Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-30 / 74. szám

Kelet-Magyarország 7 ■' '» 4 v x ~ a ->-■*» -«**. «<• Lo^5.<>«i5<’ V«. ■ ' ' ' * * - «. - r ^ v ^f.vy .... 1993» március 30*^ kedd Tehenet ötöt, gépet amennyi keli A parlament eltörli a támogatás után fizetendő személyi jövedelemadót Egy gazdálkodó család számára ideális jármű a személy-, és teherszállításra is al kalmas Campo, amelyet nem régen Baktalórántházán láthattunk Galambos Béla felvétele Nyíregyháza (KM - GB) — Kidolgozták a feltételeit és hamarosan indul a tehén­akció, de keresik a lehetősé­gét annak is, hogy egy másik pénzügyi forrásból ugyan, ám idén is megismételhető legyen a tavalyihoz hasonló traktorakció. Azaz támogatással és ked­vezményes hitellel tudjanak a megye gazdálkodói megél­hetésükhöz szükséges jószá­got és mezőgazdasági gépeket vásárolni — mondta Jakab Ferenc országgyűlési képvi­selő azon a megbeszélésen, amelyet a baktalórántházi me­zőgazdasági fórum előtt tartot­tak a megyei gazdakörök ve­zetői. Sajnos nem éltek a szabolcsi vállalkozók a múlt évben ren­delkezésre álló 600 traktor ak­ciós megvásárlásának lehető­ségével, hangzott el az érte­kezleten. Pillanatnyilag kérdé­ses, hogy a megmaradt, mint­egy 300 MTZ-hez szükséges 30%-os állami támogatás megnyerhető-e a területfej­lesztési alapból. Folytatódó traktorakció Ráadásul a területfejlesztési célú pénzből támogatható tele­pülések köre sem ismert még, azok újabb listáját csak április­ban hirdetik meg. Az előké­szítési munkákon azonban dolgoznak a képviselők, akik újabb 600 darab, valószínűleg más típusú traktort szeretné­nek bevonni az idei program­ba, ígérte Jakab Ferenc. Mint hangsúlyozta, mire meglesz­nek a pénzügyi feltételei a traktor-, illetve tehénakciónak, addigra minden valószínűség szerint már feláll az a szak- tanácsadó hálózat is, amelyik­nek feladatai között szerepel majd, hogy segítsen a fenti programokra történő pályáza­tok összeállításában a vál­lalkozóknak. A tehénvásárlási akció sajá­tosságaként említette a parla­ment mezőgazdasági bizottsá­gának alelnöke, hogy míg a traktorra be lehetett jegyezni jelzálogot, a megvásárolt te­hén csak úgy jelenthet garan­ciát a hitelt nyújtók számára, ha arra biztosítást köt a vál­lalkozó. A támogatás szemé­lyenként legfeljebb 5 tehén, vagy előrehaladott vemhes üsző megvásárlására vehető igénybe, de nem jár 25 darab­nál nagyobb tehénállomány kialakításához. A megvásárlandó tehenek­nek csődbement, felszámolás sorsára jutott vagy átalakult szövetkezetektől, állami vál­lalatoktól kell származniuk és az eladás szándékát előszerző­désben kell rögzíteni. Támogatott tehénvásárlás A tehénvásárlás pénzügyi forrásait egyrészt a saját erő adja, amely 20%-a (plusz 6% ÁFA) a tehén vételárának, de ennek felét, vissza nem térí­tendő támogatásként vissza lehet igényelni. Úgynevezett reorganizációs célú, ked­vezményes hitel vehető igénybe a tehén vételárának 80%-ára, amit 5 év alatt kell visszafizetni, 70%-os kamat- támogatás mellett. A támogatásokat már eddig igénybevevők gondjáról, ezen állami pénzek után elég furcsa módon kivetett személyi jöve­delem adó megfizetéséről is szólt dr. Vékony Miklós or­szággyűlési képviselő. Mint jelezte, a parlament feloldja ezt az ellentmondást és eltörli a támogatás után fizetendő adót. így, aki netán befizette, az is visszaigényelheti azt. Gazdaálom Sokak tetszését megnyerte az Opel Campo névre hallgató kisteherautó, amelyet ott, a baktalórántházi művelődési ház előtt mutatott be a mező- gazdasági fórumra érkezőknek budapesti forgalmazója az Agro-Pel. Az egyszerre meg­bízható személygépkocsi, mozgékony terepjáró és 2,3 négyzetméteres platójú kiste­herautó teherbíró, kényelmes és mint mondják hosszú életű. Van katalizátorral felszerelt benzines és dízelmotoros, fül­kéjét tekintve pedig öt (ké­pünkön) és kétszemélyes, ez­által nagyobb rakfelületű vál­tozata. Nyakunkon a krumpliültetés Nyíregyháza (KM) — Az idén, a szokásosnál egy kicsit hosszabban tartó tél után és a földek tulajdonlása körül szinte mindenütt tapasztal­ható, s a figyelmet elvonó bonyodalmak ellenére, még­is csak itt a tavasz. Nincs vesztegetni való ideje annak, aki optimális időben sze­retné földben tudni a vetőburgonyáját. Azt mondja a kertésznaptár, hogy ha az ültetésre szánt bur­gonyagumónk ismeretlen helyről származik, vagy fenn­áll annak a veszélye, hogy leromlott állományból szár­mazó vetőkrumpliról van szó, édemes száz darabot hűvös szobai hőmérsékleten, szórt fényben előcsiráztatni. Amennyiben a gumók vékony cémahajtást fejlesztenek, be­tegek vagy leromlottak, he­lyettük másikat kell elültetni. Milyen legyen azonban az a „másik”? Először is jegyezzük meg, hogy a vetőburgonya nem attól „vetni való”, hogy apró. Sokkal inkább amiatt, hogy egészséges, a vírusok okozta leromlástól még nem, vagy csak alig károsodott, így hát nagy termésekre képes. Ilyen vetőgumót viszont csak a szakszerűen, ellenőrzött kö­rülmények között előállított, fémzárolt vetőmag-tételektől várhatunk, amelyek a zsákon Tavaszi kisgépmustra található plomba mellett a minősítő tanúsítványról ismer­hetők fel. Magyarországon az igen drága, zömében holland im­port (és persze több hazai ne­mesítésül vetőburgonya első és másodéves utántermeszté- séből származó gumókat fém­zárolják. De csak akkor, ha egészségesek és például a leromlásért felelős sodró vírus okozta fertőzöttségük nem nagyobb a megengedettnél. Az UT-„A” minőségű (az im­port első éves utántermeszté- séből származó) vetőburgonya tételeknél legfeljebb 10% le­het, míg az UT-„B” minőség­nél (az import második évi utántermesztett szaporulata) 10-15% között mozoghat a sodróvírusfertőzöttség. Ez a különbség, ami minőséget ta­kar, természetesen az árban is jelentkezik. Egy biztos, hogy a fémzárolt vetőkrumpli magas biológiai értékét meg kell fi­zetni. Azonban nem hangsú­lyozhatjuk eléggé, hogy a minőségi, ellenőrzött vető­magon spórolni — azonkívül, hogy tulajdonképpen nem is szabadna másmilyet elvetni — Balázs Attila felvétele nem más, mint áltakarékosság. A megye komoly hagyomá­nyokkal rendelkező vetőbur­gonya előállító üzemeiben, mint Balkány ÁG, Tímár, Gá- vavencsellő, Mándok, már megkezdték a tél folyamán el­raktározott vetőgumók kitáro­lását, és már vetik a következő évi vetőmagot idén termő bur­gonyatáblákat. Itt van hát az ideje. Aki vetni akar „lap- csánkának valót” ne kés­lekedjen tovább és főként ne takarékoskodjon a minőségi vetőmagon. Persze csak ak­kor, ha bő termést szeretne. Meggyet gondoltak... Nyíregyháza (KM) — ... egyesület lett belőle. Nyír­egyházi központtal, szom­baton megalakult a Meggy­termelők Érdekvédelmi Egyesülete. Az elképzelések szerint idővel a termőtáj egyéb gyümölcsös gazdái­nak, így az egres-, barack-, körte-, és szilva termelőknek az érdekvédelmét is felvál­lalja majd az új szervezet, amelynek egyelőre 65 meggytermelő, alapító tagja elnöknek dr. Mónus Berta­lant, elnökségi tagoknak pedig dr. Fehérvári Jánost és Baksa Jánost választotta. Az egyesület az országos terméktanácsban is szerepet kíván majd játszani. — A meggy nem csekély területet, mintegy 1800 hek­tárt foglal el a megyében, amelynek háromnegyede kistermelői ültetvény, s amelyről átlag 8000 tonna termést szednek le évente — mondta az egyesület újonnan megválasztott, kertészmér­nökelnöke — Az elmúlt évi értékesítési, felvásárlási és fizetési gondokon okulva, az Agrárkamarával és a helyi felvásárlókkal egyetértés­ben, döntött úgy sok érde­kelt, hogy megalakítja a Meggytermelők Érdekvédel­mi Egyesületét. Az egyesü­let célja, a telepítés, terme­lés, piac és feldolgozás ösz- szehangolása, s magának a meggy piacának a megszer­vezése, vagyis a hazai fel- dolgozási-, és az export igény felmérése, a várható termés megállapítása, az egységes és reális ár megha­tározása, az igénynek megfe­lelő termésminőség bizto­sítása és a szükséges gön­gyöleg rendelkezésre bocsá­tása. — Fentiek érdekében az egyesület szakemberi gon­doskodnak majd a teljes ter­melési folyamat szaktanács- adásáról, a piac, a szüret, a felvásárlás, feldolgozás szer­vezéséről és szükség esetén a termelők jogi érdekkép­viseletéről. A korábbiaknál haté­konyabb termelés-, és piac­szervezés, tájékoztatás és felvásárlás érdekében, a meggytermesztésben érintett településenként egy szak­képzett, kereskedelemben jártas képviselőt kellene de­legálniuk a termelőknek, a helyi önkormányzattal és a működő társadalmi szerve­zetekkel egyetértésben. E küldöttek képviselik majd a helyieket és közreműködnek az egyesület munkáinak szervezésében. Meggyfáját metszi Szép Dezső Nyírmeggyesen Harasztosi Pál felvétele Tejvédőár, privatizáció Nyíregyháza (KM) — Védőár bevezetését kéri a tejtermelők érdekvédelme, de ezt tervezi a Földműve­lésügyi Minisztérium is a te­hénlétszám további csökke­nésének a megakadályozásá­ra. Mint az FM politikai ál­lamtitkára a napokban kifej­tette, egyelőre ugyan nincs gond a tejellátásban, mivel a fogyasztás is visszaesett. Ám, ha nem áll meg az álla­tok levágásának üteme, az év végére akár tejhiány is elő­fordulhat. Ezért még ebben az évben védőárat vezetnek be, amely végre ismét ki­fizetődővé teszi gazdák szá­mára a tejtermelést és a fel­dolgozást. Ezzel egyúttal elejét lehet majd venni a további fogyasztói áremel­kedésnek is. A védőár beve­zetését megelőzően áregyez­tetésre van szükség a tejter­melők és az ipar képviselői között. A támogatás össze­gét az intervenciós alapól fe­dezi majd a minisztérium. Ehhez kapcsolódik az a megye tejtermelőit érintő hír is, hogy hamarosan meghir­detésre kerül a szabolcsi ga­bonaipar mellett a tejipar privatizációja is, ahol egyen­ként értékesítik majd a nyír­egyházi, a mátészalkai és a rakamazi tejüzemeket. A termelők számára itt lesz a vissza nem térő alkalom, hogy tulajdonosi részesedést szerezzenek a feldolgozói­parban. A szövetkezetek kárpót­lási jegyeikkel (vagy annak ígérvényével) és bárki eg­zisztenciahitellel, privatizá­ciós lízinggel, vagy részlet­fizetéses konstrukcióval. A munkavállalói részvény­program keretében pedig a tejipari dolgozók is tulaj­donostársakká válhatnak cé­güknél. Az oldalt összeállította: Galambos Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom