Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-23 / 45. szám

10 Ketet-Magyarország Kastoriából jöttek — nyírott bundákat hoztak Dolezsál László felvételei Budapest (MTI - Press) — Görögország északnyugati tá­jain, nevezetesen Kastoria környékén kétszáz esztendeje foglalkoznak szőrmekikészí­téssel, -feldolgozással. Az itte­ni szűcsök a világ legszebb és legtöbb fantáziával megmun­kált bundáit produkálják. A szőrme ismerete, szeretete családi hagyomány, a mester­ség apáról fiúra száll. A kastoriai iparosok — a görögországi iparszövetség és egy Magyarországra szárma­zott honfitársuk szervezésében — most nálunk is bemutatták a női szíveket igazán meg­dobogtató modelljeiket. Két­száz bunda a dobogón! Nerc­ből, rókából, mosómedvéből, és ezek nyírott változataiból. Ez utóbbi módi nálunk még a meglepetés erejével hatott. Mármint hogy a nemes szőr­mét nem természetes formá­jában használják fel, hanem laposra nyírják, s gyakran bé­lésnek használják. De nem hagynak elveszni egy négyzet- centimétemyi szőrmét sem. Olyan apró darabokat is fel­dolgoznak, amilyeneket más műhelyek már hulladékba szánnak. Igaz, ezek nagyon aprólékos, figyelmet és fe­gyelmet követelő munkával hasznosíthatók. Am a türelmes ’örögök különös fantáziával 'n eredeti kabátokat állíta- össze. Az apró szőrmeré- ékből változatos mintá­kat kreálnak, gyakran külön­böző színekkel kombinálva, így aztán gyakran csíkos, sakktáblaszerűen kockás vagy más geometriai mintákat után­zó elemek összessége egy-egy kabát. Miközben a nemes és nagyobb szőrmefelületekből is gyönyörű formákat hoznak ki. Ami a formákat illeti, bun­dában is a tél divatja szerinti lebegve libegő új sziluettek je­lennek meg. A swinger fazonú kabátok bő ujjal, bő háttal, és bokát verdeső hosszúsággal készültek. Miközben kedvel­tek a rövid, hétnyolcados ka­bátok, és a fiataloknak terve­zett dzsekik, óriásira növelt mellények, poncsók, pelerinek is sikeresek. Nyolc kastoriai műhely két­száz modelljét láthattuk a kö­zelmúltban Budapesten. De a görög mesterek, akik — mint tudjuk — sokezer éve jó ke­reskedők is, nem érték be eny- nyivel. Céljuk nemcsak a di­vatbemutató és vásár megren­dezése volt. Fel kívánják ven­ni a kapcsolatot magyar szak­emberekkel, akiknek alapa­nyagot, technológiát és dizájnt kínálnak. S az a gondolat sem áll távol tőlük, hogy megnyis­sanak Magyarországon egy görög szőrmeközpontot Személyre szabott biztonság Nemcsak életet ment — márciustól hátul is kötelező Nyíregyháza (KM - Szőke Judit) — Hamarosan március, amikor is „beköszönt” a KRESZ-módosítás. A válto­zások között szerepel az az előírás, mely a hátsó üléseken is kötelezővé teszi a biztonsági öv használatát. Az autógyár­tók egyik biztonsági garancia­ként az új gépek mindegyiké­be beszerelték, vagy legfel­jebb kihagyták a felfüggesz­tési pontokat. Természetesen nem lehetetlen a régebbi típu­sokban sem az üléshez rögzí­teni, már persze, ha kapható... Egy közlekedésbiztonsági ki­adványban nagyon érdekes és megszívlelendő érveket sora­koztatnak. A tapasztalat és a statiszti­kák szerint a halálos vagy a súlyos sérülésekkel járó bal­esetek száma felére csökkent­hető lenne a biztonsági öv al­kalmazása folytán. Vannak olyan számítások, melyek a gépkocsiból kiesés miatti élet- veszélyes sérülések 60 száza­lékkal történő csökkenését ír­nák az öv javára. (Ugyanis ki­mondottan az ilyen jellegű, de nemcsak ilyen baleseteknél eredményes.) Sőt, külföldi szakemberek mondják: négy­szer annyi a halálos kimenete­lű balesetek lehetősége az öv mellőzésekor. A biztonsági öv nemcsak a járműből kiesést akadályozza meg, hanem mi­nimálisra csökkenti a fej-, a mellkasi és a térdsérülések es­hetőségét is. Ezeknek már az erőteljesebb ütközésnél is nagy a kockázata. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a biztonsági övnek jelentőséget nem tulaj­donító utasok már 25-30 kilo­méteres sebességnél bekövet­kező karambolnál is súlyos sé­rüléseket szenvedhetnek. Az is tény, hogy az autó jobboldali első ülésén utazók igen gyakran sérülnek. De a hátsó részben is ugyanazok­nak a baleseti kockázatoknak van kitéve az ember. Ugyanis a hátul ülőt csak látszólag védi jobban a párnázott üléstámla, mivel a hirtelen lassításból, üt­közésből kiinduló fizikai erő akkora, hogy nem ritkán át is repülnek az első ülés fölött és teljes lendülettel a szélvédő­höz vagy a műszerfalhoz csa­pódnak. Gyakran nem is tör­ténne az első üléses utassal semmi, ha nem zuhanna rá hátulról nagy lendülettel vala­ki. A biztonsági öv csak megfe­lelő használat esetén nyújt op­timális védelmet. Nem árt te­hát tudni, hogyan kell beállíta­ni. A hevederek hosszúságá­nak a használó személy test­méreteihez kell igazodnia. A legjobb a lehető legfeszesebb beállítás, ám a kényelmi szem­pontok miatt az még megen­gedhető, hogy a heveder és a test között 3-4 centi legyen. A hátsó biztonsági öv rendelteté­se ugyanaz, mint az elsőé: megvédeni használóját a jár­mű belső szerkezeti elemeihez csapódástól és megnyújtani a szervezetre káros lassulás idő­tartamát. Ezek az előnyök nem mérhetők azokhoz a hátrá­nyokhoz, amelyek miatt sokan ellenzik a használatát. Két esetet szoktak felhozni: a tüzet és a vizet. Egy jármű kigyulladásakor az utasteret csak egy perc múlva éri el olyan mértékben a tűz, hogy veszélyeztetné a bennülők éle­tét. S ha nem veszítik el cse­lekvőképességüket, a zár gyors kinyitása után megnyí­lik a menekülés útja. A vízbe zuhanás, szerencsére, igen rit­ka, másrészt az autó váratlan vízbe esésétől számítva az el- merülésig 2-3 perc telik el, s hacsak a bentrekedtek nem vesztették el eszméletüket, még idejében kimenekülhet­nek. Érvek és ellenérvek ide- oda, a biztonsági öv önvéde­lem, használatában nem az íz­lés dönt, hanem egy kötelező érvényű előírás. S azt sem sza­bad elfeledni, hogy most már az elsőhöz hasonlóan a hátsó biztonsági öv bekapcsoltatása is a vezető felelőssége. A kalapkúra nem segíti a gyógyulást Jó tanácsok nátha és influenza ellen Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Ä téli hónapok leggyakrab­ban előforduló fertőző meg­betegedése a felsőlégúti huru- tos panaszokat előidéző nátha és influenza. Deák Zoltánná, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nyír­egyházi intézetének munkatár­sa szolgál jó tanácsokkal. Az egészséges emberi szer­vezet nagyfokú ellenállást ta­núsít a külvilágból behatoló kórokozók betegségokozó ha­tásával szemben. Az orrüreg, a garat és a hörgők nyálkahár­tyája a vírusoknak csak meg­felelő védekezési állapotban képes ellenállni. A téli hóna­pok kedveznek a vírusfertőzé­sek terjedésének. Egyrészt a téli hiányos vitaminellátás gyengíti a szervezet ellenálló­képességét, másrészt a hideg, nedves időjárás, a közösségek viszonylagos bezártsága elő­segíti az egyébként is jelenlé­vő kórokozók cseppfertőzés útján történő terjedését. A kedvezőtlen időjárási vi­szonyok, a nem célszerű öltöz­ködés a szervezet meghűlését eredményezik. A meghűlés és a vitaminellátottság hiányos­sága csökkenti a szervezet vé­dekező erejét a jelenlévő kór­okozókkal szemben. így azok tovább szaporodnak és beteg­séget okoznak. A kórokozó fajtájától függ, hogy ez a be­tegség csak egyszerű nátha vagy influenza formájában je­lentkezik. A nátha enyhe lefolyású, kö­zepes lázzal, huruttal járó, né­hány nap alatt lezajló beteg­ség, mely gyógyítható enyhe lázcsillapítókkal és gyulladás- csökkentőkkel. Fontos a meg­felelő vitaminpótlás, ez azon­ban nem merülhet ki csak a C- vitamin pótlásában. E vitamin­fajtának többek között meg­határozó szerepe van a fer­tőzések elhárításában. Meg­található a déligyümölcsök­ben, paradicsomban, papri­kában, spenótban, póréhagy­mában, babban, burgonyában. Gondot kell fordítani azonban dús fehérjetartalmú élelmisze­rek, zöldségfélék fogyasztásá­ra is. A nátha kórokozói között több tucat ismert és ismeretlen felsőlégúti vírus szerepel, me­lyek gyomor- és bélpanaszo­kat okoznak. Az influenza e betegségcso­porton belül járványos fertőző volta, súlyosabb tünetei miatt különül el. Kórokozója kimu­tatható. Előszeretettel betegíti meg a meghűléssel bajlódó, valamint az eleve gyengébb ellenállóképességű csecsemő­ket, gyermekközösségek tag­jait, időseket. Rövid lappangás után hirtelen magas lázzal, fej­fájással, testszerte jelentkező izomfájdalmakkal, elesettség- gel, rossz közérzettel jelentke­zik. A hurutos tünetek ritkák, kevésbé jellemzők. Gyakran előfordulnak baktériumok ál­tal okozott szövődmények, mint arc- és homloküreg, ga­rat-, torok- és hörgőgyulladás. Az influenza jelentkezésekor feltétlenül orvoshoz kell for­dulni. A közismert és sajnála­tos módon gyakorta alkalma­zott gyógymód, a .kalapkúra” gyengíti a szervezet ellen­állóképességét és ahelyett, hogy javítaná, inkább rontja az influenzás beteg állapotát. Helyes életmóddal, maga­tartással nemcsak önmagun­kat, hanem környezetünket is megóvhatjuk a fertőzéstől. Étrendajánlat HÉTFŐ, ebéd: Nyírségi gombócleves, töltött szűzpe­csenye, fantáziaköret. Vacso­ra: Kerkai finomfalatok. KEDD, ebéd: Tavaszi zöld­ségleves, aranygaluska borso­dóval. Vacsora: Rántott sajt tartármártás, zöld köret. SZERDA, ebéd: Szárnyas erőleves, hawaii pulykamellfi- lé, francia köret. Vacsora: rán­tott cukkini, burgonyapüré. CSÜTÖRTÖK, ebéd: Hi­deg meggyleves, natúrszelet, rizibizi. Vacsora: Túrófánk. PÉNTEK, ebéd: Palócle­ves, finomfőzelék tükörtojás­sal, szabolcsi almáspalacsinta. Vacsora: Baromfivirsli, ecetes torma, citromos tea. SZOMBAT, ebéd: Húsle­ves májgaluskával, pirított csirke tavasziasan, bátori bá­tyus alma csokiöntettel. Va­csora: Sajtos makaróni. VASÁRNAP, ebéd: Krúdy kedvenc levese, bátori sertés­karaj, pirított burgonya, párolt rizs, Szép Heléna desszert. Vacsora: Roston sült máj, va­jas burgonya, savanyú apróká­poszta. Kínálja: Andicsku Sándor, a védnöki táblás nyírbátori Ka­kukk étterem szakácsa. T A féltékeny ember önmaga ellensége Kissné Szabó Gabriella pszichológus A, köztudatban az él, hogy többnyire a nőkre jellemző a féltékenység, pedig ez nem így van. Szinte megegyezik azoknak a férfiaknak és nők­nek a száma, akiket félté­kenység gyötör vagy szen­vednek a partnerük félté­kenységétől. Ki ne ismerne a környezetében olyan férfit, aki nem engedi még a szom­szédokkal sem érintkezni, beszélgetni a feleségét, sőt még a munkából is kiveszi, attól a félelmétől indíttatva, hogy valaki elcsábítja. Sokan hallottunk olyan nőről is, aki állandó faggatózással, kérdé­sekkel zaklatja partnerét, mert meg van győződve róla, hogy egyetlen nőnek sem tudna ellenállni. Most azok­ról az esetekről szólok, ahol valóban nincs alapja a félté­kenységnek. A féltékenységtől egyfor­mán szenved a féltékeny egyén és a féltékenység cél­pontja is. Az ilyen ember bi­zalmatlan a társával szem­ben, de ez a bizalmatlanság önmagának is szól, hiszen önbizalomhiányt takar. Ritka az a féltékeny vagy kisajátító ember, aki csend­ben viseli el az érzelmi vi­harokat. Többségük hango­san és közérthetően kinyilvá­nítja az érzelmeit, a vélemé­nyét. A féltékeny ember le­becsüli önmagát, és állan­dóan a visszautasítástól ret­teg. Árucikknek tekinti a tár­sát, akivel azt csinálhat, amit akar. Mit sem törődik mások érzelmeivel, csak a magáé fontos. A féltékeny, a másik kisa­játítására hajlamos egyén legelképesztőbb tulajdonsá­ga a lélektani vakság. Az ilyen ember önmaga legna­gyobb ellensége. Éppen azo­kat üldözi el maga mellől óriási energiával, akiket leg­jobban szeret. Pedig az ilyen ember nemegyszer okos, művelt, iskolázott és szép. Élete sok területén tehetsé­ges, de amint szeretteiről van szó, úgy viselkedik, mint egy szellemi visszamaradott. Ne higgye a féltékeny ember, hogy az ilyen görcsös ra­gaszkodás kedvessé teszi an­nak szemében, aki szabadul­ni akar tőle. A partner azért akar eltávolodni a féltékeny embertől, mert az agyon­nyomja, kisajátítja, uralko­dik rajta. Béküljön meg önmagával is a féltékeny ember és bo­csássa meg mások gyengéit is. Tanulja meg, hogy soha ne vádaskodjon. Próbálja fel­építeni a bizalmat önmaga és partnere iránt. Ne nyomja agyon az állandó ellenőrzés­sel, ne akarja mindenről el­számoltatni. Ha egy időre vissza tud vonulni, hagy időt a társának is, akkor a társa újra ragaszkodni fog hozzá. Ha nem fogja érezni a félté­kenység szorítását, újra fel­szabadult és kedves lesz. CSALÁD-OTTHON 1993. február 23., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom