Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország Treblinka, Lengyelország. A treblinkai náci koncent­rációs tábor egyik azo- nositatlan túlélője köny- nyezík a varsói zsidófelkelés 50. évfordulója alkalmából az egykori táborban megrendezésre került megemlékezési szertartás előestéjén. A férfi összes rokonát elvesztette Treblinkában. Magyarország az ENSZ mellett A hírügynökségek szerint a bosnyák szerb parlament elutasította a béketervet New York (MTI) — Ma­gyarország támogatja az ENSZ újabb, Szerbia elleni rendszabályait, mert megfe­lelő üzenetet kell küldeni a nagyszerb nacionalizmus Szerbián belüli és kívüli kép­viselőinek — hangoztatta a Biztonsági Tanács ülésén Bu­dai Iván, a magyar ENSZ-kép- viselet helyettes vezetője. — Még inkább szükségessé vál­tak e lépések a legújabb, hely­színi drámai fejlemények tük­rében és azután, hogy az ú.n. bosnyák szerb parlament elu­tasította a béketervet. Mindent meg kell tennünk, hogy a boszniai szerb katonai gépezet működésképtelenné váljék — mondotta a magyar diplomata, aki egyúttal felhívta a figyel­met: a szankciók nem hoznak igazi megoldást, emellett to­vábbi, súlyos károkat okoznak a szomszédos államoknak, köztük Magyarországnak. A vasárnapra virradóan folyt vitában, amelyet követő­en a BT elfogadta a rendszabá­lyokat, Budai Iván kifejtette: országunk a döntésnél nem volt könnyű helyzetben; nem, mintha bármilyen módon in­gadozó, vagy békülékeny ma­gatartást tanúsítana az immár két éve folyó agresszióval szemben. A határozat azért okoz dilemmát számunkra, mert — mint az már több más válságnál is kitűnt — nem fel­tétlenül és egyértelműen a szankciók jelentik az adott ki­hívással összhangban álló, egyedül célszerű megoldást. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az 1991 őszén meghirdetett álta­lános fegyverszállítási tilalom, az 1992 tavaszán bevezetett, majd kibővített gazdasági szankciók nem hozták meg a joggal várt eredményt. Ennek okai többek között a jugoszlá­viai helyzet sajátosságaiban, köztük a földrajzi helyzetben rejlenek — illetve abban, hogy a szankciós rendszerek eleve kijátszhatók voltak. Emiatt Magyarország már ismételten hangot adott fenntartásainak a rendszabályok további szigo­rításával kapcsolatban. Közrejátszott ebben az is, hogy határos állam vagyunk, s a Vajdaságban majd félmilliós magyar közösség él és szenve­di a nagyszerb nacionalizmus tragikus következményeit. Belgrádi a szankciók embertelenek Belgrád (MTI) — A belg­rádi rádió vasárnap nagy te­ret szentelt az ENSZ szank­ciójának, s közölte, hogy délután ülést tart a szövetsé­gi kormány, s megvitatja a teendőket. Ismertette Drago- mir Djokic jugoszláv ENSZ- nagykövet nyilatkozatát, amely szerint a büntető in­tézkedések „embertelenek és igazságtalanok”. Djokic szerint a szankciók azért embertelenek, mert ár­tatlanokat sújtanak, s azért igazságtalanok, mert „Ju­goszlávia nem résztvevője a boszniai háborúnak”. Az ENSZ-nagykövet szerint a határozat nem hozza meg a várt eredményt, sőt, megne­hezíti a békés rendezést. A belgrádi televízió hír­adásában állandó szereplő Radovan Karadzic boszniai szerb vezető, aki többször hangoztatta, hogy a szerbek nem hatoltak be Srebrenicá- ba, s azt állította, hogy a " szerbek csak önvédelmi har­cot folytatnak a támadó mu­zulmánokkal, akiket az ENSZ-erők fedeznek. Sze­rinte a világ nem vett tudo­mást az építő szerb javasla­tokról, s szerinte még a fran­cia külügyminisztérium is hazudott, amikor azt közölte, hogy a szerbek már Srebre­nica külvárosánál vannak. Szarajevó, Bosznia-Hercegovina, A kétnapos Lajla Delmanovic és anyja, Eivedína látható vasárnap a szarajevói Kosevo kórház szülészeti osztályán. Szarajevóban az egészséges születések száma a háború, az éhség és a fokozott stressz következ­tében egyre fogyatkozik, és sokkal többen döntenek az abortusz, mint a szülés mellett AP-felvétel Járványos bizalmatlanság Szerdán számunkra kedvezően dőlhet a nyugatra irányuló magyar húsexport sorsa Brüsszel (MTI) — Vasár­nap késő délután Brüsszelbe érkezett az a magyar delegá­ció, amely Juhász Endre ál­lamtitkár vezetésével a késő esti órákban részt vesz Ma­gyarország és az Európai Közösség vegyesbizottságá­nak rendkívüli ülésén. A magyar kezdeményezésre létrejött találkozó célja, hogy kiutat keressenek az élőállatok és húskészítmények kölcsönös behozatali tilalma nyomán kialakult helyzetből. Az esti megbeszélést hétfőn reggel újabb forduló követi majd. Az EK bizottsága — állat­egészségügyi indokok alapján, feltételezve, hogy az olaszor­Ankara-Teherán-Bag- dad-New York (MTI) — A szombaton elhunyt török ál­lamfő, Turgut Özal temetését szerda helyett csütörtökön tartják Isztambulban — jelen­tette vasárnap az Anatólia hír- ügynökség. A török kormány azért változtatta meg a temetés időpontjára vonatkozó korábbi döntését, hogy szerdán a la­kosság az Ankarában megren­dezésre kerülő vallási szertar­táson is részt vehessen. Özalt végakarata szerint Ad- nan Menderes korábbi mi­niszterelnök és két volt — az 1960-as katonai puccs után kivégzett — minisztertársa mellett helyezik örök nyuga­lomra. A temetésig egyébként állami gyászt rendeltek el. A külföldi részvétnyilvání­tások sorában többek között az szági száj- és körömfájás vala­mely térségbeli országból eredt — április 7-i ülésén ren­delt el behozatali tilalmat vala­mennyi, kelet-európai ország­ból (köztük Magyarországról) származó hasított körmű patás élő állat, valamint az ezekből készült hús- és tejtermékek szinte teljes körére. Másnap a magyar kormány — ugyan­csak állategészségügyi meg­fontolásból, tekintettel az olasz járványra — leállította ugyanezen cikkeknek a kö­zösségi országokból való im­portját. Megfigyelők szerint Brüsz- szel dilemmája abban áll, hogy mindmáig nem sikerült meghatározni a feltételezések amerikai, a német, a francia, a brit, a görög és az iráni elnök távirata emlékezik meg a né­hai államfőről. Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának tagjai a Jugoszlávia elleni szankciók szigorításáról hazott döntésük előtt egyperces némasággal adóztak Özal emlékének. A testület soros, pakisztáni el­nöke méltatta elkötelezett­ségét a világszervezet alapel­vei és a világbéke ügye mel­lett. Richard von Weizsa.cker német elnök szerint Özal neve örökre összekapcsolódik Tö­rökországnak a demokráciába való visszatérésével és gazda­sági fejlődésével. A Teheran Times megfogalmazása sze­rint halála súlyos vesztesége a térségnek. Az Iszlám Konfe­rencia Szervezetének Ankará­szerint Kelet-Európából be­hurcolt olaszországi fertőzés keletkezési helyét, miközben EK-szakértők — állításaik szerint legalábbis — doku­mentációs szabálytalansá­gokra, így hamis menetleve­lekre is bukkantak, ami EK- körökben növekvő bizalmat­lanságot keltett a térségből ér­kező import egészével szem­ben. A magyar álláspont vi­szont az, hogy Magyarorszá­gon — EK-szakértők által is megállapítottan — nincs jár­vány, ezért az intézkedés in­dokolatlanul sújtja a magyar szállítókat. A vasárnapi illetve hétfő reggeli vegyesbizottsági ülés — amelyet hétfő délután követ ba küldött levele szerint Özal nemesek Törökország kiemel­kedő személyisége volt, de a nemzetközi politikában is nagy tekintéllyel rendelkezett. Míg Egyiptomban és Algé­riában háromnapos állami gyászt rendeltek el, az iraki sajtó „jogos büntetésnek” ne­vezte Özal halálát, megállapít­va hogy személyében a szö­vetséges agresszió egyik szim­bóluma tűnt el. — Halála Isten büntetése azok ellen akik iraki gyer­mekek és betegek ezreinek halálát okozták az Irak elleni nemzetközi embargó be­tartásával — írta vasárnapi számában a Szaddám Húszéin által befolyása alatt álló Babel című lap. Bagdad egyébként hivatalosan nem reagált a halálhírre. a közösség és az érintett kelet­európai országok szakértőinek értekezlete — mindenekelőtt azt célozza, hogy tisztázzák: az egyébként elismerten EK- szabványokat követő állat­egészségügyi rendszerrel bíró Magyarország milyen további garanciákat adhat Brüsszel­nek, ami alapján az EK mente­sítheti a magyar szállítmányo­kat a tilalom alól. A bizottság e garanciák alapján javasol­hatja az EK kedden összeülő állategészségügyi hatóságá­nak a mentesség megadását, amely utóbbi birtokában az EK-bizottság a másnapi, szer­dai tanácskozásán dönthet majd a magyar áruk újbóli be­engedéséről. Benzinár Bukarest (MTI) — Romániában napok óta hatal­mas sorok kígyóznak a ben­zintöltő állomások előtt, ugyanis azt híresztelik, hogy a májusi általános áremelések komolyan érintik majd a ben­zint is. Egyes bukaresti sajtójelen­tések tudni vélik azt is, hogy mennyivel: a jelenlegi literen­kénti 140 lejről szerintük 240- re változik az üzemanyag ára. Illetékesek — nem kendőzve, hogy valóban jelentős mértékű lesz a drágulás — sietősen teszik hozzá, hogy a végleges árat még nem alakították ki; úgy vélik, hogy 200 lej körüli lesz. A benzin és a legtöbb alap­vető termék árának május el­sejei drágulása egyrészt az­zal függ össze, hogy a nemzeti valuta rohamosan veszít értékéből a dollárhoz képest. Temetés csütörtökön Halála Isten büntetése volt — írta a Babel című iraki lap A SZER mérlegén Washington (MTI) — Tavaly heti 800 órában, 23 nyelven, 220 millió dolláros költségvetéssel sugárzott a Szabad Európa és a Szabad­ság Rádió — tűnik ki szom­baton Washingtonban nyil­vánosságra hozott 1993-as jelentésükből. Az év munká­ját elemezve a kötet kitér ar­ra, hogy „a több, mint 3 mil­lió magyar kisebbség jogai Romániában, Szlovákiában és Szerbiában nagy gondot jelentenek Közép-Európá- ban.” A térség nacionalista politikusai minden oldalról feszültségeket provokáltak a kérdésben. A SZER magyar, cseh, szlovák és román szer­kesztősége fórumot adott mérsékelt politikai vezetők­nek, akik felléptek az etnikai előítéletek ellen és a megbé­kélés, az együttműködés szükségét hangsúlyozták”. A magyar hallgatóságot a SZER megismertette a ki­sebbségek kezelésének amerikai, dán, német, belga, francia, kanadai tapasztala­taival. Emellett többek kö­zött a nyugati társadalom- biztosításról, a tőzsdékről, a csődtörvényről, a tőkés rend erkölcsi alapjairól készített műsorokkal kívánták segíte­ni az átalakítást. A SZER-t irányító, a kongresszus által életrehí- vott nemzetközi rádiózási testület jelentése kitér arra, hogy Magyarországon az elektronikus média, „éles el­lentétben az ország gazdasá­gi és politikai fejleményei­vel, ellenáll a reformok sod­rának. Jelenleg nincsenek engedélyezett, független rá­dióadók, bár megjelentek a kalóz-állomások”. A tavaly nyári felmérés szerint a SZER napi 6 órás magyar adásait a hallgatóság 3 szá­zaléka hallgatta rendszere­sen — ez a 2. helyet jelenti a 5 százalékos hallgatottságú Amerika Hangja mögött. Johannesburg, Dél-Afrika. Képünkön Chris Hani politikai aktivista holttestét szálfítják el házából vasárnap reggel. Hanit múlt szombaton a háza előtt lőtték le. Vasárnap egy sowatói futballstadionban ravatalozták fel. Temetésére hétfőn kerül sor AP-felvétel 1993. április 19., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom