Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

1993. február 22., hétfő KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország Tisztulnak a frontvonalak RMDSZ — félsiker Gyergyószentmiklóson Clinton merész programja Gyergyószentmiklós (MTI) — Kilencvennyolc szavazattal kettő ellenében választották szombaton a ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöké­vé — végrehajtó szervezeté­nek vezetőjévé — Takács Csaba 37 éves vajdahunyadi képviselőt, ám az egyes területek irányítására általa kijelölt ügyvezető alelnökö- ket már nem tudták megerő­síteni tisztségükben az RMDSZ Gyergyószentmik­lóson ülésező szövetségi kép­viselői. Az RMDSZ legfőbb dön­téshozó szerve így nem tudta London (MTI) — Hétfőn két tízéves gyereket helyez­nek vád alá emberrablásért és gyilkosságért Nagy-Bri- tanniában, az egész ország lelkiismeretét felkavaró bűntény és kilencnapos nyo­mozás után. A múlt hét előtti pénteken egy liverpooli hentesüzletben a kétéves James Bulger csak egy pillanatra elkószált anyja mellől. Két nap múlva agyon­verve találták egy vasúti pá­lyán. A hentesüzlet egy nagy be­vásárlóközpontban volt, és ott a biztonsági kamera rögzítette, amint két kisfiú elcsalta a csöppséget, és kézenfogva tá­vozott vele. Később még egy biztonsági kamera másutt már azt vette fel, amint elrablói befejezni tervezett munkáját, és egy hónap múlva folytatja ülését. A januári brassói kongresz- szuson elhatározott, az önren­delkezési modellt a romániai magyar kisebbség érdekvé­delmi szervezetére alkalmazó átalakulás így — mint ezt Markó Béla szövetségi elnök maga is megjegyezte a tanács­kozást követő sajtóértekez­leten — a tervezettnél lassab­ban megy végbe, de nem állt le. A tanácskozás során kiala­kult válság részleges feloldása egyben meggyorsította az RMDSZ legfőbb döntéshoza­tali szervének politikai tagoló­vonszolták a kis James-t. A rendőrség az IBM komputer­cég és a védelmi minisztérium szakértői segítségével feljaví­totta a videofelvételeket, oly­annyira, hogy múlt csü­törtökön már őrizetbe vehették a két tízéves gyilkost, akiknek személyazonosságát titokban tartják. Szakértők szerint ők a leg­fiatalabb gyilkosok az újkori brit kriminalisztika történeté­ben. John Major kormányfő egy vasárnapi nyilatkozatában or­szágos keresztes hadjáratra szólított fel a bűnözés ellen. A brit lapok az eset nyomán a társadalom felelősségéről, az erőszakfilmek szörnyű hatásá­ról, a munkanélküliség és a nagyvárosi nyomor, a csalá­dok szétesésének borzalmáról dását, az egyes irányzatok ki- jegecesedését, a frakciók létre­hozását és ezzel bizonyos tisz­tázást tett lehetővé a szervezet életében. Markó Béla megje­gyezte, hogy talán ez a tanács­kozás legfőbb eredménye. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) — mint je­lentettük — pénteken kezdte meg munkáját Gyergyószent­miklóson. Fő feladata a tiszt­ségviselők megválasztása, il­letve jóváhagyása volt, azon­ban már saját elnökének ki­jelölésekor bizalmi válság alakult ki. A várt és elvárt nagy többség helyett a három­menetes szavazásban végül cikkeznek — a kis gyilkosok családját állítólag az apák már régen elhagyták, mindkettőjük anyja alkoholista —, de a hét folyamán többen a rendőrség munkájának hiányosságait is fölvetették. A brit rendőrség, melynek munkaerejét felmérések sze­rint 75 százalékban a pedáns közlekedésrendészet köti le, a kisebb bűncselekmények zö­mével nem foglalkozik érdem­ben, amíg nagyobb baj nincs. A lapok megírták, hogy egy idős asszony már James Bul­ger elrablásának napján, pén­teken délután felhívta a rend­őrséget azzal, hogy ő látta a két tízéves fiút, amint a már vérző James Bulgert cipelték tovább, de a rendőrség csak másnap délelőtt reagált beje­lentésére. csak 57-53 arányú eredmény­nyel választották elnökké Csi- ha Kálmán ügyvédet, akit az utolsó pillanatban javasolt erre a tisztségre a képviselők több­ségi csoportja. A főleg sza­badelvű és az ifjúsági szer­vezethez tartozó kisebbség, amely Borbély Ernő megvá­lasztására számított, tartva at­tól, hogy az SZKT állandó bi­zottságának kijelölésénél sem érvényesül a kétharmados elv, megtagadta részvételét a to­vábbi szavazásban, és egyfajta obstrukciós fenyegetéssel el­érte, hogy kezdjék meg a poli­tikai frakciók létrehozását, majd pedig e csoportosulások vezetői egyeztessenek. Fotóriporterek vár­nak Mobutu Sese Seko zairei elnök háttérben látható há­zának főbejáratánál vasárnap. Mobutu elnök — az erős nyu­gati nyomásra, hogy lemondjon — pén­teken érkezett „rövid magániátogatásra” a francia Riviérára AP-felvétel Tüntetés Macedóniában Skopje (MTI) — A boszniai menekültek befogadása elleni tiltakozó felvonulást tartottak szombaton Macedónia főváro­sában. A Skopje egyik forgal­mas útvonalát elzáró tüntetők ellen felvonultatott rendőrök gumibotot és könnyfakasztó gránátot alkalmaztak. A Tan- jug beszámolója szerint mind­két oldalon többen megsebe­sültek. A hírügynökség szerint a tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy a macedón kormány a Boszniából menekülő muzul­mánok számára házakat kíván építeni. Erről egyébként Skop­jénak megállapodása van az építkezést finanszírozó német Eszak-Rajna-Wesztfália tar­tománnyal. A tüntetés egyik szervezője szerint „Macedónia további eliszlámosítása” a célja a kor­mánynak azzal, hogy házakat tervez építeni a menekültek­nek. Halálbüntetés Bagdad (MTI) — A bagda­di vezetés vasárnap bejelen­tette, hogy a jövőben ki fogja végezni azokat a kereske­dőket, akik a tilalmi listán sze­replő luxustermékeket árusí­tanak. Ez ugyanis Szaddám Huszeiné k szerint háborús időben elkövetett gazdasági szabotázs bűnével ér fel. A kormány tavaly augusz­tusban 140 termékféleség for­galmazását tiltotta be, az élel­miszerektől a konfekcióruhá­kon át a luxuscikkekig. Előtte júniusban viszont — tiltott áruk felhalmozása és tör­vénytelen haszonszerzés vád­jával — kíméletlenül kivégez­tek 42 kereskedőt. Washington (MTI) — Bili Clinton elnök politikai me­részségét nem vonják két­ségbe: alig egy hónappal beiktatása után átfogó gaz­daságpolitikai programot terjesztett elő, amely — ha a törvényhozás elfogadja, és ha sikerül valóra váltani — lényegesen lecsökkenti az or­szág nyomasztó költségvetési hiányát és fellendítheti a gazdaságot. Az esetleges ku­darc az elnök és a 12 év után először kormányra került demokraták bukásához ve­zethet. A bennfentesek szerint Clin­ton személyesen és a leg­apróbb részletekig részt vett a bonyolult, sokrétű tervek kialakításában. Ezzel egyúttal megtartotta egyik legfonto­sabb választási ígéretét: ellen­tétben elődjével, George Bush-sál — a külpolitika he­lyett az ország gondjaira fog összpontosítani. Míg Bush, a volt ENSZ-nagykövet és CIA- igazgató, éppen fordítva, a külpolitikára összpontosított, a 12 év arkansasi kormány­Bukarest (MTI) —- A ro­mán kormány elfogadta az ország idei költségvetési ter­vezetét, amely szigorával el­sősorban a gazdaság ha­nyatlásának megakadályo­zására hivatott — jelentette be Florin Georgescu pénz­ügyminiszter. A költségvetés-tervezetet a kormány eléggé derűlátónak tűnő, nulla gazdasági növeke­dést előirányzó programjához igazították. Márpedig ebben a programban úgy kívánják sta­bilizálni a gazdaságot, hogy eközben leszorítják az inflá­ciót is. A költségvetés ezzel együtt meglehetős deficitet tartalmaz a gazdasági kereslet serkentése, illetve az állami beruházások növelése és ezál­tal új munkahelyek teremtése érdekében. A bukaresti előzetes sta­tisztikák szerint a román GDP (bruttó hazai termék) tavaly 15 százalékkal, 5450 milliárd lej­re (11 milliárd dollárra) csök­kent, az infláció pedig éves zói tapasztalataival rendelkező Clinton erőssége a belpolitika, a külpolitikai döntéseknek jó­val kevesebb időt és figyelmet szentel. Az elmúlt évtized republi­kánus kormányzásával szem­ben, amely a kormány sze­repének csökkentését, a gaz­dasági törvények szabad érvé­nyesülését hirdette, Clinton visszatér a liberális demokra­táknak a ’60-as években gyö­kerező felfogásához, miszerint a szabad piacgazdaság sikeres működéséhez, a társadalmi igazságosság érvényesülésé­hez szükség van állami be­avatkozásra is. A demokraták dolgát megkönnyíti, hogy Ro­nald Reagan és George Bush vezetése alatt az ország példát­lanul nehéz helyzetbe került: a költségvetés hiánya 12 éve alatt négyszeresére, 330 mil­liárd dollárra nőtt, az állam- adósság törlesztése viszi el az 1500 milliárd dolláros költ­ségvetés hetedét, s e helyzet nemcsak az amerikai gazdaság nemzetközi versenyképessé­gét veszélyezteti, hanem a vi­lággazdaságot is. szinten 200 százalék körül volt. Az idei állami költség- vetési bevételeket — májustól számítva — 4,3 milliárd dol­lárnyira, a kiadásokat 5,1 mil­liárd dollárnyira teszik. Ez 852 millió dolláros összdeficitet jelentene, amely jóval több, mint a tavalyi 504 millió dol­láros hiány. Az AP jelentése szerint a költségvetés vajmi kevés bá- torítót tartalmaz a szociális szférára, például az Európában már most is csaknem példát­lanul rossz egészségügyi el­látásra vonatkozóan: a benne szereplő egészségügyi kiadá­sok ugyanis állampolgáron­ként 16 dollárra rúgnak egész évben. Az amerikai hírügy­nökség idézi Misu Negritoiu gazdasági reform és stratégia- miniszternek a költségvetés bejelentésekor tett, 'némiképp ironikus megjegyzését, mi­szerint „tervezetünk hatására az életkörülmények 1993-ban sem fognak sokat javulni Ro­mániában”. A kép közepén látható 26 éves Marina Musajev el­hagyja szombaton a stockholmi bíróságot, ahol felelősségre vonták a szombati TU-134-es orosz repülőgép szibériai eltérítésével kapcsolatban AP-felvétel Orosz urántolvajlás Egy udmurti gyárból száz kilogramm tűnt el Moszkva (MTI) — Tény, hogy az elmúlt két év alatt legalább 3 esetben loptak ki urániumot orosz nukleáris lé­tesítményekből, az viszont nem igaz, hogy a feketepiacon csillagászati összegeket fizet­nek a radioaktív fémekért — jelentette ki az orosz atom­energiaügyi minisztérium il­letékese, Alekszander Mohov az ITAR-TASZSZ hírügynök­ségnek. A tárca megállapítása sze­rint a vezetők lazuló fegyelme a legfőbb oka annak, hogy a tolvajok eddig sikerrel járhat­tak. — A csempészek azt hi­szik, hogy csekély mennyisé­gű uránium kiviteléből gazdag vagyonra tehetnek szert — folytatta Mohov. — Pedig nem igaz, hogy az atomreakto­rokhoz vagy atombombák ké­szítéséhez használható uránért dollármilliókat adnak. A fegyvergyártáshoz ugya­nis számos „speciális anyagfé­leségére is szükség van, amit a megfelelő tételekben gya­korlatilag lehetetlen kilopni az üzemekből és az országból is — tette hozzá Mohov. A szakember nem részletez­te a bevezetőjében említett 3 rablási esetet. A Reuter azon­ban közli, hogy az orosz rend­őrség tavaly októberben letar­tóztatott egy bandát, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy egy udmurt gyárból loptak el legalább 100 kilogrammnyi radioaktív anyagot. Novem­berben Fehéroroszországban foglaltak le a hatóságok 3 kilo­grammnyi hasonló anyagot, amelyet ugyancsak egy orosz állampolgár kísérelt meg Lengyelországba csempészni. Legalább egy esetben továbbá a lengyel hatóságok is orosz állampolgárt tartóztattak le: ez az ember bizonyítottan csem­pészett uránt árusított Len­gyelországban. Gyilkos gyerekek Nagy-Britanniában Román gazdasági szigor

Next

/
Oldalképek
Tartalom