Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20 / 66. szám
1993. március 20., szombat TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 5 Kulcsszerep jut a válságkezelésnek Tavaly év végére a munkanélküliek száma már meghaladta a 660 ezret Elindult a segély Belgrád (MTI) — Ki- lencnapos várakozás után pénteken elindulhatott a kelet-boszniai Srebrenicába az ENSZ segélyszállítmánya. A konvoj áthaladását végül az tette lehetővé, hogy Philippe Morillon tábornok boszniai ENSZ-pa- rancsnok Srebrenicából Zvomiba ment egy páncélozott járművel, s újra tárgyalt a szerb parancsnokokkal, akik addig különböző ürügyekkel utasították el a szállítmány átengedését. Srebrenicát péntek reggel újabb tüzérségi támadás érte, de ezúttal nem a külvárosi részeket, hanem közvetlenül a városközpontot célozták. A szerbek többcsövű rakétavetőket is bevetettek. Budapest (ISB - D. Á.) — Jelenleg 705 ezer munkanélkülit tartanak számon az országban, amit a mai gazdasági körülmények között még kezelni tudunk —jelentette ki Kiss Gyula munkaügyi miniszter a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Mint elmondta, a kabinet csütörtöki ülésén elfogadta a foglalkoztatáspolitikai célkitűzésekről tartott előterjesztését. Ebben olvasható, hogy társadalmunk a tömeges munka- nélküliséggel hosszú évtizedek után 1990-ben találkozott újra. A regisztrált munkanélküliek száma 1990-ben elérte a 80, 1991 decemberére pedig a 406 ezret. Tavaly év végére a munkanélküliek száma mtár meghaladta a 660 ezret. Mint a munkaügyi miniszter leszögezte, a munkaerőpiaci helyzet romlása és a foglalkoztatási feszültségek súlyuknak megfelelő kezelése a gazdaságpolitikában a foglalkoztatási szempontok fokozottabb érvényesítését igényli. Mivel a munkanélküliség szintje alapvetően a gazdasági folyamatok következményeként változik, ezért csak korlátozott lehet a kormányzati beavatkozás a munkanélküliség mértékének befolyásolásában is. A program legfőbb eleme a gazdaságpolitikában a regionális válságkezelés, illetve a mezőgazdaság átalakulása. Mint Kiss Gyula hangsúlyozta, a regionális válságkezelésre már csak azért is szükség van, mert tartani lehet az ország „kettészakadásától.” A külföldi tőkét ugyanis hiába próbálják az ország keleti része irányába orientálni, az infrastruktúra helyzete és a szakképzett munkaerő miatt a külföldiek a Dunántúlt részesítik előnyben. A foglalkoztatás elősegítéséről, a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény megteremtette a munkaerőpiac érdek- egyeztetési, szervezeti, jogi és finanszírozási rendszerének alapját. A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének továbbfejlesztésekor a kormány fokozott szerepet szán azoknak a megoldásoknak, amelyek elősegítik a munkanélküliség megelőzését és a már munkanélküliek mielőbbi elhelyezkedését. Kiemelt támogatásban kívánják részesíteni a hátrányos helyzetű munkaerőpiaci csoportokat — emelte ki az előterjesztésből Kiss Gyula. Néhány 18. századi aranyérem látható a képen, amelyek egy hét múlva kerülnek kalapács alá New Yorkban Az érméket Uruguayban, Rio de la Platán, (nem messze Montevideotól) találták a tenger fenekén, négyméteres víz, kő és iszap alatt AP-FEL VÉTEL Győrben két év múlva kezdődik a szerelés A Volkswagen-Audi motorrészegységeket gyártó üzemet hoz létre Magyarországon Bonn (MTI) — A Volkswa- gen-konszern igazgatótanácsa véglegesen döntött arról, hogy a Volkswagen leány- vállata, az Audi motorrészegységeket gyártó üzemet hoz létre Magyarországon. Az összberuházás értéke körülbelül 700 millió márka lesz. A beruházás első szakaszában a korábban emlegetett 320 millió márka helyett 240 milliót ruház be az Audi, telephelyként Győrt szemelték ki. A Volkswagen (Audi), elsősorban a kedvezőbb költség- tényezőket szem előtt tartva, Kelet-Németország ellenében döntött Magyarország mellett. Egy időben Pozsony is Győr versenytársa volt. Az ingol- stadti Audi-gyár novemberi közlése értelmében azt tervezik, hogy 1994 közepétől kezdve több mint 200 munkással naponta ezer részegységeket állítanak majd elő új motomemzedékek számára. Szakemberek becslése szerint a beruházás teljes egészében négy-öt év múlva készül el, a termelés felfuttatott szakaszában 800-1000 munkást alkalmaznak majd. Siker koronázta a magyar fél erőfeszítéseit a vállalkozási szerződések keretében Németországban dolgozó magyar munkások számának emelésére. Mint ismeretes, a német fél a munkanélküliségre hivatkozva októberben 14 ezerről 13 410 főre csökkentette a magyar kontingenst, ezt most méltányossági alapon 13 670- re emelték. A magyar szakemberek hangsúlyozták, ennél többre nemigen lehet számítani, a németországi konjunktúra stagnálása, visszaesése miatt általános támadás folyik a vállalkozási szerződések rendszere ellen, azzal a jelszóval, hogy a közép- és kelet-európaiak elveszik a munkát a németek elől. Pár héttel ezelőtt még a foglalkoztatási forma felmondása is szóba került. Német statisztikai adatok szerint egyébként a magyarnémet kereskedelmi forgalom értéke tavaly meghaladta a 9,2 milliárd márkát, az 1992-es magyar export 28 százaléka került Németországba. Az export-import értéke csaknem kiegyensúlyozott, enyhe magyar passzívummal. A forgalom jelentős részét képezi a bérmunka, aránya különösen kiemelkedő a ruházati iparban, a cipőiparban, a villamosipari gépek és a híradás- technikai termékek gyártásában. A hagyományosan mintegy húsz százalékot jelentő agrár- kivitel 1992-ben elsősorban a magyarországi aszály és a részben tisztázatlan tulajdon- viszonyok exportárualapcsökkentő hatása miatt visszaesett. Egyharmadával csökkent az abortusz Pozitív változás indult el, amelyre hosszú évek óta nem volt példa Átépítik az átkelőt Hegyeshalom (MTI) — Március 20. és június 30. között átépítik a hegyeshalmi közúti átkelőhelyet. A munkálatok ideje alatt mindkét irányban legfeljebb 7-7 sáv működhet a meglévő 13-13 helyett. Június végére azonban megteremtik a műszaki-technikai feltételeit a közös magyarosztrák ellenőrzésnek. így a jövőben csak egy helyen ellenőrzik majd az utasokat. A húsvéti ünnepek alatt, április 9. és 13. között a várható csúcsforgalom miatt szünetelnek a munkálatok. Budapest (MTI) — Az elmúlt év azonos időszakához képest idén januárban 30 százalékkal csökkent a terhességmegszakítások száma: 1993 első hónapjában megközelítőleg 6000 abortuszt hajtottak végre. Erről — a KSH jelentése alapján — Surján László népjóléti miniszter számolt be pénteken a sajtó képviselőinek. A családvédelmi szolgálatok és az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet adatai szerint műtétre összesen mintegy 7300-an jelentkeztek. Közülük több mint 300-an a védőnőkkel történt beszélgetés után meggondolták magukat, és úgy határoztak: megtartják magzatukat. Vagyis kilenc hónap múlva újabb kis magyar állampolgárokkal gyarapodik az ország e nők, anyák jóvoltából/ A fennmaradó ezer esetről az adatszolgáltatóknak még nincs pontos információjuk, mivel az abortuszt kérő nőnek nem kötelessége sem a család- védelmi szolgálatot, sem pedig a kórházat értesítenie, ha meggondolta magát. Emellett természetesen előfordulhat az is, hogy a kérelmet benyújtó nő mégsem volt terhes, vagy időközben spontán elvetélt. A terhességmegszakítások számának csökkenése mindezek ellenére nyilvánvaló, és azt mutatja, hogy a parlament jól döntött, amikor ebben a formában hagyta jóvá a magzatvédelmi törvényt. A miniszter ezzel összefüggésben rámutatott: nem volt igazuk azoknak, akik a szigorúbb törvényváltozat mellett kardoskodva a nemzet jövője és erkölcse elleni támadásnak vélték e liberálisabb törvényváltozatot. Ezzel a — társadalom széles rétege által elfogadható — jogszabállyal ugyanis olyan pozitív változás indult el a hazai abortuszhelyzetben, amelyhez hasonlóra hosszú évek óta nem volt példa — mutatott rá Surján László. Tovább szegényedünk Hiányoznak az alapvető ismeretek Budapest (ISB - S. Z.) — Az elszegényedés folytatódik — ez a sommás megállapítása annak a tanulmánynak, amelyet a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete jelentetett meg a saját kutatásai alapján. A mintegy 6000 háztartás adatait alapul vevő kutatás eredményei meglehetősen lehangolóak. A családok 70 százalékánál tovább romlott az életszínvonal, 27 százalékánál változatlan maradt, míg csak 3 százalékánál javult valamelyest. Ez utóbbiak többnyire vezető beosztásúak családjai, illetve az önálló háztartást vezetők közül kerültek ki. A szerzők megállapításai szerint tovább nőtt az alapvető kiadások aránya. Ezek növekedése elvonja a pénzt az egyéb szükségletek kielégítésétől, vagyis kevesebb jut színházra, mozira, könyvre, újságra, ruházkodásra. A kiadások emelkedése egyébként nem a növekvő fogyasztás, hanem az egyre magasabb árak következménye volt. A családok nettó jövedelmük 55 százalékát fordították az alapvető kiadási tételekre — élelmiszerre, energiaköltségekre, lakbérre, illetve lakáshiteltörlesztésre és közös költségre, közlekedésre, valamint a gyermekintézményi díjak megfizetésére. Az összkiadások aránya a létminimum körül élőknél átlagosan 66 százalék volt, míg a magasabb jövedelműeknél ez az arány lényegesen csökkent. A kiadások aránya Szabolcsban átlagon aluli, mindössze 51 százalék volt — állapítja meg a tanulmány. A családok fő „védekezési stratégiája” továbbra is a kiadások lefaragása — állapítja meg a tanulmány. Ennek módjai azonban meglehetősen különböznek egymástól. Sokan csak részlegesen fűtik a lakásukat — már ahol erre lehetőség van —, mások mindenüket olcsó piacokról igyekeznek beszerezni, s vannak, akik bizonyos élelmiszerek megtermelésével próbálkoznak. Ez utóbbiak aránya megyénkben viszonylag magas, mintegy 72 százalékra tehető. A vizsgált családok mindössze 4 százaléka nem próbált valamiképpen takarékoskodni. A megtakarítani képesek aránya is tovább csökkent. A háztartások 70 százaléka képtelen arra, hogy pénzt tegyen félre a jövedelméből. Ennek első és legalapvetőbb oka a lakhatási — elsősorban az energia- és fűtési — költségek emelkedése. A megyében a családok 75 százaléka egyáltalán nem tud pénzt megtakarítani. A vállalkozási kedvet is elemző tanulmányból az is megállapítható, hogy a vizsgált családoknak mindössze 10 százalékában volt vállalkozó, vagy csendestárs, viszont 36 százalékuk jelzett vállalkozókészséget. A megkérdezettek ugyanakkor alig rendelkeztek — alapvetőnek számító — ismeretekkel a vállalkozások világáról. Szlovák minisztercserék Pozsony (MTI) — Michal Kovac köztársasági elnök pénteken Vladimir Meciar kormányfő nyomásának engedve felmentette tisztségéből Milan Knazko külügyminisztert, s helyére Jozef Moravcikot, míg a tisztségéről lemondott Ludovit Cérnák eddigi gazdasági miniszter posztjára Jaroslav Kuheckát nevezte ki délután a pozsonyi várban. Előzőleg Knazko bírálta a tekintélyelvű irányítás módszereit, és — akárcsak Ludovit Cemak — a kormány más politikai pártokkal való szélesebb együttműködését hiányolta. Knazko a parlamentben délelőtt mondott beszédében rámutatott, visszahívására furcsa módon munkájának konkrét értékelése nélkül került sor. Szavaiból kitűnt: többen azért is elmarasztalják, mert keveset tett a bősi kérdés kedvezőbb alakulásáért, s vitathatónak nevezte azt az állítást, amely szerint a nemzetközi közvélemény a magyar fél igaza felé hajlik. Knazko leváltása után visszautasította az ellene felhozott kifogásokat. HIRDETÉS Pénteken délben ismét megnyitották Nyíregyháza szívében, a sétálóutcában a Belvárosi Fagyizót és Grillt. A szépen átalakított, galériával kibővített üzletben kulturált környezetben fogyaszthatnak a vendégek. A már jól ismert fagylaltkülönlegessé- gek mellett finom ételeket találnak, valamint a salátabár kínál jó falatokat, (x)
