Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
1993. március 31., szerda HÁTTÉR Kelet-Magyarország" 3 Felzárkózás helyett hátrány A megyének sokkal nagyobb méretű beavatkozásra van szüksége Mátészalka (KM - GB) — Kétirányú folyamatnak lehetünk tanúi Szabolcs-Szat- már-Beregben. Egyrészt jelentős, korábban nem tapasztalt beruházásokra került sor. így például a megye kiemelt segítséget kapott a céltámogatások, a vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatások köréből, a területfejlesztési alapból, aminek köszönhetően például 170 településen megindult a gázberuházás. Ugyanakkor viszont, az előbbiekkel párhuzamosan egy nagyon mély gazdasági válság alakult ki a megyében. Térségünk válságos helyzetéről beszélgettünk ár. Vékony Miklós országgyűlési képviselővel, aki jól ismeri az elmúlt három év országos gazdasági elemzéseit. — A válság okait három dologra vezetem vissza. Egyrészt a mezőgazdaság általános és országos válságára, amely ezt a megyét gazdasági szerkezeténél fogva fokozottabban sújtja. Másrészt a korábbi ipartelepítési gyakorlatra, amely most, a nagy ipari vállalati konglomerátumok szétesésével érezteti negatív hatását nálunk, ahol többnyire budapesti nagyvállalatoknak voltak kihelyezett leányvállalatai. A harmadik pedig az, hogy úgy tűnik az itteni vállalati menedzsment felzárkózása, alkalmazkodása a megváltozott, nehezebb körülményekhez, piaci viszonyokhoz, a vártnál lassabban történik. □ Ezek eredményeként megyénkben rendkívül magas munkanélküliség alakult ki. Egyéb szempontokat is figyelembe véve hol áll megyénk az országban? — A gazdasági statisztikák alapján, ma az országban Szabolcs megye van a legrosszabb helyzetben. A területi adatokat nézve megállapíthatjuk, hogy alapvetően a főváros és vidék viszonylatában alakult ki kettősség. A vidéket vizsgálva kitűnik, hogy a Duna vonalán kettészakadt az ország. Úgy tűnik, hogy a Dunántúl önerejéből képes a fejlődésre, míg a Dunától Keletre elterülő országrészek, de főleg a Tiszántúl erre nem képes. Az elmaradott térségen belül is tovább kell differenciálnunk. A megyeközpontok általában fejlődési gócpontoknak értékelhetők, kivéve sajnos éppen Nyíregyházát, amelyet úgynevezett instabil várostérségnek kell minősíteni. Összességében tehát úgy tűnik, hogy egy nagyon jelentős, három évre visszatekintő kormányzati támogatás ellenére a gazdasági folyamatok végső eredője negatív, vagyis a megye leszakadása növekedett. Ez azt jelzi, hogy nagypn határozott és az eddiginél egy sokkal nagyobb méretű kormányzati beavatkozásra van szükség a kelet-magyarországi területeken. □ Mit tehet ebben a helyzetben az országgyűlési képviselő? — A magam nevében tudok csak nyilatkozni. A közelmúltban benyújtottam egy interpellációt a miniszterelnök úrhoz olyan címmel, hogy mit kíván tenni a kormány a hatásos regionális politika kialakítása érdekében. Kíváncsian várom a Miniszterelnök úr válaszát, de ezen túlmenően remélem, hogy az interpelláció ráirányítja a figyelmet Kelet-Magyarország nehézségeire. Ezen kívül létrehozunk a Parlamentben egy területpolitikai csoportot, amely a területi folyamatok elemzésével kíván foglalkozni és ezt megjeleníteni az országgyűlésben. Kezdeményezzük a területfejlesztési törvény benyújtását. Valamint felmerült annak a gondolata, hogy hasonlóan Olaszországhoz — ahol Róma vonalában szintén az ország kettészakadása következett be az 50-es években, s aminek orvoslására egy nagyszabású gazdasági programot indítottak — egy észak-kelet-ma- gyarországi programot kellene megvalósítani, ami nem településéhként preferál, hanem komplex támogatási rendszert alakít ki. □ Országos lemaradásában megyénk mennyire egységes? — A megyén belül is tapasztalható kettészakadás. A Nyírség még úgy, ahogy tartja magát, bár még ott is negatívak a tendenciák, de a szat- már-beregi térség egyértelműen elmaradottnak tekinthető. Minden szempontból — munkanélküliség, egy főre jutó jövedelem, befektetések, külföldi tőke bevonása — ez egy abszolút hátrányos helyzetű régiónak számít. □ Lehet e számítani valamilyen állami beavatkozásra, például állami beruházásra, éppen a vázolt helyzet megváltoztatása érdekében? — Felvetettük az illetékes minisztériumban és a megye kormányreferensénél is az autópálya építésének itteni megkezdését. A belügyminiszter nem zárkózott el, a KHVM azonban szakmailag nem tartja megalapozottnak a kérést. így csak azzal számolhatunk, hogy 1998-ban éri majd el a sztráda Polgárt és valamikor az ezredforduló tájékán az országhatárt. Vagyis autópálya építésre úgy 5 év múlva kerül sor megyénkben. Arra viszont szerintem volna lehetőség, hogy a közszállítások, közmegrendelések irányításával segítse az elmaradott térségeket az állam. Ennek azonban előbb a kormány politikájában, majd a törvényhozásban kell megteremteni a hátterét. Azt azért látni kell, hogy az infrastruktúra fejlesztése — amiben már eddig is születtek jelentős eredmények, mint az úthálózat korszerűsítés, vagy a Westel telefon — bár alapvető a vállalkozások kibontakozása a megye gazdasági fejlődése szempontjából, ám önmagában mégsem elegendő. Egyéb élénkítő intézkedésekbe, valamint a helyi gazdasági-, és önkormányzati vezetők gyors alkalmazkodóképességére is nagy szükség van.--------------Tárca— rp gy nyárvégi hajnalon Lh pecázni , indultam az Oláhréti víztározóhoz. A nap éppen felkelőben volt, tűzpirosán ízzott a horizonton. A víztükör a szélben fodrozódva verte vissza a sugarait. A parton öreg fűzek bólogattak, suttogtak a levelei, hápogtak a vadkacsák, a békák álmosan dugták ki fejüket a vízből. A harmatos fű áhítozott a nap sugaraira. Azon vettem észre magam, hogy már nem is figyelek a horgászbotomra, hanem beleszédülve a természet csodálatába, gyönyörködtem a hajnal varázsában. Figyeltem a madarak ugrándozását az ágak között és hallgattam a természet sokatmondó csendjét. Hirtelen motorzúgás zavarta meg az áhítatot. Laci bácsi a vadkacsák a nádasban kerestek menedéket. Végre sikerült, s egy óriási csuka vergődött a parérkezett meg, az idős horgász. Szenvedélyes sportember az öreg, mindenki ismeri és tekintélye van horgászberkekben. — Kapás? — kérdezte. — Semmi — válaszoltam. Komótosan felszerelte a botját, s látszott rajta az önbizalom; „Most megmutatom, hogy kell halat fogni". Kitartóan dobta-húz- ta villantóját a vízben, lassan kezdett unalmassá válni a dolog, amikor hatalmas kapás rázta meg a botot. —Ez megvan—mondta diadalittasan és elkezdte fárasztani a sokat ígérő zsákmányt. A hal akkorákat ugrott, hogy a csobbanások elől ton, be kellett tuszkolni a haltartóba. Nehezen ment a dolog, mert a csuka nem törődött bele a végzetébe, nagyot csapott a farkával és kicsúszott horgászunk kezéből. Fordult egyet a vízben és szélsebesen úszott a szabadságot jelentő mélység felé. Alábbhagyott Laci bácsi vadászszenvedélye is, mérgesen szedte össze cókmókját, elindult a motor felé. Közben a kéklő vizet szemlélte, merre járhat a hala. Ekkorra már magasan járt a nap, átmelegedett a levegő, elmúlt a kapásidő, s én is hazaindultam. A következő hétvége ismét a parton talált bennünket. Laci bácsi konokul várta szokásos helyén álmai halát. A csoda megtörtént, s néhány óra múlva rezgeti a bot. A part közelében volt már a zsákmány, ugyanaz a hatalmas csuka. Megküzdőitek ismét egymással derekasan, de megint a hal győzött. A sekély vízben sikerült elszakítania a zsineget, s eltűnt a szemünk elől örökre. Ez a hal úgy szomjazott a szabadságra, miként az ember. Meg is harcolt érte. Laci bácsi haragja azóta is csillapíthatatlan. Hiába lázadozik, mert minden élőlény szabadnak született és úgy is akar élni. Közös „sírban” Balogh József F élig-meddig megnyugodhatnak a telefonra váró gázvezetéket építő ön- kormányzatok: van műszaki megoldás a két vezeték „közös sírba temetésére”. A fé- lig-meddig jó hír Kisvárdán hangzott el azon az eseményen, amelyen három cég — a MATÁV, a Kontrax-TE- LECOM és a megyei önkormányzat— 1 milliárd forintos alaptőkével egy zárt körű részvénytársaság megalapításáról szóló szándék- nyilatkozatot írt alá. Miért félig-meddig, ha van elfogadható műszaki megoldás? Mert Szőke Pál, a Kontrax-TELECOM elnök-vezérigazgatója szerint, aki a gázvezeték mellé telefonkábelt fektet, az kockázatot is vállal. A telefonberuházás üzleti vállalkozás, így gazdasági alku kérdése lesz az önkormányzat és a majdani társaság között: rákö- tik-e a hálózatot a telefon- központra, s ha igen, menynyit kérnek majd érte. A Matáv képviselője egy kicsit puhábban fogalmazott. Azt mondta: minden alapító szándéka, hogy az együttműködésben rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználják, de nem mindenütt lehet szinkronba hozni a két hálózat építését. Most aztán mindenki azt gondolhat, amit akar, mert nem mondták ki ugyan, hogy nincs sansza az öntevékenységnek, a vállalkozó szellemnek, ám ki tudja ma eldönteni: megéri-e előredolgozni, aztán majd fizetni netán a külön külön végzett munka áránál is többet a piaci viszonyok szerint. Fogalmam sincs, kik és milyen cégek, társaságok építik ma a gázvezetékeket a falvakban, arról meg pláne nincs: kik lesznek a telefon- hálózat építői. Azt mondták az illetékesek, hogy 1000- 1500 embernek is munkát ad majd a hálózatfektetés és ez mindenképp jó hír a mélyépítéssel foglalkozóknak, pláne a munkára váróknak. De az változatlanul magas nekem — lehet, hogy nem is vagyok egyedül ezzel — miért kell olyan körülményesen megfogalmazni valamit, hogy pontosan senki se értse, hogy megtámadni se lehessen, hisz nem zárták ki a lehetőséget, de élni se lehessen vele, mert nem lehet belátni a következményeket. Beindult a forgalom a nyíregyházi Agroker műtrágya osztályán. A tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges nitrogén műtrágyából az üzemek mellett a magántermelők is nagy mennyiségben vásárolnak Balázs Attila felvétele Kommentár _____________ Felszámolunk Máthé Csaba C sőd, moratórium, még egy hónapos halasztás, sikertelen csődegyezség és felszámolás. A múlt év április elseje óta hozzászoktunk ezekhez a fogalmakhoz. A folyamat végén a felszámolás egyet jelent az illető cég eladásával, megszűnésével, ugyanakkor egy új vállalkozás beindulásával. A sikertelen csődegyezség után a bíróság jelöli ki a felszámolót, amely gyakorlatilag átveszi az irányítást az adott cég felett. Feladata a mielőbbi értékesítés, a vagyon megőrzése és esetleg a nyereséges termelés folytatása. Csak lenne... A legújabb trükk ugyanis az, hogy az illető cég a sikertelen csődegyezség után különböző indokok alapján nem engedi a felszámolás megkezdését. Erre a jogszabályban olyan kiskapuk vannak, amelyeket a cégek vezetői újabban előszeretettel használnak. Megkifogásolják a bírói döntést, számlákat mutatnak be arról, hogy cégük nem fizetésképtelen, hiszen különböző partnereknek utalt pénzt, és fellebbeznek. Emiatt a bíróság papíron ugyan kijelöli a felszámolót, de amíg a Cégközlönyben nem jelenik meg a felszámolásról szóló közlemény, addig fel lehet élni a vagyont, továbbra is lehet hitegetni a hitelezőket. Az idő pedig múlik, a cég adóssága egyre növekszik, a hitelezők egyre dühösebbek, de tehetetlenek. Mire a felszámoló megjelenik, a vagyon töredéke marad, amiből a hitelezők a követelésük minimális részét kapják meg. Ugyebár ezt akár nevezhetjük a csalárd csőd egyik formájának, de emiatt még senkit nem büntettek meg. Nézőpont) Dr. Vékony Miklós Elek Emil felvétele > A megyeszékhely közvilágításának ütemterv szerinti javításán dolgoznak | a TITÁSZ szakemberei Balázs Attila felvétele
