Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

1993. március 1„ hétfő KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 11 Konvertibilis indiai valuta Élelmiszersegély Boszniának, ejtőernyővel amerikai gépről Új Delhi (MTI) — Indiában hivatalosan közölték, hogy a rúpia, India nemzeti valutája ezentúl teljesen konvertibilis. Egyidejűleg közzé tették az 1993-94. évi költségvetést, melyben a fejlesztés érdeké­ben csökkentik a kamatlába­kat, és exportösztönző intéz­kedéseket is hoznak. Mint az AFP Új Delhiből je­lentette, Manmohan Szingh pénzügyminiszter, az indiai gazdasági reform atyja beje­lentette azt is, hogy lényege­sen növelik az ország fejlődé­sében alapvető szerepet játszó mezőgazdaságnak nyújtott hi­teleket, továbbá az oktatási­nevelési célokra fordítható hi­teleket is. Az exportőrök ezentúl a ren­delkezésükre álló egész devi­zamennyiséget szabadpiaci áron adhatják és vehetik. (Ed­dig csak 60 százalékát értéke­síthették szabadon, hiszen negyven százalékát államilag rögzített árfolyamon kellett beváltaniok.) A betétek után fizetett legmagasabb kamatláb az eddigi 12 százalékról 11-re csökken, a kereskedelmi hite­lekért felszámított kamat pe­dig 18-ról 17-re. Bonn (MTI) — A boszniai hadviselő felek képviselői vasárnapra virradóra nem ta­lálták gyanúsnak az amerikai haderő frankfurti légitámasz­pontján felhalmozott csoma­gokat. Az amerikaiak a 96, esetenként 700-750 kilós, éle­lemmel és gyógyszerrel meg­tömött bálákat Kelet-Bosznia fölött kívánják ledobni. Két szerb, egy horvát és egy bosnyák ellenőr szombaton este azért jött a légibázisra, hogy megvizsgálja: nincs-e fegyver is elrejtve a csoma­gokban. Ugyancsak vasárnapra vir­radó éjszaka két amerikai gép közel egymillió szerb és hor­vát nyelvű röplapot szórt le Kelet-Bosznia fölött. Tájékoz­tatták a lakosságot a légihíd céljáról, felhívták a figyelmet arra, hogy a bálákat csak akkor közelítsék meg, ha azok már a földön vannak, s hogy a javak mindenkit, bosnyákokat, szer- beket és horvátokat egyaránt megilletnek. Az időben korlátozott mű­velet végrehajtásának irányí­tásával az Európában állomá­sozó amerikai haderő főpa­rancsnokságát bízták meg. Magyarország beleegyezett abba, hogy a szállítógépek területe fölött áthaladjanak. A kelet-boszniai légihíd amerikai kezdeményezésre jött létre. A vállalkozás élvezi az ENSZ, illetve a világ- szervezet Menekültügyi Fő­biztosságának támogatását. Az amerikai tisztek a főbiz­tossággal közösen határozták meg azokat a területeket, ahol a segélyszállítmányra legin­kább rászorulnak. A zömmel bosnyákok lakta területeket, elsősorban Cerska és Sreb­renica környékét emlegetik. Becslések szerint 300 ezer em­beren kívánnak segíteni, akik­hez szárazföldön eddig csak elvétve jutottak el a segély­szállító konvojok, s ha igen, többszöri szerb ellenőrzés után. A szerbek attól félnek, hogy fegyver jut be Kelet- Boszniába, s ezeket esetleg el­lenük fordítják. Az amerikaiak a sajtónak is bemutatták, hogy milyen cso­magokat állítottak össze a frankfurti nemzetközi repülő­tér mellett elterülő légibázi­son. Az élelmiszer katonai raktárakból származik. Az amerikai hadseregben rend­szeresített, légmentesen záró­dó sötétbarna konzervcsoma- gok rizses csirkét, sült húst burgonyával, mogyoróvajat, kekszet, tartósított gyümöl­csöket, gyümölcsléporokat és rágógumit tartalmaznak. A csomagokra rétegesen negyven centiméter vastag kartont erősítettek, hogy a ra­komány a földre éréskor, az ütődéskor ne sérüljön meg. A küldeményt másodpercenként 26 métert zuhanó ejtőernyőkre erősítve dobják majd ki há­romezer méter magasból. Az amerikaiak szerint a nagysebességű ejtőernyő vi­szonylag pontos célzást tesz lehetővé: az eltérés 500-1000 méter lehet a célpont és a cél- bajutás tényleges helye között. Vissza-visszatérő aggodalom, hogy a súlyos teher esetleg la­kott területre zuhan. Clinton ötpontos gazdasági programja Le kell bontani a határokat a tőke, a szolgáltatások és az információ utjából Washington (MTI) — Bili Clinton amerikai elnök öt­pontos gazdasági akcióprog­ramot terjesztett elő az Ame­rican University-n tartott előadásában. Ennek lényege az amerikai vezető szerep gazdasági megerősítése, to­vábbá az orosz demokrácia anyagi alátámasztása, a Marshall-segély példájára — jelentették a hírügynök­ségek Washingtonból. — Minden ellentétes állítás­sal szemben megerősítem önöknek, hogy az Egyesült Államoknak részt kell vennie a nemzetközi kereskedelem­ben, s nem szabad visszavo­nulnia és magába zárkóznia — szögezte le Clinton azoknak, akik protekcionizmussal vá­dolják. Nyitottabb és egyen­lőbb árucsereforgalom mellett szállt síkra és a GATT kereté­ben folytatott világkereskedel­mi tárgyalások gyors és ered­ményes befejezését sürgette. Az AFP az alábbiakban fog­lalta össze Clinton ötpontos gazdaságpolitikai programját: 1. Tegyék rendbe az ameri­kai gazdaságot és jelöljék ki fejlesztésének új irányát. Ez­zel kapcsolatban hivatkozott február 17-i tervére. Fő célja a fejlesztés előmozdítása az or­szág gazdasági jövője szem­pontjából kulcsfontosságú te­rületeken: az oktatásügyben és a csúcstechnológia terén, to­vábbá a költségvetési hiány csökkentése. 2. Avassák az amerikai biz­tonság elsődleges elemévé a kereskedelmet. Clinton leszö­gezte: semmi ellenvetése a külföldi javakkal, a külföldi beruházásokkal, külföldi tár­saságoknak az Egyesült Álla­mokban való letelepedésével szemben, ha az amerikai ja­vak, beruházók, társaságok azonos jogokat élveznek kül­földön. Senki sem várhatja el tőlünk, hogy csak adjunk, anélkül, hogy kapnánk is cse­rében — mondta. 3. Az Egyesült Államoknak gyakorolnia kell vezető nem­zetközi pénzügyi szerepét, s szorosabban kell együttmű­ködnie a Hetekkel, a világ iparilag legfejlettebb többi or­szágával. Clinton feltette ma­gának azt a kérdést, hogy va­jon jobb volna-e jelenlegi for­májukban fenntartani a nem­zetközi pénzügyi intézménye­ket, vagy nem volna-e jobb ki­cserélni őket újakra. 4. Elő kell mozdítani a fejlő­dő országok gazdasági növe­kedését. Annál is inkább, mert az ő piacaik gyors teijeszke- dést kínálnak az amerikai ex­portcikkeknek. 5. Pénzügyi támogatásban kell részesíteni Borisz Jelcin orosz elnök reformpolitikáját, mert — mint vélekedett — az a piacgazdaság kialakítására és a demokrácia konszolidálá­sára irányul Oroszországban. Ha letérnek a reformok útjá­ról, azt a világ sínyli majd meg — hangoztatta Clinton, és megerősítette, hogy április 4- én találkozik Jelcinnel. „Ha a hidegháborúban hajlandók voltunk óriási összegeket for­dítani a Szovjetunió elleni harcra, bizonyára ma készek leszünk összehasonlítatlanul kevesebbet költeni arra, hogy sikeres legyen a demokrácia ott, ahol a kommunizmus el­bukott” — jelentette ki az el­nök. Példaként utalt a II. vi­lágháborút követő Marshall- segélyre, amellyel Amerika hozzájárult Nyugat-Európa újjáépítéséhez. Clinton akcióprogramja arra a koncepcióra épült, hogy a világgazdaságnak globálissá kell válnia, és le kell bontani a határokat a tőke, a szolgáltatá­sok és az információ útjából. „Nincs többé tisztán nemzeti gazdaságpolitika”—fogalma­zott az Egyesült Államok el­nöke. Amerika és partnerei­nek felvirágzása csak együtt képzelhető el, hiszen a keres­kedelmi szálak szorsan össze­fonódnak. Clinton elismerően szólt Németország és Japán gyors gazdasági fejlődéséről és arra szólította fel az amerikaiakat, hogy tiszteljék a haladást és tanuljanak a németektől és a japánoktól mindenben amiben csak lehet. A Reuter jelentése szerint az Egyesült Államok legfonto­sabb kereskedelmi partnerei üdvözölték Clinton elnök be­szédét, nevezetesen azt, hogy Amerika versenyezni akar, nem pedig bezárkózni, de hoz­záfűzték: a szavakat tetteknek kell követtniök. Orosz eladók és vevők kereskednek egy hatalmas gépkocsiparkolóban, ahol vadonatúj és használt japán importautók egyaránt megtalálhatók. Az orosz kor­mány úgy döntött, hogy a japán importot azzal korlátozza, hogy nem veszi nyilvántartásba az ott szokásos jobbkormányos autókat AP-felvétel Ukrajnai benzinstop Kijev (MTI) — Ukrajnában hétfőtől nem adnak el üzem­anyagot a magángépkocsisok­nak — jelentette be a kijevi kormány. Mint a Reuter hírül adta, az ukrán televízióban is­mertetett közlemény szerint az állami készletek nyolcvan százalékát a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bo­csátják, hogy elvégezhessék a tavaszi vetést. A magángép­kocsisok csak a magán üzem­anyag-elosztóktól vásárolhat­nak, az államinál lényegesen magasabb áron, vagy pedig áprilisig kivonják autójukat a forgalomból. Űkrajna január­ban kapott ugyan kétmillió tonna kőolajat Oroszországtól, fő ellátójától, és Moszkva megígérte, hogy az idén 15 millió tonnányit szállít belőle, de Ukrajna csak 45 millió ton­nából tudná kielégíteni mi­nimális szükségletét. “ 'IS.**! Magukra hagyott, otthontalan orosz gyermekek ci­garettáznak felnőtt módra egy földalatti men helyen. Az ütött-kopott árvaház egész Oroszország terü­letéről szállásolja el az otthonról megszökött gyere­keket. A gyerekeket — miután két hétig szociális munkások világosítják fel őket — visszaküldik a szüleikhez AP-felvétel Elszámolás és bizalom Leonyid Kravcsuk a tárgyalásokról Budapest (A Vasárnapi Hírek nyomán) — A ha­zánkban hivatalos látogatá­son tartózkodó Leonyid Kravcsuk ukrán államfő Veszprémbe látogatott, ahol fölkereste azt a volt szovjet katonai bázist, ahová a cser­nobili gyerekek rehabilitá­ciós központját tervezik. El­látogatott a delegáció Mar- tonvásárra is, a mezőgazda- sági kutatóintézetbe. Kravcsuk elnök pénteken tárgyalt meghívóival, Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterel­nökkel, s a tárgyalófelek több megállapodást is aláír­tak. Az ukrán elnök a tegnapi program során válaszolt munkatársunk kérdéseire. — Tárgyalásaink legfon­tosabb eredményének azt tartom — mondotta Leonyid Kravcsuk —, hogy kapcso­latépítésünk új szakaszához érkeztünk, annak a gyakor­lati megvalósításába kezd­tünk, amit korábban már körvonalaztunk. Miután pénteken az ország vezetői­vel tárgyaltam, ma vállalko­zókkal, üzletemberekkel állt módomban találkozni — folytatta az Ukrán Köztár­saság elnöke. — Örvende­tes, hogy egyre jobbak vál­lalati és üzleti szintű kapcso­lataink. Hozzáláttunk egész sor probléma megoldásához, melyek az elszámolással, a kölcsönös ügyintézéssel kapcsolatosak. Közép-euró­pai biztonsági kérdésekről is folytattunk megbeszélése­ket. Olyan politikai megol­dást keresünk, ami állama­ink számára szavatolná füg­getlenségi törekvéseink megvalósítását, a demokra­tikus struktúrák meglétét, az együttműködést diplomáciai és humanitárius szinteken. — Kisebbségi kérdésekről esett-e szó tárgyalásain? — Találkoztam a Magyar- országon élő ukránok képvi­selőivel, akik váll váll mel­lett és igen eredményesen dolgoznak együtt a magya­rokkal. Mi, Ukrajnában már rég megértettük, hogy egy állam akkor élhet csak béké­ben, ha minden ember szá­mára szavatolja a szabadság- jogokat nemzetiségi hova­tartozásától függetlenül, s a kisebbségek mellé áll. Em­líthetek konkrét adatokat is: Ukrajnában jelenleg 59 ma­gyar iskola működik, me­lyekben 12 ezer gyerek ta­nul, de van még más 64 ma­gyar oktatási nyelvű gyer­mekintézmény, több mint száz könyvtár is, hogy is­mert együttesekről és a ma­gyar színházról ezúttal ne szóljak... Oroszország helye a vezető hatalmaknál Berlin (MTI) — Hans- Dietrich Genscher szerint Oroszországnak helye van a világ vezető gazdasági hatal­mai között és fel kell venni az Európa Tanácsba is. A németországi Szabad- demokrata Párt elnöke, az NSZK volt külügyminisztere a berlini Sontagspost vasár­napi számában megjelent in­terjújában annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy Oroszország a jövőben az egyik legfontosabb állammá válik Európában és a vilá­gon. Ebből a megfontolásból kiindulva javasolta, hogy ne egyszerűen a hetek csoport­ját egészítsék ki vele, hanem az Európa Tanácsnak is tag­jává váljék. Hans-Dietrich Genscher szerint nem csak Oroszor­szágot, hanem a Független Államok Közösségének más tagországait is szorosabban kell bevonni az európai és a nemzetközi gazdasági élet­be. Különösen fontosnak tar­totta bekapcsolásukat az egységes európai szállítási, távközlési és energetikai rendszerbe — jelentette az ITAR-TASZSZ a német lap­ban közöltekre hivatkozva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom