Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-30 / 74. szám

1993. március 30., kedd Kétszemélyes autogiro Nyíregyházán. A heli­kopter és a repülőgép házasságából született meg a Balázs Attila fel­vételén látható iégljár- mű. az autogiro, amelyet a NYÍR-REP Kft. szak­emberei tesztelnek a nyíregyházi repülőtéren. A gép kanadai, amennyi­ben beválik, várhatóan idehaza, Makiáron fog­iák összeszerelni. A légi- jármüvet széria Subaru autómotor hajtja, 10-15 liter a fogyasztása. A tengerentúlon elsősor­ban üzletemberek hasz­nálják, de hobbinak is nagyszerű Nálunk a hitelezés nem „fagyott be” Interjú Bálint Júliával, az OKHB Rt. nyírbátori fiókjának igazgatójával Nyírbátor (KM - MCS) — Ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg az utóbbi idő­ben a bankoknál felhalmo­zott milliárdokról és a hitele­zések „befagyasztásáról”. Néhány vegyes vállalat veze­tője már előre beharangozta, a hazai bankok helyett kül­földi pénzintézeteket keres fel, amelyekkel olcsóbb ka­matozású hitelek felvételéről tárgyal. Minderről Bálint Júliát, az OKHB Rt. nyírbá­tori fiókjának igazgatóját kérdeztük. □ Egy kimutatás szerint 1992 végén a bankoknál 230 milliárd forint likviditási feles­leg halmozódott fel. Reálisnak tartja ezt az összeget? — Szerintem a likviditási felesleg gyakorlatilag pénzbe­tétekből képződhet. Ez a nagy összeg kb. a költségvetés hiá­nyával azonos. Ha jelentős ré­sze például vállalkozói megta­karítás, akkor miért nem forog vissza a gazdaság vérkeringé­sébe közvetlenül, főleg akkor ha a banki betéti kamatok je­lentősen csökkentek. Ha való­ban ennyi lenne a megta­karítás, ez nem a bankok hibá­ja, hanem a gazdaságé, amely ezek szerint úgymond kiveti magából a lakossági és vál­lalkozási befektetéseket. Ma pedig ez nem így van. □ Mennyire igaz az Önök bankfiókjánál, hogy a hitele­zési tevékenység „befagyott”? Néhány bank például január és februárban nem hitelezett. — Ilyen nincs. Nálunk fo­lyamatos a hitelezési tevé­kenység. Több érdeklődő is te­lefonált idén, és azt kérdezte, megindult-e már a hitelezés. Erre mit mondjak? Kénytelen voltam visszakérdezni: az Ön Kanadai beruházás Budapest (MTI) — Egy kanadai cég jóvoltából nagyléptékű ingatlanfej­lesztési beruházás kezdődik a közeljövőben Budaörsön — jelentették be a kanadai nagykövetségen. A 100 százalékos kanadai tulaj­donban lévő Etronix 1990- ben egy magyar vállalkozás megvásárlásával mintegy 3 hektáros területhez jutott a főváros közvetlen szom­szédságában lévő Budaörs belterületén. Most egy 294 szobás első osztályú szállo­da építését tervezik, mely­hez a szükséges engedélye­ket a kanadai vállalkozó már meg is kapta. információja szerint mikor állt le? Sajnos ha a bankok vala­melyik vállalkozás hitelezésé­be nem „szállnak be”, akkor a sajtó már rögtön a hitelezések befagyasztásáról cikkezik. Pe­dig ez egy természetes folya­mat, a bank eldönti, hogy me­lyik vállalkozást hitelezi és melyiket nem. Nálunk a hite­lezés folyamatos volt, sőt egy éven túli beruházási hiteleket is folyósítottunk, ilyen volt például a reorganizációs il­letve a világbanki hitel. □ Újabban az a tendencia érvényesül, hogy a vegyes vál­lalatok a még mindig magas hitelkamatok miatt külföldről próbálják beszerezni a műkö­désükhöz szükséges hiteleket. Mennyire fognak átpártolni ezek a vegyes vállalatok ma­gyar bankokhoz? — Ez a tendencia nem biz­tos hogy létezik, legalábbi a mi környezetünkben. Egy gaz­daságban az infláció, a hitel­kamatok, a devizaárfolyamok szoros közgazdasági törvény- szerűségben vannak. Külföld­ről hitelt felvenni devizában lehet, ezenkívül lízingkon­strukciót is lehet kötni devizá­ban. A hitelt adó külföldiek devizában bankgarancia mel­lett teszik mindezt. Mindezek után számoljunk, melyik éri meg jobban! Manapság sze­rintem egy jól átgondolt, saját erővel is megalapozott, szak­emberrel is ellátott vállalkozás megtalálja Magyarországon is azokat a forinthiteleket, ami­vel a vállalkozásának forráshi­ányát kiegészítheti. □ Állandóan halljuk a kö­vetkező fogalmakat: rossz adós, jó adós. Önöknél mi alapján sorolják be a cégeket illetve a magánvállalkozókat a két kategóriába? Nyíregyháza (KM) — Iz­raeli és olasz céggel kötött megállapodás alapján öt me­gyében kezdi meg a nyíregy­házi Autótempó Kft. a gépjárművekbe szerelhető légkondicionáló berendezé­sek forgalmazását, mondta Kohuth István, a kft. ügyve­zető igazgatója. Manapság már nem számít luxusnak az, ha egy gépkocsi felszereléséhez hozzátartozik a korszerű légkondicionáló berendezés. Ezt főleg azok a vállalkozók, üzletemberek ta­pasztalják, akik naponta több — Ezeket a fogalmakat a gyakorlatban sem használjuk. Hitelezhető, kevésbé vagy nem hitelezhető ügyfelek le­hetnek. A két kategória nem jó kifejezés, az ügyfelet és magát az ügyletet vizsgáljuk. Ha még nem volt az ügyféllel kapcso­latunk, akkor azt vizsgáljuk, képes-e évről évre gyarapodó céget létrehozni, vagy indulás­ként — akár saját erő nélkül is — azonnal nagyvállalkozó akar lenni. Ezenkívül még szá­mos tényezőt vizsgálunk. □ Mennyire igaz az, hogy a kereskedelmi bankok nem szí­vesen foglalkoznak a külföldi hitelekkel, amelyek alacsony kamata miatt alacsony hasz­not is hoz a pénzintézetnek? — Ezzel nem értek egyet. Egy-egy hitel kamatát a for­rásszerzés bekerülési értéke határozza meg. A kereskedel­mi bankok számára is ked­vező, ha az ügyfeleinek ol­csóbb kamattal kínálnak a konstrukciónak megfelelő hi­telt. A pénzpiacon is verseny van. Ha kezdő vállalkozás, akkor biztos több bankot fog felkeresni az ügyfél, főleg ak­kor, ha bízik a vállalkozásá­ban. Megyénkben egyre több kereskedelmi bankfiók nyílik. Azt meg szinte kizártnak tar­tom, hogy egy állandó, stabil gazdálkodású ügyfelének a bank ne ajánlja fel a világban­ki hitellehetőséget, amelynek viszont feltételrendszere is van. □ Ön szerint a bankprivati­záció egy éven belül lezajlik-e, és a szakmai befektetőket mennyire érdekelheti a keres­kedelmi bankok megvásárlá­sa? — A bankprivatizáció elé azt hiszem az egész ország, legalábbis a pénzszakmában száz kilométert utaznak au­tóban. A kft. a klímaberendezést a meglévő fűtő-hűtő rendszerre csatlakoztatva a volt szocia­lista országok gyártmányaiba is beszereli. Az öt megyében nemcsak ezeket a berendezéseket kínál­ják, hanem olyan hálózatot hoznak létre, amely a Suzuki gépkocsik, Yamaha motorok és csónakmotorok mellett Mercedes alkatrészek forgal­mazásával is foglalkozik. A kft. üzleti tervében az autó­kereskedelem továbbfejleszté­se szerepel. Májusban Máté­dolgozók, érdeklődéssel tekin­tenek. Egy év a privatizáció­ban nagyon kevés idő. A be­fektetéseknél feltétlenül meg kell különböztetni a rövid és hosszú távú befektetőket. A bankok privatizációjába véle­ményem szerint a hosszú távú befektetők kapcsolódnak majd be. Már ma is vannak keres­kedelmi bankok, ahol magán- személyek jelentős részese­déssel rendelkeznek. □ Mint a Messiást, úgy vár­ják a vállalkozók és a cégek a február 8-án beharangozott japán hitelt. Viszont több mint másfél hónapja semmit nem hallottunk erről a lehetőség­ről. — Csak annyit tudok én is a hitelről, amennyi a sajtóban megjelent. Úgy érzem, egy ki­csit korán jelentették be, hi­szen az MNB és a hitel folyó­sításába bekapcsolódó keres­kedelmi bankok még most fogják megkötni a szerződé­seket. □ Eddig csak a hitel fel­vételének lehetőségeiről szól­tunk, a visszafizetésről nem, pedig újabban elég sokszor hallani arról, hogy a törlesz­tésről cégek és magánszemé­lyek elfeledkeznek. Önök ilyen esetben milyen szisztéma alap­ján próbálják behajtani a hi­telt és kamatait? — Ez elég széles skálán mo­zog. Az első és második lépés a személyes megkeresés és tárgyalás. A cél mindenekelőtt a közös megállapodás, ha en­nek nem lehet vagy nincs eredménye, akkor a törvény adta lehetőségekkel élni kell. A türelmi idő naptári napok­ban nem határozható meg, hitelügylettől valamint külön­böző partnerektől függően változik. szálkán nyitnak Suzuki-autó- szalont, amelyben javítóbázist is létrehoznak. A japán au­tómárka tulajdonosainak klu­bot is létesítenek, az első ta­lálkozót a megyében Nagydo­boson július 7-én tartják a ral­ly cross viadal keretében. A gépkocsik (Suzuki, Mer­cedes) szakszerű javításához a kft. megfelelő műszaki háttér­rel rendelkezik. Karosszéria és fényező technológiájuk a leg­magasabb színvonalat kép­viseli. A Wolff típusú száraz- levegő-leválasztású fényező­fülkében a színpalettán pél­dául 40 ezer szín szerepel. Klímaberendezések Nyíregyházáról Lezárt földvita Tiszamogyoróson Tiszamogyorós (KM - NL) — Másfél éve földvita borzolja a kedélyeket Ti­szamogyoróson. A helyi tsz elnöke a jogerős határoza­toknak csak vonakodva(és nem is mindenben) tett eleget. Az elmúlt napok­ban végre megegyezés szü­letett az érdekegyeztető fó­rum és a tsz vezetése kö­zött. A tsz-elnök lapunk érdeklődésére telefonon közölte: Megegyeztünk, kompromisszumot kötöt­tünk. Igaz, nem mindenki teljes megelégedésére. A tanulságos ügy azzal kezdődött, hogy a faluban negyvenen bejelentették, ki­válnak a közös gazdaságból. A földet szerető, gazdálkod­ni akaró emberek a priva­tizáció jegyében jó földhöz, gyümölcsöshöz akartak, il­letve akarnak jutni. A gyü­mölcsösre / különösen nagy az igény. Ám lapunk két ol­vasója, illetve panaszosa el­mondta: a tsz a gyümölcsöst csak bérbe akarja kiadni. Más lehetőség a szövetkezet vezetőinél fel sem merül. A helyi érdekegyeztető fó­rum a földet és a gyümöl­csöst visszaigénylők kérését támogatta. A gyors priva­tizáció, az egészséges komp­romisszum mellett emelt szót az illetékes országgyű­lési képviselő és egy szak­jogász is. Mindketten elfo­gadható tanácsokat adtak, felhívták a figyelmet az ér­vényes jogszabályokra. A tsz vezetése azonban mere­ven ragaszkodott elveihez. Az ügy nemcsak a megyei kárpótlási és kárrendezési hivatalnak, de pesti szakem­bereknek is munkát adott. Jobb kompromisszumkész­séggel, több emberséggel az ügyet helyben (és hamar) is le lehetett volna zárni. A földvita aktája szerint a megyei hivatal 1992. február 14-én értesítette a tsz veze­tőit, hogy 703 aranykorona­mennyiségre jelentettek be kárpótlási igényt, s ezt a tsz jelölje ki a kárpótlásra jogo­sultaknak. A tsz el is különí­tette a földrészt, erről értesí­tette a megyei hivatalt. Csakhogy a kijelöléssel az érdekegyeztető fórum nem értett egyet. Az említett aranykorona nagyjából 40, azaz negyven hektárnyi te­rületnek felel meg. A kár­pótlásra jogosultak, az ér­dekegyeztető fórum tagjai a 40 hektárt másutt képzelték el, mint a tsz. Több gyümöl­csöst és legelőt is akartak kapni. Az érdekegyeztető fórum kérte: a legelőt ne a tsz, hanem az önkormányzat működtesse. A polgármester erről hallani sem akart. Hangsúlyoznunk kell: Ti­szamogyoróson a tsz-elnök és a polgármester ugyanaz a személy! A megyei hivatal augusz­tusban kelt határozatában a tsz-földalap elkülönítési ter­vezetének helybenhagyását megtagadta, igazat adott az érdekegyeztető fórumnak. A hivatal új tervezet elkészíté­sére utasította a téeszt. A tsz vezetői a határozat ellen szeptemberben fellebbeztek az országos hivatalhoz. Az országos szerv decemberben elutasította a tsz fellebbezé­sét, helybenhagyta a megyei hivatal döntését, mely sze­rint: „Az érdekegyeztető tanács kérése teljesíthető”. Március 2-án a megyei hi­vatal vezetője felszólította a tsz-elnököt: tegyen eleget a jogerős határozatnak, ellen­kező esetben a hivatal a me­gyei földhivatalt kéri fel, hogy a földkijelölést a jog­erős határozat alapján a szö­vetkezet költségére végezze el. A tsz-elnök március 25- ig válaszra sem méltatta a megyei hivatalt. Állítólag ekkor indult el a levél a faluból a megyei hivatalba, hogy megszületett a komp­romisszum. Megszületett, nem min­denki teljes megelégedésére. Ha nem is találkoztak, de közeledtek az érdekek. Vég­re. A viták után itt az ideje a szántásnak, vetésnek, per­metezésnek... Hivatalos árfolyamok! Érvényben: 1993. március 29. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 131,01133.81 132.08 132,78 Awztrál dollár 62.06 63,30 62,55 62# Belga frank(lOO) 261,51 266.17 263.83 264,99 Dán korona 14,06 14.70 14,15 1421 Finn márka 14,84 1524 14,98 15,08 Francia frank 15,88 16,16 15,99 16,07 Holland forint 48,07 48.93 48,40 48,62 ír font 131,11 133.71 132.07 13171 Japán jen (100) 75,18 76,38 75,82 76,12 Kanadai dollár 70,51 71,91 71,15 71,49 Kuvaiti dinár 286,16 291,66 290,19 291,57 Német máika 54,05 55,01 54,42 54,66 Norvég korona 12,69 12,93 12,76 12,82 Olasz ltra( 1000) 54.93 5621 54,90 55,22 Osztrák sc.( 100) 768,10 781,70 773,85 777,25 Port. esc.(lOO) 58,07 59,17 58,58 58,86 Spanyol pes.(lOO) 75,27 76,79 75,74 76,12 Svájci frank 58,34 59,42 58,75 59,03 Svédkorona 11,39 11,65 11,46 11,52 USA dollár 87,83 89.39 88,49 88,89 ECU 104,66 106,62 10530 105,80 GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Árfolyamok ______________ Tőzsde wmmmmmmmmmmmm Index március 29.: 720,08 (+1,28)

Next

/
Oldalképek
Tartalom