Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

gja——MIM.......Illlilll .................. • • Önkormányza tok Feltárni, bemutatni értékeinket Munkában az Idegenforgalmi Bizottság Nagyvarsány (KM) — Először úgy volt, hogy nem is lesz. Létrejöttek a bizott­ságok, s a kulturális bizott­ság tevékenységéhez amo­lyan ráadásnak tették az ide­genforgalommal összefüggő tennivalókat. Aztán a felada­tok szétfeszítették a keretet, s tavaly szeptemberben a megyei közgyűlés létrehozá­sa mellett döntött. Elnöké­vel, Szűcs Ilonával a felada­tokról, s a rövid fél év alatt végzett munkáról beszélget­tünk. ▲ Milyen meggondolás alapján döntöttek önálló bi­zottság létrehozása mellett? — A feladatok sokasodtak meg olyan mértékben, hogy az egyébként is sok feladattal ter­helt kulturális bizottságra nem lehetett több terhet rakni. Ha csak feladataink egy részét mondom el, az is igazolja ezt. A bizottság feladata össze­hangolni az országos érdekek­kel a megye idegenforgalmá­nak érdekeit, gondoskodni ezek feltárásáról, bemutatásá­ról, propagálásáról. — Véleményezzük a ki­emelt üdülőkörzetek fejleszté­si koncepcióját, kiemelt fel­adatunk figyelemmel kísérni a falusi turizmus helyzetét, ko­ordinálni az ezzel összefüggő feladatokat. Véleményezzük a megyei önkormányzat által fenntartott idegenforgalmi hi­vatal és egyéb idegenforga­lomhoz kapcsolódó feladato­kat ellátó megyei intézmények vezetőinek kinevezését, az in­tézményekkel kapcsolatos bármilyen jellegű előterjeszté­seket; koordináljuk a megyé­ről szóló idegenforgalmi kiad­ványok megjelenését, részt ve­szünk azok finanszírozásának támogatásában. — Kapcsolatot tartunk az országos idegenforgalmi szer­vekkel, a megyében működő idegenforgalmi hivatalokkal, koncepciót készítünk a nem­zetközi jelentőségű idegenfor­galmi kiállítások megrendezé­sére, különös tekintettel ké­szülve az 1996-ban megren­dezésre kerülő expo-ra. Dön­tünk az idegenforgalmi felada­tok támogatására jóváhagyott éves költségvetési keret elosz­tásáról, elsősorban pályázatok kiírása útján, s pályázatokat nyújtunk be a központi ide­genforgalmi alaphoz, és javas­latot teszünk az elnyert támo­gatás felosztására. ▲ Valóban hosszú a sor. Mit tettek az eltelt fél év alatt? — A bizottság megalaku­lása óta minden közgyűlésen volt olyan napirend, amihez szükséges volt az előzetes vé­leményezés. Erre az időszakra esett a nem állami feladatokat alaptevékenységként ellátó in­tézmények megszüntetése, át­alakulásának megszervezése, így került sor e területhez tar­tozó Nyírturist Iroda meg­szüntetésére. Ebben a témában többször le kellett ülni az ér­dekeltekkel, mert javaslataink, kéréseink megfogalmazása el­lenére sem ment békésen az átalakulás, például a vidéki kirendeltségek sorsának ren­dezése. — Bonyolította a helyzetet, hogy közben kereste meg az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal a megyéket azzal, hogy hozzanak létre egy országos intézményhálózatot, informá­ciós bázist, nonprofit jellegű irodák megalakításával, mely­nek kialakítását anyagiakkal is támogatják. így dolgoztuk ki a Tourinform Iroda alapító­okiratát. Vezetőjének szemé­lyére pályázatot írt ki a köz­gyűlés. Két pályázat érkezett. Mindkét pályázót meghallgat­tuk, alkalmasnak találtuk. A februári közgyűlés döntött az előterjesztés alapján a vezető kinevezésében. ▲ Mi várható ettől a me­gye idegenforgalmának fej­lesztésében? — Szeretnénk, ha igazi összekötőkapocsként működ­ne az iroda az országos ide­genforgalmi szervek és önkor­mányzatok között. Segítené a települések idegenforgalom­mal összefüggő minden irányú tevékenységét. ▲ Hogyan teremtették meg a feltételeket a működ­tetéséhez? — Működési feltételeinek biztosítása jelentős pénzössze­get vett el az idegenforgalom­ra fordítható keretből. Ennek egyik oka az is, hogy Nyíregy­háza város, mint alapító, nem csatlakozott a megyéhez, így az arányos részt sem adta az iroda létrehozásához. Pedig a cél azonos: koordináló sze­repet kell felvállalni az értékek további feltárásában, bemu­tatásában, propagálásában. ▲ Csak az önkormányzat idegenforgalmi célokra ren­delkezésre álló pénzével gaz­dálkodhatnak? Mert az na­gyon kevés... — Pályázatot nyújtottunk be az Országos Idegenforgalmi Alapra. A támogatás összege meghatározza, hogy milyen terveink lesznek a bizottság hatáskörébe utalt pénzesz­közök felhasználására. Min­denképpen segíteni akarjuk a régiót megjelenítő színes többnyelvű kiadvány meg­szerkesztését, úgy, hogy vala­mennyi önkormányzatnak jus­son belőle. A kapott összegtől függ, hogy egy vagy több tá­mogatandó célt írunk ki a me­gye települései részére. E cé­lok megvalósításához pályázat útján kiegészítő támogatást le­het igényelni. Az ilyen lehe­tőségeket március közepén közzé fogjuk tenni a Kelet- Magyarországban. ▲ Közeleg a világkiállítás. A bizottság kíván-e hozzá kötődő témákkal foglalkoz­ni? — Természetesen. Koncep­ciót készítünk az expo-hoz való csatlakozás lehetőségei­ről, bevonva minden érdeklő­dőt. Dolgozni fogunk rajta ke­ményen, bár nekem még min­dig az az érzésem, hogy a vi­lágkiállítás a főváros rendez­vénye. Nem hiszek abban, hogy az ország keleti csücské­nek infrastruktúrájában meg­lévő több évtizedes elmaradá­sa ezzel behozható. Bár téved­nék! — Lehetőségeinkhez mér­ten mindent elkövettünk azért, hogy az M3-as autópálya átha­ladjon a megye közepén és mi­nél előbb induljon az építke­zés. A napokban kaptam kéz­hez a végleges engedélyes terv ránkeső részét. Bízom abban, hogy a nyomvonal közelében fellendül a vállalkozási kedv, valóban beindul az infrastruk­túra fejlődése, az épülő beru­házások kulturáltabbá teszik környezetünket, nem utolsó­sorban munkahelyteremtő le­hetőségeket is adnak, amellyel megoldódna egyik legfájóbb problémánk. A Milyen esélyt lát a kap­csolatok kiépítésére a határ menti országokkal? — Különösen gazdasági és kulturális területen jó esélyt látok a kapcsolatok kiszélesí­tésére. Örömmel hallottam az ukrán vezetők véleményét, a megyei és kistérségi kapcsola­tok kiépítéséről, egészen a települések szintjéig. Ott is el­mondtam, hogy munkánk gyü­mölcsét akkor látom beérve, ha mint önkormányzat vezető­je mindenkitől függetlenül köthetek velük együttműkö­dési megállapodást. A Van-e remény rá, hogy az idegenforgalom a gazda­ság egyik sikeresen működő ágazata legyen? — Az Országos Idegenfor­galmi Konferencia program­jában megfelelő törekvést lá­tok arra az országos szervek részéről, hogy az idegenforga­lom sikerágazattá nője ki magát. A mi feladatunkat ab­ban látom, hogy ehhez segít­sük igazodni a megyét is. Megfelelő infrastruktúra, in­tézményhálózat kiépítésével, jól képzett, felkészült szakem­berekkel azon kell dolgoz­nunk, hogy mind a kiemelt üdülőkörzetekben, mind a fa­lusi turizmusba bekapcsolt legkisebb településen is jól érezze magát az idelátogató és nem utolsósorban mi ma­gunk is. — Volnának sokkal színe­sebb terveink, amelynek meg­valósításán örömmel dolgoz­nánk. De korlátozottak a lehe­tőségeink. Eredményesebb munkát akkor tudunk végezni, ha a hatásköri törvényben megfogalmazott feladatok végrehajtásához a megyei ön- kormányzatok részére biztosí­tott lesz a megfelelő eszköz és feltételrendszer is. Aki szegény, az a legszegényebb Református osztály Csenger (KM) — Profil- váltás lesz az új tanév kezde­tétől Csengerben az Ady End­re Gimnázium, Szakközépis­kola és Szakmunkásképző In­tézetben. Még a múlt év ápri­lisában kezdeményezte dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke, hogy Csengerben egy Kárpátaljáról szervezett osztály kezdhesse meg tanulmányait. Az érintet­tek hozzájárulásával, támoga­tásával megkezdődött a kép­zés oly módon, hogy a fiatalok keresztyén szellemű nevelését és vallásos oktatását érintő kérdésekben a református egy­házkerület önállóan határoz. A megyei közgyűlés hozzájárult egy óvónőképző első osztály és a kárpátaljai egyházi első osztály megszüntetéséhez és 1993. szeptember 1-től egy ál­talános tantervű református egyházi osztály indításához. Ha valaki kezébe veszi or­szágunk térképét, és azon a Budapesttől legtávolabbra eső területet keresi, az hamar rá­jön, hogy ez itt van Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Van is egy jelzőoszlop Gar­bóié község határában, a hár­mashatár közelében, és ezen ez olvasható: Magyarország legkeletibb pontja. Érdekes módon ha megyénk térképét vesszük szemügyre, akkor is megállapíthatjuk, hogy a megyeszékhelytől is ez a néhány község esik legtávo­labb. Ez bizony nagyon hátrá­nyosan érinti a lakosság, főleg idősebb részét, mert ha vala­miért, kórházba vagy más ügy intézése miatt, a megyeszék­helyre kell utazniuk, ez több esetben órákat vesz igénybe. Sajnos sok minden van, ami még a megyénkbe is nehezen jut el a távolság miatt. De ha mégis ide érkezik valami jó dolog, több esetben mire a mi kis térségünkbe érne, sajnos valahogy elakad. Egy-két köz­mondás szomorú megállapí­tása így méltán illik ránk, pl.: „Szegény embert még az ág is húzza”, vagy a költő közmon­dássá lett szavai: „Aki sze­gény, az a legszegényebb.” Mert itt van pl. a gázprog­ram. Örömmel halljuk és ese­tenként látjuk is, hogy környé­künkön már sok faluban meg­épült a gázvezeték, vagy ép­pen épülőben van. De ez cso­dálatos módon e hét falu hatá­ránál megállott. Tőlünk mint­egy karnyújtásnyira. Vagy nézzük a távközlési programot. (Ha tréfálni való kedvünk lenne, azt is mond­hatnánk, hogy azt nézhetjük, de nem hallhatjuk). Mert ugyan Rozsályban megépült a távközlést kiszolgáló torony, de egyelőre a folytatás elma­radt. Pedig ez a térség is élni akar. Ez mutatkozott meg ab­ban is, hogy egyes falukból még a téves felfogáson alapuló építési tilalom (árvédelmi te­rület) sem tudta elűzni a lako­sokat. A falu megtartó erejé­hez, az ittmaradáshoz és a gya­rapodáshoz azonban sok min­den szükséges. így többek kö­zött a modem telefonálási le­hetőség, a korszerű infrastruk­túra is. Ezért kereste meg a hét falu küldöttsége Szűcs M. Sándor MDF-es képviselőt és levél­ben a tíztagú Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei MDF-es képviselőcsoportot, hogy e két dologban jogos kérésünknek ily módon is hangot adjunk. Ott biztatást kaptunk és re­méljük a Kelet-Magyarország is alkalmas fórum lesz arra, hogy jogos kérésünk ezúton is támogatást nyerjen és eljutva az illetékesekhez, ott meg­hallgatásra találjon. Hazánk és megyénk legke­letibb hét kisközsége nevében: Szűcs József református lelkipásztor, Tisztaberek Szakosított bank önkormányzatoknak Nyíregyháza (KM) — Száztizennégy részvényes, köztük 90 önkormányzat ala­kította meg az ország első vi­déki székhelyű szakosított pénzintézetét, a Rákóczi Ban­kot. A miskolci székhelyű pénzintézet a múlt év decem­berében kapta meg a működési engedélyt. Alaptőkéje 570 millió forint. Az alapító okirat szerint korlátozott pénzintéze­ti tevékenységet végezhet. Legfontosabb, hogy az ön- kormányzatok pénzének bank­szerű kezelését vállalta fel, s pénzügyi eszközökkel segíti az önkormányzatok működé­sét. A betétekben piaci alapon kívánják az önkormányzatok pénzét kezelni, hiteleket pedig elsősorban az infrastruktúra fejlesztéséhez — csatornázás­hoz, gázvezetéképítéshez, közműépítésekhez — nyújta­nak, de vállalkozók, gazdasági társaságok is kaphatnak hite­leket. A bank áprilisban jelenik meg a nagyközönség előtt, de már ma is tudnak ügyfeleket fogadni. Az első vidéki fiókját a bank Nyíregyházán szeretné megnyitni. Bioolajprogram Nyíregyháza (KM) — A világ is megunta már, hogy egyfolytában szagolja az autók kipufogójának bűzét, ezért fordulhatott meg sokak fejében az ötlet: jó lenne kita­lálni valami olyasmit, ami nem szennyezi körülöttünk a világot és akkor is lesz, ha a szomszéd lemondja a szállí­tást. így születhetett meg a bioolaj, amelynek előállítására most kedvező lehetőség kínál­kozik Nyíregyházán, alap­anyagának megtermelésére pedig kiválóan alkalmas a sza­bolcsi határ. A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Éőiskola kutatóbázisán előrehaladott kísérletek után megérett a helyzet egy biohaj- tóolaj-előállító üzem létesíté­sére. Előnyeit leírtuk már, a legfontosabbak azonban, hogy 10-15 ezer hektár területnek biztos piaca lenne, 1000-1500 embernek adna munkát, a vá­rosi közlekedéshez szükséges hajtóanyag felét elő lehetne ál­lítani, s feleannyi lenne a kör­nyezetszennyezés. Az ötlet'megnyerte a me­gyei képviselő-testület tagjai­nak tetszését és a legutóbbi közgyűlésen 750 ezer forint támogatást szavaztak meg a program végrehajtására. Bírósági elfogultság Nyíregyháza (KM) — A legutóbbi önkormányzati ol­dalunkban az ügyrendi bi­zottságról szóló írásban a megyei gyógyszertári köz­pontban végzett vizsgálatról is szó esett. Énnek kapcsán ke­rült szóba, hogy a volt igaz­gató ügyét — mivel Nyíregy­házán dolgozott, Debrecenben lakott — elfogultság miatt a Szolnok megyei bíróság tár­gyalja. Az oldal megjelenése után arra kértek bennünket: ír­juk meg, hogy mindez igaz, de az elfogultságot nem az igaz­gató, hanem a megyei önkor­mányzat jelentette be. Kártérítés ingatlanért Nyíregyháza (KM) — Hat­vanezer forint kártérítésre büntette a megyei közgyűlés a Nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákott­hon igazgatóját, és egy évvel késlelteti az előléptetését. Az igazgatónő a tulajdonos, a me­gyei önkormányzat megkér­dezése nélkül vásárolta meg az intézet szomszédságában lévő ingatlant jóval áron felül. Nyolcmillióért, az igazi érték­nek csaknem duplájáért jutott hozzá így az intézmény a bő­vítéséhez egyébként szüksé­ges telekhez. A közgyűlés pe­reli az eladót is az okozott kár megtérítéséért. Az oldalt összeállította: Balogh József Beregsurány, református templom Harasztosi Pál felvétele 1993. február 25., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarorsaág 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom