletemberek munkáját Borisz Jelcin újra bizakodik Moszkva (MTI) — Borisz Jelcin államfő csak a népsza­vazás hivatalos eredményének elemzése után dönt további lé­péseiről — közölte hétfőn szó­vivője. Vjacseszlav Kosztyikov az elnököt idézve kifejtette: A lakosság hazafiasságának és megértésének köszönhetően a népszavazás érvényes. A parlamentnek azok a törekvései, amelyekkel a poli­tikai fásultság ürügyén meg­próbálta megakadályozni a népet véleményének kinyil­vánításában, kudarcot vallot­tak. A szóvivő egyben visszau­tasította Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök hétfői kije­lentéseit, amelyekben azt állí­totta, hogy a referendum meg­osztotta a társadalmat. — Az elnöknek és poli­tikájának nyújtott erőteljes tá­mogatás arról tanúskodik, hogy Oroszországban erősödik a demokratikus reformok révén történő újjászületés iránti aka­rat — hangoztatta nyilatkoza­tában a szóvivő. Az elnök környezetéből származó első értékelés szerint a népszavazás azt jelzi, hogy a lakosság széles rétegei tömörülnek az elnök politikája körül. Kosz­tyikov szerint Haszbulatov hét­fői kijelentései ezen eredmé­nyek megkérdőjelezésére, ki­sebbítésére irányulnak és azt jelzik, hogy a parlament kon­zervatív vezetése mindinkább eltávolodik a realitásoktól. — Ez pedig azért veszélyes, mert a talaját vesztett parla­menti vezetés olyan meggon­dolatlan lépésekre, agresszív cselekedetekre ösztönözheti a képviselőket, amelyek károkat okozhatnak az oroszországi demokráciának, egyebek kö­zött a szólásszabadságnak — hangoztatta az elnöki szóvivő. Bús kommunistapártiak üldögélnek a járdán, akik az egész éjszakát végigvirrasz- tották, hogy minél hamarabb megtudják a népszavazás eredményét AP-felvétel Olasz kormányalakítás Megbízást kapott a kormányzó Róma^MTI) — Az olasz jegybank kormányzója ka­pott megbízást a következő kormány megalakítására. Oscar-Luigi Scalfaro, köz- társasági elnök hétfőn a Quirinale palotába kérette Carlo Azeglio Ciampit, a nemzeti bank kormányzóját, hogy felkérje az új kormány megalakítására. Az államfő előzőleg tár­gyalt a parlamenti pártok vezetőivel, de nem kapott tőlük egyértelmű állásfog­lalásokat a népszavazás utá­ni helyzet megoldására. Csak abban értett mindenki egyet, hogy az Amato-kabi- net helyett szélesebb parla­menti bázisra támaszkodó kormány szükséges, s annak fő feladata az új választási törvény kidolgozása a nép­szavazás útmutatása nyo­mán. A Baloldali Demokrata Párt Giorgio Napolitanót, a képviselőház elnökét java­solta kormányfőnek, vagy pedig Mario Segnit, a nép­szavazás kezdeményezőjét. Ugyancsak Segni mellett tört lándzsát az északi auto- nomista liga, sőt a zöldek és a radikálisok is. A kereszténydemokrata párt vezetője, Minő Marti- nazzoli elvetette mindkét ja­vaslatot, és a maga jelölt­jeivel állt elő: Romano Pro­di, közgazdász professzor, az IRI volt elnöke vagy Leopoldo Elia alkotmány- jogász. Őket viszont az el­lenzéki erők utasították el. Az egymást keresztező vé­tók miatt aligha jöhet létre szélesebb kormánytöbbség — vélte a republikánus párt vezetője a konzultációk után. Az államfő ebben a hely­zetben folyamodott a bank­elnök kinevezéséhez. A 63 éves Carlo Azeglio Ciampi nemzetközi tekintélyű bank- szakember. 1979 óta áll az olasz jegybank élén, s ne­véhez fűződik a líra meg­szilárdítása és a pénzpolitika jelentős liberalizálása az elmúlt évtizedben. Vezetése alatt a nemzeti bank függet­lenné vált a kormányzattól, amely a költségvetési hiá­nyok fedezésére nem folya­modhatott korlátlanul pénz- kibocsátáshoz, mint koráb­ban. Ugyanakkor függetlenné vált a kormánytól a bank ár­folyam- és kamatpolitikája is. Ciampi működése nyo­mán a líra szilárd pénzzé vált egészen a múlt év szep­temberéig, amikor a belpoli­tikai viharok és a spekulá­ciós hullám nyomására a kormány rákényszerült arra, hogy kivonja azt a nyugat­európai valutarendszerből. A líra azóta szabadon lebeg, és elveszítette korábbi érté­kének 25 százalékát. Kevernek a szerbek Bonn (MTI) — Visszata­szítónak nevezte hétfőn Bonnban Lord Owen a bosz­niai szerb vezetésnek azt a tervét, hogy — miután a helyi parlament hajnalban elutasí­totta a Vance-Owen-féle ter­vet — népszavazásra óhajtja bocsátani az elfogadás kér­dését. Lord Owen rövid bonni látogatása előtt — a Tanjug hírügynökség szerint — Belg- rádban arról beszélt, hogy a bosznai szerb parlament dön­tése tragikus, a boszniai szer- bek és Európa konfrontációja elkerülhetetlen. Bonnban mind Owen, mind német vendéglátója, Klaus Kinkel külügymi­niszter kizárta, hogy ameny- nyiben a szigorított szank­ciók nem hatnának Jugosz­láviára (Szerbiára és Monte­negróra), a konfliktus auto­matikusan eszkalálódna. Minden további lépés ese­tében a lehető legpontosabb egyeztetésre van szükség az EK-partnerek között, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. A szigorított, Jugoszlávia elszigetelésével felérő szankciók — többek között a jugoszláv számlák záro­lása, ellenőrzés a Dunán, a tranzitforgalom leállítása, kordon az adriai partoknál — életbe léptetését hétfőre időzítették, de a legújabb hí­rek szerint csak pár perccel éjfél előtt lépnek azok élet­be, a New York-i időt alapul véve, közép-európai idő sze­rint pedig kedden hajnal­ban. Owen és Kinkel hétfőn Bonnban óvakodott attól is, hogy teljes mellszélességgeí kiálljon a szerb objektumok bombázása mellett. Meg kell fontolni — mondták —, hogy a szerb utánpótlási vonalak lerom­bolásáért nem kell-e túlsá­gosan nagy árat fizet­ni. Kinkel javasolta, hogy ismét és gyorsan hívják össze az EK égisze alatt folyó londoni békekonferen­ciát, de a konfliktusban köz­vetlenül érintett felek kizá­rásával. A kis Walesa pere Varsó (MTI) — A gdans­ki körzeti bíróságon hétfőn megkezdődött Slawomir Walesa, a lengyel államfő fia ügyének tárgyalása. Az­zal vádolják, hogy múlt év május 8-án Daihatsu Cha­rade gépkocsijával a meg­engedettnél nagyobb sebes­séggel haladva az esőtől nedves úton megcsúszott, felszaladt a járdára, s elütött egy 51 éves tanárnőt. Az asszony súlyos sérülései kö­vetkeztében 45 százalékban megrokkant. A 20 éves fiatalember, aki azonnal elsősegélyben ré­szesítette az áldozatot, s utá­na is mindent megtett ér­dekében, beismerte tettét, és őszinte megbánást tanúsí­tott. Slawomir a hadmérnöki akadémia hallgatója. A Gazeta Wyborcza be­számolója szerint az ügy menetét nem befolyásolta, hogy a vádlott apja a köztár­sasági elnök. Minden a törvényes elő­írásoknak megfelelően zaj­lott, senki sem próbált meg nyomást gyakorolni Sla­womir érdekében, sem bár­milyen privilégiumot biz­tosítani számára. A bíróság az ügy tárgyalását június 7- ig elnapolta. KÜLPOLITIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom