Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

HAZAI HOL-MI Keieí-Magyarorszag 5 Nem marad parlagon a föld / Úgy hozta a helyzet, hogy egy téeszből három szövetkezet lett — háromszoros gonddal Ezen a földön már nem gaz fog teremni Harasztosi Pál felvétele Vasmegyer (KM) — Aki gyakran utazik, járja a ha­tárt, láthatja, hogy me­gyénkben egyre több az olyan szántó, gyümölcsös, amely úgy néz ki, mintha nem lenne gazdája. Mert nincs is. Lehangoló látvány, s ha hozzátesszük, hogy ilyenkorra már sok kultúra magvának a földben lenne a helye, nem lehetünk derűlá­tók, ami a jövőt illeti. Persze, akadnak kivételek is. Ezek közé tartozik Vasme­gyer, ahol a volt Micsurin Mgtsz-t nem verték (teljesen) szét. Kiválás és együttmaradás A régi téeszből az átalakulás során kivált a Rétköz és az Agroszolg Szövetkezet, a Me- gyer pedig mint a Micsurin jogutóda működik tovább. Ezek közül az Agroszolg lé­nyegében a Nyírfrost Hűtő­háznak termel. A Megyer vi­szont nemcsak a vasmegyeri határban gazdálkodik, hanem a volt társközségek — Beszte­rce és Tiszarád — térségében is. Ez utóbbiról érdemes még elmondani, hogy a régi mód­szert alkalmazva, háztájiban termelteti a kézimunka-igé­nyes, az úgynevezett „pénzes” növényeket, mint például a brokkoli, dohány stb., a tech­nikaiakat — kukorica, kalá­szosok, napraforgó, cukorrépa — pedig közös művelésben. Gond van viszont a jószág­gal. A csökkentett állomány tartása is veszteséges, minden bizonnyal rövidesen felszá­molják a telepet. A Rétköz Szövetkezet tagi földeken is gazdálkodik, ter­mészetesen ideiglenesen. Az Agroszolg nem vagyonnal lé­pett ki, ami 25-30 millió fo­rintra tehető, várják a leválási törvény megszületését. Megállt az idő Az elmondottakból azt a kö­vetkeztetést vonhatnánk le, mintha Vasmegyeren megállt volna az idő, hiszen maradt minden a régiben. A polgár- mesteri hivatalban beszélge­tünk Szabó József polgármes­terrel és dr. Hostyisovszki Ist­ván jegyzővel, elsősorban a földkérdésről. — Nem arról van szó, mintha tűzzel-vassal együtt akarnák tartani a szövetkezetét — mondja a polgármester. — Inkább arról, hogy ebben a ne­héz, átmeneti időszakban lehe­tőleg ne maradjon parlagon a föld. A kárpótlási földalapot ide­jében kijelölték, amely össze­sen 5544 aranykorona-értékű. Decemberben tartották az első árverést, de mindössze öten tudtak licitálni, a többi jogo­sult még akkorra nem kapta meg a kárpótlási jegyét. Eddig csak 120 aranykorona-értékű föld kelt el. Mivel a következő árverésre júliusban és október­ben kerül sor, a kárpótlási föl­deknek a 97 százaléka maradt volna parlagon, ha a téesz nem műveli meg. A földrendező bizottság fel­hívással fordult a megyeriek- hez, hogy március 24-éig je­lentkezzenek azok, akik fel akarnak fogni földterületet. Harminc hektárra volt csak je­lentkező. A visszamaradt 1220 aranykorona értékű szántót a téesz bevetette. Konfliktust okozhat Mivel mind a kárpótlási, mind a tagi földeket — ame­lyeknek a tulajdonjoga még rendezetlen — a téesz megmű­veli, illetve bevetette, könnyen adódhat konfliktus abból, hogy a leendő birtokosok majd más „gazdát” találnak a föld­jükön. — Ebből nem lesz háború — nyugtat meg a polgár- mester. — A téesz a betaka­rítás után úgy köteles átadni a földet, hogy abból a birtokos­nak hátránya nem származhat. Az igazi problémát az okoz­za, hogy a földek nyolcvan százaléka meliorált, amely­nek, ugye, költségei vannak. A leendő birtokosok többsége viszont ezeket a költségeket nem hajlandó (majd) fizetni, mondván, hogy ő nem kérte az alagcsövezést. Úgy tűnik, probléma lesz a legelőkkel, kaszálókkal is, hi­szen a tulajdonjog itt végképp rendezetlen. Nincs pénz Dr. Hostyisovszki István jegyzőtől tudjuk, hogy Vas­megyeren nagy az igény a tagi földekre. Annak idején mint­egy 700-an vittek be földet a régi téeszbe, s 562 részarány­tulajdonos kérelme érkezett be. A tagi földalap 7955 aranykorona. A becslések sze­rint azonban ezeknek mintegy 70-75 százalékát a régi-új bir­tokosok bérbe adják majd a té- esznek. Az ok egyszerű: nincs pénzük arra, hogy gépet, sza­porítóanyagot, vegyszereket szerezzenek be; — magyarán: hogy önállóan gazdálkodja­nak. Gondot okoz az értékesítés is. A településen mindössze 15 traktor található magánkézen. A nagy teljesítményű agregá- torok pedig mind egy szálig benn maradtak a téeszben. Nem a vállalkozókedvvel van baj — úgy tűnik —, hanem az elszegényedéssel. Jellemző, hogy míg eddig 10-15-en kértek szociális segélyt, az idén 85-en. Megfizettetnék a várható hasznot A kékiek nem értik, hogyan lehet halmozni a posztokat, mert erre senki se válaszol Kék (KM) — Harmoni­kusnak éppen nem nevezhe­tő Kéken a volt Búzakaiász Mgtsz (most: Búzakalász Mezőgazdasági, Kereskedel­mi és Szolgáltató Szövetke­zet) és az önállóan gaz­dálkodni akarók viszonya. Farkas Balázs műszaki elő­adó, a földrendező bizottság tagja nem rejti véka alá, hogy bizony, hosszas vita után sike­rült csak kijelölni a kéki határ­ban a különböző földalapokat. Az összes földalap 21 790 aranykorona értékű, melyből 6533 a kárpótlási, 7748 pedig a részarány-tulajdonosi. A fennmaradó pedig a dolgozói földalapot képezi. A törvény szerint a szövetkezeti földek­ből 30 aranykorona értékű föld jár egyenként a dolgozóknak. Előfordulhat viszont, hogy Kéken nem jut majd ennyi, mert akkora a földéhség. Jel­lemző például, hogy gyakor­latilag a bevitt földeket (800 tsz-tag volt) mindenki vissza akarja kapni. Megművelte a parlagot Kéken viszont nem volt még földárverés. Fennáll(hat) tehát annak a veszélye, hogy sok föld marad(hat) gazdátlanul, parlagon. — Ez teljesen reális veszély —mondja a bizottság egy má­sik tagja, Sós Lajos —, hiszen tavaly is sok volt a bevetetlen föld, vagy csak májusban ke­rült bele mag. Jómagam is arra gondoltam: inkább megműve­lek a parlagból egy darabot, minthogy gazt teremjen. Erre mit csinált a téesz? Bérleti dí­jat fizettetett velem. Nem mondom, jogosan, hiszen tényleg béreltem. Csakhogy milyen jövedelme van a té- esznek abból a földből, ha én nem művelem meg? Semmi! Ugye, így másképp áll a dolog! Hogy a tavalyi eset ne for­duljon elő, a földrendező bi­zottság úgy döntött: ideiglenes használatbavételre kiméri a kárpótlásra kijelölt földeket azok között, akik jogosultak ugyan, csak éppen még nincs a kezükben a kárpótlási jegy. A leendő gazdák egyezségre ju­tottak. Persze, így is adódhatnak fura helyzetek, hisz miközben a földet már használják kár­pótlási jegy nélkül, jelent­kezhetnek olyanok, akiknek a jegy már a zsebükben van. Úgy tűnik tehát, hogy a jó szándék ellenére még komoly konfliktusok adódhatnak eb­ből. Fizetni a majdani haszonért A téesz 1989 őszén és 1991 tavaszán a 0219. helyrajzi szá­mú táblában almafacsemeté­ket telepített. Viszont az ültet­vényt — vezetői mulasztás miatt — nem kérte gyümöl­csös művelési ágba sorolni. Magyarán: papíron szántó ma­radt. Lehet, hogy még évekig az is marad, ha történetesen 1992-ben az egyeztető fórum a földalapok képzésénél nem sorolja felét a tagi, másik felét pedig a dolgozói földalapba, és a tagok egy jelentős része nem jelenti be kiválási szán­dékát. Igen ám, de akkor mi legyen az ára? Hiszen mint szántó 10,35 aranykorona értékű a föld, ám mint telepítés 21,7, il­letve 41,7. Óriási különbség. Igaz — Sós Lajos szerint — itt valamilyen „speciális” mód­szerrel nemcsak a valódi pluszértéket csapták az árhoz, hanem azt is, amit majd ér. Evek múlva. És ezt a faluban nem csak Sós Lajos nem érti. A „lesz”-t akarja megfizettetni a kiváltakkal a téesz? Az így felsrófolt érték miatt aztán nem nagyon kapkodnak az al­más után a kékiek. Ugyancsak drága a meliorált föld, hiszen 47 ezer forinttal terhelt annak minden hektárja. Csak azt nem értik sokan, ha az országos szakemberek, ve­zetők szerint az alagcsövezés pluszban nem jelenthet többet 15 ezer forintnál, akkor Kéken miért annyi amennyi. Kosztin Gáborné, a szövet­kezet főkönyvelője szerint nem volt szerencsés, hogy ki­mérték a földet a kéki határ­ban. Párbeszéd két szemközt — Jön hozzánk egy idős né­ni, hogy ő bizony vissza, illet­ve bérbe akarja adni nekünk a földet, mert nem tud vele mit kezdeni. Egy nagyobb tábla közepén van az ő három hektárja. Mit kezdhetünk vele? És ilyen több is lesz, higgye el. A Búzakalásznak pedig gyakor­latilag alig maradtak földje, hiszen a maradék 10 százalék kevés, meg nem is legjobb. Ott áll például a korszerű tehené­szeti telep üresen. De ha a szö­vetkezetnek nincs földje, hogy takarmányt termesszen, nem tarthat jószágot sem. A kékiek nem értik, miként lehet valaki egyszerre a szövetkezet és a földkiadó bi­zottság elnöke is. A földkiadó bizottság ugyanis megkérdez­heti a téesztől, hogy például a fentebb említett pluszköltsé­gek miből tevődnek össze. Er­re, ugye, választ ad majd ugyanaz az ember, aki itt is el­nök, ott is elnök? Párbeszéd két szemközt? Érdekes, sajátos helyzet. Bár, nem valószínű, hogy mindenki örül neki... Jegyzet ______________________ Más ez a tavasz Györke László zt sejtettük, hogy a mezőgazdaságban a rendszerváltás nem lesz zök­kenőmentes. Arra azonban még a pesszimistábbak sem gondoltak a kezdet kezdetén, hogy 1993-ra alapvető prob­lémák maradnak megoldat­lanul. Itt a tavasz, a földműves szántana, vetne, de nincs hová. Igaz ugyan, hogy a kárpótlási földeknek minte­gy 30 százaléka gazdára ta­lált a megyében. De mi ez a 30 százalék a nagy egész­ben? Mondhatnánk: csepp a tengerben. Csakhogy vannak ám olyan települések is, ahol még kárpótlási földalapot sem képeztek. Miközben döcög a priva­tizáció a mezőgazdaságban — hiszen a kárpótlásin kívül még ott van a részarány-tu­lajdonosi (tagi), meg a dol­gozói (állami gazdaság al­kalmazottjának 20, téesz- tagnak 30 aranykorona értékben) földalap, amelyek rendezése ugyancsak az ele­jén tart —, a volt mgtsz-ek pedig sorra szűnnek meg. Sajnos, jelentős részük hatalmas adósságot halmo­zott fel, ami rendkívül meg­nehezíti elsősorban a falusi lakosság dolgát, mert a hitelező elviheti még a földet is. Gondoljunk csak a pátro- haiak, gégényiek, rétköz- berencsiek „örökségére”. De nem sokkal rózsásabb a helyzet Tiszabercelen sem, ahol nagyobb a téesz adóssága, mint az összva­gyona. Aligha vitatható, hogy ahol szétverték (széthordták) a téeszt, ahol nincs a volt téesztagoknak (állami gaz­daság dolgozóinak) pénzük az önálló gazdálkodásra, ahol teljesen magukra hagyták a tehetetlen dühük­ben vergődő fölműveseket, ott más ez a tavasz. Ott jog­gal mondják: nem erre szavaztunk, nem ezt vártuk. Éppen az imént elmondot­takból adódik a rossz sejtés, hogy az idén sok szántó marad parlagon, ami továb­bi gondokat okozhat az ágazatban. Az érem másik oldala. Hányszor hallottam föld­művesektől: minek termel­jen, hisz portékája a kutyá­nak sem kell. Nincs piaca sem a zöldségnek, sem a gyümölcsnek — mondják. Sorolják: tavaly is ton­naszám rohadt a kon­ténerekben a leszedett alma, az útszéli ládákban az ubor­ka, a földön a káposzta, paradicsom. De még a do­hány se hozott annyit a kony­hára, mint a korábbi évek­ben. Bár akadnak kivételek, de ezek ritkábbak tán a fehér hollónál is. Visszaköszönő gondolat az is: akik a földdel, a mezőgazdasággal kapcso­latos törvényeket alkotják, nem ismerik eléggé a vidék, s ezen belül is megyénk fal­vainak a helyzetét. Másként nem alkottak volna olyan joghézagos törvényeket, amelyeket mindenki úgy értelmez, ahogy akar. És ki jár jobban? Aki közelebb ül a húsosfazékhoz — vallják. Minden bizonnyal nem telje­sen alaptalanul... Földárverezések Program az elkövetkező néhány hétre Nyíregyháza (KM) — A kárpótlási hivatal Nyírtele­ken a honvédségi klubot je­lölte ki a licitálás helyszíné­ül, ahol 340 hektár, összesen 6600 aranykorona értékű földért versenghetnek április 27- én kilenc órától. Kishódoson kis terület, összesen 21 hektár, 385 aranykorona értékű szántó és gyümölcsös kerül kalapács alá a polgármesteri hivatal­ban délelőtt 10 órától. Ha nem is legnagyobb te­rület, de a legtöbb földdarab a demecseri árverezésen találhat gazdára. Az április 28- án délelőtt kilenc órára a művelődési házba kitűzött liciten 142 darab, összesen 270 hektárnyi terület kerül kapalács alá, az aranykorona érték meghaladja a 4300-at. Kántorjánosiban április 29- én reggel kilenckor kez­dődik az árverezés a kultúr- házban. A falu határából ezúttal 3330 aranykorona ér­tékű, összesen 260 hektár szántó, erdő, gyep és gyü­mölcsös találhat gazdára. Darnón a polgármesteri hivatalban tartják az árve­rezést április 30-án délelőtt 10 órától. Mindössze 20 hek­tár kerül kalapács alá, az aranykorona-érték is ennek megfelelő, 220. Gemzsén ugyancsak április 30-án délelőtt tízkor kezdődik az árverezés. A polgármesteri hivatalban zajló liciten 70 hektár a tét, a 850 aranykorona értékű föld nagy részére szolgálati jogot vezettek be az AFOR és a TITÁSZ vezetékei miatt. Kislétán május 3-án a művelődési házban délelőtt tíz órára tűzték ki a licitálás időpontjának kezdetét. A 120 hektár megszerezhető föld aranykorona értéke megközelíti a nyolcszázat. Császlón a polgármesteri hivatalban lesz az árverés. A május 3-án délelőtt 10 óra­kor kezdődő liciten közel száz hektár gyümölcsös, szántó, gyep és erdő szerez­hető meg méghozzá megsz­abott áron, mert a legtöbb területen 2342 forint lesz egy hektár ára, de előfordul 2625 forintos terület is. Nagyhalászban nagy árve­rezést tartanak május 4-én délelőtt kilenc órától. Sok táblában 255 hektárra licitál­hatnak a saját jogon kárpót­lási jeggyel rendelkezők, 4500 a földek aranykorona értéke. Kéken is május 4-e a licitá­lás napja. A művelődési ház­ban reggel kilenckor kezdő­dő árverezésen 145 hektár, összesen 2100 körüli arany­korona értékű föld kerül ka­lapács alá. Benken 20 hektárt árverez­nek április 29-én 10 órától a művelődési házban, a három tábla aranykorona értéke 330 körül van. i 99 április 19« hétfő.................... .

Next

/
Oldalképek
Tartalom