Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-23 / 45. szám
1993. február 23., kedd GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Nem szökött szárba a kukoricaüzlet Beszélgetés Ling Antallal, aki ártatlannak érzi magát Balogh József Ling Antal neve háromszor szerepelt a Kelet-Ma- gyarországban. Először, hogy letartóztatták, aztán hogy szabadon engedték, majd legutóbb, hogy meg akarta venni a csődbe jutott gávavencsellői takarékszövetkezetet. Ki is tulajdonképpen Ling Antal? — Vállalkozó vagyok. Magánvállalkozásunkat 1989 január elsejétől a Generál Kft.- ben folytattuk tovább. Fő tevékenységünk az építőipar volt, később folyamatosan bővítettük kereskedelmi — külkereskedelmi, belkereskedelmi, kiskereskedelmi, nagykereskedelmi — tevékenységgel. 1990 végén, 1991 elején indultak a nagyobb import-ex- port-ügyletek, s 1991 novemberében sikerült kötnünk egy 300 ezer tonnára szóló kukoricaszállítási szerződést. — Két bankot kerestünk meg a kukoricaügylet lebonyolításhoz. A számlavezető bankunkat és a partner számla- vezető bankját, de mivel év vége volt, nem tudták vállalni a pénzügyi lebonyolítását, az okmányok átvizsgálását, a készpénz kifizetését. Végső megoldásként jutott eszünkbe, hogy megkeresünk egy kisebb bankot. így jött szóba Gáva- vencsellő. Nem egyéni szimpátia alapján, hanem mert a Nemzeti Banknál vezeti a számláját, tehát összeghatár nélkül tud fizetni. Meg is kötöttük vele a szerződést, így került oda 200 millió forint, ebből kellett volna finanszírozni a szállítást. • Ekkor már gyanús üzletek voltak Gávavencseliőn. Miért nem nézték meg tüzetesen, kire bízzák a pénzüket? — A szövetkezet működésén kívülről semmi sem látszott. Mikor megindult a szállítás 1990 december vége felé, s az első okmánycsomaggal megkerestük Gávavencsellőt, még kifizetett 12 milliót, aztán újabb 5 milliót. Ennyit tudtunk felvenni január 6-áig. Hozzá kell tegyem, én ez alatt külföldön üzleti úton voltam, az alkalmazottak bonyolították a pénzügyi dolgokat. Mikor hazaérkeztem, akkor hallottam, hogy a fizetéssel gondok vannak. Biztattak, hogy csak egy pár hetes likviditási gondról van szó, sőt nem is arról, hanem befektették a pénzt likvid kincstárjegybe, három hét múlva lejár, s hozzá lehet jutni a pénzhez. A vevőnk január 15-e körül belátta, hogy itt két-három hétig nem lehet pénzhez jutni, így további pénzt biztosított, amit már nem a Generál Kft. vett föl, hanem engedményező nyilatkozattal közvetlenül a szállítónak engedélyeztük a kifizetéseket, így el tudtuk érni, hogy a vállalt kötelezettségünket — a 35 százalék előleget — folyamatosan tudtuk fizetni. • Mi lett később a pénzükkel? — Lejárt a három hét, a takarékszövetkezet február első napjaiban sem tudott fizetni. Mivel a pénzre szükségünk volt, s tovább akartuk folytatni a szállítást, február 27-én, amikor már senki nem volt semmit hajlandó aláírni a bank részéről, kénytelenek voltunk felszámolást indítani, a pénzhiányt nem tudtuk tovább áthidalni. Sajnos a leszerződött 300 ezer tonna kukorica helyett csak 70 ezer tonnát tudtunk kiszállítani, s mivel a többit nem tudtuk kifizetni, a szállítások megálltak. Pedig ez az üzlet egy nagy lépés lehetett volna cégünk számára, hiszen kb. 70 milliós árrésre számítottunk. Több hónapos munkánk ment veszendőbe a takarékszövetkezet csődje miatt. Látta ezt a bankfelügyelet, s ígéretet tett, hogy találnak valamilyen megoldást, s talán áprilisig hozzájuthatunk a pénzünkhöz. Sajnos nem történt meg. • Miért nem jelentettek Önök is csődöt? — Mert nem egy üzletre tettünk fel mindent. Látva a kilátástalan helyzetet, az építőiparra kezdtünk nagyobb figyelmet fordítani. Már az előző évben is próbálkoztunk német területen munkát szerezni, ahol referencia nélkül nagyon nehéz az első munkát megkapni. 1992 elején mégis sikerült több szerződést kötni, amelyek összértéke meghaladta a 20 millió márkát. Ezzel képzeltük el a továbblépés lehetőségét. De csak képzeltük. Mert amikor szerződéskötésre került volna a sor, Németországban ennek az a feltétele, hogy bankszámlát kell nyitni, adószámot kell kérni és be kell jegyeztetni a céget. • Elmulasztották volna megtenni? — Mi annak rendje és módja szerint benyújtottuk a Nemzeti Bankhoz engedélyeztetésre, a Nemzeti Bank azonban ezt két-három hónapon keresztül húzta, halasztotta. Közben volt néhány külkerüz- letünk, amit szakemberek bonyolítottak le, ennek ellenére az elszámolás rendjében előfordult néhány hiányosság. A technikai hibák miatt minden irányból támadni kezdtek bennünket. A cégünket folyamatos ellenőrzéseknek, vizsgálatoknak vetették alá, az MNB pedig semmilyen engedélyhez nem járult hozzá. Jött az adóhatóság, a rendőrség, s június 1-jén gyanúsítottként ki is hallgatott. Amikor minden okmányt a kezükbe adtuk, a Nemzeti Bank akkor sem adta ki az engedélyt. • Nem gondolt rá, hogy esetleg letartóztatják? — Amikor három hónap múlva újból behívtak kihallgatásra, már sejtettem, hogy bent fognak tartani. Ennek ellenére nyugodtan mentem, mert semmi olyat nem követtem el, ami bűncselekménynek számít. Kisebb hibák biztos előfordultak, dehát ez még ha teljesen jól működne gazdasági életünk, akkor is előfordulna. A rendőrség a devizaügyünkkel kapcsolatban hallgatott ki. Elmondtam, mi hogyan történt, majd a bírósági tárgyaláson az ügyész a két devizaügy mellé Balázs Attila felvétele hozzátette, hogy Gávavencsel- lőről 200 milliót sikkasztottam. És bár a rendőrség korábban hangoztatta, hogy tőlük semmi nem szivárog ki, mert egy vállalkozóról van szó, akinek súlyos károkat okoz, ha alaptalanul rossz hírét keltik, ennek ellenére másnap reggel az újságokban megjelentek a hamis hírek, hogy sikkasztottam Gáváról. Engem teljesen jogtalanul benttartottak. Később leírta a Legfőbb Ügyészség és másodfokon a bíró is, hogy a rendőrség eljárási szabályt vétett, vagyis túllépte a hatáskörét: kihallgatás nélkül indítványozta az ügyészség sikkasztás miatt a letartóztatásomat, amit ott meglepődve a harmadik napon hallottam. # Akkor mégis Önök tartoztak a takarékszövetkezetnek. — Ez egyszerűen nem igaz. A mi kft.-nk helyezett el ott 200 milliót, s csak 17-et kapott vissza. Nekünk maradt ott 183 milliónk. Igaz, van ehhez viszonyítva egy kisebb adósságunk is, de az is csak azért, mert nem volt már kivel rendezni, az elnök már nem is írhatott alá. Három nap után szabadlábra helyeztek, ám közben egy holland vegyes vállalati partner közölte: kilép és minden kapcsolatot megszakít velünk. Sőt, minden holland céggel megszakadt a kapcsolatunk. A Nemzeti Bank számlanyitási kérelmükre sietve kiadta a választ: nem!, mivel a cég és vezetője ellen eljárás folyik. # Ez igaz volt. Nem? — Senki meg nem nézte, hogy a cég ellen nem is folyhat eljárás, az ellenem irányul, én pedig 1990 decembere óta sem vezetője, sem ügyvezetője nem vagyok a cégnek. A bank engedélye természetesen kikerült a német partnerhez. A reagálás az volt, hogy nincs akadálya a további együttműködésnek, menjek ki megbeszélni a további együttműködést. # Miért nem utazott ki? — Mert bevonták az útlevelemet. Felajánlottam, hogy jöjjön velem civilben két rendőr, semmilyem okom nincs rá, hogy elhagyjam az országot, nem követtem el bűncselekményt. Mivel nem járultak hozzá, a külföldi partnerben még jobban megcsappant a bizalom, mégis elértük, hogy ideutaznak ők. Már majdnem helyreállt a régi kapcsolat, s reménykedni kezdünk, hogy a kétszáz szabolcsi munkás kinti foglalkoztatása rendben lesz, de ekkor megjelent a Zsaru című újságban egy kétoldalas cikk teljesen valótlan állításokkal. Fel is jelentettük az újságot, sőt a bíróság is megtette ezt, mert őket is megrágalmazták. Természetes, hogy az újság pár napon belül a külföldi partnernél volt, s a helyzet újból kezdett elmérgesedni. Még mindig tudtunk volna tenni valamit, ha hozzájárulnak egy háromnapos kiutazáshoz, de nem járultak hozzá. Sőt! Úgy terjesztették fel a kérelmet, hogy a kiutazás az ország elhagyására irányulna. • Ön kit hibáztat mindazért, ami Önnel történt? — Nagy a felelőssége a rendőrségnek, hogy bizonyítékok nélkül gyanúsított sikkasztással, és ezt kiszivárogtatták az újságoknak. Az eredeti, a kerékpárösszeszerelő szakmában — ahol mindenki ismer mindenkit — az általunk létesített üzem nevét úgy lejáratta ez az eljárás, hogy ezek után nem leszünk képesek megmaradni a piacon. És bármilyen partnert megkeresek, néhány nap múlva valaki a kezébe adja az újságot, elmondja a rágalmazó információt, és onnantól kezdve többet se telefon, se fax, minden összeköttetés megszakad. Senkit nem érdekelt, mit mondunk annak a 200-250 embernek, aki a kiutazásra várt. Azt se, hogyan magyarázzuk meg nekik, hogy a tőlünk rendelt munkát végül más vállalkozások végzik el, a budapesti cég fog belőle gyarapodni, a budapesti emberek kaphatnak munkát, s kereshetnek az általunk kemény munkával és nagy kiadásokkal felkutatott üzleten. • Milyen kár érte a Generált és Önt? — Talán jogos feltenni azt a kérdést is: mire volt ez jó? Miért kellett több éves munkánkat módszeresen tönkretenni? Ha ilyen események történnek ezután is, nem hiszem, hogy itt sokan adják a fejüket vállalkozásra. Talán valakinek az szúrta a szemét, hogy túl nagy üzleteket kötünk? Számszerűleg ez lehet, hogy nagy, de a cégünk is az ilyen üzleteknek megfelelően felépített szervezet, amelynek költségei vannak, s nem lehet egymilliós üzletekből fenntartani. Hogy milyen károkat okozott? Még nem tudom, de azt igen, hogy nemcsak nekünk, hanem minden vállalkozásnak. Ki fogja ezt megfizetni? Mert valakinek fizetni kell. Azért jó, ha van APEH Kisvárdán Válasz panaszos levélre A Kelet-Magyarország 1993. január 7-én megjelent számában a 7. oldalon közli Vass Sándor Szabolcsbáka, Kisgyulaházi út 15. sz. alatti lakos panaszos levelét „APEH-kálvária Kisvárdán” címmel. Az alábbiakban közöljük az iroda vezetőjének véleményét: Az általános forgalmi adóra vonatkozó törvényi szabályozások 1993. évben lényegesen megváltoztak. Ezen belül is a magánerős házilagos lakásépítés, bővítés, felújítás, közművesítés adóvisszaigénylési lehetőségei szűkültek, illetve felújítás esetén megszűntek. Az ez irányú jogalkotói döntés 1992. november utolsó napjaiban megszületett és közismertté vált. Ennek következtében az érintettek élve a záros határidőig (1992. december 31-ig) érvényesíthető kedvezőbb visszaigénylési feltételekkel, tömegesen jelentek meg ügyfélszolgálati irodáinkon. Ezt támasztja alá — bizonyára számos olvasó által személyesen is megélt tapasztalatokon túl — az alábbi tény: 1992. év vonatkozásában 28 410 db igénylőlapot nyújtottak be igazgatóságunkhoz, melyből 9851 darabot december hónapban vettünk át. A jelzett ügyfélforgalom sem mentesíti azonban ügyintézőinket a jogszabályok betartása alól. így függetlenül attól, hogy valaki diplomatatáskában vagy nejlontáskában hozza be számláit, az abban szereplő adó összege csak akkor téríthető vissza, ha a módosított 11/1988. (Xü. 27.) ÉVM. rendelet mellékletében felsorolt termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódik. A megnövekedett ügyfélforgalom egyik okaként sajnálattal tapasztaltuk, hogy az állampolgárok egy része nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy személyi azonosságukat hitelesen kizárólag érvényes személyi igazolvány birtokában tanúsíthatják. így ugyanazon ügyben többször meg kellett jelenniük, mivel „lejárt személyire” áfa-utalványt nincs lehetősége dolgozóinknak kiadni. Olvasójuk a „szűkös” működési körülményekre tekintettel megkérdőjelezi a kihelyezett ügyfélszolgálati iroda szükségességét. Az iroda megszüntetése vélhetően nagy felháborodást váltana ki az adóalanyok körében, mivel az ügyfélszolgálati irodáink létrehozásának célja kifejezetten az volt, hogy megyeszékhelytől távol élő embereket megkímélje attól, hogy egyszerűbb ügyeink intézése végett Nyíregyházára utazzanak. Árfolyamok Tőzsde wmmmmmm Index február 22-én: 732,24 (-0,02) Kárpótlási jegymmmmmmmmmmmm árfolyam (%) Vételi Eladási Bp. Értékp. és Befekt. Rt. 73,00 77,00 Co-Nexus* 74,00 79,00 Első Magyar-Angol Bróker 75,00 78,00 Lupis Brókerház 75,00 80,00 New York Budapest Kft. 74,00 7 9,00 Pakett Bróker Rt. 74,00 77,00 * Kárpótlási jegy átváltása vásárlási utalványra 76%-on. (Az utalványokat a Centrum Áruházak, a Délker, a Főnix, az Intertriál, a Merkur, az Orex, a Pécsi Agroker, a Renomé Rt., a Royal Bútor, a Skála-Coop Áruházak fogadják el.) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. február 22. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 124,50 127,30 122,57 127,30 Ausztrál doDár 58.81 60,05 58,65 58,95 Belga fr.(lOO) 253,93 258,59 253,15 254,31 Dán korona 13.64 13.90 13,63 13.69 Finn márka 14.43 14,83 1451 14,61 Francia frank 15.44 15,72 15,43 1551 Holland forint 46,44 47,30 4658 46,60 Ír font 127,37 129.97 127,12 127.76 Japán yen (100) 73,31 7451 71,61 71,91 Kanadai dollár 67,61 69,01 69,04 69,38 Kuvaiti dinár 277,15 282,65 280,05 2*1,43 Német márka 52,29 53,25 52,20 52.44 Norvég korona 1259 1253 12529 1235 Olasz líra (1000) 54,62 55,90 55,87 56,19 0. schüling (100) 743,02 756,62 74258 745,68 Portugál esc(IOO) 57,10 58,20 5751 57,49 Spanyol pes.( 100) 72,80 7432 73,02 73,40 Svájci frank 56,91 57,99 56,08 5' Svédkorona 1158 1154 1154 1 USA-dollár 85,40 85,96 86.69 ECU (Közös Piac)10!5810354 101,49 '
