Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-23 / 94. szám
1993. április 23., péntek Kelet-Magvarorszag Q Törekvés a közös megegyezésre Az elbocsátott dolgozónak mindenképpen jó előre rendezni kell a helyzetét Budapest (ISB - S. Z.) — Nagy divat manapság különféle állatorvosi lovakat elősorolni az élet bármely területéről, ha negatív jelenségek hatásmechanizmusaival kívánunk példálózni. Persze, csak a legritkább esetben igazolódik be a mondás, mely szerint azért minden rosszban találni valami jót is. Különösen nehezen képzelhető el az azokban az esetekben, amikor az egyes emberek egzisztenciája, megélhetése forog kockán. Talán egyetlen igazán pozitív — vagy helyesebb, ha azt mondjuk, nem igazán negatív — példát találunk az utóbbi évek kísérletei között, amelyek az egyre élesebbé váló foglalkoztatási problémák megoldására irányultak. Ez a Tungsram privatizációjához és az azzal óhatatlanul együttjáró létszámleépítésekhez kapcsolódik. 1979-ben a szocialista keretek között is óriásinak számító vállalatnak közel 36 ezer alkalmazottja volt. Tíz év alatt is ezerrel csökkent a létszám, ami akkoriban még nem keltett különösebb feltűnést, hiszen az általános foglalkoztatottság rózsaszín ködében könnyedén elvesztek a kvázi- munkanélküliek. 1990-ben, amikor egy amerikai tanácsadó cég vizsgálta a vállalatot, már csak 17 600-an dolgoztak ott, míg a legutóbbi, 1993. elejéről származó adatok szerint jelenleg 10 100 munkásnak ad kenyeret az azóta már külföldi érdekeltségű, s csinosra karcsúsított részvénytársaság. Három év alatt 5 ezer embert bocsátott el a cégvezetés, 2500-an nyugdíjba mentek. Mindössze egyetlen dolgozó indított munkajogi pert, az elbocsátottak többségének sikerült elhelyezkednie. S mindebben szerepe volt annak a módszernek, amelyet a Tungsram tulajdonosai és vezetői először alkalmaztak Magyar- országon, s amely a nem túl hangzatos „munkaerő-fejlesztési program” nevet kapta amerikai-magyar keresztapjától. Völgyes Iván, az amerikai Nebrasca Állami Egyetem professzora, a Tungsramot birtokló General Electric konzultánsa nemrég egy magyarországi konferencián számolt be ennek a magyar vállalatvezetők körében sajnálatos módon nem túlságosan ismert módszernek a lényegéről. Elmondta, hogy eddig kétmillió dollárt fordítottak arra, hogy a feleslegessé vált dolgozóknak — még az elbocsátásuk előtt — átképzési lehetőségeket biztosítsanak, tanácsokkal s egyebekkel segítsék őket új munkahelyük megtalálásában, vagy saját vállalkozás beindításában. Először is a vállalat vezetőivel kellett megértetni a program lényegét: az elbocsátottaknak lehetőleg még a munkakönyvük kézhezvétele előtt megnyugtatóan rendezni kell a helyzetét. Hónapokkal előtte közölni az elbocsátás tényét, s egyben azt is hangsúlyozni, hogy a cég kész segítséget nyújtani. Felállítottak egy úgynevezett munkaerő-fejlesztési bizottságot, amelynek feladata a program koordinálása lett. Felvették a kapcsolatot a munkaügyi központtal, felmérték a dolgozók igényeit — ki akar nyugdíjba menni, új állást találni, átképzésen részt venni —, információkkal látták el őket, s bizonyos esetekben még a család többi tagját is bevonták a konzultációkba az érintett jövőjét illetően. Völgyes Iván arra is felhívta a figyelmet, hogy a modell természetesen nem alkalmazható változások nélkül minden egyes cég esetében. Ez a program szigorúan épített a helyi sajátosságokra, s olyan csapatmunka volt, amelyet a vezetők elkötelezettsége nélkül nem oldhattak volna meg. A legfontosabb üzenete pedig az, hogy ha az alkalmazottakkal mint emberekkel bánnak, mérsékelni lehet a konfliktust, ami végső soron mindenkinek érdeke. (Azt már csak mellékesen említette meg, hogy a leépítések közepette a cég eredményei egyre javultak.) Kovács Géza helyettes munkaügyi államtitkár szerint azonban ma Magyarországon már azt is eredménynek kell tekinteni, ha néhány tucat elbocsátott ember elhelyezkedési problémáit sikerül orvosolni. Az olyan jellegű beavatkozás, mint amilyenre a Tungsram adott példát, ma csak elvi lehetőség (megjegyzendő, hogy a kétmillió dollár mellé, amit az elbocsátottak egzisztenciális gondjainak mérséklésére fordítottak a Tungsramban, mindössze kétmillió forint állami támogatás társult.) Tóth Ferenc, a Munkaügyi Kutatóintézet főmunkatársa igyekszik arra is választ adni, mi az oka annak, hogy a Tungsraméhoz hasonló programok nem túl gyakoriak hazánkban. Úgy véli, a hazai vállalatvezetők többsége alkalmatlan arra, hogy jó előre lássa, miként alakul a foglalkoztatási helyzet a cégénél. A megelőzés és a már kialakult válság kezelése különböző eszközöket igényel, s mire a feszültség nyilvánvalóvá válik, már sem idő, sem pénz nincs a segítségnyújtásra. A tudományos szakember szerint négy alappillére van a vállalati foglalkoztatási válságok kezelésének. Az, hogy milyen megoldást alkalmaznak, milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre, működik-e megfelelően az érdekegyeztetés mechanizmusa, s milyen pénzügyi lehetőségekkel számolhatnak. A legfőbb gond az, hogy túlságosan nagy szakadék tátong a munkaügyi intézmények és a vállalatok között, az előbbiek nincsenek jelen a helyszínen, s ha találkoznak is a munkásokkal, csak már az elbocsátásuk után és nem előtte. A cégek pedig igyekeznek ravasz módszerekkel biztosítani magukat az elbocsátások jogkövetkezményeivel szemben. A vészhelyzetben lévő egységeket egy-kétmillió forintos alaptőkével működő ká- eftékké alakítják át — sokszor 1000-1500 alkalmazottal —, s leépítés esetén fizetésképtelenségre hivatkoznak, ha a dolgozók végkielégítést követelnek, vagy a felmondási idejükre jutó bérüket szeretnék látni. Göncz Árpád találkozója Bili Clinton elnökkel Washington (MTI) — Bili Clinton elnökkel hiteles, beható tárgyalást folytattak, amelynek előterében a balkáni válság és térségünk európai integrációja állott — tájékoztatta Göncz Árpád köztársasági elnök a magyar tudósítókat. A magyar államfő a Holocaust Múzeum megnyitására érkezett Washingtonba. Bili Clinton szerdán fogadást adott a külföldi államfők tiszteletére a Fehér Házban, s annak keretében került sor külön, kétoldalú találkozókra is a magas rangú vendégekkel. Clinton Anthony Lake, nemzetbiztonsági tanácsadó társaságában fogadta Göncz Árpádot, akinek kíséretében volt Tar Pál washingtoni nagykövet és Szombati Béla, az elnök külpolitikai tanácsadója. Göncz Árpád tömör, hatékony eszmecsereként jellemezte a találkozót, amelyen az amerikai elnök őszinte érdeklődéssel, célratörően közelítette meg a kérdéseket. Kifejtette, hogy Magyarország a délszláv válság békés megoldásának híve: eleget tesz az ENSZ határozataiból eredő kötelezettségeinek, ami nehéz döntéseket jelent, hiszen gazdasági veszteségeink nagyok. Aggasztó számunkra a kiszámíthatatlan katonai helyzet, a tény, hogy frontország lettünk, hogy tovább nehezedik a vajdasági magyarok helyzete. — Clinton elnök helyzetértékelésemet teljes megértéssel fogadta. Válaszát azzal kezdte: tudja, hogy Magyarország áldozatokat vállal — számolt be a találkozóról Göncz Árpád. Helmut Kohl német kancellár (jobbra) csütörtökön hivatalában fogadta Franciaország új miniszterelnökét, Eduáfd Balladurt AP-felvétel „A zsidótörvényeket is ilyen alapon hozták” Budapest (ISB - S. Z.) — „Csak nem fogok itt ülni azokkal együtt, akik a mes- sianisztikus hajlamaikat állambiztonsági szempontból veszélyes célokra használják fel, sem a boszorkányok papnőjével. A krisnásokkal legközelebb a bíróságon óhajtok találkozni.” Ezekkel a szavakkal hagyta el Németh Géza, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze azt a tanácskozást, amelyen a kisegyházak, szekták és gyülekezetek mondták el véleményüket az egyházakról szóló törvény módosítását célzó képviselői indítványról. Ä négy képviselő — egy kisgazda, egy MDF-es, egy kereszténydemokrata és egy független — által benyújtott módosító indítvány lényege, hogy csak a tízezernél több tagot számláló, vagy a száz évnél régebb óta működő egyház vehető nyilvántartásba, így természetesen csak ezek részesülhetnének állami támogatásban, a többiek pedig egyesületként folytathatnák a működésüket. Csütörtökön az adventista egyház kezdeményezésére asztalhoz ültek az érintett felekezetek képviselői, hogy véleményt mondjanak a javaslatról. Jelen voltak a történelmi egyházak képviselői, valamint a meghívott parlamenti pártok közül a Fidesz és az SZDSZ egy-egy képviselője. Kováts László (FKgP), az egyik előterjesztő is részt vett a tanácskozáson, de nem kívánt véleményt nyilvánítani. Megfigyelőt küldött a római katolikus egyház is, aki hangsúlyozva, hogy államigazgatási vitákba nem kíván az egyháza beleavatkozni, ugyancsak nem szólalt meg. Áz érintettek többsége hangsúlyozta: túl azon, hogy az indítvány korlátozni kívánja a vallásszabadságot mint állampolgárokat is megkülönbözteti a kisebb gyülekezetek tagjait. „Úgy látszik, nagyon könnyű manapság destruktívnak nyilvánítani valakit — mondta Uzoni Péter (Hit Gyülekezete) —, s ez azért aggasztó, mert annak idején a zsidótörvényeket is ilyen alapon hozták meg.” Legtöbben arra hivatkoztak, hogy a javaslat elfogadása után egyházi státus nélkül maradó gyülekezeteknek nem lesz módjuk lelkészképző intézetet fenntartani, fakultatív hitoktatást tartani, sem lelkitámaszt nyújtani a bajba jutott testvéreiknek. Volt, aki egy börtönparancsnok cinikus megjegyzését idézte, mely szerint, majd téríthetnek odabent, ha a gyülekezet egy tagja is az intézmény „lakója” lesz. Fabinyi Tibor, evangélikus teológiai tanár — mint az egyik nagy történelmi egyház képviselője —, viszont toleranciára szólított fel. Mint mondta, a nagy egyházaknak nem áll érdekükben a diszkrimináció, mert abból semmi előnyük nem származik. Úgy vélte, a parlamenti vita inkább politikai jellegű, s mint ilyen: manipuláció. A zsidó hitközség képviselője kielégítőnek tartotta a jelenlegi szabályozást, s mind alkotmányjogi, mind lelkiismereti szempontból megkérdőjelezhetőnek a tervezett változtatást. Szerinte a szerzett jogok csorbítása lenne a már bejegyzett egyházakat újabb procedúrának alávetni. Bíróság dönt a mandátumról Budapest (MTI) — A Bács- Kiskun Megyei Bíróság április 23-án dönt Nagy Tamás képviselői mandátumáról, az Agrárszövetség és Köztársaság Párt közös jelöltje nyerte meg. Nagy Tamás 94 szavazattal kapott többet, mint Komáromi István, az MSZP jelöltje. A szavazást követően állampolgárok egy csoportja kifogást nyújtott be a kunszentmiklósi választási bizottsághoz. Az sérelmezték, hogy Szalkszent- mártonban a szavazókörök korábban zártak be, illetve a választási bizottság meghosz- szabbította ugyan a szavazás idejét, de a lehetségesnél rövi- debb idővel. A választási bizottság döntése ellen a kifogással élő állampolgárok a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz fordultak. HIRDETÉS MINŐSÉG, GARANCIA, MEGBÍZHATÓSÁG A MEGTERMELT KUKORICÁVAL FIZETHET I TERMELTETÉSI SZERZŐDÉST KÖTHET VELÜNK, AMELYNEK KERETÉBEN -TERMESZTÉSI ÉS TECHNOLÓGIAI TANÁCSADÁSSAL SZOLGÁLUNK ÉS A TERMELÉS KÖLTSÉGEINEK EGY RÉSZÉT MEGHITELEZZÜK. AZ IKR RT VETÖMAGÜZEME GARANTÁLJA, HOGY ÖN A TERMŐHELYÉNEK MEGFELELŐ KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ HIBRID VETŐMAGOK KÖZÜL VÁSÁROL. TANÁCSADÁSSAL VÁRJUK AZ IKR RT KÖRZETKÖZPONTJAIBAN: IKR 1000 SZ KÖRZET SÁRVÁR. 9601 IPARTELEP U Z. TEL: 94/30617, FAX: 94/14-092 IKR 2000 SZ. KÖRZET SZABADBATTYÁN 8151 TEL 22/363-062. FAX: 22/363-062 IKR 3000 SZ KÖRZET HAJDÚNÁNÁS 4080 TEL 52/82-166, FAX 52/82-796 IKR 4000 SZ. KÖRZET OBOSMÁZA 5900 K: 637 TEL 68/12-637. FAX 68/11-819 IKR 5000 SZ KÖRZET KECSKEMÉT, 6000 BÚZAKALASZ U. 20/A. TEL.: 76/481-445. FAX: 76/322-772 IKR 6000 SZ KÖRZET BALATONKSRESZTÚR 8648, PF 17 TEL: 85/76-270. FAX 85/76-314 IKR 7000 SZ KÖRZET PÉCS-REMÉNYBUSZTA 7061, Pf. 458 TEL 72/50-355. 72/50-353. fAX: 72/39-493 IKR 8000 SZ. KÖRZET NAGY1GMÁND 3942 ÁCSI ÚT TEL.: 34/69-119, FAX: 34/69-694 IKR RT VETŐMAG ÜZEM BÁBOLNA. 2943 TEL : 34/69-022, FAX: 34/69-890 IKR RT VETQMAGUZEM BAJA. 6500 BACSÖOKODI ÚT TEL 79/25-035. FAX: 79/25035 HA ÖN EZT A HIRDETÉST /NEVÉVEL ÉS PONTOS CÍMÉVEL/ ELKÜLDI AZ IKR RT VETÖMAOÖZEM CSOMAGKÜLDŐ SZOLGÁLAT 2043 BÁBOLNA CÍMÉRE ÉS A KIVÁLÓ TERMÖKÉPESSÉGÜ DK S24 KÖZÉPÉRÉSŰ FAJTÁBÓL RENDEL. ÚGY 10% ÁRENGEDMÉNYT ADUNK # JÓT VET, JÓL ARAT I IKR RT. BÁBOLNA - A FÖLDDEL BARÁTSÁGBAN! TÚL A MEGYÉN D o / £ 5
