Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
Kelet-Magyarország 9 1993. április 14., szerda TÚL A MEGYÉN Törvény készül az orvosi kamaráról Bizonyos döntések nem születhetnek meg egyetértése, hozzájárulása nélkül Budapest (KM — KE) — A napokban terjesztette a parlament elé Surján László népjóléti miniszter az Orvosi Kamaráról szóló törvénytervezetet. A körötte, róla folyó vita máris megkezdődött. Dr. Mezey Károly főorvost, megyénk MDF-es parlamenti képviselőjét, az Orvosi Kamara egykori megyei elnökét kértük beszélgetésre. □ A törvénytervezet szerint az Oi-vosi Kamara szakmai önkormányzat és egyben érdekvédelmi szen’ezet. Joggal hihetnénk tehát, hogy minden orx’os szeretne közéjük tartozni. Ennek ellenkezőjét bizonyltja, hogy a tervezetben előírt kötelező tagságot az elsők között érte támadás. Ön szerint miért? — Leginkább egyfajta félreértelmezett demokráciából. Úgy gondolom, valamennyi kollégámnak, az egész szakmának célja, hogy minél magasabb szakmai és etikai színvonalra jusson, hiszen társadalmi besorolásunkat a közvélemény előtt e két szempont határozza meg. A törvény értelmében ezeket az érdekeket az orvosok önmagukra nézve, önmaguk határozzák meg. Logikus lenne tehát, hogy a szakma által felállított mércét magára nézve mindenki kötelezőnek tekintse, s ez nemcsak az orvosoknak, hanem az egész társadalomnak érdeke. □ Hosszas vita alakult ki a fegyelmi és etikai ügyek szétválasztása ügyében is... — E vita oka, hogy a tervezet különválasztja a két dolgot. Fegyelmi vétségnek azt tekinti, ha valaki vétkesen megszegi a szakma szabályait. Etikai ügynek pedig azt tartja, ha a kamara, az önmagunk által felállított normákat éri sérelem. A két dolog persze valahol összefonódik, mert aki többször szeg meg etikai szabályt — mondjuk rendszeresen italosán mutatkozik a beteg .előtt, kábító vagy bódító szereket fogyaszt, netán sarlatánságra adja a fejét —, előbb-utóbb fegyelmi vétséget követ el, amiért felelnie kell. □ Miféle szankcionálásra számíthatnak a vétkesek? — A törvénytervezet egyértelműen fogalmaz: első lépésként megrovás, illetve pénz- büntetés, majd a kamarai tagság felfüggesztése, és a kizárás, valamint az ezzel járó legsúlyosabb büntetés, a praxis leállítása következik. EJ Ami már csak azért is érthető, mert a tervezet szerint praxist csak az folytathat, beteggel csak az foglalkozhat, aki tagja a kamarának. — Pontosan ez a helyzet. □ Milyen jogosítványai vannak ezenkívül az orvosi kamarának? — Egyetértési, véleményezési és ajánlási jogokkal ruházza fel a tervezet. Ez pedig azt jelenti, hogy bizonyos döntések nem születhetnek meg a kamara egyetértése, hozzájárulása nélkül. Ide tartozik minden, az egészségüggyel kapcsolatos jogszabály, fogalmazza azt a minisztérium vagy éppen a helyi önkormányzat. Részt vesz a kamara a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézésben, s szeretnénk elérni, hogy a legmagasabb elvi kérdésekben — mint például az orvosképzés, illetve orvostovábbképzés ügye — figyelembe vegyék a véleményünket. Tőzsde Az elmaradott térségekért Céljuk a területpolitikai szempontok és érdekek parlamenti képviselete Budapest (KM — KÉ) — Lemaradnak egyes régiók, két részre szakad az ország — halljuk, s tapasztaljuk szinte nap mint nap a fentiek igazát. A felismerés megyénk képviselőit is jó ideje foglalkoztatja, ennek volt köszönhető az a Nyíregyházára kihelyezett kormányülés, amely az elsőnek számított ebben a „műfajban”, s amely hagyományt teremtett. Most újabb jelét láthatjuk annak, hogy az elmaradott térségek ügyét nem felejtették el azok, akik tehetnek érte valamit. Dr. Vékony Miklósnak, megyénk MDF-es parlamenti képviselőjének kezdeményezésére területpolitikai munkacsoport alakult — tudtuk meg azon a parlamenti sajtótájékoztatón, amelyet a csoport képviselői tartottak. Bejelentették: huszonöt parlamenti képviselő — közöttük többen Szabolcs-Szatmár-Beregből, s szinte valamennyi parlamenti pártból — azért fogott össze, hogy megpróbálja csökkenteni az ország egyes részei között tapasztalható hatalmas különbségeket. Pártállástól függetlenül igyekeznek befolyásolni az országgyűlés munkáját is. Olyan törvények meghozatalát támogatják, amelyek az elmaradott térségek felzárkózását segítik elő. A csoport megalakítója, dr. Vékony Miklós kérdésünkre elmondta: céljuk a területpolitikai szempontok és érdekek parlamenti képviselete, valamint az ehhez szükséges eszközök és intézményrendszerek kialakítása. Eltökélt szándékuk, hogy a törvényhozásban folyamatosan képviseljék az elmaradott régiók érdekeit. Véleményük szerint mindezekhez a lobbizás már kevés, tetteiket a törvényhozás szintjére akarják emelni. Az újonnan megalakított munkacsoportban a megyebeli képviselőinknek fele aktív tag, másik fele pedig támogató. Az „aktívak” egyike Mádi László, a Fidesz képviselője: — Azért csatlakoztam, mert szerintem a munkacsoport pozitív eszköz és lehetőség arra, hogy az eddiginél jobban érvényesüljenek vidékünk lehetőségei. Már csak azért is, mert úgy érzem, rendkívül sürgős, ugyanakkor szisztematikus munkára van szükség ahhoz, hogy a munkanélküliséget, az általános elszegényedést és a fejlett infrastruktúra hiányát megszüntessük. Liberális közgazdászként is azt vallom, mindezen problémák megoldásában szükség van az állam beavatkozására, amely beavatkozásnak az esélyek megteremtésében van a legnagyobb szerepe. Budapest (MTI) — Fennakadás nélkül működik a Budapesti Értéktőzsde annak ellenére, hogy a számítógépes rendszere részlegesen meghibásodott — tájékoztatta a BÉT illetékese kedden az MTI-t. A rendszerben a hiba az április 9-ei tőzsdenap zárása előtt három perccel jelentkezett, két 1 milliárd forintot meghaladó kötés után. A személyzet a zavart azonnal észlelte. Mivel a rendszer leállt, és annak újraindítása több mint 20 percet vett volna igénybe, ezért a kereskedést a kereskedelmi főosztály vezetői beszüntették. A számítógép hibája miatt sem kereskedelmi, sem elszámolási ügylet teljesítése nem maradt el. A rendszert egyelőre csak részlegesen sikerült újraindítani, és a hiba teljes kijavítása előreláthatólag 2-4 hetet vesz majd igénybe. Addig a tőzsde új számítógépes rendszerét csak a részvényügyietek regisztrálására használják. A pereskedők viseljék a költségeket Módosítják a bírósági és a cégbírósági eljárások illetékét Kedvezményes ■ S I SS I ff * f udulojegyek A még meglévő üdülőjegyek április 15-22. közötti időszakra: Hajdúszoboszló Tóparti pihenőház 1 db, 1 fő részére, Hajdúszoboszló Hőforrás Hotel 3 db, 2 v. 2+1 fő részére, Hajdúszoboszló Hotel Hortobágy 1 db, 2+1 fő részére. Bükkfürdő Répce Gyógyszálló 1 db. 2 fő részére, Hévíz Hotel Panoráma 10 db, 2 fő részére, Hévíz Postás Gyógyüdülő 1 db, 2 fő részére, Ba- latonföldvár Park Üdülő, 3 db, 2 v. 2+1 fő részére, Lillafüred Palotaszálló 4 db, 1 v. 2 v. 2+1 fő részére, Galyatető Nagyszálló 3 db, 2 v. 2+1 fő részére, Miskolctapolca Kikelet Panzió 1 db, 2 fő részére, Pécs Hotel Kikelet 4 db, 2 v. 2+1 fő részére, Budapest Hotel Gyopár 1 db 2+1 fő részére, Za- iakaros Hotel Freya 1 db 2+1 fő részére, Bakonybél Hotel Bakony 3 db, 2 v. 2+1 fő részére, Mátrafüred Hegyalja Üdülő 1 db 2 fő részére, Gyula Erkel Hotel 2 db 2 fő részére, Siófok Ezüstpart „V” 8 db, 2+1 fő részére. Siófok Azur „IV” 4 db, -2+1 fő részére. Érdeklődni lehet: Nyíregyháza, Szabadság tér 11. (Szak- szervezetek háza, földsz. 3.) Budapest (ISB - D. Á.) — Az illetéktörvény módosítására rövidesen sor kerül, de hangsúlyozzuk: a változások egyelőre csak a peres ügyek, valamint a cégbírósági eljárások illetékeit érintik, az 1990- ben hatályba lépett törvény óta ugyanis a társadalmi, gazdasági változások következtében a bíróságok hatásköre jelentősen bővült. Míg 1981-ben mintegy 380 ezer ügy érkezett a helyi bíróságokhoz, 1991- ben az ügyek száma a 438 ezret is meghaladta. A bírósági eljárási illetékek ma már csak töredékét fedezik a ráfordításoknak, éppen ezért az illetékek növelése az arányos teherviseléssel áll összhangban. Azaz a cél az, hogy az egész társadalom helyett a bírósági eljárás költségeit elsősorban az eljárást igénybe vevők, illetve az eljárásra okot adók viseljék. Az új törvénytervezet differenciáltabban veszi figyelembe az egyes ügyekben a bíróság változó munkaterhét. Az illeték általános mértéke az illetékalap meghatározott százaléka. A hatályos szabályozásban is szereplő 6, 3 és 1 százalékos mérték fennmarad, de a fizetendő illetékek minimuma és maximuma emelkedik — követve a bírósági eljárás költségnövekedését. A javaslat pontosítja a cégbírósági eljárási illetéket és költségarányosabbá teszi azokat. Annak szem előtt tartásával, hogy a fizetendő illeték nem akadályozhatja a cégek alapítását. Az illeték mértékének csak alsó és felső határa változik, a százalékos mérték nem. A munkaügyi perek közül amelyek eddig is költSomogyi Németh Béla, az új párt elnöke, aki a 36-os parlamenti frakció vezetőhelyettese is, kiemelte: miután jogilag nem tudták rendezni a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt helyzetetét, ezért alapítottak új tömörülést. A Torgyán József politikáját el nem fogadó új szerveződés ségmentesek voltak — a fegyelmi határozatok elleni és a munkaviszony megszüntetési ügyek — általában költség- mentesek maradnak, azonban a végkielégítés, valamint a szándékos, illetve súlyosan gondatlan károkozással összefüggő bírósági ügyek a továbbiakban illetékkötelesek. Az illetékkedvezmények újraszabályozásának fő elve az, hogy csak a társadalmilag és gazdaságilag indokolt mentességek, kedvezmények maradjanak meg. Ugyanakkor a javaslat olyan új kedvezményeket intézményesít, amelyek arra ösztönzik a feleket, hogy a jogvita elismeréssel, egyezségkötéssel, a per megszüntetésével minél korábban lezáruljon. A módosítás hatályba lépése természetesen a folyamatban lévő ügyeket nem érinti. célja, hogy a következő választásokon már egy megbízható, nem pedig frázisokat puffogtató párt lépjen fel a vidék, az agrárágazat és agrárértelmiség, és más rétegek érdekében. Ezért többet törődnek a gazdasággal és a társadalmi béke megteremtésével. A Konzervatív Kisgazdák sajtótájékoztatója Három év hitelezési csalásért Budapest (R. S.) — A piacgazdaság fejlődésével egyre több olyan gazdasági bűncselekményt követnek el, amelynek büntethetőségéről semmiféle jogszabály nem rendelkezik. így például napjainkban hiányzik a bűncselekményeket felsoroló listáról a pénzmosás, s ehhez hasonlóan a Büntető Törvénykönyv nem rendelkezik a váltó- illetve a bankkártya hamisításról sem. A törvényen kívüli állapot azonban már nem tart sokáig: a kormány elfogadta és sürgősséggel a parlament elé terjesztette a büntető jogszabályokról szóló törvénymódosító javaslatát. A tervezett változtatásokról Isépy Tamást, az igazságügyi tárca államtitkárát kérdeztük. A tervezet az Európa Tanács ajánlásait figyelembe véve alakítja ki a gazdasági bűncselekmények körét — hallhattuk bevezetésképpen Isépy Tamástól. Ugyanakkor felvetődhet, miért egy meglévő törvény átalakítására és kibővítésére teszünk javaslatot, s miért nem terjesztünk be egy teljesen új törvénytervezetet — folytatta az államtitkár, majd indoklásként elmondta: a gazdasági és társadalmi átalakulás nem teszi lehetővé a szakaszos törvényalkotást, s ezért folyamatosan kell a jogalkotást végezni. így amikor a társadalom felvet egy problémát, sürgősen meg kell oldani, s többek között ezért kell ismét módosítani a Büntető Törvény- könyvet is — mutatja be a helyzetet Isépy Tamás. A kormánytervezet a következő esetek felsorolásával teszi teljessé a gazdasági bűncselekmények körét: a rossz minőségű termékek forgalombahozatala kapcsán a büntethetőséget kiterjeszti az egyéni vállalkozókra is, s ezután a termékjelzés hamisításának tényét a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban állapítják meg. A tervezet kimondja: egy gazdasági társaság alaptőkéjének vagy törzstőkéjének csorbítását nemcsak a tagok részére történő jogtalan kifizetéssel lehet megvalósítani, hanem bármilyen más formában történő elvonással is. A tervezet megteremti az összhangot a tiltott értékpapír- kereskedelem törvényi meghatározása, és az egyes értékpapírok nyilvános forga- lombahozataláról illetve forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tőzsdéről szóló törvény szabályai között. A javaslatcsomag célzatos magatartásként szabályozza a bennfentes kereskedelmet, s az elképzelések alapján büntetni fogják azt is, aki mást bíz meg azzal, hogy bennfentes információk alapján értékpapírüzletet kössön. A tervezet több új bűncselekményt is nevesít: büntethető lesz például az a jogi vagy természetes személy, illetve társaság, aki illetve amely a nagy nyilvánosság előtt az eladandó árucikkről megtévesztésre alkalmas információt közöl vagy reklámoz. A kormányjavaslat szerint a kibővített Btk. rendelkezni fog a tőkebefektetési csalásról, az üzleti- és a banktitok megsértéséről, a számítógépes csalásról valamint a pénzmosásról, s emellett bevezeti a váltó- és a bankkártya hamisítás valamint a bankkártyával való visszaélés bűncselekményét. Érdeklődésünkre válaszolva Isépy Tamás a büntethetőség nagyságáról elmondta: öt évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni például azt, aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, s ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészében lehetetlenné teszi, míg három év börtönbüntetéssel sújthatják azt, aki hitelezési csalást követ el. Végül az államtitkár elmondta azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozatával összhangban minden tulajdonforma esetében egyformán büntetni fogják a vagyon hanyag kezelését is. Vidéken a legnehezebb Budapest (ISB) — A közeljövőben két jelentős eseménye is lesz a hazai reklám- és marketingszakmának. Április második felében a Magyar Reklámszövetség Debrecenben rendezi meg a VII. országos reklámkonferenciát, míg május első hetében a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) hívja tanácskozásra Pécsett a szakma nemzetközileg is elismert szakembereit, immár harmadik alkalommal. A debreceni eseményen elsősorban a reklámügynökségek piacon elfoglalt helyét, szerepét, a reklámhordozókkal kialakított kapcsolataikat, a fogyasztóvédelmi előírásokat és azok betartását, a reklámetikát veszik górcső alá (erről később beszámolunk az olvasóinknak). A MMSZ keddi, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Kandikó József, a szövetség elnöke a pécsi tanácskozás témáiról tárt részleteket az újságírók elé. Mint mondta, a magyar tulajdonú cégek többségében a marketing helyzete lehangoló, s ezért nem tudják ezek a vállalkozások e tekintetben felvenni a versenyt az egyre erősebb és rámenősebb külföldi konkurenciával. Egy vizsgálat során megállapították, hogy a marketinges szakemberek egyharmada semmilyen szakirányú végzettséggel nem rendelkezik. A nagy dérrel-dúrral beharangozott külföldi termékek előbb-utóbb hiánycikké válnak — legalábbis egy ideig —, mivel gyakran helytelenül állapítják meg a felvevőképes fogyasztók körét. Az egyre nagyobb mennyiségű áru bemutatására nincs elegendő hely — elég egy példa ennek érzékeltetésére: a mintegy tizenhatezer élelmiszeráruházból kevesebb mint ötszáz alapterülete nagyobb száz négyzetméternél. A vidéki vállalkozók helyzetét nehezíti — s ez már átvezet a debreceni tanácskozás témakörébe —, hogy helyi lapok hirdetési oldalai meglehetősen drágák. Ebben már elértük az európai színvonalat — mondta a marketingszövetség elnöke. Ezért egy-egy termék bevezetése vidéken a legnehezebb, a legtőkeigénye- sebb. Szombathely (MTI) — Sajtótájékoztatón mutatták be az idén március 13-án alakult Konzervatív Kisgazda- és Polgári Pártot annak vezetői kedden Szombathelyen, a tanárképző főiskolán, ahol a leendő zalai és Győr-Moson-Sopron megyei szervezet néhány tagja is jelen volt.