Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám

1993. március 26., péntek HATTER Kelet-Magyarország 3 Szükségszerű a megújulás Csak két kitűnő van, de a többség egy-két, legfeljebb három négyessel fejezte be a félévet A hatosztályosok csoportja a németet gyakorolja egy „tanár néni” irányításával Harasztosi Pál felvétele Kállai János Vásárosnamény (KM) — Lépéskényszerbe kerültek az iskolák. Hogy miért? En­nek nagyon különböző okai vannak. Az alsófokon a már lefutott demográfiai „hul­lám’' miatt folyamatosan apadó gyermeklétszámok okoznak gondot, a középis­kolákban pedig a kölönböző típusok közötti versengés kényszeríti megújulásra az intézményeket. Szakközepe- sített gimnáziumok, gim­náziumhoz „közelítő” szak­iskolák, csaknem áttekint­hetetlenül sok a formáció. Ebben a tanévben változta­tott a struktúráján a vásáros- nantényi — általános tantervű — II. Rákóczi Ferenc Gim­názium. A mozdulás motívu­mairól kérdeztük Trencsényi Miklóst, az iskola újdonsült igazgatóját. Váltani kell — Hogy váltani kell, az nem lehet kétséges, hiszen a népe­sedési „hullámvölgy” előbb- utóbb eléri a középfokot is. Menni kell a gyerekek után, pontosabban „elébük”. Jólle­het a létszácsökkenés, mond­juk éppen a gimnáziumok ese­tében, valószínűleg nem jár majd olyan következmények­kel, mint az általános iskolák­ban. A hatosztályos modell mellett döntöttünk, a miskolci Földes Gimnázium programját adaptáltuk. A korosztály — a hatodikat végzettek —- amely­ből verbuváltuk az első, har­minckét fős tanulócsoportun­kat, mind pedagógiai, mind pedig pszichológiai, biológiai szempontból alkalmas az ilyen rendszerű oktatásra. A speciá­lis tehetség jelei ekkorra már megmutatkoznak, sőt, körvo­nalazódik egyfajta pályairá­nyultság. Nem titkoltan: az értelmiségi „vonalra” állítás a célunk. □ Miként fogadták az ál­talános iskolák a kezdeménye­A z ilyen munkát szereti, itt a korzón még a fárad­ságot sem érzi. Reggel alig­hogy beáll az árokba, két lapát földet kidob, máris meg kell állnia, hiszen ott fenn libbennek a színes szoknyák, fehérlenek alatta a szép, hú­sos combok. Ez mégis csak más, mint a városszéli csa­tornázás — a külvárosban jobbára csak öregasszonyo­kat látni, száras cipőben, sö­tét, kopott ruhában. Úgy van ez, mint az autóknál: tíz szép autóhoz minimum nyolc szép nő tartozik, egyik megtalálja a másikat. A belvároshoz is hozzátartoznak a szép, kívá­natos nők, s ő ezt a nyüzsgést mindig alulnézetből látja, amíg ássa az árkot a csatornákban. Otthon az asszony egész nap nyügöl. Reggel nehezen járódik be, amíg megfőzi a teát, becsomagolja a kubi­kus-szendvicset: két szelet zsíros kenyér parizerr el a kö­zepén, vagy sima kenyér hagymás rántottával. Ezt szokta megenni, ha közeleg a dél. Olyankor mindig kiül a földtartó deszkatámfal tete­jére, s így „vízszintben” is körbe gyönyörködi a nőket, akik különösen így tavasszal vedlik le magukról a vastag takaróruháikat és mutatnak meg egyre többet magukból. zésüket, hiszen ők a kiválo­gatás áldozataivá válhatnak!? — Nem lelkesedtek, az biz­tos. Persze, ez főként azokra az intézményekre igaz inkább, ahol kevés, kis létszámú osz­tály van. A mi hatosztályosa­inknak a döntő többsége csak­nem a megye egész területéről jött, nemcsak a három namé- nyiból. Hatvanhétén jelent­keztek, volt válogatási lehető­ségünk. Az első félév eredmé­nyei igazolják: a felvételizte­tésünk jól sikerült. Tanárközeli helyzet □ Tényleg, hogyan zárták az első szemesztert a kicsik? Si­került-e beilleszkedniük a nagydiákok közé? — Az osztály tanulmányi átlaga 4,7. Igaz, csak két ki­tűnő van, de a többség egy­két, legfeljebb három négyes­sel fejezte be a félévet. Mind­össze két-három tanuló akad, akinek hármasai is vannak. És ehhez még tegyük hozzá: ezek a gyerekek új iskolába és taná­rokhoz kerültek, átéltek egy­fajta pedagógiai stresszt. így még többet sejtet a kiváló eredmény. A beilleszkedésük? Kezdetben tanárközeli hely­zetben tartottuk őket, amolyan védőburokban. Mostanra tel­A kis hegyes csitrik há­tizsákkal a nyakukban már ilyenkor is fagyit nyalnak iskolából hazafelé menet. Az Angyal Sándor Mustra érettebbek olyan rövid festett hajat viselnek, mint a fogkré­met reklámozó hölgy estén­ként a tévében. A korosodób- bak bő cuccokkal rejtegetik vastagodó részüket, vagy fo­gyással minibe préselik ma­gukat, s még szalagot is köt­nek a hajukba... Mindegy, ő bármelyik ko­rosztályt szívesen elnézegeti lapátolás közben, cigaretta­szünetben. Néha eljátszik a gondolattal: mi lenne, ha ne­ki is ilyen elegáns, illatos, mindig nevetős felesége vol­na, aki csak úgy flangálgatna a korzón. Aztán elhessegeti a gondolatot, hiszen Vilma már úgy jó, ahogy van, rendes anyja a három gyereknek, meg nem is követeli magának a fiancot, s esténként mindig melegvacsorával várja. Pe­dig azt a kis pénzt mára mű­vészet beosztani, olyan nagy a drágaság. Amíg ezt így sorjában vé­giggondolja, észre sem veszi, jesen önállósodtak, kis túlzás­sal: ők az iskola „rosszcsont­jai”. Büszkék arra, hogy kö­zépiskolások lettek, megköve­telik, hogy a nagyokkal azo­nos programokban vehessenek részt, bizonyítani akarják, ők is érnek annyit, mint az igazi gimnazisták. □ És mi lesz a sorsa azok­nak a tanulóknak, akikről mégiscsak kiderül: nem bírják a tempót? Van-e visszaút vagy kilépési lehetőség? — A szülőknek azt java­soltuk, legalább két évet tanul­jon nálunk a gyerek. Aztán, ha nem akarja folytatni a hatosz­tályost, felajánljuk, hogy végezze továbbra is nálunk a tanulmányait a hagyományos gimnáziumi osztályunkban. Valójában bárhová átmehet, ha akar. Az intézmények kö­zötti átjárhatóság korántsem annyira fenyegető rém, mint ahogyan sokan vélik. Néhány különbözeti vizsgával bárhová be lehet lépni. □ A tantestület mennyire tu­dott ráhangolódni az új fe­ladatokra, kik és milyen köny­vekből tanítják a hatosztá­lyosokat? — Mielőtt belevágtunk ebbe az újszerű dologba, számba vettük a személyi feltételeket. Persze, egy ilyen, viszonylag hogy az orra előtt háttal áll meg egy zöldkockás kabátot viselő fiatal hölgy. Formás lábszárai fénylő körömcipő­ből nőttek ki. All a hölgy a napsütésben, fejét jobbra, balra forgatja, kétségkívül keres valakit, vagy valamit. Milyen lehet az arca? — ez villan be hirtelen a tudatába, s elhatározza, lesz, ami lesz, megszólítja. — Segíthetek valamiben? — kérdezi félénken, hogy szinte maga is megijed a saját hangjától. A nő hátrafordul, lenéz az ott cigarettázó emberre. — Talán keres valamit, kisasszony? — magyarázko­dik rögvest, mert úgy tűnik, a hölgy szemtelenkedésnek véli a dolgot. — Semmi köze hozzá! — hangzik a szigorú, hideg vá­lasz, s a lakkos cipőből kiduz­zadó két csinos lábszár elil­lan a járdán, a földhányás mentén. O kíséri a tekinteté­vel, míg el nem tűnik a sar­kon. Aztán a sablonok között leereszkedik az árokba, meg­köpködi a tenyerét, ásót fog és folytatja a mélyítést. Amíg verejtékcseppek ül­nek ki a homlokára, Vilma jut az eszébe, meg a krumplile­ves, csirkeaprólékkal, jó sok zellerrel. Az lesz ma vacsorára. kis kollektívában, mint a mi­énk, csak idő kérdése, és min­denki fogja tanítani a hatosztá­lyosokat. Azoknak természe­tesen nehezebb a dolguk, akik az úttörő szerepet vállalták. Új könyvek, jegyzetek, másfajta felépítésű és szerkezetű tantár­gyak. Ezek pluszfeladatok. Évente három-négy alkalom­mal tartunk összegző tapaszta­latcserét, hogy a tantestület valamennyi tagjának legyen képe a majdan végzendő mun­káról. Már tudjuk, hogy a le­endő elsősöknek ki lesz az osztályfőnöke, de általában: semmit sem bízunk a véletlen­re. Felvételi májusban □ Miként alakul az idei be­iskolázás rendje, meddig lehet jelentkezni, miből fognak fel­vételizhetni? — Évenként, tehát az idén is, egy hatosztályos csoportot veszünk fel. Jelentkezni április 23-ig lehet, a tőlünk igényelt lapon. A felvételi változat­lanul matematikából és ma­gyar nyelvből lesz, május 18- án, 9 órától. Fontos tudnivaló, hogy szükség esetén a felvett tanulókat el tudjuk helyezni kollégiumban, kölön szobában a megye bármely részéről. Kalapács alatt a föld Nyíregyháza (KM) — Hús­vét után az első földárverezést Pócspetriben tartja a Kár­pótlási és Kárrendezési Hiva­tal. A művelődési házban dél­előtt 10 órakor kezdődő liciten 50 hektár szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és néhány darab vízállásos tábla — összesen ötszáz aranykorona-értékű föld — kerül kalapács alá. IIken is április 13-a az árve­rezés időpontja. Délelőtt 10 órától a polgármesteri hivatal­ban 45 hektár földre licitálhat­nak a saját jogon kárpótlási jeggyel rendelkezők, a kala­pács alá kerülő táblák anyako- rona-értéke megközelíti a négyszázat. Nyírbélteken egész naposra tervezik az árverezést. Reggel kilencre azoknak érdemes el­menni a polgármesteri hivatal­ba, akik a Czakóson, a Nagy­kaszálón és a Halományon akarnak földhöz jutni, itt 25 hektár 230 aranykorona-érté­kű földet szerezhetnek. Dél­ben a Hágó öt táblája kerül ka­lapács alá, itt 300 aranykoro­na a 36 hektár föld értéke. Dél­után két órától az Új-kert, a Makrai lapos és a Cifra-szállás 45 hektárja a tét, az öt tábla szántó 400 aranykoronát ér. Tárca Kommentár __________ Gázdíj előre Mező Éva 771 Iszegényedő világunk- LL ban egyre többen van­nak, akik mindennapi betevő falatjukat úgy próbálják nagyobbá tenni, hogy nem fizetik a közüzemi díjakat. A kifizetetlen számlák pedig hónapról hónapra nőnek, aminek végső következmé­nye, hogy kikapcsolják a gázt, a villanyt. Ez bizony sok családot hozhat lehetet­len helyzetbe. Ezért kaptam fel a fejem akkor, amikor arról olvas­tam, milyen megoldással próbálkozik a saját és a csa­ládok érdekében a Fővárosi Gázművek. Mágneskártyás rendszerre térnek át, amely­nek az a lényege, hogy a fo­gyasztó — pénztárcája sze­rint— előre megvásárolja a gázt. A kifizetett mennyisé­get rákódolják a kártyára. ezt a konvektorba helyezik, s amikor a meghatározott köbméter elfogyott, a veze­ték automatikusan lezár. A készülék előnye: a fogyasztó ellenőrizheti, mennyit hasz­nált el, s ha már fogytán a mennyiség, takarékoskod­hat. A módszeren elgondol­kodhatunk, helyeselhetjük, vagy felháborodhatunk raj­ta. Egy biztos: a nehéz anya­gi helyzetben lévő családok­nak ez újabb nadrágszíj- szorítást jelent. Az érem másik oldalán pedig azt, hogy nem lesz kikapcsolt gáz, télvíz idején fűtetlen la­kás. Bár lehet, csak kis eny­hét lehel a fűtőtest, mégis­csak emberibb, nem a leg­kegyetlenebb módszer. Talán jó lenne így télvé­gén, tavaszelőn elgondol­kodni azon, hogy más váro­sokban is elkelne egy ilyen rendszer. Nyíregyháza belvárosában sok a szabálytalanul parkoló gépkocsi. A rendőrök, a közterület őrei nem mennek el ezek mellett „szótlanul” Elek Emil felvétele Verseny a nyelvért Baraksó Erzsébet A tudománynak kul­csa a nyelv”. Ezt a Bessenyei Györgytől vett idézetet választották mottó­ként a nyíregyházi tanár­képzőfőiskolán március 26- án kezdődő magyar nyelvi verseny elé. A főiskola taní­tóképző intézetének szerve­zői országos vetélkedőn fo­gadják itt a hazai tanítókép­ző intézetekből érkező ver­senyzőket és vendégeket. Naponta tapasztalhatjuk miként romlik a nyelv, kap teret a nyegle, nemtörődöm nyelvi magatartás, tör előre a nyelvben is a hozzá nem értés, vagy terjed a trágár szóhasználat. Rontják a nyelvet a rádióban, a tévé­ben, károsul a magyar nyelv az idegen szavak eluralko­dásával, vagy a hivatalból nyilatkozók magyartalan fo­galmazványaival. Nyelvi gyomok élősköd- nek az általános nyelvhasz­nálatban, mintha elfelejtőd­ne egyik híres szállóigénk, miszerint „Nyelvében él a nemzet”. Persze a nyelv is változik, de miért törődnénk bele, ha a változások inkább negatív irányúak. Azt már visszhangozzák a nyilvános­ság előtt, mi az ,. identitástu­dat", de azt a kérdést még kevesen teszik fel: milyen magyarok vagyunk, ha nem vagyunk igényesek arra, hogyan beszéljük az édes anyanyelvet? Különösen oda kellene figyelnünk az ifjúság nyelvi kultúrájára, azok beszédjére és írására, akik a jövőt képviselik. Hol és mikor kezdődjék a nyelvművelés? Jó lenne, ha már kisgyermekkorban, a családokban, a gyermekin­tézményekben rögződnének a helyes nyelvi formák, erre azonban nem biztos, hogy jut elég figyelem és energia. Ezért múlhatatlan, hogy a legfogékonyabb és legnyi­tottabb időszakban, a kisis­kolás korban gyermekeink olyan kapcsolatba kerülje­nek a nyelvvel, melynek alapján a szép és tiszta be­széd napi igény lesz. Ehhez sok jó tanító és ta­nítónő kell, akik a gyerme­keket a nyelv rejtelmeinek labirintusában biztos kézzel vezetik, szépségeire rávilá­gítanak. Remélhetőleg ez a nyíregyházi program is se­gíti a tanítói pályára készülő fiatalokat egyik legszebb fel­adatuk teljesítésében, hogy a nyelvművelés ügyét felka­rolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom