Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

1993. április 21., szerda Kelet-Magyarország 9 Törvényjavaslatok mérsékelt vitája Budapest (MTI) — Az Or­szággyűlés kedden megkezd­te a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodá­sáról és bevándorlásáról szó­ló törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztő, Bo- ross Péter belügyminiszter expozéjában jogalkotásunk jelentős állomásának minő­sítette a törvényjavaslatot, hangsúlyozva, hogy annak révén hazánk idegen- rendészeti politikája méret­tetik meg nemzetközi szin­ten is. A miniszter ennek kapcsán előrebocsátotta: a beterjesztett javaslat az európai országok joggyakorlatához illeszkedő, s egyúttal a különböző nem­zetközi egyezmények szelle­mének megfelelő idegen- rendészeti szabályokat tartal­maz. A kelet-európai térségben az utóbbi időben felerősödő mig­rációs mozgásokat felidézve Boross Péter kifejtette: a túl­zottan engedékeny magyaror­szági szabályozás lehetővé tette, hogy mind nagyobb mé­retet öltsön az illegális migrá­ció. Ugyanakkor émlékeztetett arra, hogy 1991 októberétől hazánk is megszigorította a külföldiek beutazásának felté­teleit, és egyúttal kezdetét vet­te a Magyarországon jogelle­nesen tartózkodók kiutasítása. A belügyminiszter — aki azon a véleményen volt, hogy migrációs szempontból jelen­leg Európa legveszélyeztetet­tebb országa vagyunk — kor­rekt, a jogállamiság elveivel összhangban lévő idegen- rendészeti gyakorlat megva-', lósítása mellett érvelt. Mint mondotta: semmiképpen nem kívánják hermetikusan elzárni az országot a bevándorlók vagy a menekültek elől, de el kell érni, hogy azok a kül­földiek tartózkodjanak hosz- szabb távon hazánkban, akik beilleszkedése biztosított. Bo­ross Péter egyúttal kiemelte: az arra valóban rászoruló külföldiek, így a menekültek befogadásától természetesen továbbra sem fog hazánk el­zárkózni. Ennek kapcsán külön kitért a határon túlról érkező magyar nemzetiségű polgárok befo­gadására, hangsúlyozva: a törvényjavaslat az általános gyakorlatnál lényegesen ked­vezőbb elbírálást és be­vándorlási feltételeket teremt számukra. A képviselőcsoportok ve­zérszónokai — csakúgy mint a hatáskörrel rendelkező bi­zottságok előadói — egyön­tetűen támogatásukról biztosí­tották az előterjesztést. Sóvágó László, az MDF vezérszónoka a törvényjavaslatban vázolt idegenrendészeti szabályozást az európai normáknak meg­felelőnek ítélte, és rámutatott: a bevándorlási feltételek szi­gorítása nem csupán a befo­gadó, hanem a kibocsátó or­szág érdeke is. Mészáros István az SZDSZ- frakció képviseletében egyet­értett a törvényjavaslatot elő­terjesztők szándékával, mivel — a legnagyobb ellenzéki párt álláspontja szerint is — el kell kerülni, hogy Magyarország a menekültek „gyűjtőmedencé­jévé” váljon. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a menekültügy átfogó kezelése nem ettől a törvényjavaslattól remélhető. A szabaddemokra­ta képviselő azon a véle­ményen volt: az illegális mig­ráció esetében — figyelembe véve a közbiztonsági szem­pontokat — elsősorban a ren­dészeti jellegnek kell dominál­nia. A 36-os frakció álláspontját ismertető Böröcz István frak­cióvezető is azt emelte ki hoz­zászólásában, hogy hazánk nem vállalhatja a külföldiek ellenőrizetlen beengedését és befogadását. Ezért is üd­vözölte, hogy a törvényja­vaslat — az emberi jogok és a nemzetközi normák figyelem- bevételével — megfelelő esz­közöket biztosít a hatóságok számára a jogellenesen ha­zánkban tartózkodókkal szem­beni fellépésre. Hámori Csaba, az MSZP vezérszónokaként történelmi példákra hivatkozva azt fej­tegette: Magyarország soha nem volt kizárólag kibocsátó ország, mindig is nyitott volt a menekültek, emigránsok szá­mára. Ennek kapcsán fel­idézte, hogy a XIX. századtól kezdve hazánkban voltak a legliberálisabb bevándorlási feltételek. A szocialista képviselő az idegenrendészeti politika terén számos — elsősorban a nemzetközi politikai folyama­toktól függő — bizonytalansá­gi tényezőre hívta fel a figyel­met. így például megemlítette: egyelőre nem prognosztizál­ható, meddig húzódik el és mi­lyen következményekkel jár még a délszláv háború, és az sem kiszámítható, mi lesz a sorsa a határon túli mag­yarságnak. A Fidesz képviseletében Szelényi Zsuzsa szigorú, ám előre kiszámítható, az emberi jogokat nem sértő bevándor­lási politika mellett érvelt fel­szólalásában. Úgy vélekedett: különös óvatosságot igényel az emberi jogokkal összefüggő idegenrendészeti intézkedések megtétele, s ennek kapcsán külön kitért a kényszerlakhely kijelölésre, ami — mint mon­dotta — bármely formájában is szabadságelvonást jelent. Hiányolta ugyanakkor a tör­vényjavaslatból, hogy az nem teszi egyértelművé: mely cso­portok bevándorlása, lete­lepedése indokolt és kívánatos az ország számára. A KDNP részéről felszólaló Horváth Tivadar szintén azon a véleményen volt, hogy szigorítani szükséges a beván­dorlás feltételeit, valamint ezzel összhangban a határellenőrzést, a migráció „szűrését”. Dénes János, a függetlenek képviseletében viszont a most tárgyalt törvényjavaslat és a kisebbsé­gi törvényjavaslat pa­ragrafusainak egyeztetését in­dítványozta. Az általános vitát elnapolta a Ház. A keddi ülésen a T. Ház befejezte a sta­tisztikáról szóló törvény- javaslat részletes vitáját, a jogszabályról várhatólag a jövő héten hoznak határozatot a képviselők. A vitában Hajdú Istvánná (36-ok) egyetértett a tervezet alapelveivel, fontosnak tartaná azonban a törvényben kimon­dani: minden eszközzel biz­tosítani kell, hogy a statisztika valóságos képet adjon az országról. A képviselőnő hangsúlyozta a statisztika füg­getlenségének fontosságát, majd úgy vélekedett, hogy ez a függetlenség megkérdője­lezhető, ha a Központi Sta­tisztikai Hivatalt — az Országgyűlés helyett — a kor­mánynak rendelik alá. Sasvári Szilárd (Fidesz) az egyéni, a személyes adatok védelméhez elengedhetetlen garanciák megteremtése érdekében emelt szót. Inotay Ferenc (KDNP) azt indítványozta, hogy maradjanak meg tovább­ra is a hamis adatok szolgál­tatásáért járó szankciók, ame­lyeket a statisztikáról szóló törvényjavaslat eltörölne. Kávássy Sándor (kisgazdákat képviselő független) — a vita utolsó felszólalója — a hely­nevek védelmére és nyilván­tartására Országos Helynévbi­zottság létrehozására tett javaslatot. Több hozzászóló nem lévén, a vitát a házelnök lezárta. Három Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei képviselő az or­szággyűlés keddi ülésnapjá­nak déli szünetében sajtótájé­koztató keretében a közvéle­mény támogatását kérte az M3-as autópálya szabolcsi szakaszának megépítéséhez. Mint Szűcs M. Sándor (MDF) fogalmazott: Európa határa ott ér véget, ahol az autópályák. Ő is, valamint Jakab Ferenc (MDF) és Takács Péter (MDF) részletesen szólt a régió helyzetéről, a rendkívül magas munkanélküliségi rátá­ról és arról, hogy a Szabolcs és Budapest közötti távolság 30 év. Megítélésük szerint a kör­nyezetvédők indokolatlanul tiltakoznak a szabolcsi au­tópálya ellen, és szempontjaik megfogadása azzal a veszély- lyel járhat, hogy a térség még jobban elnéptelenedik. Hazánk kára már eléri a félmilliárd dollárt Budapest (ISB - D. Á.) — Magyarország támogatja az április 26-án hatályba lépő új Kis Jugoszlávia-ellenes ENSZ BT-határozat elfogadását — jelentette be Herman János. A külügyi szóvivő utalt arra, hogy az nem tartalmaz teljes elszigetelést a szerbekkel szemben. Nem emel falat a ha­tár két oldalán élő polgárok közé, nem lehetetleníti el az emberek közötti kapcsolato­kat. Az újabb intézkedések nem terjednek ki a magánsze­mélyek kintlévőségeire. A ha­tározat elfogadásával csaknem egyidejűleg a Biztonsági Ta­nács munkacsoportot hozott létre a szankciók alkalmazásá­ból fakadó kárigények vizsgá­latára. Hazánk nem volt kön­nyű helyzetben, amikor dönte­nie kellett a határozat elfoga­dásáról. Támogató magatartá­sunkat elsősorban az indokol­ja, hogy alapvetőnek tartjuk egy eltökéltségről tanúskodó üzenet közvetítését. Egész tér­ségünk stabilitását ugyanis sú­lyosan veszélyeztetik a nagy­szerb törekvések. Magyaror­szág ugyanakkor leszögezi: nem feltétlenül a szankciók je­lentik az adott kihívással szembeni válaszlehetőséget. Az 1992. júniusa óta érvény­ben lévő szankciók Jugoszlá­via esetében ez ideig nem hoz­ták meg a kívánt eredményt. Tereprendezés az expó helyén Budapest (MTI) — Meg­kezdődött az 1996-os expó területének rendezése. A budai oldalon, a Petőfi híd és a Déli Összekötő Vasúti híd között fekvő területre kedden 40 tehergépkocsi és munkagép vonult fel, hogy hozzálásson a mintegy 65 ezer köbméter törmelék és szemét elszál­lításához — tájékoztatta az MTI-t Sréder Mihály, a fel­adatot elvégző Swietelsky-Út- vasút Építő Kft. ügyvezető igazgatója. A társaság pályázat útján kapott megbízást a munkála­tok elvégzésére. A hónapokkal ezelőtt meghirdetett előminő­sítésre 150-en jelentkeztek, a követelményeknek azonban csak 30 cég felelt meg. Nagy nemzetközi részvétel mellett nyílt meg április 20-án a CONSTRUMA építőipari szakkiállítás a BNV területén. Az érdeklődők négy napon át ismerked­hetnek az építőipar újdonságaival Kelet-Magyarország telefotó - Nagy Gábor (ISB) felvétele A posta várhatóan a „pénzénél marad” Budapest (ISB - S. Z.) — Kelet-Európa államaiban mindenütt megszűnőben van a posta monopóliuma, struktúraváltás zajlik az egyes intézményekben, melynek végső célja az ön­állóan is gazdálkodni tudó, rentábilis szervezetek fel­építése. Ezt Schamschula György közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter mondta megnyitójában a kelet-európai posta-vezér­igazgatók budapesti érte­kezletén. Az értekezlet megnyitója után arra kértük Fóris Fe- rencnét, a Magyar Posta gaz­dasági vezérigazgató-helyet­tesét, fejtse ki bővebben is, milyen változásokra számít­hatunk. Elmondta, hogy el­sősorban a minőségi szol­gáltatások területén kíván­nak előbbre lépni. Fejlesztik a belföldi gyorsposta-szol­gálatot, s így szinte minde­gyik nagyobb vidéki város­ban létesülnek felvevőhe­lyek, ugyanakkor a feladott csomagok az ország összes településére eljuthatnak. A korábbi tervekkel ellentét­ben nem szüntetik meg a táviratok hétvégi és az ex­pressz levelek szombati kéz­besítését. Ami a levelek kéz­besítését illeti, a vidéken fel­adott küldemények 80-85 százaléka már másnap a ren­deltetési helyén van, nem úgy a fővárosban, ahol ez az arány lényegesen rosszabb. Az Állami Számvevőszék nemrégiben nyilvánosságra hozta a Posta 1990-91-es években végzett munkájáról szóló jelentést. Ebben a leg­több hiányosságot a lapter­jesztéssel kapcsolatban so­rolták fel. Százmilliós hiányt tártak fel, s a postán belüli lapeltulajdonítások forint- összege is megközelítette az ötvenmilliót. Fóris Ferencné szerint ez ma már a múlté, úgy alakították át a rend­szert, hogy elejét lehessen venni a hiányoknak. Csak bi­zományba vesznek át újsá­got terjesztésre, s csak akkor fizetnek, ha a megrendelő hajlandó elszámolni a meg­maradt újságpéldányokkal is. Belső adminisztrációs in­tézkedésekkel szeretnék el­érni, hogy a hírlapterjesztés már ebben az évben legalább nullszaldós legyen. Tavaly nyolc ezrelék volt a laphiány mértéke, a megengedett há­rom százalék helyett. Jelen­leg négy százaléknál tarta­nak, de év végére csökkente­ni kívánják ezt az arányt. Idén már általában is jobb évet zár majd a Posta — vé­lekedett a vezérigazgató­helyettes —, bár nincs köny- nyű helyzetben az intéz­mény. A tervezettnél — vagyis az infláció megkövetelte mértéknél — 3-4 száza­lékponttal alacsonyabb tari­faemeléseket hajthattak csak végre, s a közterhek is meg­növekedtek. Csak a munka­adói járulék 7 százalékra tör­ténő emelése 400 milliós költségtöbbletet eredmé­nyez, de a forgalom növeke­désével több a bevétel is. Ez utóbbi egyébként már egyértelműen egy „piaco- sabb” Magyarországot jelez — mondta Fóris Ferencné —, s így lehetővé válik, hogy a Posta is „pénzénél maradjon”. Kedvezményes üdültetés A Nemzeti Üdültetési Ala­pítvány április hónapra az alábbi helyekre kínál még üdülőgyet: Hajdúszoboszló: * Hotel Hortobágy, Hőforrás Hotel, Tóparti Pihenőház. Hévíz: Hotel Panoráma, Postás Gyógyüdülő. Debrecen: Nagyerdő Gyógyszálló. Bükfürdő: Répce Hotel. Zalakaros: Hotel Freya. Eger: Hotel Flóra. Gyula: Erkel Hotel Gyógyüdülő. Mátrafüred: Hegyalja Üdülő. Pécs: Hotel Kikelet. Bakony bél: Hotel Ba­kony. Miskolctapolca: Kikelet Panzió. Lillafüred: Palotaszálló. Galyatető: Nagyszálló. Budapest: Hotel Gyopár. Balatonföldvár: Park Üdülő. Siófok: Azúr Üdülő, Ezüs- part Üdülő. Parádfürdő: Szanatóri­um. Balatonlelle: Szanatóri­um. Érdeklődni lehet az Üdül­tetési Alapítvány irodájában Nyíregyháza, Szabadság tér 11. (Szakszervezetek Háza). TÚL A MEGYÉN----------*----------------r'r"." ...................................................................................................... .............1 mmmmmmm, liMeféfti wmlwém'w mmmmwmm Feladhatja Ón is apróhirdetését e szelvény kivágásával. ISi I A hirdetés szövege: ........................................................................................... . > ifi ........ ||| ‘ ............................................................................................................................................... y '. v. , II ............................................................................................................................................... m St Kijelentem, hogy a szövegben félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. - Név........................................................................................... Telefon .................. Lakcím:............................................................................... Aláírás: ................ > Tájékoztató. Legkisebb hirdetés: 10 szó. Az első szó duplának számít. Névelő, telefon- szám, jelige egy szónak számít, jeligedíj plusz 330 Ft. Jeligés levelek postázását kérésre 30 Ft-ért vállaljuk. (Nyíregyházán átvehetők a kft.-nél. Zrínyi Ilona u. 3-5.) A hirdetési díj befizetése: postán, postautalványon. Cím: Az összeg beérkezése után 2 napon beiül megjelenik hirdetése. ÍlwlaMEflHaiÍMa —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom