Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

1993. február 24., szerda Kelet-Magyarország 7 A táppénz kiszámítása Tavaly szeptembertől táp­pénzen vagyok, szeretném tudni, hogy a társadalombizto­sítási igazgatóság minek az alapján állapítja meg a táp­pénzt, és az hány százaléka a fizetésemnek. Mindennapra jár-e, vagyis szombatra és va­sárnapra is kapom amíg beteg vagyok, vagy csak munkana­pokra? Dankó János Rakamaz (A táppénzt a keresőképte­lenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért kereset napi átlaga alapján ál­lapítják meg. Ha a biztosítás két éve folyamatos, a táppénz a napi átlagkereset hetvenöt százaléka, egyéb esetben hat­vanöt százaléka. A táppénz mértéke a megszakítás nélküli keresőképtelenség harminc- egyedik napjától öt száza­lékkal, a kilencvenegyedik napjától még további öt száza­lékkal emelkedik. Minden nap­tári napra jár, ideértve a sza­badnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. 1992. január elsejétől a kere­sőképtelenség első tíz munka­napjára betegszabadság jár, ezt azonban nem a társada­lombiztosítási igazgatóság, hanem a munkahely számolja el.) Dolgoztunk, mégsem boldogultunk Levelem indíttatása az 1992. december eleji számuk­ban megjelent cikkel kapcso­latos, amelynek címe: Haza­jöttek a vásárról félpénzzel. Ugyanis ebből a cikkből az volt kivehető, hogy a megyei kistermelők még abban az évben megkapják az áruikért ki nem fizetett összeg 50 szá­zalékát. Nem tudom, milyen forrásból szerezték az infor­mációt, de a megyei föld­művelésügyi hivatal is, ahová be kellett küldeni az ezzel kap­csolatos papírokat, az Önök cikkéből értesült róla. A hivatalban érdeklődésem­re elmondták: a várhatónál sokkal több lett a kifizetetlen termékek összege. De a kifize­tésről nem tudtak felvilágosí­tást adni. Az én személyes problémám a csengeri Agro- fruct RfT-vel kapcsolatos. Ugyanis 1991. október óta mindhiába várjuk a 250 ezer forintnak megfelelő paradi­csom árát. Hiába volt a tavasz- szal megkötött szerződés, ez úgy látszik, nálunk semmit sem ér!? Úgy látszik, Szűcs M. Sándor képviselő úr hiába szó­lal fel a kistermelők érdeké­ben. Szeretnék idézni az 1992. december 31-i Remények és reménytelenségek című írásá­ból: „A falu pezsegni kezd, s az emberek már látják a fordu­lópontot, túl vannak a lelki megrázkódtatásokon. Saját szemükkel győződhettek meg róla: AKI DOLGOZIK, AZ BOLDOGULHAT”. Felesé­gem és én is munkanélküli-já­radékból élünk a két gyermek­kel, ezért kérem Önöket, ha a kifizetéssel kapcsolatban tud­nak valamit, közöljék. Azt hi­szem, nagyon sok család várja, amiért megdolgozott és bele­rakta nehezen összegyűjtött pénzét. Egy tyukodi lakos (Pontos név és cím a szerkesztőségben) Valentin-napi ajándék Február 14-én, Valentin- napján nagy ajándékot kaptak a megyei Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet gondozottai a Mandala Színháztól. A Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalá­lig című művéből készült mu­sical huszonötödik előadását az állami gondozottak részére ajánlották fel. Jöttek a tömött buszok minden nevelőotthon­ból, így Tiszadobról és Cé- génydányádról is; Nyíregyhá­záról és környékéről a nevelő­szülők a gyerekekkel. Remek volt az előadás, a gondozottak többször visszatapsolták a velük szinte egykorú színésze­ket. A társulat az előadás vé­gén még pár perces zenés-tán­cos ráadást adott a GYIVI- seknek. A felejthetetlen dél­előttöt az ő nevükben is kö­szönjük a Mandala Színház­nak. Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet Nyíregyháza Rizs fémcsavarral Egy kiló fényezetlen rizst vásároltam Érpatakon január végén egy magánüzletben. A rizst a karcagi hántolóban cso­magolták. A feleségem rizses- húst főzött. Sajnos, elég gyenge a szeme, rövidlátó, ezért csak főzés után vettük észre, hogy gombostűvel, anyacsavarral, rajzszeggel, kis szeggel van tele. Megnéztük a zacskót is, mert csak a negye­dét használtuk el a rizsnek, az is tele volt ezekkel a vaskeres­kedésbe való holmikkal. Nem számoltuk össze, hogy az anyacsavarok, szegek, stb. hány dekát nyomtak, vagyis mennyivel kevesebb rizst töltöttek a zacskóba. Az járt a fejünkben, miféle tisztaság le­het a karcagi hántolóban, hogy ez megtörténhetett. Arra gon­dolni sem mertünk, milyen sú­lyos következményei lehettek volna, ha egyikünk lenyeli valamelyik gombostűt, netán ugyanez egy pici baba ételébe kerül. Mátyás István Érpatak, Kossuth u. 100. A mindennapi kenyér nem ajándék Van, ahol elő kell jegyeztetni Gégény-Berkesz-Nyírtass- Dombrád (KM — TMI) — A kenyér alapvető eledelünk, imában is fohászkodunk ér­te. A városokban többfajta közül válogathat a vásárló, az éjjel-nappali boltokban akkor is kap kenyeret, ami­kor más boltok bezártak. Néhány faluban viszont az előjegyzés a divat. Szólni kell, hogy másnapra tegyék félre, így biztosan lesz. AJci nem rendeli meg, lehet, hogy a friss sütésből, de még az előző Na­piból sem jut neki. A tejből is üdvös előre kérni. A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség a közelmúltban vizsgálta ezeknek a településeknek a ke­nyér-, tejellátását, és az elő- jegyzéses gyakorlat okait. A vásárlók sem örültek Gégényben egy magánke­reskedő kivételével minden ÁFÉSZ-, és magánbolt elő­jegyzést vesz fel a kenyérre. Berkeszen az ellenőrzés nap­ján dél körül csupán a Domb- rád és Vidéke ÁFÉSZ Rákóczi utcai ABC-je volt nyitva. Hat Alföldi kenyér árválkodott a polcokon és néhány zacskó tej a műanyagládában. Két vevő ténfergett a kicsi, hűvös' leve­gőjű boltocskában. Ilyentájt’ már nincs forgalom... A próbavásárló felügyelő az utolsó vevő jogán kapta meg azt az egy kenyeret, ami a reg­geli szállításból megmaradt. Szerencsés volt, mert a bolt pár darabbal mindig többet rendel a felírtnál, de ha megje­lenik Kárpátaljáról a nyíregy­házi KGST-piacra igyekvők busza, a kenyér pillanat alatt elfogy. Az előjegyzéssel a ber- keszieket védik, hogy mindig legyen kenyerük — mondják a bolt dolgozói. Egyikük még hozzáteszi: — Azóta van így, amióta megnyílt Berkeszen a maszek bolt. Naponta húsz-harminc kilóval kevesebbet vásárolnak az emberek. Nekünk kiadta az elnök, hogy nem maradhat ke­nyér, régen harminc-negyven darabot leírtunk. Egy fiatal, sovány asszonyka lépett be a már kifizetett kenyeréért. Ti­zenkét éve jár ide vásárolni. — Kicsit kellemetlen, hogy előre kell rendelni — mondja. — De a múltkor nem írattam föl, és akkor is kaptam. — A vásárlók sem örültek ennek a rendelkezésnek — bó­lint rá a pult mögül az eladónő. Mutatja a füzetet, amibe bele­írják az előjegyzéseket: aznap­ra 11 kenyeret rendeltek a ve­vők, hetet rögtön kifizettek. Nyírtasson két órakor szin­tén csak az ÁFÉSZ boltja volt nyitva. A többin — a 2300 la­kosú község boltjainak kéthar­mada magánvállalkozóé — la­kat lógott. Igaz, embert alig le­hetett látni az utcákon. Hajnal­ban és reggel jönnek az elő­jegyzéses kenyerekért, amiket Demecserből és Kisvárdáról szállítanak (ahol a gyár, vagy pékség, ott nincs efféle gondja az embereknek), és a megren­delt tejért. A 11 boltnak már saját vevőköre van, azt mindig kielégítik. Ha a magánvállal­kozó kenyere elfogy, beül az autójába, és hoz még Kisvár­dáról, az ÁFÉSZ-boltok meg azért naponta pár darabbal többet kémek, hogy legyen tartalék. Négy éve is volt ilyen — Beletörődtek az embe­rek, hogy fel kell íratni — mondta a polgármester. — Négy éve is volt ilyen, akkor még tanácselnökként felhív­tam a boltokat, hogy nincs előjegyzés kenyérre, de tá­madtak, hogy akkor rajtuk ma­rad... A Dombrád és Vidéke ÁFÉSZ elnöke, Dankó Ferenc bosszús kissé, mert két tűz kö­zé szorult a szövetkezetük. — Nagy gond, hogy bejön­nek a kisebb településekről, tanyákról vásárolni, és ha nem íratják fel a kenyeret, nem biz­tos, hogy hozzájutnak. Ami­kor meg felíratják, nem biztos, hogy érte jönnek, rajtunk ma­rad. Kenyérből és tejből 1991- ben hetvenhatezer forint, tavaly ötvenegyezer forint veszteségünk volt — dohogja. — Itt Dombrádon nincs prob­léma a kenyér- és tejellátással. Próbáljuk lefaragni a vesztesé­geinket és rugalmasabban ren­delni. A verseny majd megoldja A kereskedők szempontjai érthetőek: a megmaradt ke­nyeret, tejet a gyártók nem ve­szik vissza, ha mégis, pár fil­lérért. Az előjegyzéssel a veszteségtől óvják magukat. A kereskedelemben azonban mindig megvolt a kockázat, ráadásul az alapvető élelmi­szerekhez azoknak is joguk van, akik csak úgy betévednek valahonnan a boltba. Nem sza­bad hátránnyal sújtani azt a vásárlót, aki nem rendeli meg előre a kenyeret, tejet. Előre ki lehet fizetni, de csak úgy fél­retenni — ez alapvető élelmi­szernél szabálysértésnek mi­nősül. A probléma ennél azért bo­nyolultabb. A vállalkozások­nak általában még kialakulat­lan a vevőkörük, nehéz fel­mérni a keresletet. Az embe­rek egyszer, magánboltban, másszor az ÁFÉSZ-nél vásá­rolnak. A szövetkezeteket a vállalkozások a piaci pozíció­ban erőteljesen visszaszorít­ják, hiszen a jelenlegi körül­mények között nem tudnak olyan rugalmasak lenni, mint azok. De itt is, ott is, ez a megoldás? Elgondolkodtató, hogy ezen az úton elérhetnek a piacgazdaságba? Válaszol az illetékes Az OTP egyezségre törekszik A lapban 1993. február 9-én megjelent Képviselőket a vá­lasztásra c. cikkhez az alábbi kiegészítést kívánjuk tenni: A cikk figyelmen kívül hagyja azokat a témával kapcsolatos nyilatkozatainkat, amelyekben az érintett ügyfeleink figyel­mét megegyezési szándékunk­ra felhívtuk. Igaz ugyan, hogy csak olyan megegyezések megszületését tekinthetjük kí­vánatosnak, ahol partnereink a törlesztési kötelezettség leg­alább egy részének megfizeté­sét rendszeresen teljesítik. Na­gyon sok példával tudjuk alá­támasztani ezt a törekvésün­ket, bár sajnálatos módon a megállapodás be nem tartása egyre gyakoribb. A peren kí­vüli megegyezés lehetősége minden ügyfelünk számára rendelkezésre áll. De valóban csak a peren kívül. Olyan eset­ben ugyanis, amikor ügyfe­lünk megegyezési szándékáról nem tudunk, törlesztés tőle nem érkezik, csak a végrehaj­tás, a per eszközéhez folya­modhatunk. Az írásban említett példa a háromtagú család nettó 13 ezer forintos jövedelméről nem mutatja igazán a törlesz­tésben fennálló gondokat. Sajnos, jelenlegi hitelezési gyakorlatunkban mindenna­pos, hogy a nettó jövedelem 1/3-át, de inkább azt megha­ladó részt terhelünk hiteltör­lesztéssel, mert egyébként a most lakást építő, vagy vásárló ügyfelünk nem jutna egyál­talán annyi hitelhez, amennyi céljai megvalósításához szük­séges. Ha tehát a most lakást építők, vásárlók körülményeit összevetjük a példaként felho­zottal, csupán az azonos teher­viselésről kapunk képet. A megegyezések lehetősé­gének alacsony száma, illetve azok kilátástalansága bennün­ket is kényszerhelyzetbe hoz, ezért kényszerülünk általában a bíróságon a keresetek elu­tasítását indítványozni. Arra nem vállalkozhatunk, hogy egyoldalú, be nem tartható megállapodásokat kössünk. De azt ezúton is kijelentjük, hogy minden közeli, vagy tá­voli jövőben törlesztésre reális esélyt mutató esetben meg tudunk egyezni ügyfeleinkkel. Körtély Sándor Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. me­gyei igazgatója, Nyíregyháza Pótolták a lámpatestet Orosról, a Magyar utcából kereste meg lapunkat B. Bélá- né. Az utcában négy közvilá­gítási lámpa nem ég, az egyikről két éve a lámpafejet is ellopták — panaszolta. Áz iskolás gyerekek, idős embe­rek félnek az utcán járni a sö­tétben. A Tiszántúli Áramszolgál­tató Rt. Nyíregyházi Üzem- igazgatósága megjavította a közvilágítást, a lámpatestet pótolta. A közvilágítás kar­bantartását az üzemigazgató­ság kirendeltségei ütemezve, tervszerűen, folyamatosan végzik, mégis előfordulhat, hogy anyag-, vagy alkatrész- hiány miatt a javítás elhúzó­dik. Az üzemigazgatóság a jövő­ben is igyekszik a közterülete­ken a köz-, és vagyonbizton­ság érdekében a lehetőségei­hez mérten biztosítani a közvi­lágítás fenntartását, amihez a lakossági bejelentések, jelzé­sek nagy mértékben hozzájá­rulnak, ezt a törekvést segítik. Szerkesztői üzenetek Kérjük levélíróinkat, hogy szíveskedjenek leveleikben feltüntetni ügyükkel kapcso­latban minden lényeges ada­tot, mert csak ezek ismereté­ben tájékozódhatunk. így tár­sadalombiztosítási és nyug­díjügyekben a személyi szám kivételével az adatokat, illetve a folyósítási törzsszámot, csa­ládi pótlékügyben a gyermek­iek) adatait is, ha szervizre, szolgáltatóra van panaszuk, annak a pontos nevét és címét kérjük. Piroskáné Takács Ágnes, Nyíregyháza: A munkáltató a munkavállalót írásbeli határo­zattal kötelezi a visszafizetés­re, de a határozat ellen jogor­voslati lehetőséget is kell biz­tosítania. A munkabérből csak jogerős határozat alapján sza­bad levonni a bér 33 százalé­kát, illetve, ha több címen kell tartozást levonni, akkor maxi­mum az 50 százalékát. A nyugdíj- és munkanélküli jára­dék, szja, cséb nem minősül letiltásnak. Kovács Géza, Nyírbátor: Igaz. A gépkocsiba szerelt re­luxa akadályozza a hátralátást, használatát nem engedik. Min­denben a KRESZ előírásai az érvényesek. „Munkanélküli” jeligéjű olvasónknak, Nagyhalász: A törvény szerint végkielégítés annak a dolgozónak jár, aki a munkáltatónál legalább 3 évet dolgozott. Ha a munkahelyén a kollektív szerződés ennél kedvezőbb feltételeket állapít meg, az az irányadó. Kovács Sándor, Ujfehértó: A termelőszövetkezet jogutód nélküli megszüntetése esetén a tagok részére járó vagyon­jegyből a tartozásokat le kel­lett vonni, mert a vagyonneve­sítéskor a téesz tartozásait és követeléseit összesíteni kel­lett, és ennek végeredményé­től függően megállapítani a ' vagyonjegy értékét. Földesi Pálné, Záhony: Ha rendelkezik üzletrésszel és részarány-földtulajdonnal is, akkor az átalakult téesz alap­szabálya szerint az üzletrésze után osztalék formájában ré­szesülhet „javadalmazásban”, míg a részarány-földtulajdona után bérleti díjat kérhet. Rész­letesen a múlt heti oldalunk­ban foglalkoztunk a rész­arány-földtulajdon vissza­igénylésével és a földkiadó bi­zottságokkal. Tóth Miklósné, Nyíregy­háza: A jelenleg hatályos jog­szabályok csak a gyermekgon­dozási szabadság letelte után írnak elő kötelező bérrende­zést. Ennek mértéke ugyan­annyi kell legyen, mint a gyes­ről visszatérő édesanyáéval azonos, vagy hasonló munka­körben dolgozók béremelése volt, illetve, ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkálta­tónál végrehajtott béremelés átlagát kell figyelembe venni. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó OLVASÓINK LEVELEIBŐL Téli gondok Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom