Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

12 Keleí-Magyarország KULTÚRA 1993. március lö., szerda Gyógypedagógusok Nyírbátorban Nyírbátor — A Magyar Gyógypedagógusok Egyesü­lete és a nyírbátori gyógype­dagógiai intézet kerekasztal beszélgetést szervez — már­cius 12-én, 11 órai kezdettel — a VI. Nevelésügyi Kong­resszusra való felkészülés je­gyében. A beszélgetés témá­ja: az önkormányzat és az irányítás a következő évtize­dek oktatási rendszerében. A konzultációt Dr. Kuknyó Já­nos, a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Pedagógiai Inté­zet igazgatója, a nevelésügyi kongresszus témafelelőse vezeti, akinek az Új Pedagó­giai Szemle 1993. évi 1. számában jelent meg a fenti kérdéskört elemző értekezé­se. A rendezvény helye: Él­tes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskolája, Nyírbátor, Debreceni út 67. szám. A barokk év megnyitója Vácott Vác (MTI) — Az elmúlt hét végén Vácott felavatták Dr. Brisits Frigyesnek, a ne­ves irodalomtörténésznek, hitszónoknak, a Magyar Tu­dományos Akadémia egyko­ri tagjának emléktábláját, annak a háznak a falán, ahol a tudós élete egy részét töl­tötte. Az emléktábla-avatás egyúttal a váci barokk év rendezvénysorozat megnyi­tója is volt. A város ugyanis csatlakozott a Közép-Európa országaiban tavaly meghir­detett barokk év program­jához. Ezen hat ország azon települései vesznek részt, ahol a barokk kor emlékei ma is fellelhetők. Vácott a 74 műemlék-épület többsége éppen e korból származik. Az októberig tartó rendez­vények igyekeznek megis­mertetni a helyi lakosokat és a turistákat a barokk kor szellemével, művészetével. Egyebek mellett a görög templomban a barokk kor egyházi kincseiből nyílik kiállítás, ugyanott a Váci Székesegyház kórusa tart majd V/vűW/-bemutatókat. Tudományos tanácskozást is rendeznek a barokk építészet történetéből. Érdekes prog­ramnak ígérkezik a július 30-án kezdődő háromnapos világi vigalom, jelmezes lo­vasbemutatóval, zenével, tánccal. Invitáló társasági rendezvényekre Nyíregyháza (KM) — A Bessenyei Társaság két, ér-' dekesnek ígérkező rendez­vényre hívja a társadalomtu­dományok és az irodalom iránt érdeklődőket. Az Evan­gélikus Kossuth Lajos Gim­náziumban március 11-én, 17 órától az egykori Kos- suth-diák, Dr. Bernáth Zol­tán mutatja be a közeljövő­ben megjelenő könyvét, a „Justitia tudatzavarai”-t. Március 18-án — szintén a gimnáziumban és ugyancsak 17 órai kezdettel — Dr. Nagy Lászlóné, gimnáziumi tanár tart előadást „Az Al­föld képe Petőfi és Ady lírá­jában” címmel. A rendezvé­nyen közreműködnek a kos- suthos diákok. A tizenkét erdélyi képzőművész alkotásaiból ren­dezett tárlat március 15-éig még megtekinthető a nyíregyházi Városi Galériában. Képünkön Köröndi Jenő Sirató című fémpiasztikai kompozíciója látható Harasztosi Pál felvétele Húszezren a tehetségpróbán Ez már nem csak egy tévéműsor; alapítványi támogatás a vetélkedő után is A Ki mit tud? nyíregyházi előválogatójának egyik résztvevője Harasztosi Pál felvétele Budapest (MTI) — A Ki mit tud? szignálja 1962-ben csendült fel először és olyan elsöprő volt a siker, hogy a televízió a következő évben, majd 1965-ben és 68-ban is megrendezte. A tehetségek­től pezsgő amatőrmozgalom évei azonban elmúltak, azóta csak ötévenként láthatjuk az izgatott fiatalokat és higgadt bírálóikat. — Azt hihetnénk, egyszerű a dolgunk, miért lenne gond a nyolc verseny után egy kilen­cediket megrendezni — teszi fel önmagának a kérdést az idei versenyt előkészítő há­romtagú stáb feje, Gál Mihály. — Márpedig mindennek elle­nére a semmiből indulunk. A Magyar Televízió abban a kel­lemes helyzetben volt, hogy „csak” műsorokat kellett csi­nálnia a legjobbakkal. □ És most? Hiszen az önök szakmája a televíziózás? — A dolog nem ilyen egy­szerű. Először is minden ön- kormányzatnak írtunk, arra kértük őket, rendezzenek elő- válogatókat, ha ők is fontos­nak tartják... □ Tényleg, mennyire fontos ma a Ki mit tud?, hiszen annyi más fórum — iskola, verseny, pályázat, ösztöndíj — van, ahol megmutathatják magukat a jövő tehetségei. Megmozgatni az önkormányzatokat — Valóban, ma már nem a tehetségkutatás a Ki mit tud? egyetlen célja. Persze, erről sem mondhatunk le, hiszen lehet, hogy éppen itt fedez­hetünk fel valakit. De talán az is eredmény lesz, ha az önte­vékeny művészek, fiatalok ré­vén megmozgattunk jó néhány önkormányzatot. Meghirdet­ték a versenyeket, — négyezer produkció nevezett be, s ha mindegyikben átlagosan négy előadóval számolnak, ez húsz­ezer közreműködőt jelent — helyet adtak, lebonyolították a válogatókat. Mindezt ingyen, hiszen a Ki mit tud? itt, a tele­vízióban sem olyan kiemelten támogatott program, mint va­laha. Azt azonban nagyon fon­tosnak tartjuk, hogy amikorra a képernyő elé kerülnek a ver­senyzők, már a helyükön állja­nak a legkiválóbb televízió­sok. □ Mintha éppen e kijelen­tést akarná igazolni, megjele­nik Szőnyi G. Sándor, a maj­dani adások rendezője és Márt ha István, a szignálzene szerzője. És ki lesz a mű­sorvezető? A „felfedezett” műsorvezető □ Ez egyelőre még titok. Ő ugyanis a mi felfedezettünk, és akár pedagógiainak is ne­vezhetnénk azt a folyamatot, amíg erre a feladatra felkészít­jük. Megzavarná, ha korán nyilvánosságra kerülne a sze­mélye. □ És a zsűri? Ók legalább annyira nevezetességei voltak a versenynek, mint a verseny­zők. Major, Pernye, Rábai Miklós után volt már egy kö­vetkező nagy nemzedék is... — Még nem tárgyaltunk senkivel, de biztosan lesznek nagy tekintélyek. Persze egé­szen új műfajok is születtek azóta — például a táncban —, s ezekhez meg kell találni az új szakembereket is. □ Most kezdődtek a megyei döntők. Sejthető már kik kerül­nek képernyőre? — Sejthető. Igyekszünk mindenütt ott lenni, hogy a jó­kat lássuk, de kevesen va­gyunk. Annyi bizonyos, hogy a határon túl élő magyarok művészetművelő fiataljai kö­zül sokakat látunk majd a té­vében. Ahol nagyobb tömbben él magyarság, Erdélyben, Kár­pátalján, Szlovákiában, min­denütt megrendezték már a vá­logatókat, tehát nem meghívá­sok alapján jönnek a verseny­zők. A Vajdaságból csak talál­gatjuk, hogy érkeznek-e mű­vészek T ámogatók, jutalmak, alapítvány — Reméljük, a támogatók a jutalmazások dolgában ugyan­úgy mellénk állnak, mint az önkormányzatok. Jó lenne, ha éppen azokra a távolabbi, ma­gyarlakta területekre tudnánk elvinni a győzteseket, ahol — majdani Ki mit tud?-okra gon­dolva — népszerűsíteni kell ezt a mozgalmat. És a legfon­tosabb az lenne, ha — vállalva egy ilyen verseny megszerve­zésével járó felelősséget — to­vábbra is segíteni tudnánk a legjobbaknak. Szóval ez már nemcsak egy tévéműsor. Alá­írás előtt áll alapítványunk, mely szeretne odaállni a kez­dők mellé a Ki mit tud? után is. Szakértői névjegyzékbe kerülnek a legjobbak Vizsgálnak, értékelnek, szakmailag irányítanak, ellenőriznek a ROK-szakértők Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Regionális Oktatásügyi Központ (alapító okirata szerint) főállású igazgatósági munkatársakból és a régió pedagógusaiból # választott testületből áll. Ágazati irá­nyítási feladatait csak kiter­jedt, országos szakértői há­lózat segítségével tudja ellát­ni. A magyar közoktatásügy vizsgálatára, értékelésére, szakmai irányítására és ellen­őrzésére pedagógus szakértői névjegyzéket szükséges létre­hozni. Gyakorló pedagógusok A szakértők sorába hazánk legjobb, gyakorló pedagógu­sainak a jelentkezését várják, pályázat útján. A listára felke­rült pedagógusok a területileg illetékes ROK igazgatójának megbízása alapján — eredeti, közalkalmazotti állásuk meg­tartása mellett — külön díja­zással végzik a tevékeny­ségüket. A szakértői pályázat kiírási feltételei: az adott iskolatípus­ra vonatkozó legmagasabb is­kolai végzettség; legalább tíz év főállásban végzett tanítási gyakorlat; korszerű szakmai ismeretek. Korszerű ismeretek A szakértői lista megpályáz­ható posztjai: óvodapedagó­gus szakértő (a „szakértő” szó a felsorolt típusok mindegyi­kénél odaértendő); tanítói (speciális szakirányultság fel­tüntetésével); szaktanári tan­tárgygondozó és fejlesztő (a szak feltüntetésével); nevelő- tanári; gyógypedagógus (a speciális szakirányultság fel­tüntetésével); intézményveze­tő (csak érvényes megbízással rendelkezők pályázhatnak); művészeti pedagógus; nemze­tiségi, etnikai pedagógus (fel­tétel: az adott kisebbségi cso­port nyelvének, kultúrájának kitűnő ismerete); szakképzési pedagógus; testnevelő és sportszervező pedagógus; gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógus; közoktatási gaz­dálkodó (gazdasági, szakirá­nyú képesítés és gyakorlat szükséges); létesítményfej­lesztési (műszaki képesítés szükséges); könyvtáros (szak­irányú képesítés és gyakorlat szükséges); tanügyigazgatási és közoktatásjogi; egyéb köz­oktatási szakértő (környezet­védelmi nevelő, közösségi programszervező, stb). Ajánló levél szaktekintélyektől A pályázattal be kell nyúj­tani egy kézzel írt önéletrajzot, a képesítést igazoló okiratok másolatát, erkölcsi bizonyít­ványt és ajánló levelet egy, a szakmai körökben köztiszte­letben álló személytől (peda­gógustól vagy nevelőtestület­től). A pályázat benyújtásának határideje: a közlés megjele­nésétől számított harminc nap; helye Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye területéről: Kelet- Magyarországi Regionális Oktatásügyi Központ, 4002 Debrecen, Pf. 60. Szin Anna igazgató. Örök szépségű Arany-balladák Huszonketten álltak a pódiumra, sokan kevésbé ismert művekkel Nyíregyháza (KM — K. J.) — Á nyíregyházi Arany János Gimnázium és Általános Isko­la hagyományőrző rendez­vénysorozattal emlékezik meg minden évben az iskola név­adójának a születési évfordu­lójáról. Az Arany-hét prog­ramjai közül az egyik legtöb­beket érdeklő esemény a kö­zépiskolásoknak meghirdetett balladamondó verseny. A ne­mes versengés napján, február 2-án huszonkét diák szólaltat­ta meg a magyar ballada-köl­tészet talán legszebb és legér­tékesebb darabjait. A választás sokszínűsége jelezte, hogy a tanulók és az őket felkészítő tanárok törekedtek átlépni a megszokottság korlátáit, me­részen nyúltak Arany külön­böző balladaírói korszakainak gazdag terméséhez. A magas színvonalú verseny végered­ménye a következőképpen alakult. Ketten állhatták a jelképes dobogó legfelső fokára: Lippai Marianna az Arany János gimnáziumból és Pataky Agnes a Zrínyi Ilona gimnáziumból. A második helyen szintén ketten osz­tozkodtak: Miklós Mónika, a Krúdy gimnázium és Járó Zsuzsanna, az újfehértói Baj- csy-Zsilinszky gimnázium di­ákja. „Bronzérmesek” lettek: Dorner Cecília, a nagykállói Korányi Frigyes gimnázium és Jármezei Judit, a nyíregyházi Kölcsey gimnázi­um színeiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom