Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

1993;április 10., szombaí ?r TÚL A MEGYEN Kelet-Magjai ország 5 Egymillió forintig biztosítják a betétesek pénzét / Budapest (ISB - R. S.) — Újabb jelentős lépést tett a magyar törvényhozás a pi­acgazdaság felé: a kormány előterjesztése alapján a kép­viselők elfogadták az országos Betétbiztosítási Alapról szóló törvényt. A szabálygyűjte­mény életbe lépésének egyik legfontosabb következménye: ha egy pénzintézet tönkre­megy, akkor ezután az alap a befagyott tőkét és ezek ka­matait csak egymillió forintig fizeti vissza a betétesnek. Füg­getlenül attól, hogy az ügyfél­nek hány darab, mekkora összegű és hányféle betét­számlája van a fizetésképtelen pénzintézetnél. Az alap a korábban terve­zettnél fél évvel később, 1993. június 30-án kezdi meg mű­ködését: e napig azonban min­den olyan pénzintézetnek kö­telezően csatlakoznia kell hoz­Menekült­hullám Budapest (ISB - D. Á.) — Akár 100 ezer vajdasági magyar menekülővel is szá­molni kell — készült fel a le­hető legrosszabbra is a Menekültügyi és Migrációs Hivatal — mondta pénteki sajtótájékoztatóján Juhász Judit. A kormányszóvivő is­mertette Morvái István ál­lamtitkár beszámolóját a me­nekültügyi helyzetről, ame­lyet a kabinet csütörtökön hallgatott meg. Eszerint 1991. júniusa óta a délszláv köztársaságokból 64 366 fő regisztráltatta magát Ma­gyarországon. 52 százalékuk horvát, 27,7 százalékuk ma­gyar, 15 százalékuk boszniai muzulmán, 3 százalék szerb és további 2,3 százalék egyéb nemzetiségű. 1993. március 21-én 3555-en tar­tózkodtak a három magyar- országi befogadó állomáson, illetve a nyolc átmeneti szál­láson. Az önként hazatértek száma mintegy 10-11 ezer, harmadik országba távozott körülbelül 5-6 ezer mene­kült. A Vajdaságból érke­zett, többnyire a katonai be­hívó átvétele elől menekülő fiatalokat karitatív szerveze­tek támogatják. A menekül­teket befogadó állomásokon tett tényfeltáró látogatások tapasztalata szerint a ha­zánkban ideiglenesen mene­déket élvező, a délszláv köz­társaságokból menekülő ma­gyarok pszichés és szociális állapota tovább romlott. zá, amelynek betétgyűjtési en­gedélye van. A törvény szerint az alap által nyújtott biztosítás minden olyan betétre kiterjed, amelyet 1993. június 30-a után helyeztek el szóban a pénzin­tézetekben. A betétnek azon­ban névre szólónak kel lennie. Ezen túl az alap biztosítja azokat a betéteket is, ame­lyeket az említett időpont előtt állami garancia nélkül helyez­tek el a bankokban. Kivételt képeznek ez alól az állami, ál­lamigazgatási, költségvetési intézmények, a száz százalék­ban tartósan állami tulajdon­ban maradó cégek, az önkor­mányzatok, a pénzintézetek, a biztosítók, a befektetési ala­pok, a társdalombiztosítás il­letve a nyugdíjalapok, az adott pénzintézet vezető tisztségvi­selői, valamint a tíz százalék­nál nagyobb részvényhányad­dal rendelkező tulajdonosai. A befagyott tőke és kamat egy­millió forintig való visszafize­tése vonatkozik a devizaszám­lákra is, igaz, ezt az összeget az elhelyezett devizában kell kifizetni. A betétesnek az egy­millió forint feletti összegre vonatkozó igénye természete­sen továbbra is fennáll: de azt a pénzt már csak a fizetéskép­telenné vált, vagy az esetleg felszámolás alatt lévő pénzin­tézettől remélheti. Figyelemre méltó, hogy a biztosítás kiter­jed azokra az értékpapírokra is, amelyeket a pénzintézetek ez éy június 30-a előtt adtak el. A hozamjegyek, letéti jegyek és takarékjegyek stb. biztosí­tása azonban csak a lejáratig, illetve visszaváltásig érvé­nyes. A szakértők szerint az „értékpapírszerű betétokira­tok” biztosítása azért fontos, mert vásárlóikban még nem feltétlenül tudatosul az, hogy nem klasszikus betétformában helyezik el pénzüket, hanem egyfajta „köztes” befektetési formát választanak. Az alapba belépő pénzin­tézeteknek egyszeri csatlako­zási díjat kell fizetniük: ez a törvény szerint a jegyzett tőké­jük 0,5 százaléka. Az alap másik bevételi forrása a pénz­intézetekben elhelyezett beté­tek után fizetendő évi 2 ez­relék díj lesz. A befizetéseket a bankok költségként számol­hatják el, így tehát — közve­tett módon — a költségvetés is részt vesz a betétbiztosítási rendszer finanszírozásában. Megjegyzendő azonban, hogy az állam áttételesen továbbra is a betétesek „mögött áll”: ha ugyanis az alapnak hitelt kel­lene felvennie a betétesek ki­fizetése miatt, akkor ezt az ál­lam kezességével fogja támo­gatni. Bővült a kárpótlási jegy felhasználási köre Budapest (ISB - D. Á.) — Ismét módosították az egyik kárpótlási törvényt. Emléke­zetes, hogy a parlament plená­ris ülésén interpelláció hang­zott el, amely kifogásolta, mi­szerint a szovjet csapatkivonás során felszabadult lakásingat­lanok értékesítésénél nem le­het felhasználni a kárpótlási jegyeket. A Pénzügyminiszté­rium áttanulmányozta a kér­dést, és indokoltnak találta an­nak megoldását. Az ország- gyűlésen ennek megfelelően válasz hangzott el, melyet a parlament elfogadott. A felvetődött probléma megoldásához, a tulajdonvi­szonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgá­rok tulajdonában igazságtala­nul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló, illetve az 1993. évi költségvetésről szó­ló törvények módosítása vált ezáltal szükségessé. A kormány csütörtöki ülé­sén indokoltnak látta, hogy az arra jogosultak a kárpótlási jegy ellenében a szovjet csa­patkivonás során megürese­dett lakásokat megvásárolhas­sák, vagy a vételárnak részét kárpótlási jeggyel egyenlítsék ki — hangzott el a pénteki kormányszóvivői sajtótájé­koztatón. Ugyanitt Gadó Gábortól, az Igazságügyi Minisztérium il­letékesétől megtudhattuk, hogy a kormány sürgősséggel az Országgyűlés elé terjeszti az illetéktörvény módosítását. A tervezett változások — leg­alábbis egyelőre — csak a bí­rósági eljárások illetékeit érin­tik. Az illetékbevételek 50 százalékos növelésének célja, hogy a bírósági eljárás költ­ségeit elsősorban az igénybe vevő, illetve az eljárásra okot adó viselje. Juhász Judit azt is bejelen­tette, hogy az adóigazgatás korszerűsítésére a Magyar Köztársaság a Világbanktól 19 millió dollár összegű kölcsönt vesz fel 15 éves lejáratra, 5 év türelmi idővel, félévenként változó, a világbank hitelfel­vételi költségeihez igazodó kamatlábbal. Érzéketlen szerződés Budapest (ISB - S. Z.) — Nemrég tartották Európa or­szágainak szakszervezetei nyílt akciónapjukat szerte a kontinensen. Budapesten az MSZOSZ rendezett konferen­ciát, amelyen a szakszerveze­tek szerepét vizsgálták az eu­rópai integrációs folyamatban. Felszólalt az eseményen Ká­dár Béla külgazdasági minisz­ter is (erről beszámoltunk la­punkban), aki hazánk kialaku­lóban lévő nemzetközi szerző­désrendszerének az előnyeiről tartott előadást. Erre az alka­lomra jelentette meg az Euró­pai Szakszervezeti Kutatóin­tézet azt a tanulmányát, amelyben az Európai Közös­ségek Lengyelországgal, ma- gyarországgal és (akkor még) Csehszlovákiával kötött társu­lási szerződéseit elemzi. A kutatóintézet a szociális partnerség kérdéseit előtérbe állítva kiábrándítónak tartja, hogy a szerződések szövegé­ben sehol sem említik a szo­ciális párbeszéd szükségessé­gét, sem az olyan intézmé­nyeket — például a magyaror­szágihoz hasonlatos nemzet­közi érdekegyeztető tanácsot —, ahol a szociális partnerek­nek lehetőségük nyílik arra, hogy érdekegyeztető munká­jukkal hozzájáruljanak a re­formfolyamatokhoz. Ugyancsak negatívumként említi a tanulmány, hogy a dolgozók szabad mozgását érintő kitételek gyakorlatilag nem hoznak lényeges javulást az eddigiekhez képest. A meg­fogalmazás szerint, „ameny- nyiben lehetséges, figyelembe kell venni a tagországok mun­kaerőpiaci helyzetét”. Ez a megfogalmazás — a kutatóin­tézet szerint — semmire nem kötelezheti a tagországokat. Pedig a kelet-európai orszá­gok számára immár legalább olyan fontos a munkaerő sza­bad mozgása, mint a tőkéé. Összességében véve, „poli­tikai szempontból ezek a szer­ződések előrelépést jelen­tenek. A nagy-brittaniai Yorkban húsvét előtt a hagy ómé« nyoknak megfelelően kalapversenyt rendeznek. A pénteki eső nem mosta el a nagy jelentőségű ese­ményt. A rendezők ernyővel siettek a résztvevők se­gítségére * AP-felvétel 111111111 üülllllllllilüü§Ilii,, i 111111111111 Haszbulatov Jelcin ellen buzdít Moszkva (MTI) — Az orosz parlament elnöke a Borisz Jelcinnel szembeni állásfoglalásra szólította fel a közelgő népszavazás részt­vevőit pénteken. Ruszlan Haszbulatov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy amennyiben szükségessé vá­lik, úgy akár közvetlenül a népszavazás után összeül a népképviselő kongresszus. A politikus ismét megerősí­tette: a válság megoldását az idő előtti parlamenti és el­nökválasztások jelenthetik. — Népszavazás fontos politikai esemény, ám nem oldhatja meg. Óroszország legfőbb gondjait. Legjobb esetben is kijelöli a további cselekvés irányait, s minden bizonnyal az idő előtti vá­lasztások szükségességét fogja jelezni — hangoztatta. Haszbulatov most először intézett nyílt támadást az ál­lamfő ellen. HIRDETÉS %díemes húsvéti ünnep ehet kívánunk] AZ OTP BANK RENDKÍVÜLI KÖZLEMÉNYE! HÚSVÉTI AJÁNDÉK a lakossági folyószámla-tulajdonosoknak. A megyében elsőként a megyei igazgatóságon, (a Rákóczi utcai főbejárattól jobbra) éjjel-nappal működő bankjegykiadó automatát helyeztünk üzembe. Tájékoztatjuk az ügyfélkártyával is rendelkező ügyfe­leinket, hogy húsvét szombatjától, zárvatartásunk alatt is vehetnek fel a heti keretösszegnek megfelelő pénzt fo­lyószámlájukról. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk! OTP BANK, MINT MINDIG Hímes dolgok: — Érdekes, egy éve még — Az alkalomhoz illően... — Hímesre programozás elfogyott ez a fajta híme­sem... — Ide is jöhetnénk locsol­ni, csak itt nekünk kell fizetni... — Ne haragudjon, de maradnék a vodkánál és a Kinder tojásnál... — Te apjuk, a mi időnk­ben a locsolásért csak a piros tojás járta...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom