Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-25 / 47. szám
Kelet-Magyarország 1 1 1993. február 25., csütörtök Az Egyesült Nemzetek békefenntartó erőinek egyik katonája helybéli tüntetőket tart szemmel. A háttérben a tiltakozók által felgyújtott autógumik Kárpátok-Eurorégió — cseh hetilap Országok és motívumok egy lengyel hungarológus szemszögéből Prága (MTI) — A Debrecenben meghirdetett „Kárpátok-Eurorégió” együttműködéssel foglalkozott legutóbbi számában a Respekt című cseh politikai hetilap. Az írás szerzője, Maciej Szymanowski lengyel hungarológus egyebek közt azt vizsgálta, milyen motívumok indították Magyarországot, Ukrajnát és Lengyelországot ennek az együttműködési formának a kezdeményezésére. Magyarország érthető módon érdekelt a közép-európai országok politikai együttműködésében — állapította meg Szymanowski. Budapest magatartását szerinte egyrészt befolyásolja a közvetlen szomszédság a terjeszkedő Szerbiával. Másrészt viszont az is szerepet játszik, hogy Magyarország fél a szerb-román-szlo- vák Kisantant újjáéledésétől. Ez a Kisantant — Szymanowski szerint — a határokon túl élő magyar kisebbség jogainak biztosítására irányuló budapesti törekvések ellen- reakciójaként jelenhet meg. Ukrajna tekintetében Szymanowski utalt arra, hogy Ki- jev erőteljesen törekszik önállóságának hangsúlyozására. Ukrajna azt akarja, hogy ne csupán de jure, hanem de facto is önálló államnak, s ne csapán a volt Szovjetunió egyik részének tekintsék. Saját nyugati szomszédjaihoz való közeledése segítségére lehet abban, hogy gyorsabban megszabaduljon az orosz gazdasági függéstől, s — a lengyel példát követve — az „üres pultok gazdaságától” a fogyasztói piac felé vehesse az irányt. Lengyelország vonatkozásában a szerző felhívta a figyelmet arra, hogy a német-lengyel határvidéken kialakítandó regionális együttműködés gondolata jóval korábban felmerült, mindeddig mégsem valósult meg. Varsónak olyan ambíciói vannak, hogy ő legyen az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese a térségben — írta a Respekt munkatársa, s a debreceni megállapodás Lengyelország részéről történt aláírását részben annak tudta be, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben „kevésbé oroszbarát” módon szemléli Kelet-Eu- rópát. Magyarország és Lengyel- ország egészen a közelmúltig reményeket táplált a visegrádi együttműködéssel kapcsolatban. Egyebek közt valamilyen biztonsági rendszer létrehozásáról is szó volt — írta Szymanowski, majd megállapította: a cseh külpolitikában beállt változás, valamint Budapest és Pozsony elhúzódó feszültsége „befagyasztotta” ezeket a reményeket. Ugyanakkor az ingatag keleti helyzet, a horvát- szerb-bosnyák háborúskodás nem teszi lehetővé, hogy feledésbe merüljön egy ilyen biztonsági rendszer szükségességeA Kárpátok-Eurorégiónak van bizonyos lehetősége arra, hogy a szomszédos országok közeledésének motorjává váljon — vélekedett a Respekt szerzője. Emlékeztetett arra, hasonló szerepet töltöttek be az ilyen regionális kezdeményezések Nyugat-Európában is, ahol „az üzlet az üzlet” jelszó hatékony módon szorította ki az emberek tudatából a nemzeti előítéletet, a félelmet és a sértődöttséget. Az USA és a kisebbségek Tőkés tárgyalásai az amerikai külügyminisztériumban Washington (MTI) — Az új amerikai kormányzat nagyobb figyelmet kíván fordítani a kisebbségi kérdésekre, ezen belül az erdélyi magyarság ügyére. Ezt hallhatta Tőkés László püspök kedden Ralph Johnson külügyi államtitkár-helyettestől. A püspököt amerikai magyar szervezetek segítették abban, hogy tájékoztathassa a romániai helyzetről az amerikai kormányzat illetékeseit, többek között a romániai megbízatásra készülő fiatal diplomatákat. Amint Tőkés az MTI tudósítójának elmondta, tapasztalatai szerint azok tisztában vannak a fő problémákkal, összefüggésekkel és nyíltan közelítenek a kérdésekhez. Johnson, a térségért felelős államtitkár-helyettes kifejtette vendégének: bár az új kormányzat jövendő politikájáról szélesebb összefüggésekben még nem tud nyilatkozni, kétségtelen, hogy — tekintettel a boszniai fejleményekre is — növekvő figyelem irányul a kisebbségi kérdésekre, sőt: az eseményeket követő politika helyett céljuk, hogy a folyamatokat előre felismerve, felmérve tegyék meg a szükséges lépéseket. Az államtitkár-helyettes szerint egyébként Washingtonban komolyan mérlegelik, hogy újra megadják Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, mert úgy vélik, hogy ezzel segíthetnek a demokrácia ügyének. A diplomata e vonatkozásban elismerően méltatta az RMDSZ álláspontját, amely ugyancsak igényli a kedvezmény megadását. Tőkés László egyetértett a tervvel, megjegyezve: némi óvatosság indokolt, hiszen könnyen megeshet, hogy ismétlődik a Ceausescu-koTszuk jelensége, amikor az amerikai gazdasági támogatás nem a gazdasági fellendülést szolgálta, hanem a hatalom legitimációjának forrása lett. A püspök kifejtette a külügyminisztérium illetékeseinek, milyen szerepe volt a kelet-európai diktatúrák megbuktatásában a jó értelemben vett nemzeti öntudatnak, s hogy Amerikának e tényezővel számolnia kell — még akkor is, ha ez az öntudat helyenként negatív irányba csap át és manipulálnak vele. A kisebbségi kérdés, amelyről a Nyugat eddig igyekezett nem tudomást venni, az elhallgatástól nem tűnik el. Számolni kell azzal, hogy az önrendelkezési törekvések egyre inkább érvényesülni kívánnak majd. Akkor is, ha ez az öntudat helyenként negatív irányba csap át és manipulálnak vele — hangoztatta Tőkés. A püspök találkozott Tom Lantos képviselővel, az erdélyi magyarság ügyének ismert szószólójával, aki közölte: kész személyesen is szerepet vállalni abban, hogy Amerikában gyűjtés induljon az erdélyi magyar oktatás támogatására. Tőkés László, aki háromhetes, zsúfolt programú kőrútján fölkeresett sok amerikai magyar és angolszász egyházat, s főként e gyűjtés kérdéseivel foglalkozott, kedden este hazautazott. Kínai éberség Kémkedésgyanús tudósítók — riadókészültség (---------------------------------------------------------^ Karnevál Rio de Janeiro (MTI) — A szambaiskolák második napja tartó felvonulásával befejező szakaszához érkezett a hamvazószerdáig tartó riói karnevál. Az AP hír- ügynökség jelentése szerint az utolsó karneváli éjszakán a brazil nagyváros lakói ötvenkét utcabálon rophatják a táncot. A turisták számára külön elegáns kosztümös bált rendeztek. Hamvazószerda reggelén az áttáncolt, átmulatott négy nap után az élet ismét visszatér a megszokott medrébe, k _____________________________________ Peking (MTI) — Egy pekingi hetilap szerdai számában éberségre szólította fel a kí- naikat a külföldi újságírókkal szemben, mivel a lap szerint növekszik a tudósítók által elkövetett súlyos kémkedések száma. A Liaovang (Kitekintés) című hetilap annak ellenére hozta nyilvánosságra vádjait, hogy a pekingi kormány enyhített a külföldi tudósítók ellenőrzésén. A kínai politikusok ezt abban a reményben tették, hogy Peking így talán elnyerheti a 2000-es olimpiai játékok rendezési jogát. A cikk szerint szükség van az állambiztonság javítására és az államtitkok védelmére. — Riporterként megjelenve minden lehetséges eszközt felhasználnak, hogy titkos adatokat szerezzenek be Kína politikai, gazdasági, katonai ügyeiről és technológiájáról — állítja a lap. — A legmagasabb riadókészültségben kell lennünk, megfelelő intézkedéseket kell hoznunk, és rendkívül ébernek kell maradnunk — figyelmeztet az újság. Egyben javasolja, hogy szigorúan büntessék meg azokat a kínaiakat, akik titkos dokumentumokat adnak át külföldi újságíróknak. A cikk Andrew Higgins, a brit The Independent tudósítójának esetét említi, akit 1991- ben kiutasítottak Kínából, mert állítólag titkos okmányokat találtak nála. A szerző felidézi a The Washington Post pekingi irodája vezetőjének ügyét is. Tavaly májusban Lena Sun páncélszekrényében több mint tíz titkos dokumentumot találtak. A Hitler-legenda újabb fejezete? A Führer kalandos utóélete Budapest (MTI-Panoráma) — Az oroszországi állami archívum vezetőjének utóbbi napokban tett szenzáció számba menő bejelentése arról, hogy az intézetben 1946 óta őriznek egy kartondobozt a „Führer” koponyájának két darabjával, nemhogy csökkentette volna, de inkább növelte a tikozatosságot Hitler halálának pontos körülményeit illetően. Az Izvesztyija, amely hosz- szú cikksorozatot közölt Hitler és Éva Braun haláláról, Szergej Mironyenkót az intézet igazgatóját idézi. Eszerint a kopanyamaradványok egy részén égési nyomok láthatók és az egyiken a „Führer” életét kioltó lövedék útja is nyomon követhető. A eddig általánosabban elismert változat szerint Hitler és Éva Braun 1945. április 30-án követtek el ön- gyilkosságot, és testüket híveik egy bunkerben hamvasztották el. Az utóbbi „vallomások” azonban mind gyakrabban kérdőjelezik meg a történéseknek ezt a verzióját. Múlt év szeptemberében az orosz televízió szenzációsnak minősített felvételeket sugárzott a koporsóban fekvő halott Hitlerről és képekkel alátámasztva azt állította, hogy a „Führer” nem lett öngyilkos, hanem szovjet katonák ölték meg és temették el holttestét. A film hitelességét már akkor kétségbe vonta az„RTL-Plus” német tv-állomás és azt állította, hogy a birodalmi kancellár földi maradványait egy lősze- res ládába tették és miután több ízben eltemették, majd kihantolták, végül is titokban egy moszkvai temetőben helyezték örök nyugalomra. Részben erre az elképzelésre alapozva Lev Bezimenszkij orosz történész viszont úgy véli, hogy Hitler földi maradványait legkevesebb hatszor temették el és hántolták ki, miután 1970-ben végleg elhamvasztották az akkori NDK-beli Magdeburgban. Az Izvesztyija múlt heti számában megjelent tanulmány most egy újabb elképzelést vázolt fel. Eszerint a „Führer” és Éva Braun földi maradványait 1945-ben a Vörös Hadsereg egy katonája, bizonyos Ivan Csurakov adta át a szovjet katonai elhárításnak. Csurakov 1945 május 4-én fedezte fel a megégett holttesteket a birodalmi kancellária udvarán, vagyis öt nappal Hitler és Éva Braun feltételezett öngyilkossága után. Az orosz állami archívum polcain talált kartondobozban a „Führer” koponyájának két darabjával együtt voltak az egykori birodalmi kancellár dolgozószobájában állt dívány maradványai, amelyeken a Hitlertől származó vérfoltok is vannak. A maradványokat — köztük egy nagyjából tenyémagyságú lapos csontdarabot — az orosz televízió is bemutatta. Az Izvesztyija szerint Hitler halála körülményeinek tisztázására a szovjet katonai elhárítás kezdeményezte az első vizsgálatot. De Sztálin, aki mindig félt attól, hogy a,.Führer” esetleg életben maradt, újabb még részletesebb vizsgálatot rendelt el, amelyet KGB elődje az NKVD folytatott le 1945 őszétől 1946 tavaszáig. Sztálin megnyugtatására Be- rija, az NKVD egykori rettegett főnöke a vizsgálattal kapcsolatban személyesen is Berlinben járt — erősítette meg az orosz televízió egy, az eseményeket feldolgozó krónikájában. Szakértők szerint azonban az NKVD hat kötetre rugó és több mint kétezer oldalas vizsgálati anyaga sem tartalmaz megcáfolhatatlan bizonyítékokat az ügyben. Nyitva hagyja a lehetőséget a találgatásokra. Mint a történelem más nagy rejtélyeiben, így itt is előfordulhat, hogy Hitler halálának valódi körülményei sohasem lesznek tisztázhatók mindenkit kielégítő módon. Ez a cseh asszony is adakozik a háború sújtotta Bosznia Hercegovina lakosságának megsegítésére. Az összegyűjtött pénzt ruhákra és fűtőberendezések szállítására fordítják AP-felvéteuek KÜLPOLITIKA
