Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-18 / 64. szám
1993. március 18., csütörtök Kelet-Magyarország 9 Három év alatt 66 milliárd a vasútra Tavaly elkészült a közlekedéspolitikai koncepció, az idén pedig már a törvénytervezet is Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Az elmúlt évtizedekben a magyar vasúti közlekedés színvonala mind távolabbra került az európai vasutakétól, s ma a szállítási igényeket csak rossz színvonalon és kedvezőtlen hatékonysággal képes kielégíteni. A korábban elmaradt infrastrukturális fejlesztések következtében — a nyolcvanas évek első felében a szükséges vágánycseréknek még a 25 százalékát sem végezték el — napjainkra kritikus helyzetbe került a Magyar Állam Vasutak. A magyarországi áldatlan állapotokra jellemző: míg Európa fejlett országaiban az állam átlagosan évi 40-50 százalékos támogatást nyújt a vasútnak, addig hazánkban ez az arány nem haladja meg a 10 százalékot. Úgy tűnik, a helyzet tarthatatlanságát az illetékesek is felismerték: tavaly elkészítették a közlekedéspolitikai koncepciót, az idén pedig a vasútról szóló törvénytervezetet. A kormány mindkettőt megtárgyalta és jóváhágyta, s így a törvényjavaslat hamarosan a parlament elé kerül. A törvénytervezet egyik alapvetése az, hogy hazánkban is az európai közösségbeli irányelveknek megfelelően kell fejleszteni a vasutat: így külön kell választani egymástól a pályavasút és a vállalkozó vasút szervezetét, s e két alaptevékenység megkülönböztetésével piaci alapokra kell helyezni a vasút működését. (Ezzel egy időben meg kell szüntetni a két tevékenység keresztfinanszírozását.) A tervezet másik lényeges vonása, hogy bizonyos esetekben lehetővé teszi a vasúti tevékenységek privatizációját. Ezt megelőzően azonban meghatározzák a kizárólagos állami tulajdonnak számító vagyontárgyak körét, amelyeket a MÁV utódjaként létrejövő vasúti társaságokba sem lehet majd törzsvagyonként bevinni. Ezek a vagyonrészek — mint például a már meglévő pályák — továbbra is az állam tulajdonában maradnak, a pá- lyavasút-társaság csak üzemeltetésre kapja meg kettő és öt év közötti időtartamra. Mindebből következik, hogy a szervezeten belül az átalakuló MAV-nak számviteli szempontból is szét kell választania a pálya fenntartásával, üzemeltetésével, fejlesztésével foglalkozó pályavasút, illetve a vasúti járműveket működtető, az áru- és személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaságot. A pályavasút-társasággal kötött állami szerződés értelmében a közlekedési tárca vezetője meghatározza a pályák használati díját, s előírja azt is, hogy a vállalkozó vasút bevételeiből mekkora összeget kell a fejlesztésre fordítani. A karbantartási munkák elvégzéséhez, de különösen a fejlesztésekhez — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — az állam is hozzájárul, míg a vállalkozó vasúttal kötött megállapodás szerint a költségvetés a mindenkori fogyasztói árkiegészítéssel „támogatja” a társaságot. A vasúti közlekedés fejlesztésére az elkövetkezendő 3 évben 66 milliárd forintot fordítanak, míg ugyanezen idő alatt 228 milliárdot költenek a közúti közlekedés fejlesztésére. A koncepció és a tervezet nem taglalja az áremeléseket — az infláció miatt minden bizonynyal sor kerül rájuk —, ugyanakkor az államháztartás reformjával kapcsolatos kormányanyag leszögezi: a közlekedési árakkal kapcsolatos fogyasztói árkiegészítést hosszú távon is fenn kell tartani. Tényfeltáró bizottság Budapest (ISB - D. Á.) — Nem azzal a céllal kutatunk, hogy büntetőeljárást is elindítsunk, de természetesen, ha olyan dokumentumot találunk, ami erre utal, a hatóságnak lépnie kell — mondta Kahler Frigyes azon a sajtótájékoztatón, amelyen az elmúlt rendszerben bekövetkezett egyes események hátterének vizsgálatára alakult bizottság számolt be eddigi munkájáról. A tényfeltáró bizottság célja, hogy az eddig kutathatatlan területen feltárja az alapok alapját. Első lépésként az 1956-os terrorsortü- zek történetét próbálják tisztázni, beágyazva az akkori körülmények közé. „Minden tudományosan alátámasztható adatot joga van tudni annak a társadalomnak, amely eszköze volt egy messianizmust hirdető rendszernek — mondta Kahler Frigyes. — Mindnyájunknak jogunk van arra, hogy tudjuk: mi történt akkor valójában.” A koncepciós perek feltárása során már kirajzolódott annak a rettenetes gépezetnek a körvonala, amely a civil társadalmat megpróbálta lefejezni, amely mindig is a szolgalelkűséget díjazta. A bizottság feladata pusztán annyi, hogy minden kommentálás, politikai elemzés nélkül közzétegye azt a tudást, dokumentációt, amely e tárgyra vonatkozik. Mindezt harag és részrehajlás nélkül. A tervek szerint a kutatás hosszabb időt vesz igénybe, de fél év múlva a bizottság már egyfajta összegzést le szeretne tenni az asztalra. Mindez persze a kutatók szerint sem lesz az elmúlt ötven esztendő pontos története, de — mint mondják — talán valamiféle adalékot nyújthatnak egy majdan elkészülő történettudományi szintézishez. Gázolás Kaposvár (MTI) — Azonnali hatállyal felfüggesztették beosztásából Hoffman József kaposvári rendőrt, aki kedden az esti órákban személygépkocsijával elütötte H. Melinda 8 éves kaposvári kislányt, aki átszaladt az úttesten egy útkereszteződésben. A kaposvári kórház intenzív osztályán elmondták: a gyermeknek súlyos agysérülése van. Közös nevező Kárpátalján Budapest (ISB - D. A.) — Március 15-én nyíregyházi kulturális1 küldöttség járt Ung- váron, a városi KMKSZ szervezete meghívására. A delegáció tagja volt Laborczi Géza országgyűlési képviselő. — Délután az ungvári Pető- fi-szobomál volt egy megemlékezés, ahol én is köszöntöttem az egybegyűlteket március 15. alkalmából. Igen jó érzés volt ott lenni, hiszen két és fél, háromezer ember jött a térre. Bent a színházban az esti műsoron pedig 800-1000 fős közönség gyűlt egybe. — Fontos tehát a kint élőknek március 15 üzenete? — Az ott élők számon tartják március 15-ét. Ez egy igen pozitív jelzés minden nacionalista felhang nélkül. Ezért volt számomra kedves élmény, hogy a rossz idő ellenére ilyen sokan eljöttek. Elhangzott a magyar Himnusz, magyar zászlók voltak, sőt. orosz zászlók is, megszólaltak a Kárpátalján élő nemzeti kisebbségek képviselői: az oroszoké, a ruszinoké, elhangzott beszéd az egyházak, illetve a KMKSZ részéről. Beszédemben ott ki is hangsúlyoztam, hogy ugyan 1848-49-et magyar szabadságharcnak tartjuk nyilván, de abban sok-sok nemzetiség részt vett a szabadság mindennél fontosabb ügyéért. Örömmel láttam, hogy Kárpátalján a különböző nemzetiségeket a szabadság ma is közös nevezőre hozza. Kádárné hagyatéka Budapest (MTI) — Kádár Jánosné Tamáska Mária hagyatékát a hét végi, nyilvános árverés előtt szerdától péntekig tekinthetik meg az érdeklődők az Iparművészeti Múzeumban. A festmér nyék között található Szőnyi István három és Egry József egy védett alkotása is. Elő- vá^árlásiszándékotegyelőre sehonnan sem jeleztek, igaz, ilyen kötelezettsége nincs is a múzeumoknak. A védett képzőművészeti alkotásokat külföldi személy nem vásárolhatja meg, illetve a mű sorsát hivatalból nyomon követi a Magyar Nemzeti Galéria. A zebegényi Sző- nyi-gyűjtemény szeretné megvásárolni a névadó műveit, de saját pénzügyi forrásai erre nem elegendőek. A hagyatéki árverést szombaton és vasárnap repdezik. TÚL A MEGYÉN Szerezzen egy új előfizetőt a Kelet-Magyarországnak : % M í 'Pt> *. éjjaBB • Az új etöfize tésnek legalább bárom bőnapra kelt szólnia. • A régi előfizetők, az általuk szervezett és a függetlenül jelentkező új előfizetők sorsoláson Vesznek részt. • Sorsolás május elején. A nyeremény: • 10 egyhetes, kétszemélyes párizsi társasutazás. • Oda - és Vii tszautazás kényelmes hálókocsikkal. • Hotel teljes panzióval. • Városnézés, kirándulások a LouVre-ba, a Montmartre-ra és a Place Pigalle-ra idegenvezetővel - és szabadprogram. • Költőpénz 5000 Ft értékben. A részvételhez Vágja ki és küldje, Vagg hozza be kitöltve szerkesztőségünkbe (Nyíregyháza; Zrínyi Ilona u. 3-5.; hb01 Nyíregyháza, Pf.: 25.) ezt a
