Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

Ketet-Magyarország 13 1993. február 17., szerda GAZDASAG Árak változó korban Leginkább az energia drágult, de már a halkonzerv is luxus Fogyasztói árindex (előző év=100%) Hajnal Béla Nyíregyháza (KM) — Nemcsak a kormány tagjai, az országgyűlési képviselők, a Világbank szakemberei és a szakszervezetek vezetői, ha­nem a közvélemény is élénk érdeklődéssel várja az újabb és újabb információkat a fo­gyasztói árindexről és a mun­kanélküliség alakulásáról. E jelzőszámok segítségével ha­vonta tájékozódhatunk az elő­ző hónap gazdasági esemé­nyeiről, és képet kaphatunk a változások irányáról. Magyarországon az utóbbi egy-két évben — még ha egyesek vitatják is — a fő hangsúlyt az infláció mérsék­lésére fordították. Nagyon re­mélhető, hogy az 1993. januári árrobbanás végképp az utolsó volt. A munkanélküliség elleni harc azonban csaknem re­ménytelennek tűnik, bár tény, növekedési üteme az elmúlt hónapokban észrevehetően csökkent. A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint 1992-ben a fogyasztói árindex 123 száza­lék volt (az árnövekedést a 100 százalék feletti rész jelen­ti), ami mintegy kétharmada az 1991. évinek. A különböző áru- és szolgáltatáscsoportok árszínvonalának változása igen tág határok között moz­gott. Nem emelkedett a lakbér, és csaknem változatlan volt a televízió, a kávé, a burgonya és a gyümölcsök ára is. Hi­hetetlenül gyorsan, több mint 3,5-szeresére nőtt a tanköny­vek és írószerek ára, de 80 százalékot megközelítő volt a gyógyszerek, gyógyáruk, a brikett, koksz, a központi és távfűtés drágulása is. Nagy változások történtek a belföldi üdülésben; a korábbi ked­vezmények jórészt megszűn­tek vagy minimálisra zsugo­rodtak. Igen érzékenyen érin­tette a lakosságot a vízdíj 50 százalékos és a csatornadíj csaknem ezzel azonos mérté­kű emelkedése. Az élelmisze­rek közül az átlagot jóval meg­haladó volt (36%) a sertéshús­ra fordított fajlagos kiadások növekedése, alig maradt el et­től a tojásé. A halkonzervek oly mérték­ben megdrágultak, hogy rend­szeres fogyasztásukról a leg­több családnak le kell monda­nia. A fogyasztási főcsoportok közül a tartós fogyasztási cik­kek ára az átlagostól jóval ki­sebb mértékben (ezen belül például az új és a használt sze­mélygépkocsiké mintegy 10 százalékkal) nőtt, a ruházko­dási cikkek árváltozása éppen átlagos volt (23 százalék), míg a háztartási energiáé, egyéb cikkeké és a szolgáltatásoké átlagot meghaladó mértékben emelkedett. A fenti adatok természete­sen átlagokat jelentenek, az egyes háztartások eltérő fo­gyasztói kosaruk miatt más­ként élhették meg a tavalyi ár­változásokat. Az életszínvonal rosszabbo­dásával egyre nő az élelmi­szerek súlya a kiadási szerke­zetben, ami az alacsony jöve­delműeknél (a szeszes italok­kal és a dohányárukkal együtt) megközelíti az 50 százalékot, a magas jövedelműeknél ugyanez csak 36 százalék. A magas jövedelműek ezzel szemben több szolgáltatást vesznek igénybe és nagyobb összegeket költenek ritkábban vásárolt és nem alapvető javakra (pl: tartós fogyasztási cikkekre, üdülésre stb.). A fogyasztói árindex tu­dományos igényességgel, rep­rezentatív módszerrel készül. A javak összességét megfelelő számú termék- és szolgáltatás­féleség (ún. reprezentáns) kép­viseli. A felírt reprezentánsok áraiból kiszámítják a repre­zentánsok egyedi árindexeit. A javak kisebb-nagyobb cso­portjaira és a javak összessé­gére vonatkozó árindexek ezeknek az egyedi árindexek­nek súlyozásával, átlagolásá­val készülnek. A fogyasztói árak változását képviselő reprezentánsok ki­emelt, a fogyasztásban fontos szerepet betöltő javak, ame­lyek hosszú időn át képviselik a fogyasztás különböző terüle­teit. A reprezentánsok száma jelenleg kb. 1800. Minden megyében minden reprezentánsnak az árát fel­jegyzik, mégpedig több felíró­helyen (megyénkben: Nyír­egyházán, Nyírbátorban, Kis­várdán, Mátészalkán, Tiszalö- kön és Újfehértón), így havon­ta reprezentánsonként 30-150, összesen pedig százezernél több ár gyűlik össze az árin­dexszámításhoz. Ebből kiszá­mítható, hogy az éves árindex mintegy 1,2 millió elemi adat­ból áll össze, ami a valóságban lejátszódó árfolyamatoknak egy elfogadható megközelíté­se. Természetese^ 5 vagy 10 millió elemi adat tovább javí­taná az árindex megbízhatósá­gát, a költségek növekedése viszont jóval meghaladná az ezzel együttjáró eredmény- javulást. A fogyasztói árak változását persze lehet szidni (gyakran én is megteszem), olykor indula­tos írásokat is megjelentetni, akár e lap hasábjain is. Csak abban a hitben nem szabad élni, hogy egy-két ember vá­sárlása, benyomása verseny- képes lehet a KSH milliónyi adatot felhasználó árindexé­vel. A fizetendő járulékról Egyéni vállalkozóknak a jogszabály-módosításokról (2.) Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — Főállású kezdő egyéni vállalkozó az, aki 1992. január 1-jétől vagy azt követően vál­tott vállalkozói engedélyt vagy vállalkozói engedély nél­kül kezdte meg a tevékenysé­gét. — Ez a biztosított a vállal­kozói engedély átvételének aznapjától, vagy a tevékeny­ségének a kezdetétől 1992. de­cember 31-éig kezdőnek mi­nősül és 1992. március 1-jétől járulékelőleg fizetésére volt havonta kötelezett. A fizeten­dő járulék és a tárgyévben be­fizetett járulékelőleg közötti különbözet összegét 1993. március 20-ig kell megfizet­nie. — Főállású nem kezdő egyéni vállalkozónak minősül az a személy, aki tevékenysé­gét 1992. január 1. előtt kezdte meg. Ez a vállalkozó az 1992. évi vállalkozásából származó adóköteles jövedelmének az 1/12-ed része után, de mini­mum havi 4800 Ft, maximum havi 75 000 Ft-nak az 54%-át köteles fizetni az 1993. évben havonta. — Az egyéni vállalkozót mikor kell kiegészítő tevékeny­séget folytatónak tekinteni? — Akkor, (kivéve a vállal­kozói igazolvánnyal nem rendelkező mezőgazdasági termelést folytató, továbbá a tudományos és művészeti, il­letőleg egyéb szellemi tevé­kenységet folytató természe­tes személy) ha egyidejűleg: munkaviszonyban, szövetke­zeti tagsági viszonyban áll és a munkáltató legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoz­tatja; öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdí­jas, vagy növelt összegű öreg­ségi, munkaképtelenségi jára­dékos; bedolgozóként a havi keresete eléri a 4800 Ft-ot; közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul; mezőgazdasági szövet­kezet tagjaként a hónap folya­mán férfi a 13, nő a 8 tízórás munkanapot teljesítette. — Az egyéni vállalkozót a fentieken túl is kiegészítő te­vékenységet folytatónak kell tekinteni, ha egyidejűleg tár­sas vállalkozás tagjaként járu­lékot fizet. Ha a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó ki­egészítő tevékenységet folyta­tónak minősül, pl. 1993. janu­ár 10-től kötelezett a társada­lombiztosítási járulék fizeté­sére, 1993. december 31-éig 4800 Ft-nak a 10%-át vagyis 480 Ft baleseti járulékot köte­les fizetni. — A nem kezdő kiegészítő tevékenységűnek minősülő egyéni vállalkozó az e tevé­kenységből származó és a tárgyévet közvetlenül megelő­ző naptári évben elért szemé­lyi jövedelemadó alapját képe­ző jövedelem egy naptári hó­napra jutó összege, maximum havi 75 000 Ft után köteles 10%-os baleseti járulékot fizetni. — Az egyéni vállalkozónak mikor nem kell járulékot fizet­nie? — Arra az időre, amely alatt táppénzben, baleseti táppénz­ben; terhességi, gyermekágyi segélyben;, gyermekgondozá­si díjban; gyermekgondozási segélyben részesül; katonai szolgálatot teljesít; előzetes letartóztatásban van; szabad­ságvesztés büntetését tölti; külföldön munkát vállaló vagy külföldön ösztöndíjas és járu­lékfizetés ellenében a társada­lombiztosítási ellátásokra megállapodást köt. Ügyvéd esetén, ha a kamarai tagsága szünetel, — S végül egy nagyon fon­tos kérdés (hiszen mulasztása esetén 4%-os késedelmi pót­lék megfizetésére kerül sor) a járulékok megfizetésének idő­tartama: — Az egyéni vállalkozó tár­sadalombiztosítási, az egész­ségbiztosítási és a nyugdíjjá­rulék együttes összegét 1993. évben is minden esetben a tárgyhónapot követő hónap 10-ig köteles megfizetni. A ja­nuár és február havi járulékot 1993. március 20-ig kell meg­fizetni! Végül fontos és szükséges annak ismerete is, hogy a kö­telező legkisebb minimálbér megállapításáról szóló 1/1993. (I. 13.) Korm. rend. hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. Az egyéni vállalkozók is munkáltatónak minősülnek, ezért az általuk foglalkoztatott alkalmazottak részére 1993. február 1-jétől a teljes munka­időben foglalkoztatott munka- vállalók részére megállapított személyi alapbér kötelező leg­kisebb összege a teljes munka­idő teljesítés és havi bér alkal­mazása esetén 9000 Ft, órabér alkalmazása esetén pedig 52 Ft/óra. (Vége) Csupa zöldség, csupa költség A kereskedők többsége elégedetlen Fehérgyarmat (KM - Mol­nár K.) — Hol van már az az időszak, amikor egyedül az Áfész üzemeltetett zöldség­gyümölcs boltot Fehérgyar­maton. A város szinte minden részében hozzájuthat a vásárló déligyümölcshöz, primőrhöz, zöldségféléhez, ám az árakban tapasztalhatók eltérések. Ko­rábban a kistermelők a nagy ABC bejáratánál kínálták áru­jukat. Ma már ezt csak a városi piacon tehetik. Ott viszont 2-3 vásározó uralja a mezőnyt. A helyi árusok többsége a kör­nyező nagyvárosok illetve a főváros nagybani piacaira fel­utazva szerzi be áruját saját vagy mások termelte almát szállítva odaútban. Az itt 15 forintért felvásárolt jonatánból így lesz 25-30 forintos alma Budapesten. Az idehozott pa­radicsom és paprika kilója át­lagosan 300, a banán 80-120, a narancs 60-100, a mandarin 100-130 forint kilogrammon­ként. A városközpontban élők előnyösebb helyzetben van­nak, hisz az Áfész ABC- áruháza közelében 5 zöldség­gyümölcs üzletből választhat­ják ki a legjobb, s ehhez képest legolcsóbb árut. A kiskereske­dők felvásárolják a helyi ter­melők burgonyáját, káposztá­ját, körtéjét, s természetesen almáját is. Az ősszel betárolt almát még nem sokan bontják meg, bízva abban, hogy egy­két hét múlva még nagyobb ára lesz. Most 20-25 forintért lehet eladni itt a jó minőségű almát. A felvásárolt termékek között a dióbél, az aszaltszil­va, a napraforgó is ott van, ugyanis van rájuk fizetőképes kereslet. Azt már jobban meg kell gondolni, hogy mennyi fügét, datolyát, kiwit hozzon egy-egy kereskedő. Á termékek fogyasztói árá­ból levonva az áfát és 22 szá­zalékot derül ki, hogy mennyit kap az őstermelő. Természetesen a kereskedők többsége elégedetlen. Panasz­kodik a forgalom hiányára, a nagy adóra és a többletkölt­ségekre, hiszen a budapesti nagybani piacon a beugró 700 forint. Ha egy napig ott áll egy teherautó az 2000 forint. No meg az üzemanyag ára. Ez mind megjelenik annak a sár­garépának a 60-70 forintos árában, amit Budapestről hoz­nak Fehérgyarmatra. Az ár­képzés körül elvileg minden rendben van. A kereskedők tudják, hogy harmadika, tizen- kettedike illetve a nyugdíj- fizetés napja az, amikor érde­mes primőrből, déligyümölcs­ből többet hozni. Ilyenkor ki­csivel többet megenged magá­nak a vásárló. Nagy ritkán elő­fordul még, hogy a Kárpá­taljáról, Szatmárnémeti kör­nyékéről hozott zöldség bele­játszik a gyamati árakba, a ke­resletbe — ez azonban már egyre ritkább. Árfolyamok Tőzsde' Index február 15-én; 734,38 (+0,47) árfolyam (%) Vételi Eladási Bp. Értékp. és Befekt. Rt. 73,00 77,00 Co-Nexus* 74,00 79,00 Első Magyar-Angol Bróker 75,00 78,00 Lupis Brókerház 75,00 80,00 New York Budapest Kft. 74,00 79,00 Pakett Bróker Rt. 75,00 77,00 * Kárpótlási jegy átváltása vásárlási utalványra 76%-on. (Az utalványokat a Centrum Áruházak, a Délker, a Főnix, az Intertriál, a Merkur, az Orex, a Pécsi Agroker, a Renomé Rt., a Royal Bútor, a Skála-Coop Áruházak fogadják el.) Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1993. február 15. Valuta Deviza Kanadai dollár 68,57 69,97 69,04 69,38 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 277,% 283,46 280,05 281,43 Német márka 51,83 52,79 52.20 52,44 Angol font 121.23 124,03 122,57 123,27 Norvég korona 12.20 12,44 12.29 12,35 Ausztrál dollár 58,20 59,44 58,65 58,95 Olasz líra (1000) 55,52 56,80 55,87 56,19 Belgafr.(lOO) 251,71 256,37 253,15 254,31 0.schilling(100) 737,00 750,60 742,28 745,68 Dán korona 1332 13,78 13,63 13.69 Portugál eset 100) 57,25 58,35 57.21 57,49 Finnmárka 14.49 14,89 14,51 14.61 Spanyol pes.l 100) 72.87 74.39 73.02 73,40 Francia frank 15,32 15,60 15,43 15.51 Svájci frank 55.60 56,68 56,08 56,36 Holland forint 46,03 46,89 46,38 46,60 Svédkorona 11,43 1169 11.54 11,60 irtat 126.41 129,01 127,12 127% USA-dollár 86,10 87,66 86.69 87.09 Japán yen (100) 71,23 72,43 71,61 71,91 ECU (Közős Piac>100,7610272 101.49 101,99

Next

/
Oldalképek
Tartalom