Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

1993. február 22., hétfő SPORT Kéziiabdás disznótor Búcsú a salaktól és a rekortántól Labda helyett fakanál a kezekben Nyíregyháza-Sóstó (KM - Mán László) — A mázsás disznó szombaton kora reg­gel befejezte földi pályafutá­sát. Előre kitervelt „gyilkos­ság” áldozata lett, hamaro­san boncasztalra került. Az alkalmi mészárosok ügyesen forgatták a szerszámokat, és délelőtt már sült a hús, töl­tötték a kolbászt, a hurkát. A Nyíregyházi Kézilabda Club jó ötlete volt ez a közös disznótor, amelyen már a munka is jó hangulatban ment. Mészáros gyúró úgy pucolta a fokhagymát, ahogyan az a nagykönyvben elő van írva. Jankovics mesterszakácshoz méltóan kavargatta a toroská­posztát. Krasznij a kolbásztöl­tésben segédkezett, derültsé­get is okozott első kísérletével, amely csak debreceni párat­lanra sikeredett. Az immár vá­logatott Kerekes valamint Kun a tisztogató hadműveletekben serénykedtek, mindenkinek akadt tennivaló. A vezetés sem tétlenkedett, Fullajtár el­nök végig irányította a mun­kát, Hanufer technikai vezető és Bartha edző tíz körül iga­zoltan távoztak, hiszen a ser­dülők meccset játszottak. Szóval minden ment, mint a karikacsapás, a hangulat jó volt, köszönet érte Jánosnak, az egyik főszervezőnek. A volt úttörőtábor étkezdéjében aztán sűrvedésig tartott az eszem-iszom az asszonyokkal, gyermekekkel. A vasárnap már a pihenésé volt, hétfőn pedig indul a szokásos munka, hiszen majd jön a rájátszás. Bartha Dénes (balra fent) a kolbásznak valót darálja, Jankovics Rudolf (jobbra fent) a kést is jól feni. Fullaj­tár András elnök (alul) kajakosán kavarja a hurkába Valót A SZERZŐ FELVÉTELEI TELEX • TELEX • TELEX Indian Wells. Hasizom­sérülés miatt nem indul a hét­főn kezdődő, 375 ezer dolláros viadalon Steffi Graf. A német teniszezőnő bejelentése várat­lanul érte a szervezőket. Meg­próbálják a világranglista élén álló jugoszláv Szeles Mónikát megnyerni Graf helyére. Phoenix. Súlyos fejsérülés­sel szállították kórházba Char­les Tsigounis amerikai autó- versenyzőt (58), aki a phoe- nixi nemzetközi viadalon üt­között. Sydney — Az egykori wimbledoni bajnok ausztrál teniszező, Pat Cash (27) beje­lentette, hogy a jövőben teljes erővel a teniszezésre akar összpontosítani, rendszeresen részt kíván venni a viadalo­kon. Cash térdsérülése miatt az utóbbi két évben csak alkal­manként indult el egy-egy versenyen. Pályafutása csúcsa az 1987-es wimbledoni győze­lem volt, legjobb világrang­lista-helyezése az ezerkilenc- száznyolcvannyolcban elért negyedik hely volt. Bakosi Béla szögre akasztotta ugrócipőjét, de nem szakított a sporttal Nyíregyháza (KM — Horá- nyi Zsuzsa) — A nemrégiben rendezett Tricotex Kupán, a kiváló atlétát, Bakosi Bélát köszöntötték abból az alka­lomból, hogy befejezte aktív sportolói pályafutását. A kö­zönség nagy ovációjának kö­zepette, megköszönték a hármasugrónak, hogy ered­ményesen képviselte ha­zánkat a világversenyeken, majd egy díszes serleget ve­hetett át az atlétikai szövet­ség képviselőitől. Hosszú, tizennyolc éves versenyzői múltja során tucat­szor javított az országos csú» csőn. Ötvenháromszor volt vá­logatott, és kilenc alkalommal nyert magyar bajnokságot. A mai napig ő a hármasugrás országos csúcstartója, szabad­téren (17,23) és fedett pályán (17,25) is. A moszkvai olimpi­án és az első atlétikai világbaj­nokságon Helsinkiben is dön­tőbe került. Athénban bronzér­met szerzett az Európa-baj- nokságon. Az Universiadén Bukarestben második, Mexi­kóban hetedik lett. Fedettpá­lyán kétszer nyert EB-t (Sin- delfmgenben és Milánóban). Ezenkívül egy második és há­rom harmadik hellyel büszkél­kedhet. — Sok-sok lemondást köve­tel a versenysport. Nem élhe­tett úgy, mint társai, az edzé­sek mellett nem maradt idő a szórakozásra sem. Nem bánta meg, hogy sportolt? — Nem. Ilyen szinten ren­geteg élményt adott az atléti­ka. Általa a föld számos he­lyére eljutottam. Nagyon sok ismerősöm van mindenfelé, Montrealtól Tokióig. —Milyen kapcsolatban ma­rad az atlétikával? — Jelenleg az atlétikai szak­osztály menedzsere vagyok. Reklámszervezés és szponzo­rok felkutatása a feladatom. — Önnek mint menedzser­nek megnőtt a feladata, mióta önálló gazdasági egységként működik az atlétikai szakosz­tály. Mi a véleménye a válto­zásról? — Nagyon nehéz szponzo­rokat találni az atlétikának. A célversenyekre (pl. Nyíregy­háza Nagydíjára) talán köny- nyebb, de mindenképpen az egyéni sportágak hátrányban vannak a labdajátékokkal szemben. Abból a szempont­ból viszont jó az önállósulás, hogy a szakosztály tudja, mennyi pénzzel rendelkezik, és ehhez alakítja a költségve­tését. Ez a jövő útja. — Befejezte az aktív ver­senyzést, a rendszeres moz­gással azonban nem hagyott fel — Továbbra is sportolok. Kétszeres fedettpályás Európa-bajnokunk végleg kiugrott a rekortánról Archív felvétel Nyírteleken a városkörzeti bajnokságban nagypályán fut­ballozom. Kispályán a váro­si labdarúgó-bajnokságban is játszom. — Az atlétikai szövetség vagy az Olimpiai Bizottság se- gített-e a civil életbe való beil­leszkedésbe? — Senki. Sőt, ha továbbra is csak a sportból akartam volna megélni, komoly anyagi gond­jaim lettek volna. Emiatt vál­lalkozásba kezdtem. Mikor befejeztem az aktív verseny­zést, edzőként dolgoztam to­vább. Ott is voltak sikereim, bajnokságot nyert egy tanítvá­nyom. Jó csoport alakult ki, több tehetséges ugró volt kö­zöttük. Azonban nyolc hónap után, az egyesület anyagi ne­hézségei miatt, csak másodál­lásban tudtak volna tovább al­kalmazni, amit nem vállaltam. Azóta nincs ugró szakág Nyír­egyházán. — Ön szerint elismerik ma a sportolókat? — Az olimpiai bajnokokat igen. Am nincs olyan erkölcsi és anyagi elismerése, mint amekkora munka fekszik mö­götte. Szabadidősport szintjén érdemes sportolni, az egészség megőrzéséért és a mozgás örö­méért. Én is ilyen szinten sportolok ma. — Sportpályafutásának volt negatív élménye, netán csaló­dása? — A legnagyobb csalódás számomra, hogy politikai okok miatt nem vettünk részt a Los Angeles-i olimpián. Úgy érzem, pályafutásom csúcs­pontján voltam akkor. Egy óri­ási sportélménytől és sikertől fosztottak meg. Könnyed edzőmérkőzés Közönségszórakoztató zsákparádé az utolsó percekben Bal kéz, jobb kéz, legjobb kéz... Elek Emil felvétele Bravúr nagy csatában Nyíregyháza (KM — Horá- nyi Zsuzsa) — A röplabda NB I alsóházának éllovasát, a Zalaegerszeget fogadta a Tanárképző férficsapata. Nyh. Tanár képző-ZTE 3:2 ( -11, 8, -9, 13, 13). Sta­dion játékcsamoka, 100 néző. V.: Szabó, Csemák. Tanár­képző: Izsai, Bugyi, Bamucz, Horváth, Mondi, Járosi. Cse­re: Kuszkó. Edző: Járosi Já­nos. Izgalmas, fordulatos mér­kőzésen az esélytelenek nyu­galmával kezdett a Tanárkép­ző. Az első szettben a vendé­gek, az idegenlégiósok válo­gatottjában is bemutatkozó, szentpétervári Arefiev vezér­letével fölénybe kerültek. A második játékrészben látvá­nyosabban, ötletesebben ját­szott a hazai együttes. Tanul­tak az első szett hibáiból, nem erőltették a leütéseket, mert azt rendre sáncolta az ellenfél, ám a tyúklabdák és az okos ejtések rendszerint pontot eredményeztek. A harmadik szettben az orosz Arafíev is­mét csillogtatta bombaleüté­seit, ráadásul az utolsó pontnál a vendégek nyitását nem fo­gadták, mert mindenki a vona­lon kívül látta a labdát, csak a bíró nem. A negyedik játékrészben is elhúztak a vendégek (8-12), de a főiskolások fordítani tud­tak (14-13). Az ötödik játsz­mában óriási volt a küzdelem, fej-fej mellett haladt a két csa­pat, egy-egy pontra tudtak csak elhúzni egymástól. Csak egyszer vezetett két ponttal a Tanárképző (15-13), de a legjobbkor, s ezzel megsze­rezte a győzelmet is. Járosi János: — Végre tu­dásának megfelelően játszott a csapat. Azonban a hullámzó teljesítmény majdnem meg­bosszulta magát, állandóan güriznünk kellett, hogy utolér­jük az ellenfelet. Nyíregyháza (KM — G. Dézsi Mária) — Ismerős arc ült a nézőtéren: Szá­lai Zsolt, aki már hónapok óta tartó sérülése miatt csak külső szemlélőként lehet je­len csapata, a nyíregyházi Tanárképző NB I-es kosár­labda-mérkőzésein. Szom­baton is civilben várta, mire lesz képes a főiskolás együt­tes a rájátszás első páros­mérkőzésének nyitótalálko­zóján a Miskolci EAFC ellen. Nyh. Tanárképző-Miskol­ci EAFC 114-73 (60-34). Városi stadion, 400 néző. V.: Simó, Tímár. Tanárképző: Fejes 10/3, Taraszov 16/6, Skurin 27/3, Sitku 21, Bartók 5/3. Csere: Cservék 23/12, Hutás 4/3, Szemerszki 4, Zomborszky 4, Elek. Edző: Elek Tamás és Sallai József. Az eredmény alakulása: 4. perc: 7-3, 9. p.: 26-7, 15. p.: 41-15, 24. p.: 68-39, 32. p.: 92-57, 39. p.: 132-68. Az első percek „dadogása” után az következett, amit vár­tunk. Az átlagosan egy fejjel magasabb hazaiak elsősorban kétméteres embereik révén megkezdték a gólgyártást. A vendégek jobb híján csak csik­landozni tudták a főiskoláso­kat, de a dobások megakadá­lyozására nem voltak képesek. Nem jött be a zónavédekezé­sük sem, és ez leginkább ak­kor derült ki, mikor Cservék pályára lépett. A vékonydon- gájú bedobó ugyanis három­pontos helyről nem tudott hi­bázni. Alig telt el az első játék­rész fele, máris tetemes előnyt szerzett a hazai csapat. Ennek birtokában Bartókék megpró­bálták szórakoztatni a közön­séget: a test mögötti passzok- ra, fejes átadásra, a „takarók­ra” és a zsákolásokra be is jött a taps. Fordulás után sem változott sokat a játék képe, bár öt-hat perc utál „leült” a mérkőzés. Aztán, hogy nehogy elálmo- sodjanak a nézők, a bírók be­vetettek egy-két téves ítéletet, amitől rögtön megváltozott a hangulat. A hazai játékosok is kezdtek ismét felpörögni, és az utolsó öt percre újra köny- nyed, tetszetős kosárlabdázást mutattak be. Ebbe partnernek bizonyult az élete első NB I-es mérkőzésén bemutatkozó Hu­tás is, aki a társak biztató pa­csijaitól felbuzdulva büntető­ből rögtön be is talált. Az utol­só percekben zsákparádét mu­tattak be a centerek, előbb Skurin lógott egy kicsit a sze­ren — akarom mondani a gyű­rűn —, majd ezt megirigyelve Sitku is hintázott egyet a nézők legnagyobb örömére. Végeredményben különö­sebb erőlködés nélkül, egy jó edzőmérkőzésnek beillő talál­kozón, a magassági fölényét jól kihasználó Tanárképző könnyedén nyert. Sallai József: — Lendület, jó csapatjátékkal nyertünk. Kettő még hátravan. Drahos László: — Nem voltunk egy súlycsoportban. Kovács Sándor, a legjobb játé­kosom hétfőn jelentette be, hogy nincs értelme tovább ko­sárlabdáznia. Nélküle ennyire voltunk képesek. Keíet-Magyarország 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom