Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-19 / 65. szám

1993. március 19., péntek Kelet-Magyarország 3 Az önállósághoz pénz is kell Tétova lépések után biztató erőfeszítések a fennmaradásért Pusztadoboson Györke László Pusztadobos (KM) — Mint mikor tavasszal elolvad a hó, s alóla előbukkan a „puszta valóság”, mely általában nemigen nyújt esztétikai él­vezetet; úgy derül ki a társ­községek szétválása után: miként bánt az öcskössel a nagyobbik, a központ. Hát, mi tagadás, Nvírmada nem volt igazán jószívű nagytest­vére Pusztadobosnak. A keskeny kövesútról nya­kig érő sárba kell lehúzódni az autóval a polgármesteri hiva­tal előtt, hisz másként akadá­lyoznánk a forgalmat. Bent az­tán kiderül, hogy az amúgy sem tágas épületnek csak a fe­le a hivatal, amely mindössze két helyiségből áll. Társbérlet­ben osztoznak az általános iskola egy tantermével. Ám mindketten végül is albérlet­ben „laknak”, hiszen az ingat­lan — egyházi tulajdon. Még szerencse, hogy az egyház türelmes, hiszen a helyzet akár rendkívülinek is mondható. Mikor belépünk a jegyző­höz, feltűnik, hogy asztalán rá­diótelefon van. — Nem szakadhatunk el tel­jesen a külvilágtól addig sem, amíg a MATÁV „megszán” bennünket — mondja Erős Károlyné jegyző. Aztán így folytatja: — Társközségként a tanácsházára nem volt szük­ség, hát nem is igen törődtek a fenntartásával. Magyarán: tönkrement. Szociális keresztmetszet A kis létszámú apparátus tagjainak két-három feladatot is el kell látniuk. Most például táppénzen van a szociális ügy­Az út vége homályba vész intéző, a jegyzőnek végzi el a határidős teendőket. Szinte kapóra jön tehát, hogy bepil­lantást nyerjünkfmilyen a szo­ciális helyzete Pusztadobos­nak, ennek az 1408 lelkes köz­ségnek. A tizenhét évnél fiatalabbak és a hatvan évnél idősebbek száma 672. Az inaktív lakos­ság 682 fő. Ha ehhez még hoz­zátesszük, hogy 148 a bejegy­zett munkanélküliek száma (a tényleges ennél magasabb), bizony, lehangoló kép tárul elénk. Az önkormányzati bugyel- láris pedig amúgy sem nagyon dagad, hisz most újabb har­minc munkanélküli jövede­lempótló támogatásáról dön­töttek. Hamarosan hetven em­bernek szűnik meg a munka­nélküli-járadéka. Rendszeres szociális segélyre az idén a költségvetés szerint egymillió­kétszázezret, esetire 300 000- et, kiskorúak nevelési segélye­zésére 584 000-et, ápolási díj­ra 300 000 forintot fordíthat­nak. A számokból is kitűnik: a segélyekből nemigen lehet jö­vőt tervezni Pusztadoboson sem. Leromló családok A legszomorúbb az, amikor egész családok kerülnek lehe­tetlen helyzetbe azzal, hogy többen is a munkanélküliek keserű kenyerén tengődnek. Korábban a téeszben és a Nyírmadai Állami Gazdaság hizlaldájában dolgoztak. So­kan ingáztak. Az új típusú szövetkezet most szerveződik, ám az máris látható, hogy nem tudnak min­denkinek munkát adni. Az alma volt itt a sláger, az ismert piaci viszonyok miatt erre nem építhetnek jövőt. Annál is in­kább, mert tavaly a téeszen ke­resztül értékesítettek, ám a szövetkezet a felét ha kifizette eddig. Se pénz, se posztó, ahogy mondják; mert nem elég, hogy a munkanélküliség sújt, még a megtermelt porté­káért sem fizetnek. Jelenleg mindössze négy kereskedő és nyolc kisiparos működik a községben. A vál­A SZERZŐ FELVÉTELE lalkozási kedvet erősen befo­lyásolja az anyagi helyzet. Erős Károlyné szerint a földet a tulajdonosok közül sokan bérbe adják, mert gépek és anyagiak híján nem tudják megművelni. Köztudott, hogy nincs ma Magyarországon olyan bank, amely vállalkozó­nak gazdálkodási hitelt nyúj­tana. Ebbe a képtelen helyzet­be aztán sok család belerok­kan. Szétszórt iskola Már említettük, hogy a pol­gármesteri hivatal társbérlet­ben van egy tanteremmel. Ezenkívül még két különböző épületben helyezték el az iskolát. A körülmények múlt századiak. Építeni kellene, de az állami támogatáshoz még négymillió forintra lenne szükség. Miből? A gázprogramról nem sze­retnének lemaradni, ha már az útalapot nem sikerült elcsípni. Telefon is kellene. De a leg­jobban munkahely, megélhe­tési lehetőség. Rendőrtisztek állnak a katedrán Nyíregyháza - Budapest (KM - T. K.) — Dohányzás, alkohol, drog és AIDS — fé­lelmetes csapdák a felnövekvő generáció életében. Pedagógu­sok és rendőrök egybehangzó állítása szerint ilyen sorrend­ben kerülnek kapcsolatba ezekkel a káros szenvedélyek­kel a gyerekek. Az élet elleni intenzív tá­madást megfékezni igen ne­héz, jól tudják ezt a szakem­berek külföldön is. Bizonyára nem véletlen, hogy Ameriká­ban kerestek és találtak egy olyan megoldást, amely segít­séget nyújt a társadalomnak a--------------Tárca— T) olond históriák meges- LJ nek mostanában. Jön hozzám a volt barátnőm ke­resztanyja T.-ből és kéri a Szellemirtók címét, merthogy kísértet jár náluk. A komája fűt a polgármesteri hivatal­ban, ő olvasta a Népszabad­ságban, hogy van ingyenes kísértetűzés, de az újság el­tűnt. — Tán elvitték a szellemek — mondom nevetős bosszan- kodással. — Aztán mit akar velük? — Vízkereszt óta éjsza­kánként valami zörög a pad­láson — magyarázza hidegle­lősen. — Már felment az uram, a nagyobbik fiam, a szomszéd, nem láttak semmit. Biztos a Mari néni jár visz- sza... Sokszor kért paprikát, kenyeret, tojást, de a végén elzavartam, mert nagyon hoz­zánk szemteleneden. Akkor veszélyek csökkentésére. Los Angelesben dolgozták ki tíz éve a D. A.R.E. (a négy szó an­gol változatának rövidítése) programot, s egy éve hazánk öt iskolája kísérleti jelleggel alkalmazza. Diószegi Gábor törzszászlós (Budapesti Rend­őr-főkapitányság) egyike an­nak a tíz rendőrnek, akiket ki­képeztek a program szakszerű oktatására. — A- program / nyolc év anyagát fogja át. Úgy szól a 6-14 évesekhez, hogy nem­csak felhívja a figyelmet a veszélyes dolgokra;' hanem megoldást és vonzó alternatí­vát mutat. A D.A.D.A. prog­ram nem a tiltással éri el a kel­lő hatást, hanem pozitív énké­pet, önbecsülést, önbizalmat, kommunikációs készséget ala­kít ki a gyermekben. A program, amelynek a magyar fordítás betűszava akár jelkép is lehetne, hiszen dadaként óvja az ezer veszély­nek kitett kisgyermeket és a kamaszt. A speciálisan képzett rendőrök tanítási óra kereté­ben, játékos módszerekkel, tesztekkel, szituációk megol­dásával juttatják el ifjú hall­gatóságukat a felismeréshez: miért baj az, ha rágyújtanak, isznak, droghoz nyúlnak, vagy elkapják a rettegett AIDS-t. Hogy megyénkben is kated­rára állnak-e a rendőrtisztek, egyelőre nem tudni. A prog­ramhoz csatlakozóknak mind­össze az oktatási szemléltető- és segédeszközök árát kell megfizetni (ez tavalyi szinten 700 forint gyerekenként). A Budapesti Közbiztonsági és Módszertani Alapítvány (számlaszáma 216-25505) az­zal a céllal jött létre, hogy tá­mogassa a bűnmegelőzésben is kimagasló szerepet játszó D.A.D.A. programot, amely igazából közös érdek. megátkozott, hogy még én megbánom. A tüdőgyulladás vitte el karácsony másnapján. O az biztosan — veti magára Tóth M. Ildikó Kísértet a keresztet—, tudom, álmod­tam vele... — Nem látott valami ide­gen macskát? — Hát..., hogy most tetszik mondani, tényleg volt egy vö­rös egyszer az udvarunkon. A Bundás kutya meg is kerget­te... — bólogat rémüldözve. Elhatároztam magamban, hogy kimegyek hétvégén, megalszom a tisztaszobában, és elkapom azt a „kísérteiét”, ne higgyen senki ilyen bu­taságban a harmadik évezred küszöbén. A kedélyes, vörös orrú férj azzal fogadott, hogy jó asz- szóny ez a Teri, csak nagyon babonás. Kár volt engem ide- bolondítania, valami állat zö­rög a padláson, de ha már itt vagyok, maradjak. Éjszaka a szellem nem is je­lentkezett. Másnap éjféltájt az asszony már húzta a lóbőrt, én is az álom határán bók­lásztam, amikor halk kocog- tatás hallott az üvegajtón, és valaki azt súgta, menjek ki. Az ember volt, mellette lehorgasztott fejjel állt a legkisebb fiú, tizenhét éves, nyurga, pattanásos képű gye­rek. A nyári konyhában az ember rámutatott a fiára: — Itt van a mi kísértetünk. A legény vörösen bámulta a földet, és arra kért, nehogy eláruljam az anyjának, hogy a szomszédék Jutkájával ta­lálkozik a padláson. Az apja elmondta, hogy a két asszony eltiltotta a gyerekeket egy­mástól. De ő és a szomszéd cinkosaik, miért álljon közé­jük asszonyi harag? — Teri meghallotta egy éjszaka a motoszkálást, akkor találtam ki a kísértettörté- netet — vallotta be az ember. — Olyan babonás, hogy azó­ta nem mer felmenni a pad­lásra, de addig is vannak nyugton tőle a gyerekek...! n olond históriák meges- JD nek mostanában. Én se gondoltam volna, hogy egy­szer terjeszteni fogom a szel­lemmeséket. Azzal ijesztget­tem ugyanis másnap reggel az asszonyt, hogy hallottam éjszaka a kísérteiét. De inkább hagyja békén, és ne hívja a Szellemirtókat, mert haragjában rontást hoz a házra. Vállalkozók kínpadon Balogh József r gy kft. ügyvezető igaz- gatójával beszélgettem a minap. Arról volt szó, hogy a vállalkozók keveslik amit a kormánytól kapnak, a nem vállalkozók pedig so­kallják a nekik adott ked­vezményeket. Arról nem is szólva: milyen kiskapuk te­remtenek alkalmat nagy pénzek kimentésére, az adó­zás alóli kibújásra. Aztán elérkeztünk egy olyan pont­hoz, ahol ismét eltért egy­mástól véleményünk. Én a felelősségre vonás, a ki­mentett pénz megkeresének elodázhatatlanságáról be­széltem, ő meg azt feszeget­te: vajon ki fizeti meg azt a kárt, amit mondjuk egy ha­tóság okoz azzal, ha vétlen vállalkozót hurcol meg, s okoz neki jelentős anyagi veszteséget. Abban maradtunk, hogy ma még tulajdonképpen egy megválaszolhatatlan kérdés ez, amit nem lehet címre leosztani. Mindenesetre egy polgári berendezkedésű tár­sadalomban valahol az érté­kek között kellene lenni, hogy a gazdálkodási tevé­kenységet folytató vállalko­zási rétég olyan környezet­ben tudjon élni és dolgozni, ahol ha javára nem is, de el­lenére sem történnek olyan cselekedetek, amelyek aka­dályozzák a munkáját. Végeredményben minden­kinek az lenne a célja, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben — ahol a vál­lalkozások léte és nem léte is kockán forog — inkább a pozitív tartalmú vállalkozási menedzsment alakuljon ki, egy jobb gazdálkodási fo­lyamat eredményei szület­hessenek meg, és a vállal­kozót jó adózási szándék mellett olyan társadalmi környezet vegye körül, ahol mozgástere van a vállalko­zásoknak. Tulajdonképpen ezek a kérdések szabályozással végrehajthatók lennének. Ma már nemcsak a belföldi forgalomban, a belföldi nö­vekedés ütemében kell a vál­lakózásokkal számolni, ha­nem a külföldi munkaválla­lásban, a devizakitermelés­ben is. S aki ebben a körben teljesíteni, kockáztatni akar, ráadásul technikai, vállal­kozási ismereteket is szerez, megérdemli a vállalkozás- barát környezetet, s minél előbb, mert az idő sürget. Az újfehértói virágkertészek piacot keresve illatos termékeiknek szó szerint piacra találtak: a nyíregy­házi piaccsarnokban naponta árusítják friss, vágott virágaikat. Természetesen nemcsak a viszontel­adóknak kínálják portékájukat Szekeres Tibor felvétele Kommentár____________________ Magányos polgárőrök D. Bojté Gizella at ap mint nap téma a l V közbiztonság, valamint a bűnözés elleni harc. Sokan önként társulnak, hoznak létre szervezeteket, hogy kö­zös erővel akadályozzák meg a bűnözés terjedését. A megye szinte minden telepü­lésén működik már pol­gárőrség. De vajon milyen sikerrel? Jó és rossz példá­val egyaránt találkozhatunk. A vásárosnaményi pol­gárőrség elnöke nem sok eredményről számolt be le­velében, ami azonban — vé­leménye szerint — nem a csoport erőfeszítésén mú­lott. Hatvanegy levelet küld­tek szét a területhez tartozó és ellenőrzésük alatt álló üzemek, kereskedők címére azzal a kéréssel, hogy tá­mogassák tevékenységüket. Csak egyetlen egy kiskeres­kedő utalt át kisebb össze­get, valamint a helyi Afész. De nemcsak a lakosság közömbössége nehezíti mun­kájukat, hanem a rendőri szervek sem / működnek együtt velük. így csak ma­gukra számíthatnak. És saj­nos kevés információjuk van a közbiztonságot sértő cse­lekményekről. A naményi példa is valami olyasmit sugall, hogy a la­kosság többsége elvárja, természetesnek tartja az ön­kéntes megelőző és felderítő tevékenységet. De csinálja más! Csak ő ne vegyen részt benne! Az emberek megkö­vetelik, hogy nyugalomban, békében éljenek, amihez egyébként alkotmányos jo­guk van. De valamit tenni is kellene érte. HÁTTÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom