Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

1993. március 13., szombat Kelet-Magyarország 5 Történelmünk legfényesebb tette Katona Tamás ünnepi beszéde március szelleméről a kecskeméti rendezvényen Kecskemét (MTI) — Nem szabad, hogy a 12 pontban el­sőként megfogalmazott — „Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését” — követel­ményt a magyar kormány va­laha is elfelejtse - jelentette ki Katona Tamás, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai állam­titkára pénteken Kecskemé­ten, a város felsőfokú oktatási intézményeinek közös ünnep­ségén. A történész-politikus 1848-as forradalom és szabad­ságharc eseményeit felidéző beszédében rámutatott arra is, hogy bár az első felelős ma­gyar kormány tagjai között is voltak véleménybeli eltérések, sorskérdésekben ezeket fél­retéve a kormányfőt támogat­ták. Katona Tamás hangsúlyoz­ta, hogy a magyar történelem legfényesebb, legtisztessége­sebb tetteként ünnepelhető március 15-e, hasonlóképpen 1956-hoz leverettetése ellené­re sem volt hiábavaló. A sú­lyos megtorlás után mindkét alkalommal engedményekre kényszerült a hatalom, megin­dulhatott hazánkban a polgá­rosodás. Ennek köszönhető, hogy nálunk a polgárság megvan, ez az emberi elem az, amitől a magyar gazdaság sikeres le­het. Ennek köszönhető, hogy ha csírájában is, még ha csupán alig említésre méltó anyagiak­kal is, de tízezerszámra van­nak, akik az elmúlt két évti­zedben megpróbáltak vállal­kozni. „Március 15-e immár a ti kezetekben van — szólította meg fiatal hallgatóságát vége­zetül Katona Tamás —, alakít­sátok az országot, amilyenné ti szeretnétek, hogy otthon le­gyetek benne.” Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából Elismerések az év legkiemelkedőbb alkotó tevékenységeiért Budapest (MTI) — Az 1993. évi művészeti díjakat pénteken, a Néprajzi Múzeum dísztermében megtartott ün­nepségen Fekete György kul­tuszminisztériumi helyettes ál­lamtitkár nyújtotta át a kitün­tetetteknek. Balázs Béla-díjban, Jászai Mari-díjban, József Attila-díj- ban tíz-tíz személy részesült. Ketten Erkel Ferenc-díjat, né­gyen Harangozó Gyula-díjat, hatan Liszt Ferenc-díjat, ket­ten Balogh Rudolf-díjat vehet­tek át. A Ferenczy Noémi-dí- jat, valamint a Munkácsy Mi- hály-díjat tíz-tíz művész nyer­te el. Hortobágyi Károly-díjat egy, a Táncsics Mihály-díjat hat személy kapta meg. Balázs Béla-díjasok: Árvái Jolán, a Magyar Tele­vízió Fiatal Művészek Stúdió­ja vezetője, Balogh Gábor, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőre, Endrényi Egon reklámfotós, az Interpress Serviz ügyveze­tője, Felvidéki Judit, a Magyar Televízió Rendezői Alkotó Irodája rendezője, Czipauemé Hap Magda, a Pannónia Film Vállalat film- vágója. Király Jenő, az ELTE Köz- művelődési Tanszéke oktató­ja, A Magyar Film Múltja és Jövője Alapítvány alapítói, Mester József, a Magyar Mozi- és Videofilmgyár film- operatőr-rendezője, Rigó Mária, a Magyar Film­gyártó Vállalat vágója, Szőke András, a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője. Jászai Mari-díjat kapott kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékeny­ségéért: Egri Márta színművész, Fazekas István, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze, Menczel Róbert, a zalaeger­szegi Hevesi Sándor Színház díszlettervezője, Méhes László, a Vígszínház színművésze, Paudits Béla, a Madách Színház színművésze, Pápai Erika, a Vígszínház színművésze, Rátóti Zoltán, a Budapesti Kamaraszínház színművésze, Rubold Ödön, a Nemzeti Színház színművésze, Szolnoki Tibor, a Fővárosi Operett Színház színművésze, Újvári Zoltán, a Budapesti Kamaraszínház színművésze. József Attila díjat kiemelke­dő irodalmi tevékenysége elis­meréseként: Bisztray Árpád író, Farkas Árpád romániai magyar költő, közíró, műfor­dító, Hárs Ernő költő, műfor­dító, Kukorelly Endre költő, író, Lakatos Menyhért író, Lu- kácsy Sándor irodalomtörté­nész, kritikus, Mezey Katalin író, Szőcs Géza romániai ma­gyar költő, Tarbay Ede író, költő, műfordító, Tőzsér Ár­pád szlovákiai magyar költő, kritikus, műfordító; Erkel Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői, zenetudományi tevé­kenysége elismeréseként Ko­vács Sándor zenetörténész, kritikus, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola egyete­mi docense, Matz László, a Magyar Rádió zenei rendező­je­A táncművészet területén folytatott alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjat kapott: Demcsák Ottó, a Győri Ba­lett magántáncosa, Krámer György, a Rock Színház kore­ográfusa, Solymosi Zoltán, a Magyar Állami Operaház ma­gántáncosa, Zsuráfszki Zoltán, a Budapest Táncegyüttes mű­vészeti vezetője. Kiemelkedő zenei és elő­adóművészeti tevékenysége elismeréseként a Liszt Ferenc- díjat kapta Cseh Tamás, a Bu­dapesti Katona József Színház előadóművésze. Gergely Ferenc orgonamű­vész, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola egyetemi ta­nára, a pesti Ferences Temp­lom főorgonistája, Gyöngyössy Zoltán fuvola- művész, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma tanára, Horváth László, az Állami Hangversenyzenekar klarinét­művésze, Szakály Ágnes cimbalom- művész, a Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola tanára, Szecsődi Ferenc hegedűmű­vész, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola Szegedi Kon­zervatóriuma tanára. Kiemelkedő fotóművészeti és fotóelméleti tevékenysége elismeréseként Balogh Ru­dolf-díjat kapott: Bánkuti Ándrás, a Köztár­saság Szerkesztősége fotóri­portere, Fejér Ernő fotóművész. Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti, illetve művészetírói, művészettörté­nészi tevékenysége elismeré­seként Ferenczy Noémi-díjat- kapott: jerger Krisztina művészet- történész, Kertészfi Ágnes üvegterve­ző iparművész, Kókay Krisztina textilterve­ző iparművész, Kótai József ötvösművész, Lovas Ilona textiltervező iparművész, Mezey László ipari forma- tervező, Nagy Alexandra ipari for­matervező, Sipos Enikő, a Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurá­tora, Somogyi Pál belsőépítész, Thury Levente keramikus­művész. Kiemelkedő képzőművé­szeti, illetve művészetírói mű­vészettörténészi tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mi­hály-díjat kapott: Bakos Ildikó szobrász-ér- mész művész, Birkás Ákos festőművész, Fehér László festőművész, Lantos Ferenc festőművész, Lois Viktor szobrászmű­vész, Orosz István grafikusmű­vész, Pauer Gyula szobrászmű­vész, Réber László grafikus- művész, karikaturista, Wahom András képgrafi- kus-művész, Wehner Tibor művészeti író. Kiemelkedő artistaművé­szeti tevékenysége elismerése­ként Hortobágyi Károly-díjat kapott Kristóf Krisztián zsonglőr. Kimagasló újságírói tevé­kenysége elismeréseként Tán­csics Mihály-díjat kapott: Bánki András, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyette­se, Bertha Bulcsu, az Élet és Irodalom főmunkatársa, Bölcs István, a Magyar Rá­dió rovatvezetője, Füzes Oszkár, a Népszabad­ság munkatársa, Szegő András, a Magyar Nők Lapja munkatársa, Végh Alpár-Sándor, a Pesti Hírlap főmunkatársa. Deák Ferenc-díjak: Balsai István igazságügy-miniszter Deák Ferenc-díjakat és elis­merő okleveleket adott át a minisztérium aulájában tartott ünnepségen, pénteken. Deák Ferenc-díjat kapott: dr. Balkai László, a Fővárosi Bíróság nyugdíjas tanácselnöke; dr. Horváth György, a Veszprém Megyei Bíróság elnöke; dr. Kelemen Tibor, a Heves Me­gyei Bíróság tanácselnöke; dr. Moldoványi György, minisz­tériumi főosztályvezető; dr. Zsembery István, a Fővárosi Bíróság nyugdíjas tanácsel­nöke. Elismerő oklevelet 120- an kaptak. „Független, Demokratikus Magyarországért” emlékér­meket adtak át pénteken a Ma­gyar Honvédség Művelődési Házában, a Honvédelmi Mi­nisztérium rendezvényén. A honvédelmi miniszter nevében Szendrei László, a HM poli­tikai államtitkára nyújtotta át az elismeréseket. A Magyar Köztársaság hon­védelmi minisztere a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, 1992-ben kiadott rendeletével a német megszállók elleni harcra ön­ként jelentkezett magyar kato­nák érdemeinek elismerésére hozta létre a „Független, De­mokratikus Magyarországért” emlékérmet. Az elismeréseket a honvé­delmi miniszter azoknak ado­mányozta, akik az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzó felhívására önként jelentkez­tek, majd 1945. május 9-ig fel­vételt nyertek a Magyar Hon­védség állományába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett náciellenes alakula­tokba. Külpolitikai jegyzet Óvatos jóslatok Sipos Béla n orisz Jelcin szorult LJ helyzetbe került. Most kell okosnak és higgadtnak lennie, ha továbbra is az orosz elnöki bársonyszék tu­lajdonosa akar maradni. Márpedig elnök akar lenni, az biztos. Nem véletlenül kívánta kiterjesztetni a tör­vényhozással az elnöki ha­talmat, amiről az álmos, zö­mében konzervatív képvise­lők hallani sem akartak. Vi­szont kénytelenek elviselni még egy jó ideig „Borisz herceg” jelenlétét, hiszen ha ők nem is, de a nyugati kor­mányok ragaszkodnak hoz­zá. Az Oroszországnak és a FÁK többi tagjának adott nyugati segítséget erősen fékezte, hogy a Nyugat állás­pontja eddig az volt: előbb a reformok első eredményeit akarják látni. Utoljára Kravcsuk ukrán elnök pró­bálta februárban megma­gyarázni Londonban, hogy a nehézségek nagysága miatt épp fordított sorrend volna logikus. A brit kormány továbbra is ragaszkodik Jelcinhez, mert személyét a reform egyetlen garanciájának tart­ja. Moszkvában viszont úgy látják: a Nyugat bátran se­gíthetett volna azóta, hogy Gorbacsov volt szovjet elnök 1991-ben megjelent a Hetek londoni csúcstalálkozóján, ám nem tették, és most már valószínűleg késő. Az amerikai kormányzat is jelezte, növekvő nyugtalan­sággal figyeli Borisz Jelcin helyzetének alakulását és hallgatólagosan elfogad­nák, ha az elnök a válságból egyszemélyi döntésekkel ke­resne kiutat. Értékelik, hogy Jelcin folytatja a politikai és a gazdasági reformok útját és mindkét tekintetben támo­gatják. A vezető nyugati or­szágok, a Hetek csoportjá­nak tagjai elfogadták az amerikai javaslatot, és szombaton szakértői szinten Hongkongban tanácskoznak az Oroszországnak nyújtan­dó támogatásról. A Clinton elnök által Moszkvának már felajánlott 700 millió dol­láros támogatás mellett az amerikai export-import bank kész kétmilliárd dol­láros hitelt nyújtani az orosz olaj- és földgázipar korsze­rűsítéséhez. j A m az éremnek másik ol­dala is van. Henry Kis­singer, volt amerikai kül­ügyminiszter szerint nem le­het egy lapra feltenni Jelcint és kizárólagosan őt támo­gatni. Legvalószínűbb, hogy ennek a moszkvai belharc- nak a parlamenti, vagy elnö­ki rendszer helyett egy tekin­télyuralmi rendszer vet vé­get. Ilyen már sokáig volt ebben a hatalmas ország­ban, s éppen ezért súlyosan visszaüthet az orosz elnök amerikai támogatása, ha ké­sőbb Washington Jelcin utó­daival kerül majd szembe. Ehelyett Oroszországot, az orosz népet kell megsegíte­ni. Márpedig Kissinger is­meri az oroszok gondolko­dását. Ha valakinek, hát ne­ki hinni lehet. HIRDETÉS HAZAI HOL-MI emmWHMh # 4Z IIMTERÄG 1 SZABOLCS ÁRUHÁZBAN (Nyíregyháza) | március 13-án ÁRENGEDMÉNY I ff fflKBt az áruház minden 8 termékére autóápolási cikkekre ólai- és levegőszűrőkre áruházanként TfW 9Wváltozó meglepetésekre | A viszonteladókat egyéb kedvezményekkel is váquk! .........................................................................................................................A Ferter János rajzai Sajtónap Budapesti Tavaszi Fesztivál Tavaszi zsongás Új fészek van kialakulóban Érik a primőrparadicsom

Next

/
Oldalképek
Tartalom