Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-20 / 91. szám
TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Pengeváltás az alapítványokról Eltérő vélemények a Tisztelt Házban az állítólagos titkos kormányhatározatról Budapest (MTI) — Az alapítványoknak juttatott, illetve szánt titkos kormánytámogatások ügyében zajlott pengeváltással kezdődött hétfőn az Országgyűlés plenáris ülése. Szabó Tamás, a privatizációs ügyekért felelős miniszter arra hozott fel példákat a honatyáknak, hogy a kormány az alapítványok vagyonhoz juttatásával nem sérti a törvényeket és a segítségnyújtással nem veszélyezteti a demokráciát. Kuncze Gábor, a szabaddemokraták frakcióvezetője ennek ellentmondott, mert az SZDSZ szerint a kormány az alapítványokon keresztül változtatja magánvagyonná az állami vagyont, erre példa az eddig ismeretlen Magyar Kultúra Alapítvány is. Szabó Tamás felszólalásában elsőként arról tájékoztatta a Tisztelt Házat, hogy az alapítványok már a Németh-kor- mány idején is részesültek állami támogatásban, amennyiben közfeladatok ellátását vállalták magukra. Ez tehát nem az Antall-kormány találmánya, és a kabinet minden esetben az érvényes jogszabályoknak megfelelően jár el. Az alapítványok közvagyonnal való támogatása a demokráciát sem ássa alá — utasította vissza a miniszter az SZDSZ vádjait, majd állításának alátámasztására példaként hozta fel a cigányság oktatását támogató Ghandi Alapítványt és az első világháború áldozatainak emlékére létrehozott pénzalapot. A Kuncze Gábor által új példaként megnevezett Magyar Kultúra Alapítványra is kitért a privatizációs miniszter, mondván, hogy azt a kormány a költségvetés általános tartaléka terhére, egy nem titkos, hanem belső kormány- döntéssel — úgynevezett 3000-es belső döntéssel — hozták létre. Célja pedig a környező országokban élő magyar közéleti személyiségek és a hazai kulturális élet kapcsolatainak kiszélesítése. Szabó Tamás végezetül természetesnek nevezte, hogy az ellenzéki pártok a már megkezdett választási kampányban támadják a kormányt, de kérte, hogy ezt korrekten tegyék. Kuncze Gábor — akinek tervezett felszólalásáról már előre hírt adott a sajtó — visszautasította, hogy az SZDSZ-t az alapítványi ügyek feltárásánál kampánycélok vezérelnék, majd megerősítette: ezek az ügyek azt bizonyítják, hogy a kormány a közvagyont magánvagyonként kezeli. Az 1992 augusztusában, a nyilvánosság elől elhallgatottan megalapított Magyar Kultúra Alapítvány például felbecsülhetetlen értékű vagyonhoz jutott, amikor egy októberi titkos döntéssel megkapta a Dísz téren álló Országos Levéltár épülete tulajdonjogának háromötödét — állította a frakcióvezető. A Magyar Kultúra Alapítvány — hasonlóan a Duna TV működtetésére létrehozott Hungária Televízió Alapítványhoz — Csoóri Sándor nevén és címén került bejegyzésre ez év januátjában, létrehozása és állami vagyonnal történő ellátása azonban a nyilvánosság és a parlament kizárásával történt — mondta Kuncze Gábor, hangsúlyozva: az államháztartási törvény előírja, hogy az állami vagyon ingyenes átruházását törvénnyel kell kimondani, és a vagyonjuttatásnak nyilvánosan kell történnie. „A kormány eljárása tehát nem felel meg a jogszabályoknak, és a kabinetet senki nem hatalmazta fel, hogy ilyen módon járjon el.” Az SZDSZ ezért az adatok nyilvánossá tétele érdekében ÁSZ-vizsgálatokat kezdeményez a Parlament Állami Számvevőszéki Bizottságában. Szabó Tamás válaszában nem tartotta elég meggyőzőnek Kuncze Gábor példáit, Kuncze Gábor pedig ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy például a Levéltári épület tulajdonjogának átruházása nem kapott nyilvánosságot, és ezen nem változtat az sem, hogy az alapítvány bejegyzése szabályszerűen történt. A kormány eljárásának szabályszerűségét bizonyítandó szót kért a napirend előtti vitában Kálmán Attila, a művelődési tárca államtitkára is, aki arra emlékeztetett, hogy az alapítvánnyal kapcsolatos kormányelképzeléseket tavaly októberben egy rendezvényen ismertették. A vitában utolsóként az MSZP frakcióvezetője, Gál Zoltán szólalt fel, hogy felidézze: a koalíció leszavazta az MSZP indítványát, amely azt célozta, hogy az Országgyűlés az ÁSZ segítségével ellenőrizze az alapítványok vagyonhoz juttatását. A politikus szerint ugyanis csak ily módon lehet a dolgok végére járni. A T. Ház ezt követően a frekvenciatörvény-ter- vezetet és az állampolgárok törvényességi őrével foglalkozó javaslatokat vitatta meg. Romániai magyar törvényhozók munkalátogatása a Parlamentben Budapest (MTI) -r- A magyar Országgyűlés meghívására a román parlament RMDSZ képviselőinek és szenátorainak tapasztalatcsere céljából a magyar fővárosba érkezett küldöttségét hétfőn fogadta Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke — közölte az Országgyűlés Sajtóirodája. A baráti hangvételű találkozón az Országgyűlés elnöke Gönczinterjú Budapest-Róma (MTI) — Göncz Árpád köztársasági elnökkel közölt rövid in- teíjút a római Europeo hetilap hétfőn utcára került száma. Göncz, mérleget vonva az eddigi magyarországi változásokról, hangoztatta, hogy túl kevés idő telt el a nagyszabású politikai-gazdasági átalakulások óta ahhoz, hogy az emberek gondolkodásában és a gazdasági szerkezetben ez jelentkezhetne. A magyar államfő rámutatott, hogy „sok azért a probléma”, ezek között említette a lakosság nagy részének elszegényedését, a nagyarányú munkanélküliséget, az ipari termelés súlyos csökkenését és a mezőgazdasági termelés ez évre várható erős visszaesését. „Az emberek gondoskodást várnak, gondolkodásuk nem idomult még a magángazdasághoz. Sokan elégedetlenek, de senki sem sírja vissza a kommunizmust”. kifejezte meggyőződését, hogy a magyar Országgyűlés és a romániai magyar törvényhozók közötti kapcsolatok rendszeressé válása elősegítheti a kapcsolatok fejlődését Romániával is. Szabad György tájékoztatást adott az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységéről, jellemezte delegátusainak működését a nemzetközi szervezetekben és szólt a plenáris ülés napirendjén szereplő kisebbségi törBudapest (ISB - R. S.) — A hazai lakásrendszerre egyszerre jellemző a hiány, a bőség, sőt az elosztásban a pazarlás jegyei is felfedezhetők — állapítja meg a kormány által készített, a koalíciós képviselők tájékoztatására szánt lakásgazdálkodással kapcsolatos kormányhatározat-tervezet. A dokumentum készítői kijelentik: a lakásgazdálkodás válságát csak egy új elvek alapján és egy lényegében másképpen működő rendszer oldhatja meg. Az új típusú lakáspiac létrejöttével összefüggésben a kormány alapfeltételként leszögezi: ez csak akkor valósulhat meg, ha az átlagjövedelmek és a lakásárak közötti rendkívül nagy különbségek csökkennek, és végül a több évtizede piacgazdasággal rendelkező országok szintjének megfelelően alakulnak. S mivel a lakásügy egyébként is csak az igen szerteágazó problémák megoldása után rendezhető nemzeti méretekben, szükségesnek látszik egy kizárólag ezzel foglalkozó önálló tárvénytervezetről. Fontosnak tartotta, a parlamenti kapcsolatokon belül a kisebbségi képviselőkkel való vélemény- cserét a törvényalkotói munkával összefüggő kérdésekben. Antall József miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormányzatot alkotmányjogi előírások is kötelezik a határon túl élő magyar kisebbségekkel való törődésre. A kormányzat a jövőben is támogatni kívánja caközi intézmény létrehozása, így a Lakásügyi Koordinációs Iroda felállítása. Ezen intézményen keresztül a következő célokat kívánja elérni a kormány: kedvezményes hitelek, állami kamattámogatások, és egyéb anyagi támogatások valanúnt a privatizáció révén olyan lakáselosztási rendszer kialakítására törekszik, amely hosszú távon minden család számára garanciát jelent arra, hogy megfelelő lakáshoz jusson. A kormány ugyanakkor öszitönzi és segíteni fogja az egyéneket és a családokat arra, hogy az emberek a saját megtakarításukból és erejükből szerezzék meg a lakásukat. A megfogalmazás szerint: „a koncepció célja olyan harmonikusan működő lakásgazdálkodási rendszer kiépítése, amely az állam központi szervei, a;!,önkormányzatok, az állampolgárok és a helyi közösségek együttműködésére, közös felelősség- vállalására és erőfeszítésére épül. A koncepció egyformán szolgálja a családok, egyének otthonteremtését, a generációk együtt vagy egymás közelében a társadalmi szervezetként és pártszövetségként egyaránt kiemelkedő feladatot betöltő RMDSZ-t, de természetesen ez a kapcsolat nem lehet párt- politikai célok eszköze. Antall József rámutatott arra, hogy valamennyi nemzetközi fórumon támogatni kívánjuk Románia európai integrálódásának ügyét, feltételezve az emberi jogok és a kisebbségvédelem nemzetközi normáinak betartását. élését, a települések, régiók harmonikus fejlődését, csökkenti a migrációs feszültségeket, elősegíti az épített környezet védelmét, a meglévő épületek állagmegóvását, illetve meg kívánja szüntetni a piaci, szociális és műszaki szempontok keveredését.” Ez utóbbi érdekében szétválasztják a jelenlegi intézményrendszert is, s a különböző feladatokkal különböző szervezetek foglalkoznak majd. A koncepció megvalósulásának számos feltétele van. így többek között szükséges a föld-, a területfejlesztési, az építési, a beruházási, a jelzálog, a lakáspénztári és a lakástámogatási törvény megszavazása illetve módosítása. Ezen kívül át kell alakítani a jelenlegi lakástámogatási rendszert, el kell különíteni a szociális és nem szociális szempontokat, s meg kell újítani a lakáshitelezés intézményrendszerét is. Olyan aktív támogatási rendszert kell tehát kialakítani, amely megoldja a hazai lakhatási problémákat, és szociális rászorultság esetén védelmet nyújt az állampolgároknak. Egyre nehezebben lehet lakáshoz jutni a fiataloknak Kistérségi válságkezelés Budapest (ISB - S. Z.) — Míg a munkanélküliségi ráta országos átlaga 13-14 százalék között mozog, vannak olyan térségek, települések, ahol ez az arányszám eléri a 20, 30, vagy 50 százalékot. A Munkaügyi Minisztérium az úgynevezett kistérségi foglalkoztatási problémák enyhítését célzó koncepcióját a múlt héten terjesztette az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága elé. A munkaügyi tárca elgondolásának lényege, hogy azokban a megyékben, ahol különös súly nehezedik az egyes munkaügyi központokra, a foglalkoztatási alap központi forrásaiból kiegészítik a megyei keretet. Ott is kérhetik a megyei munkaügyi központok az ilyen támogatást, ahol a válsághelyzet megelőzéséhez van szükség pluszpénzekre (például egy vagy több munkaadó viszonylag rövid idő alatt várhatóan nagyobb létszámleépítést hajt végre). A megyei munkaügyi központoknak ezekben az esetekben úgynevezett kistérségi programot kell összeállítaniuk a foglalkoztatási törvényben meghatározott aktív eszközökből (átképzés, közhasznú munkák szervezése, munkahelyteremtés stb.). Az így összeállított programok 30 százalékát a megyei központok forrásaiból, míg 70 százalékát a foglalkoztatási alap központi részből finanszírozzák majd. Ugyancsak szerepel a minisztérium elgondolásai között a munkahelyteremtő beruházások fokozottabb támogatása a rendelkezésre álló központi keretből. Ezt elsősorban azokban a kistérségekben valósítanák meg, ahol a munkanélküliségi ráta eléri a megyei átlag másfél- szeresét, s ahol az így létesülő munkahelyek hosz- szú távon is megoldást hozhatnak a térség munkaerőpiaci problémáira. A megyei munkaügyi központok október 31-ig fordulhatnak a munkaerőpiaci bizottsághoz kérelmeikkel, amelyek jóváhagyása esetén a minisztérium utalja ki a szükséges pénzeket a programokra. Újabb előkészületek a TB-választásra Budapest (MTI) — A társadalombiztosítási önkormányzati képviselők május 21-i választását — más szavazásokhoz hasonlóan — elsősorban a lakóhelyi szavazókörökben tartják. Mivel a szavazás pénteken, azaz munkanapon lesz, mód nyílik munkahelyi szavazókörök kialakítására is. Erre irányuló igényüket a munkáltatóknak április 21-én, szerdán estig kell bejelenteniük a területileg illetékes önkormányzatok jegyzőinél. Szavazókor létrehozása — a tb-választási törvény szerint — azoknál a cégeiméi lehetséges, ahol minimum 200 dolgozó kifejezte azt a szándékát, hogy munkahelyén szeretne szavazni. A jegyzők ugyanakkor abban az esetben is hozzájárulhatnak munkahelyi szavazókörök kialakításához, ha az igénylők száma nem éri el a 200 főt. A munkáltatóknak azonban minden esetben fedezniük kell a szavazóhelyiségek felállításának, illetve az abban dolgozók honoráriumának költségeit, amely összesen 36 ezer forintot tesz ki szavazókörönként. Azoknak a szavazópolgároknak, akik május 21-én a munkahelyi szavazókörben kívánják leadni voksaikat, a választási listá- ravételről igazolást kell kérniük a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál. A szavazáson ugyanis csak ennek az igazolásnak a birtokában vehetnek részt. Kis lépésekkel a külpolitikában Budapest (MTI) — Elkészült az SZDSZ külpolitikai programja — jelentette be Szent-Iványi István, a párt ügyvivője hétfőn, a Mérleg utcai pártszékházban tartott sajtótájékoztatón. A szabad demokraták külpolitikai elképzeléseit tartalmazó dokumentumot csütörtökön mutatják be a sajtó képviselőinek. Szent-Iványi István előzetesen elmondta: a program az ország külpolitikájának három fő területét jelöli meg. Az Európai Közösséghez való csatlakozásnak nincs alternatívája, ám szabaddemokrata meggyőződés szerint ennek ma még hiányzik a belpolitikai háttere, az állampolgárok tudati felkészítése. Különös jelentőséget tulajdonít az SZDSZ — a kormánypolitikától eltérően — a regionális kapcsolatok rendszerének. Vallják, hogy Magyarországnak itt kell keresnie azokat az erőket, amelyekkel közösen léphet fel. Ézen kapcsolatok kiépítésében az SZDSZ igen pragmatikus: ha nincsenek meg a feltételei az áttörésnek, akkor a kis lépések híve. A harmadik fontos területen, az ország biztonságpolitikájában az SZDSZ üdvözli, hogy az Országgyűlés által elfogadott koncepció nem elsősorban az ország katonai erejére, hanem az aktív külpolitikára épít. A biztonság garanciáit csak nemzetközi kapcsolatrendszer jelentheti, és ennek kiépítéséhez is fontosak a kis lépések. A NATO-hoz fűződő viszonyt is apránként kell szorosabbra fűzni, kihasználva a NATO által nyújtott lehetőségeket — vélekedett a koncepció fő elemeit felvázoló Szent-Ivá- nyi István. A sajtótájékoztatón Pető Iván beszámolt az SZDSZ küldöttségének vasárnap véget ért dániai útjáról, melynek során nemcsak a pártközi kapcsolatokat próbálták meg szorosabbra fűzni, hanem Magyarország érdekeit is képviselték. 1993. április 20., kedd
