Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
KULTÚRA Í993. április 14., szerda Április elsején megnyitotta kapuit a múzeumfalu. Felvételünkön az első látogatók. A múzeum épitőbrl- gádja ezen a héten kezdi meg a csarodai parókia bontását, amely a múzeumfalu leglátványosabb épületeként a jövő esztendőtől várja az érdeklődőket Balázs Attila felvételeWHíPWBiilW1 > i HHl aWWWWiWM üs isiiimMraii' SeisSSi Tudományos alapítvány Részletesebb információk a megyeházán Nyíregyháza (KM) — A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Alapítvány kuratóriuma — az előző évekhez hasonlóan — alapítvány céljainak megfelelően pályázatot hirdet, melynek keretében támogatni kívánja a megye szellemi, gazdasági fejlődését szolgáló tudományos munkákat. A megyében tudományos munkát végzők az alábbi területeken pályázhatnak: tudományos ösztöndíj elnyerése; alapítványi díj elnyerése; kiadvány támogatása. A pályázatokat 1993. július 31-ig lehet benyújtani. Pályázatot csak a felhívásban szereplő témákban lehet benyújtani, ezért célszerű a részletesebb információk beszerzése az alapítvány titkárától. Vass Lajosné dr. Telefon: (42) 14-111. Normantas életmissziója Kiállítás a Nemzeti Múzeumban Budapest (KM) — Normantas Paulius, a nyíregyházi kötődésű litván fotóművész, aki a magyarok szibériai és északi rokonnépeinek felkutatásáért és megörökítéséért, a magyar kultúra gyarapításáért a közelmúltban kapta meg a minisztériumtól a Pro Cultura Hungarica kitüntetést, következő kiállításán a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatja be képeit. Ebből az alkalomból kérdeztük, mit jelent számára ez a kiállítás? — A kitüntetés átvételekor négy rangos budapesti kiállítóhelyről kerestek meg azzal, hogy szívesen fogadnák képeimet: ez volt a Néprajzi Múzeum, a Várból az újkori művészetek gyűjteménye, a Budapest Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum. Mivel 1991-ben a Műcsarnokban, 1992-ben a Vigadóban volt kiállításom, úgy gondoltam, a Nemzeti Múzeum felkérését kell teljesítenem, hiszen a finnugor népek megörökítéséért Finnország nemzeti múzeumától, a Stein Aurél- kutatásért India nemzeti múzeumától is kaptam ilyen lehetőséget. — Tisztában vagyok vele, milyen rangosnak számít ez az alkalom, de egyben azt is érzem, megérdemeltem ezt. Már majdnem tíz éve folytatom ezt a munkát, amit komoly életmissziónak tartok, és minden részletét előre, pontosan elterveztem. A számos expedíció alkalmával sikerült eljutnom olyan helyekre Szibériában, Tibet- ben, Indiában és más országokban, ahol az úttal járó kényelmetlenségek miatt más fotós alig fordul meg. Elkészítettem körülbelül 40-50 ezer képet, ami a magyar nemzetnek elég fontos. Felkutattam a forrásnál az apadó finnugor népeket, erről önálló album jelent meg, azután jártam Körösi Csorna Sándor nyomában, annak az anyagát kiállításokon mutattuk be. A közeli jövő terveiről elmondta: a Helsinkiben aláírt szerződés szerint a finneknél albumot jelentetnek meg Legyőzhetetlen tibetiek címmel, továbbá szeretné kiadni a több mint tíz himalájai nép monográfiáját, készül az Uj Delhiben rendezendő kiállításra, és tervez egy újabb, öt hónapos utat, melynek célja a Himalája. A Japán északi területei — Déli Kurili-szigetek című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban április 16-ától június 6-áig látható, a megnyitót 16-án pénteken délután 3-kor tartják. Kunasir - az utolsó kurili sziget Miklós Elemér Vásárosnamény — Alig három éves a munkakapcsolat egy dániai, a Ringjöping megyei és a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei pedagógiai intézetek között az oktatásszervezői tapasztalatok cseréjére. Az együttműködés elmélyítésén túl már a hagyományok ápolását is vállalhatta az a szerény létszámú csoport, mely a Dán Királyság Külügyminisztériuma által finanszírozott munkalátogatáson vett részt a Her- ningben székelő társintézményben. — Intézetünk a tanácsi fenntartású, általánosan képző iskolák harmincezer, továbbá a megyei fenntartású középiskolák tízezer tanulójának tanulmányi gondozását végző négyezer pedagógus nevelőoktató tevékenységének ösz- szehangolásában vállal aktív szerepet — kezdte tájékoztatóját az intézet gazdagon fölszerelt könyvtárában Erik Kristensen, az intézmény igazgatója. — Nálunk a pedagógiai szolgáltatások ellátására nemzeti keretben működő intézményhálózat épült ki. A demokratikus közéleti hagyományok közepette a nemzetgazdaság viszonyai meghatározott igényeket támasztanak a képzési folyamatokkal szemben. □ Az anyagi feltételrendszer alakulása miként befolyásolja az intézmények működését? — Jóllehet, iskoláink fenntartásában (az állami normatív és a megyei támogatások mellett) döntően a tanácsok felelőssége ad biztosítékokat, de mindinkább bővül a szülők anyagi áldozatvállalása is. A szülők felelősségvállalása Nem pusztán az anyagi szükségszerűség okán, hanem a gyermekek nevelésében való részvétel felelőssége miatt. A szülők részvétele az iskolai nevelésben, beleszólásuk a folyamatokba kívánatos dolog, mert a gyermeki tehetség kibontakoztatása a tanulás révén, az akarat és a szorgalom érvényesítésével lehetséges, s a szülők segítése nélkül mindez képtelenség. Az 1-10. osztályos iskoláink 6000 fő her- ningi tanulójának oktatását egyénenként az állam évi 25 000 korona támogatással finanszírozza, amit a városi tanács — a szükségletek szerint — további támogatásokkal egészít ki. □ Milyen szakmai színvonal elérése válik lehetővé? A képesség és az akarat — Olyan, amely lehetővé teszi—egy célirányos képzési rendszer keretei között — a képesség és az akarat összefüggésében is a majdani eligazodást a munkában, az életben. Ezért a környező iskolák, melyek a lakóhelyi adottságok miatt az 1-5., vagy az 1-6. osztályokat működtetik, a képzés, tehát a munka minőségét a körzeti, a 7-10. osztályokat is működtető iskolákkal összehangolják. Tehát az alapképzés egységes, melyben érvényesül a tanulókat kísérő nevelői felmenő rendszer, s az állami tanterv végrehajtása a tankönyvek sokfélesége ellenére következetes. Minderről a 9. vagy a 10. osztály végén a minisztérium által jóváhagyott tesztek alapján rendezett vizsgák eredményei tanúskodnak. Nem minden a pénzen múlik Az eredmények képességeket igazolnak, az alaptanterv követelményeinek teljesítését. A pedagógusok jövedelme legfönnebb honanyáink és honatyáink keresetéhez hasonlítható, ám az értékelésre váró tapasztalati elemek (a szolgáltató szervezet helyzetének stabilizálása, az igényes, sokrétű szolgáltatás feltételeinek kimunkálása, a bizalom légkörének erősítése, a tudatosság és a hatékonyság érvényesítése) hazai felhasználása nem mind pénzigényes... Az I. Pro Archi Ifjúsági Vonószenekari Fesztivál kiemelkedő eseménye volt a százhúsz tagú Fesztiválzenekar koncertje. A kiemelkedő képességű fiatalokból álló együttest Tátrai Vilmos irányitotta A magyar vasúttörténet-írás atyja Nagyszekeres (B. L.) — Ha ott, abban az erdőháti kis falucskában kerülne egy olyan múlt iránt érdeklődő ember, aki gondos türelemmel végiglapozgatná a helybéli református egyház régi matrikuláját, talán fény derülhetne a születés hiteles napjára is. így azonban csak annyit tudunk biztosan, hogy Mándy Lajos miniszteri tanácsos úr, a magyar vasúttörténet-írás atyja, 1858. márciusában született Nagy- szekeresen. Elemi iskolai tanulmányait valószínűleg helyben végezte, de középiskolába már Mára- marosszigeten járt, s onnan került a pesti egyetemre. Itt Kerkapoly Károly professzor és miniszter kedvenc tanítványai közé nőtte fel magát kiváló tehetségével. Tanulmányai után a közlekedési minisztériumba került. 1881-ben segédfogalmazóként kezdi, de hamarosan fo- galomazóvá nevezik ki. szorgalmára és képességére Baross Gábor miniszter is felfigyel, és ettől kezdve nemcsak fokozatosan, hanem olykor so- ronkívül is egyre feljebb emelkedik a ranglistán. Az 1880-as évek első fele az Országos Kiállításra készülés jegyében telik el. A közlekedési minisztériumba csöppent erdőháti fiatalembernek ez az alkalom nagy lehetőséget kínál tehetsége kibontakoztatására. Azzal bízza meg a minisztérium, hogy írja meg a magyar vasút történetét. Mándy Lajos vállalja a feladatot, és olyan lendülettel végzi munkáját, hogy 1885ben, a kiállítás évében, nemcsak kész a magyar vasút történetével, hanem azt nyomtatásban is megjelenteti, s ezzel a magyar vasúttörténet- írás atyjává válik. A siker gyümölcsözik is Mándy Lajos számára. Előbb címzetes, 1884-ben pedig valóságos miniszteri titkár lesz. Mikor meg létrehozzák a vasúti tisztképző tanfolyamot, egyéb tisztségei mellé tanári megbízást is kap. Mándy Lajosnak ez az odaadó, lelkiismeretes munkája annyira megtetszik Baross Gábor miniszter úrnak, hogy a minisztériumban betöltött tisztségeinek a megtartása mellett vasúti főfelügyelővé nevezi ki, ami az akkori időkben a legmagasabb beosztásnak számít vasúti körökben. Képességét különösen a helyiérdekű vasutak építésének a fejlesztésében tudta jól kamatoztatni. Eredményeit olyan szintűeknek értékelték, hogy a közlekedési minisztérium őt kérte fel a helyiérdekű vasu- takra vonatkozó törvényjavaslatok kidolgozására. Ennek honoráriuma lett a miniszteri tanácsossá történt kinevezése 1895-ben. Jó híre magához a királyhoz is eljutott, s az uralkodó 1900- ban a Lipótrend középkeresztjével tüntette ki. A már említett két megjelent kötete mellett számtalan közlekedési, pénzügyi és egyéb gazdasági témájú cikket is írt, melyek főként a Nemzetgazdasági Szemle és a Vasúti és Közlekedési Közlöny című lapokban láttak napvilágot. Közös erővel, hatékonyan Öt kép heaedűre <*
