Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

1993. március 29., hétfő Kelet-Magj arország 1 1 Bosznia a NATO buktatója lehet A tervezett 70 ezer katonából 25 ezer hiányzik és sokan európai Vietnamtól tartanak London (MTI) — A NATO tervezői 70 ezer katonát akarnak Boszniába küldeni, ha és amikor a szerbek is elfogadják a béketervet. Az európai NATO-tagállamok azonban nem akarnak ele­gendő csapatot ígérni a vál­lalkozáshoz — jelentette va­sárnap a The Sunday Times című brit lap. Az újság értesülései szerint az Egyesült Államok 25 ezer katonát ígért, Franciaország­nak 15 ezer, Nagy-Britanniá- nak pedig 10 ezer embert kel­lene küldenie. A brit kormánynak azonban nem akaródzik számottevően növelni ENSZ-zászló alatt már Boszniában tevékenykedő 3500 főnyi egységét. Norvé­gia, Belgium és Hollandia je­lezte, nincs elég katonája. Ka­nada arra hivatkozik, erőit más békefenntartó feladatok kötik le a világ egyéb sarkaiban. A tervezett 70 ezer katonából végeredményben 25 ezer hi­ányzik. Az amerikai kormány azt akarja, hogy ezt nagyobb részt Nagy-Britannia, kisebb részt Oroszország és más NATO-n kívüli országok pó­tolják. Egy meg nem nevezett brit védelmi minisztériumi tiszt­ségviselő úgy nyilatkozott a brit lapnak: Nem tudjuk teljesíteni a NATO kívánságát, mert nincs elég emberünk, és ha volna, akkor sem tudnánk kellőképp fölszerelni őket, és ha tud­nánk, akkor sem lenne pén­zünk e hadműveletre. Brit források szerint az ame­rikai katonai vezetés úgy érzi, az Egyesült Államok magára maradt a NATO-ban, nem szá­míthat szövetségeseire, s ez megkérdőjelezi az észak-at­lanti szövetség jövőjét. A The Times korábban fel­villantotta a nyugat-európai vonakodás egyik lehetséges okát, azon kívül is, hogy sok NATO-tag európai Vietnam­tól tart Jugoszláviában. Az erőteljes nyugati katonai meg­jelenés Jugoszláviában gya­korlatilag a NATO ellenőrzése alá vonná a Balkánt, s ez alap­vetően módosítaná az európai egyensúlyt Oroszország rová­sára. Ezt sokan túlzásnak tart­ják, különösen a mostani idő­szakban, amikor a nyugatba- *rát, reformpárti Jelcin elnök helyzete amúgyis ingatag Oroszországban. Jelcin pénzügyi rendeletéi Emelték a minimálbért, adókönnyítéseket vezetnek be Lengyel áremelés Varsó (MTI) — Április elsejével az éves kormány- programnak megfelelően újabb ugrásszerű központi áremelések lesznek Len­gyelországban. A gyógy­szerek ára átlagosan 25, az elektromos energiáé 10, a gázé 5, az üzemanyagok ára pedig 8 százalékkal nő. Eh­hez járul még a vasúti díjté­teleknek a közlekedési mi­niszter által elrendelt átla­gosan 30 százalékos emel­kedése, amely azonban az utasok 90 százaléka által használt 100 kilométeres távolságon belül 60 száza­lékot tesz ki. Március volt az év első hónapja, amelyben nem ke­rült sor központi áremelés­re, a tervek szerint ez évben április után csupán két ilyen hónap lesz még: a június és a december. Iraki olaj Iránba Washington (MTI) — Az Egyesült Államok kor­mányzata titokban tiltako­zott Iránnál azért, mert Te­herán jelentős mennyiségű olajat importált Iraktól, s ezzel Irán megsértette az ENSZ Irak ellenes keres­kedelmi szankcióit. Was­hingtonban attól tartanak, hogy az olajügylet mögött az ENSZ szankciók meg­kerülését célzó titkos iraki­iráni megállapodás húzódik meg. Irán az amerikai tilta­kozásra azt válaszolta: be­tartja az Irak elleni keres­kedelmi embargót. Tel-Aviv (MTI) — A 46 éves politikus megválasztását a legnagyobb izraeli ellenzéki párt élére, Izraelben elsősor­ban generációváltásnak tart­ják. A karrierpolitikusnak tar­tott, egyszerűen csak Bibinek becézett Benjamin Netanjahu, a 78 éves Jichak Samirt váltja fel a jobboldali Likud elnöki posztján. Az ellenzék abban remény­kedik, hogy a három év múlva esedékes parlamenti választá­sokon az ereje teljében lévő Bibi, aki egyben a párt minisz­terelnök-jelöltje is, győzelem­re viszi a tavalyi izraeli válasz­tásokon csúfos vereséget szen­vedett Likudot. 1996-ban ugyanis a jelenle­gi kormányfő, Rabin 74 évét lesz, külügyminisztere, a má­sik karizmatikus munkapárti vezér, Simon Peresz pedig 75- ik életévét tölti be majd akkor. Netanjahu győzelmének nemcsak az ellenzéki párt töb- sége (52 százalékot kapott a Likud szavazóktól), hanem a kormányon lévő Munkapárt is örül. Netanjahu ugyanis az el­lenzék mérsékelt alakja és a Gáza övezet sorsának kérdésé­ben például, sok más ellenzé­kitől eltérően, az izraeli kato­naság kivonulását szorgalmaz­za. Netanjahu — aki lényegé­ben volt főnökét, az egykori külügyminisztert, David Levit győzte le — volt Izrael ENSZ nagykövete és külügyminisz­ter-helyettes is. A három évvel ezelőtt, az arab-izraeli béke­tárgyalások nyitányaként tar­tott madridi konferencián, Sa­mir Netanjahunak adott bizal­mat és tanácsadójává, a madri­di tárgyalásokon szóvivőjévé nevezte ki. Az új Likud vezér egyetlen célja, hogy a Mun­kapárt kezéből ismét kiüsse a kormányrudat és a következő választásokon győzelemre vi­gye, a jelenleg ellenzékbe kényszerült pártot. Netanjahut alig választották meg, máris heves támadásba lendült és a fokozódó terrort, a feszültséget kihasználva a je­lenlegi vezetés gyengeségét hangsúlyozta ki. A Likud kor­mányzása idején a Munkapárt ugyanezt tette és arra hivatko­zott, hogy a jobboldali párt hajthatatlansága miatt volt az országban a mostanihoz ha­sonló feszült helyzet. Damaszkusz (MTI) — Az Egyesült Államok biztosítéko­kat ígért a palesztinoknak a közel-keleti rendezés ügyé­ben, azzal a feltétellel, hogy a palesztin küldöttség részt vesz a békekonferencia április 20- ára összehívott következő for­dulóján — közölte vasárnap a PFSZ egyik vezetője. Szaleh Rafiat, a szervezet központi tanácsának tagja elmondta: az amerikai fél a Washingtonban tartott pénteki és szombati megbeszéléseken terjesztette elő hat pontból álló javaslat- csomagját, amelyet még War­ren Christopher külügymi­niszter múlt havi közel-keleti körútja során dolgoztak ki. A biztosítékok mibenlétéről a PFSZ-illetékes nem árult el részleteket, csak annyit mon­dott, hogy a palesztin fél ta­nulmányozza az amerikai elő­terjesztést. A palesztinok ame­rikai garanciákhoz kötötték részvételüket a béketárgyalá­sokon, amelyek decemberben szakadtak meg, miután Izrael több mint négyszáz, terrorcse­lekményekkel vádolt palesz- tinj: kitoloncolt. Egy amerikai tengerésztiszt két bajtársáról készít felvételt vasárnap a Szomáliái fi/íogadishu-i repülőtéren Ap-felvétel Képünkön egy ujjongó orosz fiatalember látható, miközben vasárnap egy Jelcint támogató felvonulá­son táncol. Jelcin és a merev álláspontot képviselő Kongresszus között patthelyzet alakult ki, mert az utóbbi elutasította azt a kompromisszumos tervet, amely szerint egy időben tartanák az elnöki és törvényhozói választásokat AP-felvétel Vád Andreotti eilen Róma (MTI) — A paler­mói ügyészség bűnvádi el­járást indított Giulio Andre­otti, többszörös volt minisz­terelnök ellen maffiás kap­csolatok és tevékenység mi­att. Az erről szóló értesítést már kézbesítették a jelenleg örökös szenátorként tevé­kenykedő politikusnak, aki maga jelentette a vizsgálat megindítását. Az ügyészség egyúttal egy 200 oldalas elő­terjesztésben kérte Andreotti mentelmi jogának felfüg­gesztését. Az ügyészségi vizsgálat és eljárás bűnbánó maffiások vallomásain alapul: Gaspare Mutolo, Giuseppe Marchese és Leonardo Messina — ugyanazok, akik vallomá­saikkal hozzájárultak a „ku­pola” főnöke, Toto Riina le­tartóztatásához is — annak a vizsgálatnak a keretében tet­ték ezeket az Andreottit ter­helő vallomásokat, amelyet Salvo Lima, keresztényde­mokrata politikus, Andreotti közeli híve meggyilkolása ügyében folyik Palermóban. Limát egy évvel ezelőtt, 1992 márciusában gyilkol­ták meg a nyílt utcán. A maffia azért számolt le vele, állítólagos volt kijáró embe­rével, mert már nem tudta megbízói érdekeit kellően képviselni a római politikai körökben, ahogyan sokáig tette. Andreotti az ügyészségi értesítés kézhez vétele után kijelentette: a fejlemény mélységesen elkeseríti, de nem lepi meg, azt a maffia bosszújának tartja, miután utolsó kormányzása ideje alatt jelentősen megszigorí­tották a maffia elleni jogsza­bályokat és az állam ha­tékony küzdelmet indított a szervezett bűnözés felszá­molására. Nincs mit tarta­nom egy elfogulatlan vizs­gálattól. Jobb, ha így állnak bosszút rajtam, mint maffiás puskával — hangoztatta. A Lima-gyilkosság vizs­gálata során már korábban is kiszivárogtak olyan részle­tek, hogy a bűnbánó maffiá­sok Andreottiban jelölték meg Salvo Lima ama be­folyásos kapcsolatait, ame­lyek révén többször is kijárt Rómában a maffiának tetsző intézkedéseket és lépéseket. Ezt az úgynevezett maxiper ügyében, amelyet Giovanni Falcone rendezett a maffiás kupola elítélésére, már nem tudta megtenni, az az ítélet jogerőre emelkedett több évi jogi küzdelem után. Az Andreotti elleni eljárás híre sokkszerűen érte a sajtót és közvéleményt. A most 74 éves politikus hét kormányt vezetett az elmúlt negyven évben és messze a legbefo­lyásosabb keresztényde­mokrata vezetőnek számí­tott. Pártja, a DC azonnal védelmére kelt, a kormány­pártok és a baloldali demok­raták óvatosan és fenntartás­sal kezelik a szenzációs fej­leményt, míg a liga és más ellenzéki pártok ujjonganak. Ez egy rendszer vége és bukása —jelentette ki Gian­franco Fini, az újfasiszta párt vezetője. A torinói La Stampa ve­zércikkben hangoztatja, hogy a korrupciós kenő­pénzbotrány elhalványul amellett, hogy az elmúlt öt­ven év egyik első számú po­litikai vezetője a maffia cin­kosa lehet. A rendszerváltás csak most kezdődik igazán, mert Andreotti az, aki szinte megtestesíti a hatalomgya­korlás és a politikai rendszer eddigi működését, amelyről napjainkban derül ki, hogy elfogadhatatlan módszerek­re épült — írja. A La Repub- blica arra emlékeztet, hogy Andreotti neve az elmúlt évekbeli* sorra összefüggés­be került a P-2 összeeskü­véssel és más botrányokkal, de mindig érintetlenül került ki ezekből. Nagy bátorság kellett a palermói vizsgáló- bírók részéről az eljárás megindításához — fűzi hoz­zá. ' KÜLPOLITIKA Netanjahu a Likud vezér Biztosíték Moszkva (MTI) — A két­szeresére emelte a minimál­bért Borosz Jelcin orosz ál­lamfő vasárnap közzétett egyik rendeletében — jelen­tette az AP. A rendeletek nagyrészt azo­kat az intézkedéseket foglalják magukban, amelyeket Jelcin még március 20-án elhangzott televíziós nyilatkozatában ígért meg. A minimálbér 4500 rubelre emelkedik, amely azonban még mindig csupán alig több hat és fél amerikai dollárnál. Jelcin rendeletéinek egyike az orosz kormánynak két hóna­pot ad arra, hogy az kidolgoz­zon olyan intézkedéseket, melyek révén a dolgozók meg­élhetésükhöz elegendő fizetést kapnának, s a nyugdíjak is el­fogadható szintre emelkedné­nek. Jelcin további rendeletéi szerint adókönnyítésekkel kell ösztökélni a fogyasztási cik­kek termelőit, s fontolóra kell venni, hogy az exportőrök kü­lön kedvezményeket is kap­hassanak az adómentességtől kezdve a vulatabevételeilj fe­letti teljesen szabad rendelke­zésig. Az orosz elnök egy másik rendelete megadta a jogot a helyi kormányzatoknak ah­hoz, hogy saját pénzforrásai­kat használva befagyaszthas­sák az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát, illetve díját. Jelcin a kormányhivata­loknak kötelességül szabta, hogy minden gazdasági re­formnak alaposan vegyék fon­tolóra szociális következmé­nyeit, s, hogy a kormány kon­zultáljon a szakszervezetekkel a bérekről és az árakról. Külön rendeltekben írta elő az orosz államfő a diákok ked­vezményeinek bővítését és a katonaság életkörülményinek javítását, továbbá a legszegé­nyebb réteg támogatásának fo­kozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom