Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

1993. április 10., szombat Kelet-Magyarorszäg 3 Ahol a szeretet a jelzálog Húsvéti körséta a nyíregyházi Hímesvárosban, amely megőrizte falusi báját Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — A panelházas lakótelep hátsó udvaránál végre mélyet szippanthatunk a nedves földillatű levegőből, s amer­re a szem ellát, takaros por­ták formálnak új város­negyedet. Túlvégén a repü­lőtér, északról a záhonyi vasút szab határt a Hímes terjeszkedésének, mert bi­zony ennek lehetünk tanúi Nyíregyháza legújabbkori történelmében. Szeretik a Hímesvárost az itt élők, s békés húsvétra készülődnek. Nemcsak az idősek ra­gaszkodnak. hanem a fiatalok is kutakodnak építési telek iránt. Nőttön nő az ázsiója a patinás negyednek, amely a sí­nen túli hím erdőről (itt terebé­lyesedtek a legöregebb tölgy­fák) kapta nevét. Dr. Margó- csy Józseftől tudjuk: száz éve tagosították itt a kerteket, s csak városi háztulajdonosok az 1200 öles telkekre. Nem építhettek semmit a Hímes- kertben, de az évek múltával lazult a szigor, és előbb szer- számosbódé, majd vincellér­ház, végül családi otthon pom­pázott a belterületen túl kez­dődő Hímesben. Vajon milyen szálak szőnek láthatatlan bi­lincset ma az itteniek lelkére és kötik ide végleg a betelepü­lőt? Emberközeli élettér Az alapot kiásták, a kiskert fáit megmetszették. A csípős tavaszi szélben a készülő hét­végi ház mellett telepszünk le. Humicskó István messzebbről közelíti a választ. — Nyírszőlősről bicikliz­tem be naponta a városba és a Kótaji úton vezetett az út. Irigykedve pillantottam a jobb kéz felé épülő kertes nagy há­zakra. Mégis csak közelebb húzódik a város szívéhez, de megőrzi a falu ro­mantikáját, az em­berközeli életteret. Hiába építettünk a Moszkva utcán egy házat, eladtuk és hét évvel ezelőtt tele­pedtünk le a Gém ut­cán. Az idősebbek egyből befogadtak bennünket. Igaz, én ráköszöntem az arra járóra. Eleinte a fia­talabbak csodálkoz­tak, de hamarosan megszokták, hogy itt számon tartjuk egy­mást. Se vége, se hossza a történeteknek, amelyek az összetartozás tu­datát szimbolizálják. Család­jukra gondoltak, de a városne­gyedet gazdagították, amikor az utat, a járdát, a gázt, a szennyvízvezetéket, a kábelté­vét szervezték. Gyakran beér­ték azzal, ha az önkormányzat anyagot adott, a munkát nem bízták idegenre. Képviselők a kerékpárútért — Pedig lenne mire költeni a képviselői keretet az idén is, ha a költségvetés szigora miatt azt nem törli el a testület — Tompa Andor önkormányzati képviselő mutatja a Kótaji úti csapadékvíz-elvezetőt, amely fél millió forintot is fel­emésztett. — Képviselő tár­sammal, Turcsik Lászlóval most a Nyírszőlőst és a Hímest összekötő kerékpárutat szor­galmazzuk, hisz aki ott jár SÍ, tudja, mennyire balesetveszé­lyes a fő utca. Idősebb Turcsik László, a képviselő apja a Fürj utca szél­ső házát mondhatja magáénak, de már mögöttük is épül egy családi fészek. A fűtésszerelő, majd művezető családfő há­rom éve nyugdíjas és a szű- kebb-tágabb közösséget szer­vezi maga körül. — A 86 éves édesanyámat áthozzuk a Ferenc kőrútról, s ha hazajönnek a Nyírszőlősön építkezett gyerekek az uno­kákkal, négy generáció húzó­dik egy fedél alá. S ezt a kol­lektív szellemű szomszédsá­got semmilyen összeggel nem lehetne megfizetni. Ez az igazi jelzálog ezeken az otthono­kon. Ezért nem divat a csere­bere. Két apróság az önzetlen segítő szándékra. Amikor Tur- csikéknak volt kocsijuk, szombatonként beültettek né­hány idős asszonyt és elfuri- kázták őket a piacra. A múlt­koriban URH-n hívott kollegát a környékbeli taxis, mert „La­ci bácsi” lekéste volna a vona­tot Pestre. Hazafelé másik taxis várta az állomáson: ja­vul-e az asszony a kórházban? A város Tabánjának mon­dott negyed soha nem hival­kodott úri néppel megtöltött villáival, mint az arisztokrati­kus külsejű Sóstói út. Felbe­csülhetetlen előnyének az bi­zonyult, hogy a városi kénye­lem mellett egyetlen percre sem vesztette el falusi báját. Kijárták maguknak a fejleszté­seket, de nem tartották a mar­kukat közpénzekért. Inkább talpaltak és házon, pontosab­ban a Hímesen belül megszer­vezték az infrastruktúra újabb és újabb vezetékeinek lefekte­tését. Elegáns negyeddé avanzsált Az egykor tágas, földszintes házak lassan eltörpülnek az aprócska otthonok helyén fel­húzott, többszintes villák olda­lán. Ma már elegáns városne­gyeddé avanzsált a Hímes, amelynek a mezővárosra em­lékeztető utcáin egykor tehe­net, disznót, birkát tereltek a gazdák. Ma pedig azért pro­testál ifjabb Humicskó Istxán- né, mert a két kisfiát félti az aszfalton száguldozó motoro­soktól. A fiatalasszony otthon érzi magát a Hímesben, s annak örül, hogy közvetlen az apósáék mellett építkeztek. (Külön, de mégis közel élnek egymástól.) Folytatódnak a földárverezések Nyíregyháza (KM) — Áp­rilis 19-én Tiszakanyár és Újdombrád mellett Érpatakon is lesz licitálás. Reggel kilenc­től kezdődik a földszerző ver­seny a művelődési házban, ahol közel 3300 aranykorona értékű, 240 hektárnyi szántó, gyümölcsös, erdő és gyep ke­rül kalapács alá. Április 20-án Tiszalökön is elkezdődik az árverezés. A művelődési házban reggel ki­lencre kiírt liciten 170 hektár föld vár gazdára, az aranyko­rona értéke meghaladja a 4400-at. Az április 21-i folyta­táson — ami szintén reggel ki­lenckor kezdődik a kulturház- ban — 210 hektár, összesen 5300 aranykorona értékű szántó kerül kalapács alá. A Tag Hl-ban kijelölt 63 hektár­ra a gázvezeték miatt szol­gálati jogot jegyeztek be. Kékesén szintén április 20-án tartják az árverezést, 120 hek­tár kerül kalapács alá a mű­velődési házban reggel kilenc­kor kezdődő liciten, a földek aranykorona értéke megkö­zelíti az 1300-at.--------------Tárca — C saknem ötven évig várta haza a férjét Amerikából Zsófi néni. Hiába hozta úgy két-három évenként a postás az értesítést a Nemzetközi Vö­röskereszttől, hogy sajnálat­tal értesítik, nem sikerült a férje nyomára bukkanni. Zsó­fi néni mégsem adta fel, újra és újra elküldte a kérelmét, hogy keressék tovább, mert az nem lehet, hogy a férje csak úgy eltűnjön abban a nagy, idegen világban, amit úgy hívnak, Amerika. Mindig gondosan lemásolta, és elküldte a címkereső szol­gálatnak a férjétől kapott utolsó levelét, amit a né­metországi amerikai fogság­ból írt, s amiben azt üzente a családnak, hogy Amerikában szeretne szerencsét próbálni. Ez volt az utolsó híradás róla. Hová sodorta a sorsa, miért nem adott újabb életjelt magáról, vagy talán rövide­sen meghalt, ki tudja? A roko­nok is csak találgattak, hol biztatták, hol megmosolyog­ták, de Zsófi néni makacsul hitte, egyszeresük hírt kap a férjéről. Vagy nem érkezik ugyan levél, de egy váratlan pillanatban megkocogtatja az ablakot és annyit mond, itt vagyok, hazajöttem. Az se baj, ha nem hoz egy zsák pénzt, amiről a család a nehe­zebb időkben álmodozott. Ta­lán azóta milliomos lett, azért nem akar hazajönni, mondo­gatták neki félig viccesen a szomszédok, de Zsófi néni nemigen törődött a háta mö­gött összemosolygó szemek­kel. Nem tudjátok ti, hogy van ez... — intette le az élcelődő- ket. Nemrég, az idei húsvét előtt hirtelen nagybeteg lett. Túl van már a nyolcvanadik évén. de még igazában kotnoly be­teg nem volt. Azt mondta, nincs neki ideje a betegeske­désre, főzni, takarítani kell a családra, nevelni az unoká­kat. Az orvosok szívrohamot állapítottak meg, az idős asz- szony kórházba került, amitől nagyon félt. Még benne volt a régi öregek mondása, oda csak meghalni vi­szik az embert, on­nan nincs visszaút. S mit hozott a vé­letlen, az egyik ágyszomszédja, egy hasonló korú falusi asszony lett, aki nem­rég jött haza Amerikából, ahová a gyerekei vitették ki, de nem bírta néhány hónap­nál tovább. Hazahozta a hon­vágy, de a kint töltött hetek, hónapok, az idegen környezet nagyon megviselték. Zsófi néni már-már elkezd­te a saját élettörténetét mon­dani, hogy neki is van valaki­je Amerikában. Aztán még­sem szólt róla, folyton az járt az eszében, amit a másik asz- szony mondott a honvágyról. Milyen is lehet az? Talán ugyanolyan, mint az a nyug­talanság, ami évtizedekig nem hagyta békén, s a legne­hezebb időkben is életben tartotta, mert makacsul hitte, hogy az ura mégiscsak haza­jön egyszer. De ha ez a hon­vágy olyan erős tud lenni, ho­gyan lehetséges, hogy a férjét mégse hozta haza, s ittmaradt árván a két gyermekkel, akik azóta már nagyapa, nagyma­masorba öregedtek... Órákig töprengett szótla­nul, magába zárkózva. Talán ekkor rémlett fel a tudatában először, hogy évtizedekig a saját álmait melengette csu­pán, egy rögeszmét táplált magában. Aztán lassan elsi­multak arcán a nehéz évek barázdái,mintha végre békét kötött volna önmagával és a sorssal. Nem mardosta az ön­vád sem, miért is várt csak­nem egy életen át egy pilla­natra, amely soha nem követ­kezett be. És már nem is kö­vetkezhet be. Fájdalommal gondolt az eltelt évekre, ami­kor azért jó volt hinni vala­miben. Mi marad már ezután, ha ez az érzés is elvész a sem­miben? És nagyon irigyelte a szomszéd ágyon fekvő asz- szonyt. Páll Géza Honvágy Szétmorzsolt földek Nyéki Zsolt A z, hogy az ország terüle­tének több, mint 70 szá­zaléka mezőgazdasági mű­velésre alkalmas föld, jó ideje meghatározza az itt élő emberek megélhetési lehető­ségeit. A közelmúlt történel­mének iparosítási törekvései sem jártak eredménnyel a természeti adottságok hiá­nyában, a nemzeti produk­tum túlnyomó része agrár­jellegű maradt. Fokozottan érvényes ez megyénk életé­ben, hiszen a néhány, köz­pontilagfenntartott ipari lé­tesítmény kártyavárként om­lott össze a támogatás meg­szűnésével. Az utcára kerülő emberek közül egyre többen térnek vissza a földművelés vala­melyik formájához, ennek is tudható be, hogy or­szágos viszonylatban hosszú ideje csökkenő tendenciát mutat a munkanélküliek szá­mának alakulása. A parasztembereket igen erős érzelmi kötődés is fűzi birtokaikhoz, vallják, ha az ember rendesen bánik a földjével, tisztességesen gondozza, soha nem hagyja cserben a gazdáját. A ra­gaszkodásban nem kisebb a szerepe annak is, hogy ugyanazt a telket apák, nagyapák lába taposta már, nem lehet hát szégyent val­lani a családi örökséggel. Am napjainkban a generá­ciók sora által gondozott és gyarapítóit, az erőszakos közösködések ideje alatt is megőrzött területek bizony­talanná váló sorsa keseríti el a gazdákat. Jogszabályok adta lehetőséggel élve bárki megszerezheti azokat a föl­deket, amelyeknek ember- emlékezet óta becsületes gazdája van. licitálási rendszer ki­válóan működik a ki­sebb falvakban, de nem rit­kán gyűlölködésig fajuló fe­szültségeket kelt a fejlődő települések őslakói és a ké­sőbb betelepültek között. Néhány család megélhetésé­től az ország jövedelméig az agrárágazat kis- és nagy­üzemi termelése adta és ad­ja meg az alapokat. Éppen ezért nem ártana megfontol­tabban az üzlet tárgyává tenni a földeket, s nagyobb megbecsüléssel lenni azok művelői iránt. Húsvéti ajándékozás hímestojásból, népművészeti tárgyakból Eib< Emil felvétele Kommentár____________________ Arctalan leselkedők Szőke Judit hiénáknak általában postafiókszámuk van. A rejtőzés miatt. A szám mint a sánc bújtat, viszont lehet mögüle leselkedni. Újabb áldozatokra. Az említett el­nevezést jelen esetben azok­ra az arc nélküli, névte­len, főleg vegyestulajdonú Kft.-kre értem, amelyek a gazdasági rendszerváltást és az azzal egyidejűleg meg­jelenő kereskedői dzsungelt, a fogyasztói érdekvédelem gyengülését, az ellenőrzés hiányosságait •kihasználva bóvlit sóznak a vevőkre. Akik, mi tagadás, elképesz­tően hiszékenyek, megszok­ták, hogy ami nyugati, az jó. Ma is kritika nélkül pénztár­cát nyitnak a márkanév, a csillogás-villogás láttán- hallatán. No persze, ez a célja a sorozatban félrevezető fényes reklámhadjáratnak. A legritkábban esik egybe a valósággal az, amit a szö­veg, a szuper kép ígér. Bizonyára jobban is te­szik, ha az ismeretlenség ho­mályában maradnak, mert ha tudná az a sok csalódott vásárló, kik ellen kellene fordulniuk... Tényleg, ilyen esetekben hogyan érvényesül a fo­gyasztói reklamáció? Szinte sehogy. Azért nem árt, ha. a panaszát a póruljárt vevő továbbítja a'fogyasztóvédel­mi szervekhez. Ugyanis tör­téntek már reménykeltő in­tézkedések, például a Home Shoping ellen a Gazdasági Versenyhivatal intézkedett. A fogyasztók precedensérté­kű döntéseket várnak, me­lyekkel visszafogható az ak­tív spekulálás. De nekünk is van tennivalónk. piacon az a győztes, akit a fogyasztó támo­gat. Támogassuk a tisztessé­ges kereskedőket. Mert az arcátlanok mellett nagyon sok ilyen is van. HÁTTÉR Régi és új harmonikus egységet alkot Elek Emil felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom