Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-09 / 57. szám
A kísérleti intézet átváltozásai Tájkutatási erőfeszítések tudományos megoldásokkal Nyíregyháza peremén Galambos Béla A növénykék előkészítése steril körülményeket kíván Nyíregyháza (KM) — A volt Westsik féle homokkísérleti, később vetőmagkutató életében nagy változást hozott az 1992-es esztendő. A nyíregyházi intézet kivált a vetőmag vállalat kötelékéből és a Debreceni Agrártudományi Egyetem kutató központjaként működik tovább. A tiszántúli agrároktatási centrum részeként igyekszik megvalósítani a hajdani alapítók elképzelését: a térségünkben jelentkező termesztési problémák tudományos megoldását, a tájkutatást. A korábbi években főként növénynemesítési, fajtafenntartási tevékenységre korlátozódott munkája után, a Nyíregyházi Kutató Központ tavaly már új állami megbízásokat harcolt ki és különböző pályázatokat nyert el a gyakorlat által valóban igényelt technológiai, környezetvédelmi, tájvédelmi, talajhasznosítási feladatok elvégzésére. Az állami megbízásos munkák között olyan „hazai” témák szerepelnek, mint a homoktalajok komplex hasznosításának tanulmányozása; talajjavítási és hasznosítási eljárások kidolgozása a deflációs (szél okozta) károk megelőzésére, a homoktalajok termőképességének fokozása érdekében; környezetkímélő agrotechnikai eljárások kidolgozása; a tájkörzet adottságainak jobban megfelelő kalászos és zöldtakarmány növényfajták nemesítése; a tájkörzet fejlesztése szempontjából fontos burgonya és kertészeti növények biológiai alapjainak a biztosítása, termesztéstechnológiájuk fejlesztése az újonnan kialakuló korszerű kis-, és közepes gazdaságok igényeinek megfelelően. Pályázatok útján — amelyeket az OMFB-hez, az ÁFI-hoz nyújtottak be — az alábbi kutatási témákhoz nyertek el különböző pénzeszközöket: a homoktalajok komplex hasznosítását elősegítő agrotechnikai elemek kidolgozása az évtizedek óta folyó Westsik és Bauer-féle homokjavító vetésforgó kísérletek alapján; vírus- rezisztens burgonya fajtajelöltek nemesítése sejtfúziós és transzformációs alapanyag előállításával; stressztűrő ősziárpa fajták előállítása; a kedvezőtlen nyírségi viszonyok In vitro (üvegben) előállított burgonyagumó, mely gyakorlatilag vírusmentesnek tekinthető Balázs Attila felvételei között is biztonságosan termeszthető rozshibridek előállítása; kísérleti gazdaságok és mintafarmok kialakítása az intézet telepén; a nyírségi tájkörzetben létesítendő mintafarmhoz, amellyel az itt lezajló szerkezetváltást és az innovációs folyamatokat szándékoznak segíteni, a Köztársasági Megbízotti Hivatal támogatását nyerték el. A kutatatás pénzügyi fedezetének előteremtését, magának az intézetnek a működtetését — a támogatások és a pályázatokon kapott összegek ellenére — csak óriási erőfeszítésekkel tudják megoldani a Nyíregyházi Kutató Központban. A munka, a kívánatosnál ugyan visszafogottabban, de folyik. A költségtakarékosságnak azonban van egy ésszerű határa, amelyen túl és persze külső támogatás nélkül(!), színvonalas kutatás aligha lesz végezhető. Tévé a szemüvegben Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — A közelmúltban számos technikai találmány születésnapján ünnepelhettünk magyar feltalálókat. Napjainkban ha nem is születnek olyan igazi újdonságok — mint a telefon kiterjedt használatát lehetővé tevő központ, az autózást forradalmasító karburátor — kutató honfitársaink ámulatba tudják még ejteni a világot. Televízióképemyőt is tartalmazó eszközök — sisak formában — már korábban is születtek, ezek azonban részben vagy teljesen lefedték a látómezőt. A Hola- kovszky-Kézi szerzőpáros azonban olyan tévét fejlesztett ki, amely fejen hordható, nem korlátozza a látást, vagyis kifejezetten szemüvegszerű. A kép optikai rendszer közvetítésével kerül az éppen a pupilla előtt elhelyezett kis tükrökre, majd a szembe. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy a kis tükrök a látómezőnek csupán a töredékét' takarják le, így a szemüveg viselője tévénézés közben is zavartalanul tájékozódhat környezetében. Ami a látszólagos képméretet illeti, leginkább egy 63 centiméter átlójú képernyő nagyságára emlékeztet. A már működő két prototípus fekete-fehér képet adó változata már elavultnak tekinthető. A színes adások vételére alkalmas készüléket is csupán egy autóstáska nagyságú, övre akasztható vevőegységgel kell összekötni. A találmány (amely már szabadalmi oltalommal rendelkezik) nagy segítséget jelenthet a polgári felhasználás során, a gyógyászatban. Az orvosnak például egy ultrahangos vizsgálatnál nem kellene minduntalan a mesz- szebb elhelyezett tévéképernyőre tekintgetnie. Ezenkívül könnyebbé és gyorsabbá tenné minden, számítógépeket alkalmazó terület munkáját is. Az okulá- ré-tévé világpremierje májusban, az USA-ban megrendezésre kerülő találmányi világkiállításon lesz majd. A nürnbergi Szabadidő Vásár iátogatói egy speciálisan megépített mozgó luxusotthont nézhettek meg, melynek belsejében a Ferrari Testarossa sportkocsinak is jut hely. A német fejlesztésű buszt AK-nak nevezték el, és 4 millió márkába (2,5 millió USA dollárba) kerül. Többek között egy luxusfürdőszoba és egy franciaágyas helyiség is található benne a Ferrarin kíVÜI AP-FELVÉT& Hírmondó „masinák” között Budapest (MTI-Press) — A diósdi rádióállomás épületében nem mindennapi látvány várja a látogatókat. Az időszakos rádiókiállításnak az adja az aktualitását, hogy nem régen volt száz esztendeje: Puskás Tivadar jóvoltából Budapesten megszólalt a világ első tömegkommunikációs eszköze, a telefonhírmondó. A rádiózás a telefonhírmondóval kezdődött. Az információ vezetéken keresztül érkezett a távbeszélő-készülékekhez. A kiállításon Puskás Tivadar egyik szabadalmi okirata mellett I. Ferenc József hallgatóját is megtaláljuk. A császár ugyanis ezzel kísérte figyelemmel a millenniumi kiállítás eseményeit. A tárlat felidézi a vezeték nélküli rádióadások kísérleteit is. A Csepelen felállított Szikra távíró is látható itt, amelyen 1914-19 között katonai és diplomáciai „levelezés” folyt. Itt van az Előre hajó makettje, amelyen a Magyar Királyi Posta 1906-ban folytatta kísérleteit. A tablók és a tárlók arról is mesélnek, hogy az első adások 1925-ben a berlini A rádiós múlt relikviái Huth cégtől vásárolt 250 kW- os távíróadón kezdődtek meg. Szemügyre vehetünk egy Te- lefunken gyártmányú rövid- hullámú vevőkészüléket is, valamint mikrofonok sorát — köztük a Reisz-féle szénmikrofont a 20-as évekből —, és a 120 kW-os adó antennájának makettjét, a magyar rádiózás szimbólumát. A vevőkészülékek is féltett kincsek. Belőlük félezer van a Magyar rádió épületében, ide egyelőre csak néhány került a Vadásztöltényből, az Orion típusú „néprádióból” és a Standard Super Favoritból. Barnított fotók, plakátok is mesélnek a rádiózás „őskoráról”. Scherz Ede volt az első bemondó. Álló képe mellett egy fényes tálcán csillogó vizeskancsó, pohárral, melyek nem hiányozhattak mellőle. Képessy Józsefet rendezés közben láthatjuk, Gombos Katit, Darvas Ivánt, Tímár Józsefet és Lukács Margitot az újjáépült I-es hangjátékstúdió- ban kapta lencsevégre a fotográfus. Az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság, valamint a Postai és Távközlési Múzeum azt tervezi, hogy 1995-re, a magyar műsorszórás hetvenedik évfordulójára egy jóval nagyobb kiállítást rendez, padlások, pincék, régi műhelyek zugaiban megbúvó rádió- és televízió alkatrészekkel, képeslapokkal, ezernyi tárgyi relikviával kiegészítve a jelenlegi kollekciót. Mert — mint, ahogy a szakemberek elmondták — sok tárgyi és írásos emlék, hangfelvétel elkallódott az évtizedek folyamán. Ezek felkutatása, gyűjtése pedig valamennyiünk érdeke. Főleg most, amikor a rádiózás reneszánszát éli. A diósdi múzeum amolyan kincsesház, amely nemcsak a techni- ka(történet) megszállottjainak nyújtanak maradandó élményt, hanem mindenkinek, aki mélyíteni szeretné műszaki kultúráját. Néhány sorban GÉNTECHNIKA KÍNÁBAN. Míg sok ipari országban a géntechnikai úton megváltoztatott növények szabadföldi kipróbálása jelentős ellenállással találja magát szemben, Kínában ettől nem kell tartani. Több négyzetkilométeres területeket ültettek be transzgén (génátvitellel nemesített) pa- radiccsommal, burgonyával és dohánnyal. Leginkább azonban nem a transzgén növények, hanem a géntech- nikailag megváltoztatott baktériumok iránt érdeklődnek Kínában. Öt kutatóintézetben dolgoznak új rhizóbium- törzsekkel, egy olyan fajtával, amelyhez a hüvelyesek nitorgénmegkötő gyökérbaktériumai tartoznak. Az elmúlt öt évben ezeket a baktériumokat tíz négyzetkilométer mezőgazdaságilag hasznosított területre juttatták ki. Ezeken a földeken a rizs, a szója és a burgonya hozama 5-10 százalékkal nőtt. A kínai kutatók elsősorban arra törekednek, hogy a géntechnika segítségével a nép alapellátását biztosítsák. VÉRCSOPORT TETSZÉS SZERINT. Két tajvani kutató, mint a Bild der Wissenschaft PRIZMA rovatában olvastuk, olyan enzimet talált egy trópusi burgonyafajban, amely a B- csoportba tartozó vért nulla vércsoportúvá alakítja át. A kínaiak számára jelentős lehet ez a felismerés, mert a nulla vércsoport nagyon ritka a lakosság körében, B- vércsoportúak pedig bőségesen akadnak. A nulla vércsoport azért is jelentős, mert például transzfúziónál bármely más vércsoporttal ösz- szefér. Sajnos, az enzim kivonása elég bonyolult, és ezért a megváltoztatott vér még nagyon drága. Az első kísérleteket egyébként Jack Goldstein, a New York-i vér- központ munkatársa végezte. Ő azonban zöld kávészemekből vont ki egy enzimet, és csak részleges erdményt ért el. Az oldalt összeállította: Marik Sándor 1993. március 9., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország J Lenyó László felvétele A diósdi rádiómúzeum különleges és egyedi kincseit minden érdeklődő láthatja
