Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

1993. február 8., hétfő flMHM HAZAI HOL-MIHHBHHHBHHBB Kelet-Magyarprszág 5 Az alapítványoknak ott a helyük, ahonnan az állam kivonul Jön a főkönyvelő, a jogász súgni Ha tartós közérdekű a cél „Nem sajnálni, tenni akarunk” Túl sok célt tűztek ki (PTK) több pontban felsorolja az alapítvány megszűnésének eseteit: ha a cél megvalósult, a meghatározott idő eltelt, a fel­tétel, amiért létrehozták, bekö­vetkezett, vagy ha a bíróság megszünteti. A bíróság az ügyész keresete alapján az ala­pítványt akkor szünteti meg, ha céljának megvalósítása le­hetetlenné vált, illetőleg ha a jogszabályváltozás folytán a bejegyzést meg kellene tagad­nia. A bíróság akkor is ki­mondhatja a megszűnést, ha az alapítvány kezelésére ki­jelölt szerv tevékenységével veszélyezteti a közérdekű cél megvalósítását és az alapító a bíróság felhívása ellenére a ki­jelölést nem vonja vissza és mást nem bíz meg. A megszű­nés után a megmaradt vagyont az alapító okiratban megjelölt célra kell fordítani, ha ez nem lehetséges, a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. Az alapítvány működése fe­lett egyébként a törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el. Ezért minden egyes nyil­vántartásba vett alapítványról szóló határozatot a cégbíróság megküld az ügyészségnek. Az alapítvány működésének tör­vényessége érdekében min­dent meg kell tenni a feleknek. Ha ez nem lehetséges, az ügyész — a törvénysértést ta­pasztalva — bírósághoz for­dulhat. Az alapítvány tag­jainak még mindig marad egy lehetősége arra, hogy a jog­sértő tevékenységét abbahagy­ja. Az erre kiszabott határidő azonban, ha eredménytelenül telik el, az alapítványt a bíró­ság megszünteti. Az a cél, hogy javítsák a gondozottak intézeti életkörül­ményeit, hozzájáruljanak az oktatásukhoz, foglalkoztatá­sukhoz szükséges technikai és ismerethordozó eszközök be­szerzéséhez. Szükség van spe­ciális ápolási, mozgásfej­lesztő, rehabilitációs eszkö­zökre is. Az értelmi fogyaté­kosok üdültetése igen pénz­igényes, a létrehozók szeret­nék ezt is az alapítványból megvalósítani. A következő számlaszám még ideiglenes ugyan, de annál biztosabb ala­pokra helyezhető a befizetések által a jó szándékú összefogás és tenniakarás: Nyírbátori OTP 449-98149 „Nem sajnálni, tenni akarunk” 808-001711 Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Tudósítottunk arról, hogy január 29-én országosan is példa nélküli esemény szín­helye volt a megyeszékhely Szakszervezetek Háza. A RÉV-Alapítvány kezdemé­nyezésére egy asztal köré ül­tek fórumra megyénk alapít­ványai — akik megkapták a meghívót és el is tudtak jönni a találkára... Mert jegyezzük meg, nem könnyű a tájékozó­dás, hiszen hiába büszkélked­hetünk papírforma szerint igen sok alapítvánnyal, ám nincs szervezet, mely megbízható, naprakész információkkal ren­delkezne róluk. És van egy másik fajta információhiány is: keveset tudnak egymásról, pedig bizony vannak közöttük olyanok — amint az is­merkedés során kiderült —, akik egymás tevékenységét tá­mogathatnák, kiegészíthetnék. A rendezvényen tájékoztatót tartott Csillag Péter, a buda­pesti Kontó Kft. ügyvezető igazgatója. Úgy gondoltuk, közérdeklődésre számot tartó, de az alapítványok számára mindenképp hasznos tudniva­lókkal szolgálhat. — Külső szemlélőként mi a véleménye a RÉV Alapítvány ezen próbálkozásáról? — Igen széles körben voltak jelen a szervezetek, szinte megtestesítették magát az ala­pítványi „mozgalmat”, hiszen megmutatták, milyen területe­ken lehet létjogosultsága e tár­sadalmi szerveződési formá­nak. Én egyébként is a szemé­lyes kapcsolatok híve vagyok, Nyíregyháza (KM) — A Pro Humana Alapítvány alapí­tó okirata 1992. február 1-jén kelteződött. Célja a térségben élő hátrányos helyzetű em­berek, rétegek, lakossági cso­portok részére — saját erőfor­rásaik mobilizálása útján — olyan segítség nyújtása, mely segít átvészelni pillanatnyi vagy akut helyzetüket, illetve azon képességek fejlesztése, melyek révén önmaguk ál­lapotát javíthatják. Az alapít­vány célja továbbá az aktív szociálpolitikai eszközök nép­szerűsítése és alkalmazása. Tevékenységét az eddigiekben két területen végezte: Létrehozták a Help Raktár­házat — mely a Népjóléti Mi­nisztérium támogatásával 1993. február 1-jén nyílt meg. A raktárház kizárólag háztar­tási tartós fogyasztási cikkek azért is örülök annak, hogy ezek az emberek nem csalód­tak, nem jöttek el fölöslege­Csillag Péter sen. Kérdéseik és válaszaik is voltak egymás számára. A RÉV Alapítvány adja a kör­nyezetet, s hozzájuk fűződik a többi alapítvány. A legkö­zelebbi találkozáskor hozunk magunkkal pénzügyi szakem­bert, könyvelőt, jogászt, hogy konkrét segítséget nyújthas­sunk, ugyanis kiderült, hogy a gazdálkodás okozza a legtöbb problémát. — Mi a fő profilja az Önök kft.-jének? — Alapítványi konzultációs értékesítésével foglalkozik. Az értékesítésre kerülő kínálat belföldi felvásárlásból, ado­mányokból, és külföldről ér­kező adományokból szárma­zik (ez még várat magára). A cél az, hogy az egyre zsugoro­dó segélyeket a legcélszerűb­ben használja a segélyezett. Rövidesen elkezdődik a se­gélyutalványok beváltása a raktárházban. Az adományok értéke az alapítvány által ki­adott igazolás alapján az adó­alapból leírható. Az árusítás nyílt, bárki vásá­rolhat a használt bútorból, tü­zelő-. fűtő- és főzőkészülékek­ből, apró háztartási cikkekből (például tányér, edény). A Pro Humana Alapítvány keretén belül működik a Regi­onális Szociálpolitikai Ta­nácsadó Műhely. A műhely iroda vagyunk. Az a dolgunk, hogy a gondolattól a megvaló­sulásig, a működésig végigkí­Szekeres Tibor felvétele sérjük az alapítványi szándé­kok célhoz érését. Három éve alakultunk az OKHB jóvol­tából. Induláskor kétszáz, je­lenleg már mintegy ezer ala­pítványt gondozunk. Az a ta­pasztalatunk, hogy aki egyszer bejön hozzánk, az újra vissza­tér. Teljes számítógépes nyil­vántartási rendszerrel állunk rendelkezésre. Pesten létre­hoztunk egy ehhez hasonló rendszeres találkozási lehe­tőséget, mi Alapítványi Sza­lonnak neveztük el. Az első al­működésének alapelveit, a te­vékenység szükségességét két már elnyert pályázat bizo­nyítja. A Jóléti Szolgálat Ala­pítvány helyi alapítványainak kétéves szakmai tanácsadó te­vékenységét végzi a szakértői csapat a Dunán inneni terüle­ten — ez 11 helyi közösségre terjed ki eddig. A másik terü­let, amellyel a műhely foglal­kozik, a szociális törvényből adódó önkormányzati felada­tok helyi kialakításához olyan előtanulmányok elkészítése, amelyek a helyi döntéshoza­talt megkönnyíthetik, a helyi programok, a helyi szociál­politika kialakítását segíthetik. Vállaljuk továbbá pályázatok elkészítését, pályázati lehető­ségek figyelemmel kísérését, kiajánlását. E tevékenységet — szintén pályázat útján — a Népjóléti Minisztérium Szoci­ális Válságkezelő Programok Irodájá­nak támogatásával végzik. Ennek kere­tében szervezték meg a Szociális Munká­sok Egyesületével közösen a Megyei Szociális Kerékasz­talt. Ugyan az alapít­ványt egy magánsze­mély alapította, de a szakértői tevékeny­ségbe a megyében dolgozó szociológu­sok, szociálpolitiku­sok, közgazdászok, jogászok, vállalko­zók, szociális munká­sok adják össze tudá­sukat, tapasztalatai­kat. A hátteret a DOTE Egészségügyi Főiskola biztosítja. kálómmal tízen voltak, a má­sodikon már harmincán. Lát­hatóan van igény erre a formá­ra. Tudunk részletes felvilágo­sítással szolgálni a pályázati lehetőségekről, persze a sikert nem garantálhatjuk. Segítünk az alapítványoknak abban, hogy megfelelő irodatechniká­val lássák el magukat, pá­lyázati úton 24 számítógépe­ket helyeztünk ki. Azért aka­runk így is segíteni, hogy az alapítványok azzal foglalkoz­zanak, amiért létrejöttek, és ne az adminisztráció kösse le az energiájukat. — Ha jól értem, arra törek­szenek, hogy bábáskodjanak az alapítványok országos há­lózata megszületése fölött. — Igen, szeretnénk a kört teljessé tenni. Heves megyé­ben, Zalában, Csongrádban már társakra találtunk, Pécsett folyamatban van a kapcsolat kialakítása. Önöknél is meg­van immár a csíra. Nincs nálunk igazán kultúrája ennek a civil szerveződési formának, mint például Amerikában, ahol kétszáz éves múltat tud­hat a háta mögött. S nagyon fontosnak tartom a nyilvános­ság megszervezését, mert az az alapítványok egyetlen esz­köze. A térségnek is szüksége van a civil szféra fejlődésére és arról ne feledkezzünk el, hogy az alapítványok rengeteg társadalmi feladatot átvállal­nak. Különösen mióta az ál­lam annyi helyről kivonul. Gyógyításra és tandíjra Vásárosnamény (KM) — 1992. novemberében egy magánszemély százezer fo­rinttal hozta létre a Szövetke­zeti tagok gyermekeinek egészségéért, oktatásáért el­nevezésű alapítványt. Abban a reményben született az ötlet, hogy a pénzügyi alap hamaro­san elérheti az egymillió forin­tot. Gergely Ferenc, a vásáros- naményi ÁFÉSZ elnöke any- nyit hallott, olvasott gyűjtési akciókról, megrázó adakozási felhívásokról, súlyos betegsé­gekben szenvedő gyerekekről, akik számára az egyetlen esély kizárólag a méregdrága kül­földi kezelés, műtét... Úgy véli, ez ellen nincs védve sen­ki sem, apaként mélyen átérzi a szülők helyzetét. Úgy vélte, jobb egy szervezetet létrehoz­ni, s pénzügyi forrást teremte­ni, hogyha bárkit elér a baj, gyors, közeli legyen a segít­ség. De nemcsak a szomorú betegségekre gondolt, hanem arra, hogy hamarosan beveze­tik a tandíj rendszert a felsőok­tatásban — s miért a pénz le­gyen az akadálya a tehetséges gyerekek boldogulásának... Az öttagú kuratórium is a célokban jártas szakemberek­ből áll. Nemcsak saját cégé­nek, mégcsak nem is csupán az ágazatnak létesítették az alapítványt, bár adott esetben előnyt élveznek, hanem nyi­tottak kívánnak lenni a megye felé is. Számlaszámúk a kö­vetkező: 448-10582. Az elnök úr, ha megszavazzák neki az ez évi prémiumot, annak 75 százalékát újból az alapítvány kasszájába fizeti be. Nyíregyháza (KM) — Az alapítványra vonatkozó leg­fontosabb tudnivalókat - az alapítást, a működés tartalmát, a megszűnést - a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Az 1990-ben történt módosí­tás szerint alapítványt magán- személy és jogi személy egy­aránt alapíthat a jogszabály­ban meghatározott feltételek betartásával. Az alapítvány sa­játossága abban áll, hogy ki­zárólag tartós közérdekű célra hozható létre. A törvény nem magyarázza, hogy mit kell érteni tartós közérdekű célon. Ezt az alapítók döntik el, ami azonban nyilván nem sérhet törvényes és más érdeket sem. Ahhoz, hogy az alapítványt a cégbíróságon bejegyezzék, egy másik fontos kritériumot is igazolni kell. Ez pedig a vál­lalt közérdekű cél megvalósí­tásához szükséges vagyon megjelölése. Ha az alapító ok­irat tartalmazza az alapítvány nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasz­nálási módját és székhelyét — kérelem alapján — a bírósá­gon nyilvántartásba veszik. Az alapítvány a bejegyzéssel nye­ri el jogi személyiségét. Az alapítványokat megkü­lönböztethetjük aszerint, hogy zárt vagy nyitott. így az alapí­tó okiratban célszerű arról is dönteni, hogy később újabb ta­gok csatlakozhatnak-e a vál­lalt cél megvalósításához avagy kizárják ennek lehető­ségét. Egyébként minden olyan kérdést, amit fontosnak tartanak, az alapító okiratban rögzíthetnek, hiszen a szerző­dés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Az 1959. évi IV. törvény Kisléta (KM) — A fenti magáért beszélő nevű ala­pítvány még a hivatalos mega­lakulás előtt áll. Kislétán talál­ható a megyei önkormányzat egészségügyi gyermek- és szakosított otthona. Az inté­zetben 220 halmozottan fo­gyatékos gondozottal foglal­koznak. A gyerekek és fiatal felnőttek szülei — érezve, hogy az intézmény működési költségei jószerével az alap­funkciók ellátására sem ele­gendőek — voltak a kezdemé­nyezők. A kilenc családhoz, akik indításképpen 150 ezer forintot fizettek be, bizonyára hamarosan mások is fognak csatlakozni. Nagy segítséget kaptak a megyei alapítványi fórumtól, a REV-től és konk­rétan az alapító okirat meg­fogalmazásához a Kontó-tói. Tiszavasvári (KM) — A ti- szavasvári Pethe Ferenc Ala­pítvány még gyerekcipőben jár — így jellemezte összefog­lalóan a helyzetüket Vajda Sándorné, a Pethe Ferenc Ál­talános Iskola igazgatónője. A bejegyzésre sokat kellett várni — az volt a huzavona oka, hogy túl sok célt jelöltek meg. Ennek persze egyetlen ma­gyarázata van: tengernyi a ten­nivaló a házuk táján. A tanulói összetétel diktálja az összetett feladatokat. Igen sok a hátrá­nyos helyzetű gyerek, ők kü­lön elfoglaltságot jelentenek. De egyébként is a felzárkóz­tatástól a tehetséggondozáson át széles spektrumon pró­bálják az iskola szűkös lehető­ségeit alapítványi módszerek­kel kiegészíteni — a költség- vetésből minden szándékot nem lehet finanszírozni. Van egy városi alapítvány, melyet az Alkaloida hozott létre, tőlük a számítástechnikai fej­lesztésre kaptak pénzt. De ír­nak pályázatokat, ahová csak lehet, és ezekből a céltámo­gatásokból működtetik az alapítványt, hajtják szépen sorjában végig az általuk leg­fontosabbaknak tartott felada­tokat, teljesítik szerényen a „gyanúsan” sok célt. A hátrányos helyzetűekért Help-raktár, műhely pro humana Megjött az áru Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom