Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-19 / 90. szám
HAZAI HOL-MI Keieí-Magyarorszag 5 Nem marad parlagon a föld / Úgy hozta a helyzet, hogy egy téeszből három szövetkezet lett — háromszoros gonddal Ezen a földön már nem gaz fog teremni Harasztosi Pál felvétele Vasmegyer (KM) — Aki gyakran utazik, járja a határt, láthatja, hogy megyénkben egyre több az olyan szántó, gyümölcsös, amely úgy néz ki, mintha nem lenne gazdája. Mert nincs is. Lehangoló látvány, s ha hozzátesszük, hogy ilyenkorra már sok kultúra magvának a földben lenne a helye, nem lehetünk derűlátók, ami a jövőt illeti. Persze, akadnak kivételek is. Ezek közé tartozik Vasmegyer, ahol a volt Micsurin Mgtsz-t nem verték (teljesen) szét. Kiválás és együttmaradás A régi téeszből az átalakulás során kivált a Rétköz és az Agroszolg Szövetkezet, a Me- gyer pedig mint a Micsurin jogutóda működik tovább. Ezek közül az Agroszolg lényegében a Nyírfrost Hűtőháznak termel. A Megyer viszont nemcsak a vasmegyeri határban gazdálkodik, hanem a volt társközségek — Beszterce és Tiszarád — térségében is. Ez utóbbiról érdemes még elmondani, hogy a régi módszert alkalmazva, háztájiban termelteti a kézimunka-igényes, az úgynevezett „pénzes” növényeket, mint például a brokkoli, dohány stb., a technikaiakat — kukorica, kalászosok, napraforgó, cukorrépa — pedig közös művelésben. Gond van viszont a jószággal. A csökkentett állomány tartása is veszteséges, minden bizonnyal rövidesen felszámolják a telepet. A Rétköz Szövetkezet tagi földeken is gazdálkodik, természetesen ideiglenesen. Az Agroszolg nem vagyonnal lépett ki, ami 25-30 millió forintra tehető, várják a leválási törvény megszületését. Megállt az idő Az elmondottakból azt a következtetést vonhatnánk le, mintha Vasmegyeren megállt volna az idő, hiszen maradt minden a régiben. A polgár- mesteri hivatalban beszélgetünk Szabó József polgármesterrel és dr. Hostyisovszki István jegyzővel, elsősorban a földkérdésről. — Nem arról van szó, mintha tűzzel-vassal együtt akarnák tartani a szövetkezetét — mondja a polgármester. — Inkább arról, hogy ebben a nehéz, átmeneti időszakban lehetőleg ne maradjon parlagon a föld. A kárpótlási földalapot idejében kijelölték, amely összesen 5544 aranykorona-értékű. Decemberben tartották az első árverést, de mindössze öten tudtak licitálni, a többi jogosult még akkorra nem kapta meg a kárpótlási jegyét. Eddig csak 120 aranykorona-értékű föld kelt el. Mivel a következő árverésre júliusban és októberben kerül sor, a kárpótlási földeknek a 97 százaléka maradt volna parlagon, ha a téesz nem műveli meg. A földrendező bizottság felhívással fordult a megyeriek- hez, hogy március 24-éig jelentkezzenek azok, akik fel akarnak fogni földterületet. Harminc hektárra volt csak jelentkező. A visszamaradt 1220 aranykorona értékű szántót a téesz bevetette. Konfliktust okozhat Mivel mind a kárpótlási, mind a tagi földeket — amelyeknek a tulajdonjoga még rendezetlen — a téesz megműveli, illetve bevetette, könnyen adódhat konfliktus abból, hogy a leendő birtokosok majd más „gazdát” találnak a földjükön. — Ebből nem lesz háború — nyugtat meg a polgár- mester. — A téesz a betakarítás után úgy köteles átadni a földet, hogy abból a birtokosnak hátránya nem származhat. Az igazi problémát az okozza, hogy a földek nyolcvan százaléka meliorált, amelynek, ugye, költségei vannak. A leendő birtokosok többsége viszont ezeket a költségeket nem hajlandó (majd) fizetni, mondván, hogy ő nem kérte az alagcsövezést. Úgy tűnik, probléma lesz a legelőkkel, kaszálókkal is, hiszen a tulajdonjog itt végképp rendezetlen. Nincs pénz Dr. Hostyisovszki István jegyzőtől tudjuk, hogy Vasmegyeren nagy az igény a tagi földekre. Annak idején mintegy 700-an vittek be földet a régi téeszbe, s 562 részaránytulajdonos kérelme érkezett be. A tagi földalap 7955 aranykorona. A becslések szerint azonban ezeknek mintegy 70-75 százalékát a régi-új birtokosok bérbe adják majd a té- esznek. Az ok egyszerű: nincs pénzük arra, hogy gépet, szaporítóanyagot, vegyszereket szerezzenek be; — magyarán: hogy önállóan gazdálkodjanak. Gondot okoz az értékesítés is. A településen mindössze 15 traktor található magánkézen. A nagy teljesítményű agregá- torok pedig mind egy szálig benn maradtak a téeszben. Nem a vállalkozókedvvel van baj — úgy tűnik —, hanem az elszegényedéssel. Jellemző, hogy míg eddig 10-15-en kértek szociális segélyt, az idén 85-en. Megfizettetnék a várható hasznot A kékiek nem értik, hogyan lehet halmozni a posztokat, mert erre senki se válaszol Kék (KM) — Harmonikusnak éppen nem nevezhető Kéken a volt Búzakaiász Mgtsz (most: Búzakalász Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet) és az önállóan gazdálkodni akarók viszonya. Farkas Balázs műszaki előadó, a földrendező bizottság tagja nem rejti véka alá, hogy bizony, hosszas vita után sikerült csak kijelölni a kéki határban a különböző földalapokat. Az összes földalap 21 790 aranykorona értékű, melyből 6533 a kárpótlási, 7748 pedig a részarány-tulajdonosi. A fennmaradó pedig a dolgozói földalapot képezi. A törvény szerint a szövetkezeti földekből 30 aranykorona értékű föld jár egyenként a dolgozóknak. Előfordulhat viszont, hogy Kéken nem jut majd ennyi, mert akkora a földéhség. Jellemző például, hogy gyakorlatilag a bevitt földeket (800 tsz-tag volt) mindenki vissza akarja kapni. Megművelte a parlagot Kéken viszont nem volt még földárverés. Fennáll(hat) tehát annak a veszélye, hogy sok föld marad(hat) gazdátlanul, parlagon. — Ez teljesen reális veszély —mondja a bizottság egy másik tagja, Sós Lajos —, hiszen tavaly is sok volt a bevetetlen föld, vagy csak májusban került bele mag. Jómagam is arra gondoltam: inkább megművelek a parlagból egy darabot, minthogy gazt teremjen. Erre mit csinált a téesz? Bérleti díjat fizettetett velem. Nem mondom, jogosan, hiszen tényleg béreltem. Csakhogy milyen jövedelme van a té- esznek abból a földből, ha én nem művelem meg? Semmi! Ugye, így másképp áll a dolog! Hogy a tavalyi eset ne forduljon elő, a földrendező bizottság úgy döntött: ideiglenes használatbavételre kiméri a kárpótlásra kijelölt földeket azok között, akik jogosultak ugyan, csak éppen még nincs a kezükben a kárpótlási jegy. A leendő gazdák egyezségre jutottak. Persze, így is adódhatnak fura helyzetek, hisz miközben a földet már használják kárpótlási jegy nélkül, jelentkezhetnek olyanok, akiknek a jegy már a zsebükben van. Úgy tűnik tehát, hogy a jó szándék ellenére még komoly konfliktusok adódhatnak ebből. Fizetni a majdani haszonért A téesz 1989 őszén és 1991 tavaszán a 0219. helyrajzi számú táblában almafacsemetéket telepített. Viszont az ültetvényt — vezetői mulasztás miatt — nem kérte gyümölcsös művelési ágba sorolni. Magyarán: papíron szántó maradt. Lehet, hogy még évekig az is marad, ha történetesen 1992-ben az egyeztető fórum a földalapok képzésénél nem sorolja felét a tagi, másik felét pedig a dolgozói földalapba, és a tagok egy jelentős része nem jelenti be kiválási szándékát. Igen ám, de akkor mi legyen az ára? Hiszen mint szántó 10,35 aranykorona értékű a föld, ám mint telepítés 21,7, illetve 41,7. Óriási különbség. Igaz — Sós Lajos szerint — itt valamilyen „speciális” módszerrel nemcsak a valódi pluszértéket csapták az árhoz, hanem azt is, amit majd ér. Evek múlva. És ezt a faluban nem csak Sós Lajos nem érti. A „lesz”-t akarja megfizettetni a kiváltakkal a téesz? Az így felsrófolt érték miatt aztán nem nagyon kapkodnak az almás után a kékiek. Ugyancsak drága a meliorált föld, hiszen 47 ezer forinttal terhelt annak minden hektárja. Csak azt nem értik sokan, ha az országos szakemberek, vezetők szerint az alagcsövezés pluszban nem jelenthet többet 15 ezer forintnál, akkor Kéken miért annyi amennyi. Kosztin Gáborné, a szövetkezet főkönyvelője szerint nem volt szerencsés, hogy kimérték a földet a kéki határban. Párbeszéd két szemközt — Jön hozzánk egy idős néni, hogy ő bizony vissza, illetve bérbe akarja adni nekünk a földet, mert nem tud vele mit kezdeni. Egy nagyobb tábla közepén van az ő három hektárja. Mit kezdhetünk vele? És ilyen több is lesz, higgye el. A Búzakalásznak pedig gyakorlatilag alig maradtak földje, hiszen a maradék 10 százalék kevés, meg nem is legjobb. Ott áll például a korszerű tehenészeti telep üresen. De ha a szövetkezetnek nincs földje, hogy takarmányt termesszen, nem tarthat jószágot sem. A kékiek nem értik, miként lehet valaki egyszerre a szövetkezet és a földkiadó bizottság elnöke is. A földkiadó bizottság ugyanis megkérdezheti a téesztől, hogy például a fentebb említett pluszköltségek miből tevődnek össze. Erre, ugye, választ ad majd ugyanaz az ember, aki itt is elnök, ott is elnök? Párbeszéd két szemközt? Érdekes, sajátos helyzet. Bár, nem valószínű, hogy mindenki örül neki... Jegyzet ______________________ Más ez a tavasz Györke László zt sejtettük, hogy a mezőgazdaságban a rendszerváltás nem lesz zökkenőmentes. Arra azonban még a pesszimistábbak sem gondoltak a kezdet kezdetén, hogy 1993-ra alapvető problémák maradnak megoldatlanul. Itt a tavasz, a földműves szántana, vetne, de nincs hová. Igaz ugyan, hogy a kárpótlási földeknek mintegy 30 százaléka gazdára talált a megyében. De mi ez a 30 százalék a nagy egészben? Mondhatnánk: csepp a tengerben. Csakhogy vannak ám olyan települések is, ahol még kárpótlási földalapot sem képeztek. Miközben döcög a privatizáció a mezőgazdaságban — hiszen a kárpótlásin kívül még ott van a részarány-tulajdonosi (tagi), meg a dolgozói (állami gazdaság alkalmazottjának 20, téesz- tagnak 30 aranykorona értékben) földalap, amelyek rendezése ugyancsak az elején tart —, a volt mgtsz-ek pedig sorra szűnnek meg. Sajnos, jelentős részük hatalmas adósságot halmozott fel, ami rendkívül megnehezíti elsősorban a falusi lakosság dolgát, mert a hitelező elviheti még a földet is. Gondoljunk csak a pátro- haiak, gégényiek, rétköz- berencsiek „örökségére”. De nem sokkal rózsásabb a helyzet Tiszabercelen sem, ahol nagyobb a téesz adóssága, mint az összvagyona. Aligha vitatható, hogy ahol szétverték (széthordták) a téeszt, ahol nincs a volt téesztagoknak (állami gazdaság dolgozóinak) pénzük az önálló gazdálkodásra, ahol teljesen magukra hagyták a tehetetlen dühükben vergődő fölműveseket, ott más ez a tavasz. Ott joggal mondják: nem erre szavaztunk, nem ezt vártuk. Éppen az imént elmondottakból adódik a rossz sejtés, hogy az idén sok szántó marad parlagon, ami további gondokat okozhat az ágazatban. Az érem másik oldala. Hányszor hallottam földművesektől: minek termeljen, hisz portékája a kutyának sem kell. Nincs piaca sem a zöldségnek, sem a gyümölcsnek — mondják. Sorolják: tavaly is tonnaszám rohadt a konténerekben a leszedett alma, az útszéli ládákban az uborka, a földön a káposzta, paradicsom. De még a dohány se hozott annyit a konyhára, mint a korábbi években. Bár akadnak kivételek, de ezek ritkábbak tán a fehér hollónál is. Visszaköszönő gondolat az is: akik a földdel, a mezőgazdasággal kapcsolatos törvényeket alkotják, nem ismerik eléggé a vidék, s ezen belül is megyénk falvainak a helyzetét. Másként nem alkottak volna olyan joghézagos törvényeket, amelyeket mindenki úgy értelmez, ahogy akar. És ki jár jobban? Aki közelebb ül a húsosfazékhoz — vallják. Minden bizonnyal nem teljesen alaptalanul... Földárverezések Program az elkövetkező néhány hétre Nyíregyháza (KM) — A kárpótlási hivatal Nyírteleken a honvédségi klubot jelölte ki a licitálás helyszínéül, ahol 340 hektár, összesen 6600 aranykorona értékű földért versenghetnek április 27- én kilenc órától. Kishódoson kis terület, összesen 21 hektár, 385 aranykorona értékű szántó és gyümölcsös kerül kalapács alá a polgármesteri hivatalban délelőtt 10 órától. Ha nem is legnagyobb terület, de a legtöbb földdarab a demecseri árverezésen találhat gazdára. Az április 28- án délelőtt kilenc órára a művelődési házba kitűzött liciten 142 darab, összesen 270 hektárnyi terület kerül kapalács alá, az aranykorona érték meghaladja a 4300-at. Kántorjánosiban április 29- én reggel kilenckor kezdődik az árverezés a kultúr- házban. A falu határából ezúttal 3330 aranykorona értékű, összesen 260 hektár szántó, erdő, gyep és gyümölcsös találhat gazdára. Darnón a polgármesteri hivatalban tartják az árverezést április 30-án délelőtt 10 órától. Mindössze 20 hektár kerül kalapács alá, az aranykorona-érték is ennek megfelelő, 220. Gemzsén ugyancsak április 30-án délelőtt tízkor kezdődik az árverezés. A polgármesteri hivatalban zajló liciten 70 hektár a tét, a 850 aranykorona értékű föld nagy részére szolgálati jogot vezettek be az AFOR és a TITÁSZ vezetékei miatt. Kislétán május 3-án a művelődési házban délelőtt tíz órára tűzték ki a licitálás időpontjának kezdetét. A 120 hektár megszerezhető föld aranykorona értéke megközelíti a nyolcszázat. Császlón a polgármesteri hivatalban lesz az árverés. A május 3-án délelőtt 10 órakor kezdődő liciten közel száz hektár gyümölcsös, szántó, gyep és erdő szerezhető meg méghozzá megszabott áron, mert a legtöbb területen 2342 forint lesz egy hektár ára, de előfordul 2625 forintos terület is. Nagyhalászban nagy árverezést tartanak május 4-én délelőtt kilenc órától. Sok táblában 255 hektárra licitálhatnak a saját jogon kárpótlási jeggyel rendelkezők, 4500 a földek aranykorona értéke. Kéken is május 4-e a licitálás napja. A művelődési házban reggel kilenckor kezdődő árverezésen 145 hektár, összesen 2100 körüli aranykorona értékű föld kerül kalapács alá. Benken 20 hektárt árvereznek április 29-én 10 órától a művelődési házban, a három tábla aranykorona értéke 330 körül van. i 99 április 19« hétfő.................... .
