Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

Kelet-Magyarország 9 1993. április 15., csütörtök A kormány élénkítésbe kezd a Általános bizalomcsökkentés és a perspektívátlanság tapasztalható Budapest (ISB — Ráthy Sándor) Egyre nagyobb az esélye annak, hogy a választá­sok közeledtével a kormány gazdaságélénkítő politikába kezd — hallhattuk Vértes Andrástól a társaság szerdai sajtótájékoztatóján. A Gazda­ságkutató Rt. (GKI) elnök-ve­zérigazgatója szerint a kor­mány többek között a követ­kező lépéseket teszi meg an­nak érdekében, hogy az embe­reknek javuljon a közérzete, s jövőre a mostani koalíciós pár­tokra szavazzanak: költségve­tési támogatásban részesíti az agrárszférát, az exportáló vál­lalatokat, s valószínűleg a vas­kohászatot és a bányákat is. A sajtótájékoztatón bemu­tatták „A gazdaság szereplői­nek várakozásai az 1993-as gazdasági folyamatokról” cí­met viselő anyagot, amelyben a következő olvasható a vázolt témával kapcsolatban: a kor­mány élénkítő politikája rövid távon a belföldi kereslet erő­teljes bővülésével járna együtt, de ez elsősorban nem a hazai termelés élénkülését, hanem az import növekedését váltaná ki. Ha mindez be­következik, akkor a GKI sze­rint az export jelentősen visz- szaesik, s ezzel együtt a kül­kereskedelmi és a folyó fizeté­si mérleg is romlani fog. A fő­ként külső — az eladósodott­ságunkat tovább növelő — forrásokból táplálkozó élénkü­lés így már rövid és középtá­von is súlyos következmé­nyekkel járna, a társadalom­nak nagy árat kellene fizetnie az átmeneti sikerekért. Egy­részt az export növelésének érdekében a forintot a tavalyi­nál jóval nagyobb mértékben le kellene értékelni, másrészt ebben az esetben az államház­tartás deficitje elérheti a 300 milliárd forintot is. Ez pedig jelentősen rontaná a gazdaság modernizációs esélyeit, s 1995 táján újra restriktiv gazdaság- politikát kellene folytatni, ami természetesen a termelés csökkenésével járna együtt. A növekvő államháztartási hiány tőkepiacon keresztüli finanszí­rozása pedig szinte teljes mér­tékben elvonná a hitelforrá­sokat a vállalkozók elől. A GKI tanulmánya szerint — akár élénkít a kormány, akár nem — a munkanélküliek száma ez év végére eléri a 850 ezret, s valószínűleg az inflá­ció sem lesz tartható 22 száza­lék alatt. A dokumentum sze­rint hazánkban a gazdaság sze­replőinek körében általános­nak mondható a bizalomhiány és a perspektívavezetés is. A kérdőíves mintavétel és a vá­rakozások elemzése során ki­derült: a gazdálkodó egységek a termelés további vissza- . esését feltételezik, amit alátá­maszt az is, hogy a megkér­dezett emberek többsége hatá­rozottan állította, megtakarítá­saikat fogyasztásuk terhére is növelni fogják. Figyelemre méltó adat, hogy a vizsgált gazdálkodók több mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni kívánja az alkalmazottai számát. Ennek indokaként azonban nem a pi­acvesztést, hanem a termelé­kenység növekedését jelölik meg. Ez a körülmény pedig arra utal, hogy a modernizáció és a gazdasági növekedés nem feltétlenül jár együtt a munka- nélküliség jelentős csökkené­sével. Törvénysértő gyermekmunka Mádi László interpellációja a parlamentben a kamaszok foglalkoztatásáról Budapest (ISB) — Milyen kormányelképzelések vannak a gyermekek és fiatalkorúak törvénysértő vagy illegális foglalkoztatásának megakadá­lyozására? A kérdést Mádi László sza- bolcs-szatmár-beregi fiatal de­mokrata képviselő teszi fel ab­ban az interpellációban, amely már az illetékes miniszterek asztalára került, s rövidesen a parlamentben is elhangzik majd. A képviselő szerint a vállal­kozók műhelyeikben olykor 12-13 éves kamaszokat fog­lalkoztatnak, 4-6 órás kisegítő Frekvencia remények Budapest (MTI) — Az Országgyűlés szerda dél­előtti plenáris ülésén a frek­venciagazdálkodásról ren­delkező törvényjavaslat részletes vitájával folytatta törvényhozó munkáját. Az egyetlen felszólaló, Haraszti Miklós (SZDSZ) kifogásolta a gazdasági bi­zottságnak azt a módosító javaslatát, amely az 1986- os sajtótörvény alapján, „al­kotmányos garanciák nél­kül lehetővé tenné azt, hogy a kormány engedélyezhesse a műsorszolgáltatást”. A szabaddemokraták mé­diapolitikusa az alkotmány- sértés elkerülése érdekében azt javasolta: „műsorszó­rási célra frekvenciát csak az alkotmány alapján meg­hozandó — és pontosan ér­telmezett — külön törvény­ben meghatározott előzetes engedélyben megjelölt cél­ra legyen szabad kiadni”. Ezt követően az elnöklő Szűrös Mátyás a részletes vitát elnapolta, az ország- gyűlésben tegnap. munkára, mert ők „olcsób­bak”. Gyakori a 14-18 évesek túlóráztatása építkezéseken, egészségre ártalmas munkákat végezve nem ritkán 10 órákat dolgoznak — sokszor „feke­tén”. □ Mi igaz ezekből a vádak­ból? — tettük fel a kérdést Váradi Bélának, a munkaügyi minisztérium főosztályvezető­jének. — Szerencsére viszonylag kevés esetről van tudomásunk. Sokszor nem is alapvetően a munkaügyi ellenőrzés kereté­be tartozik ez a kérdés, a nép­jóléti tárca, a Családvédelmi szolgálat, ne adj’isten a rend­őrség együttműködésére van szükség a jelenség visszaszo­rítására. □ Milyen konkrét eseteket tudna említeni. — Ide tartozik például, hogy sok helyen a gyermekek mos­sák az autók szélvédőit az utak mentén. Ez odáig rendben is lenne, ha a saját zsebükre csinálják, és nem ütközik az egyéb kö­telezettségeikkel, baj csak ak­kor van, ha egy „szervezet” áll a hátuk mögött, felnőttek dol­goztatják őket, és a pénz egy részét ők teszik zsebre. Ezt azonban nagyon nehéz bizo­nyítani. □ Milyen elképzeléseik van­nak az ilyen és ehhez hasonló esetek felderítésére, megaka­dályozására? — Először is fel kell mér­nünk, hol lehet a legtöbb visz- szaélés, de hozzá kell tenni, hogy a társadalom együttmű­ködése nélkül a kormányzat nem tud hathatós intézkedé­seket tenni. Fontos az önkor­mányzati segítség is, de első­sorban az egyes emberek oda­figyelése a döntő, az, hogy ne menjenek el szó nélkül a visz- szásságok mellett. Privatizációs körkép Budapest (MTI) — Össze­sen 23 potenciális befektetőt hívnak meg a Kőbányai Sör­gyár zárt tenderére. Az ÁVÜ Igazgató Tanácsának szer­dai ülésén úgy döntött, hogy piacvédelmi szempontok alapján nem hívja meg a zárt körű pályázatra az oszt­rák Brau AG-t, illetőleg a belga Interbrew-t. A külföldi cégek ugyanis már soproni, illetőleg a borsodi sörgyár­ban 50 százalékos tulajdon- résszel bírnak. Sikeresen lezáródhat az Er- gonett Rt. privatizációja. A nyertes négy magánszemély. Az ÁVÜ részesedése a cégben 82,8 százalék, melynek értéke 672 millió 810 ezer forint. A győztes ajánlat 467 millió fo­rintnyi részvénycsomagra szól, azaz a tulajdon 51 száza­lékát szeretnék megvásárolni a befektetők. A felajánlott vétel­ár 210 millió 393 ezer forint. A vevők Egzisztencia-hitel igénybevételével jutnak a tu­lajdonhoz, ebből 52 millió fo­rintot, azaz a saját részt, már ki is fizették. A végleges szerződés meg­kötésére csak a pénzügyi ga­ranciák kikötése és elfogadása után kerülhet sor. A magánszemélyek a Vico cég dolgozói, és félő, hogy az egyébként országos hálózattal rendelkező Ergonett-nek meg akarják változtatni a profilját. Márpedig kívánatos lenne, hogy az Ergonett továbbra is túlnyomórészt a hazai munka- ruhagyártatásából és -forgal­mazásából nyerje bevételeit. Ezért van szükség garanciák­ra. Jelentkeztek a cég dolgozói is, ők munkavállalói résztulaj­donosi program keretében kár­pótlási jegyért szeretnének tu­lajdont szerezni. Az ÁVÜ megmaradó tulajdoni hányada ezt lehetővé is teszi. A tárgya­lások megkezdődhetnek. Lezárulhat a Módi Kereske­delmi Rt. pályázata is. A 741 millió forint saját tőkével működő cégben az ÁVÜ-nek 91,75 százaléknyi tulajdona van. A vételár, amelyet a vevő három részletre fizet ki, 105 millió forint. A győztes az a Czigler László, aki az Ergo­nett nyertes pályázói között is szerepel. Újra meghirdették a Kanizsa Bútorgyárat a legközelebbi pályázat alkalmával bármilyen ajánlatot befogadnak, beleért­ve a részletfizetést, illetőleg a lízingajánlatot is. A mostani pályázatot eredménytelennek nyilvánították, mert a 900 dol­gozót foglalkoztató 548 millió forint jegyzett tőkével műkö­dő cégre túl alacsony volt az ajánlott vételár. Ráadásul a munkavállalók egy része is be­jelentette vételi szándékát. A Garzon Bútor Rt. privati­zációja is szerepelt az Igazgató Tanács napirendjén. A nyere­séges cég túlnyomórészt — 94 százalékban — az ÁVÜ tulaj­dona. A meghirdetett pályá­zatra összesen 5 ajánlat érke­zett. Közülük kettőt a dolgo­zók tettek. A Garzon Kft. és az MRP ajánlata közül — a dol­gozók egy része mindkettőnek tagja — végül is a Garzon Kft. ajánlata volt jobb. A végső tár­gyalások a napokban kezdőd­nek. A munkavállalók 'ajánlatát fogadta el az Igazgató Tanács a Zalahús Rt. privatizációja során. A dolgozókból alakult szervezet az ÁVÜ 47,32 szá­zalékos, 359 millió forint érté­ket képviselő részvénycso­magjára tettek 70 százalékos ajánlatot. Nem beszélhetünk fordulatról Budapest (ISB - S. Z.) — Az Érdekegyeztető Tanács­ban született megegyezés alapján a közeljövőben a parlament elé kerül az illeté­kes tárcák beszámolója az idei foglalkoztatáspolitikai elképzelésekről. Szerdán a parlamentben Kiss Gyula munkaügyi miniszter és az érdekelt minisztériumok képviselői tartottak sajtó- tájékoztatót ez ügyben. Jelenleg 13,5 százalékos a munkanélküliségi ráta az országban — hallottuk a mi­nisztertől. Az utóbbi 3-4 évet figyelembe véve, idén márciusban először fordult elő, hogy csökkent a mun­kanélküliek abszolút száma (ennek okairól, s magáról a tényről is szakmai berkek­ben meglehetősen távoliak az álláspontok), ám a mi­niszter szerint a mintegy 7500 fős—egy százalék kö­rüli — csökkenés nem ad okot arra, hogy fordulatról beszéljünk. Ezért továbbra is fontos, hogy az aktív elemek szere­peljenek az első helyen a foglalkoztatáspolitikai kon­cepcióban’. A közhasznú munkavég­zés területén még számos ki­használatlan lehetőséggel számolnak a szakemberek, s ezek kiaknázásához számí­tanak az önkormányzatok segítségére is. Ugyancsak jelentős szerepet szánnak a helyi önkormányzatoknak a munkanélküliek ellenőrzé­sében is. Az elképzelések szerint az önkormányztok szerződést kötnének a me­gyei munkaügyi közpon­tokkal, s időről időre beren­delnék a munkanélküli jára­dékra jogosultakat ellenőr­zésre. Ennek egyébként je­lentős hagyományai vannak Európa nyugati felén — mondta Kiss Gyula. Az ilyenformán megtakarítható pénzeket — a jogosulatlanul járadékhoz jutók kiszűrésé­vel — átcsoportosíthatnák a foglalkoztatási alap megyei keretébe. A környezetvédelmi és területfejlesztési tárca illeté­kese arról számolt be, hogy a minden tekintetben legrosz- szabb helyzetben lévő keleti országrész felzárkóztatására újabb és újabb erőfeszítése­ket tesznek. Az infrastruktúra fejlesz­tését célzó programba eddig öt megyét — köztük Sza- bolcs-Szatmár-Bereget és Borsod-Abaúj-Zemplént — vontak be, s jelenleg készül a Hajdú-Bihar megyére vo­natkozó fejlesztési terv. Erre a térségre egyéb­ként két év alatt mintegy 8,5 milliárd forintot költöttek — ezek elsősorban infra­strukturális fejlesztések vol­tak —, s mintegy 30 milliárd forint értékű beruházás alap­jait sikerült így megterem­teni. Ez tízezer új munkahe­lyet jelentett. A vállalkozások alapfelté­teleinek javítására 10 mil­liárd forintot fordítottak, el­sősorban a gázvezeték-rend­szer és a telefonhálózat kor­szerűsítésére. Eurorégió­tanácskozás Miskolc (MTI) — Mint minden nemzetközi együtt­működésben, a Kárpát Eu- rorégióban is a kezdet rend­kívül nehéz, csak kitartó munkával, a régió létreho­zásában érdekelt valameny- nyi ország, térség, az önkor­mányzatok teljes egyetér­tésével, kis lépésekben és nagy-nagy türelemmel lehet előre jutni. A még meglévő nézetel­térések feloldhatók, s azt kö­vetően, talán már 1994-től, a Kárpát Eurorégió gyors ha­ladást érhet el — mondotta Virágh Pál címzetes állam­titkár, Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár Bereg me­gyék köztársasági megbí­zottja szerdán Miskolcon, a Kárpát Eurorégió magyar oldalának konzultatív ta­nácskozásán. A februárban Debrecen­ben aláírt alapdokumetum értelmében Magyarország 4 észak-keleti megyéje, 4 me­gyei jogú városa. Lengyel- ország déli vajdaságai és városai, Ukrajna kárpátaljai területe a rendes tagja a Kár­pát Eurorégiónak, Kelet- Szlovákia pedig egyelőre társult tagsággal rendelke­zik. A legfontosabb cél, hogy e térség népei közelebb kerül­jenek egymáshoz, össze­fogva élénkítsék, alakítsák gazdasági, társadalmi életü­ket, munkálkodjanak a tudo­mány, a technika, a keres­kedelem fejlesztésén, közös programokat dolgozzanak ki, átjárhatóvá tegyék a ha­tárokat, szorgalmazzák az egymást közvetlenül, a leg­rövidebb úton összekötő vasutak, autópályák építését. Ahhoz, hogy ez a munka sikeres legyen, először a ma­gyar nyolcak (4 megye, 4 város) programjait kell összehangolni. Ezeket a Kárpát Eurorégió Tanácsa elé tárva, a másik három ország elképzelése­ivel egyeztetve, születhet­nek meg a konkrét eredmé­nyek. TÚL A MEGYÉN A Kelet-Magyarországba az alábbi helyeken lehet hirdetéseket feladni: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5., Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. Baktalórántháza ...........................Postahivatal Kállósemjén.................................Postahivatal Nagyhalász.................................Postahivatal Tiszadob.....................................Postahivatal Balkány ......................................Postahivatal Kemecse.......................................Postahivatal Nagykálló....................................Postahivatal Tiszalök......................................Postahivatal Csenger ......................................Postahivatal Kisvárda.......................................Postahivatal Nyírbátor................................ Postahivatal Tiszavasvári................................Postahivatal Demecser ...................................Postahivatal Kótaj..........................................Postahivatal Nyírbátor..........................Édesanyák útja 22. Újfehértó....................................Postahivatal Dombrád.....................................Postahivatal Mándok........................................Postahivatal Nyírmada.....................................Postahivatal Vaja............................................Postahivatal Fehérgyarmat.............................Postahivatal Mátészalka ...............................Kölcsey u. 2., Nyírtelek...................................Postahivatal Vállaj.........................................Postahivatal Gávavencsellő 2 ................................Postahivatal .a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. Kirendeltsége Porcsalma...........................................Postahivatal Vásárosnamény.................................Postahivatal Ibrány .........................................Postahivatal Nagyecsed....................................Postahivatal Rakamaz......................................Postahivatal Záhony.......................................Postahivatal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom