Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-16 / 39. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993.február lépkedd Az „ismeretlen” Modigliani Noel Alexandre könyvszenzációja Párizs (MTI-Panoráma) — Szenzáció a művészet- történetben: a századelő nagy festője, Modigliani 441, eddig ismeretlen rajza került elő a festő barátja, Paul Alexandre doktor hagyatékából. Ha a rajzok valódinak bizonyulnak, akkor a gyűjtemény többszáz millió frankot érhet. A gyűjtemény anyagát — Alexandre fiának a doktor visszaemlékezéseit is tartalmazó könyvével együtt — előreláthatólag szeptemberben teszik közzé. Ezzel egyidejűleg vándorkiállítást indítanak útnak az előkerült rajzokból. Feltehetően kétszázat mutatnak majd be közülük a közönségnek. Az orvos gyűjteménye, már csak a rajzok, vázlatok számát tekintve is, nagyobb, mint amennyi jelenleg ismeretes a festő életművéből, ugyanis a művészettörténészek Modiglianinak mintegy 300 rajzát tartják jelenleg számon. A 73 esztendővel ezelőtt elhunyt művész 1906-ban költözött a párizsi Montmartre negyedbe, a Pigalle környékére. Itt volt rendelője egy fiatal orvosnak, Paul Alexandrenak is. Az akkor 25 éves Alexandre az ifjú festők nagy pártfogója volt, s a közelben, a Delta utcában kibérelt egy lebontásra ítélt kis házat a barátainak, akik örömmel fogadták a segítséget. Közöttük volt az akkor még csak huszas éveiben járó ifjú olasz művész, Ama- deo Modigliani is. Ők ketten hamarosan közeli barátok lettek, s a doktor anyagilag is támogatta a festőt, megvette rajzait. Állítólag ötszáz rajz és vázlat jutott így a birtokába. Ezek közül 441 került most elő az eddig ismeretlen hagyatékból. Modigliani 1920-ban bekövetkezett halála után a műgyűjtő doktor hűséges maradt festő barátja emlékéhez. Egész életében készült arra, hogy megírja barátságuk és a festő élettörténetét. Igen sok dokumentumot szerzett be. A hagyatékból a rajzokon és számos egyéb iraton kívül még egy olyan levél is előkerült, amelyet felkérésére a festő édesanyja tíz gépelt oldalon írt számára 1924-ben, fia életének korai éveiről. Az orvos mégsem fogott hozzá a nagy műhöz. Ezt most fia, aki maga is már nyugdíjas egyetemi tanár, történész, végezte el. A munka rendkívüli jelentőségű: az előkerült rajzokkal együtt Modigliani életének, munkásságának éppen azt, az 1906-1914 közötti szakaszát tárja fel, amelyet eddig a művészettörténészek kevésbé ismertek. Azok, akik már látták Noel Alexandre munkáját, revelá- ciónak tartják. A kiadó szeptemberre nem is egy, hanem hat kiadást készít elő, különböző nyelveken. Alexandre doktorról Modigliani baráti portrét festett. Ez ma a roueni múzeumban látható, gyermekei adományaként. Noel Alexandre, az orvos fia most az ő szándékát teljesíti a könyv megírásával, az eddig ismeretlen alkotások publikálásával. Díjnyertes filmek bemutatói Budapest (MTI) — A 24. Magyar Filmszemle díjnyertes filmjei közül néhányat még megtekinthetnek a mozirajongók február 18-ig a budapesti Szindbád Mozi Latinovits termében. A vetítéseket a következő időpontokban tartják. Február 16. este 20 órakor Csillag Adám: Szív utca (dokumentumfilm, legjobb rendezés); február 17. este 20 órakor: Szederkényi Júlia: Para- micha, avagy Glonci, az emlékező (legjobb elsőfilmes rendező HBO-díja) és február 18- án este 20 órakor: Almási Tamás: Miénk a gyár (fődíj, dokumentumfilm). Szomjas György (legjobb rendezés díja megosztva) és Szirtes Ági (Legjobb Színésznő díja) Roncsfilm című filmjét a Művész Mozi Huszárik termében naponta 4 órától, 6 órától és este 8 órától vetítik. Koltai Róbert Sose halunk meg! című filmjét (Pesti Műsor különdíja) az Uránia Moziban láthatja a közönség esténként 8.30 órától. A díjazott alkotások közül néhányat már láthatott a nyíregyházi közönség is a városi művelődési központ Narancs- Zselé Filmklubjában, s egy tervezett sorozat keretében valószínűleg még többet is be fognak mutatni az igényes filmek kedvelőinek. Progresszív rockközpont Led Zeppelin és a kamarazene Budapest (MTI) — A progresszív rockzene iránt érdeklődők éppúgy megtalálhatják a legnagyobbak — a Jethro Tull, a Pink Floyd, a Cream — lemezeit, mint a második, sőt a harmadik vonal képviselőinek a kiadványait az átalakított és kibővített budapesti Stereo Shopban. Az 1968-73 között fénykorát élő műfaj kevésbé ismert olasz, német és francia előadóinak művei is megvásárolhatók a boltban. A progresszív zenéhez kapcsolódó folk-rock, jazz-rock, synpho- rock és blues is képviselteti magát a több mint kétezer féle CD, illetve hanglemez között. A 10 éve indult üzleti vállalkozás szeretné bővíteni klasz- szikus zenei kínálatát. Ezentúl csütörtökönként különböző műfajú kamarazenei programokat rendeznek a közönség számára ingyenesen. A központ „gazdái” szeretnének egy, a progresszív zenét támogató alapítványt is létrehozni, ehhez a helyi önkormányzat segítségét várják. Céljuk a 35 év alatti zenészek lemezfelvételeinek és stúdiómunkáinak finanszírozása. A minőség iskolapéldája Hatosztályos gimnázium Nyíregyházán Nyíregyháza (KM — Kállai János) — A szerkezeti átalakulás korszakának napjait élő, magyar iskolarendszerben gombamódra szaporodnak a legkülönbözőbb formációk. Van már 4 + 8- as, 8 + 4-es vagy 5-ös, akad a nyolc általánosra építő „orientációs” évben gondolkodó, és születőben a tízosztályos suli. Közös vonásuk, hogy valamennyi az iskolafokozatok közötti átmenetet szeretné zökkenőmentessé tenni, megszüntetni a tananyagbeli átfedéseket, és segíteni az eltérő képességű tanulók különböző tempó szerinti haladását. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium — az ország és a megye egyik legsikeresebb középiskolája — e tanévtől belevágott az általános iskola hat osztályára építő 6 évfolyamos gimnáziumi struktúra kialakításába. Az első beiskolázott generáció már túlvan a féléven. A tapasztalatokról és az indulás körülményeiről kérdeztük Dr. Molnár Zoltánt, az intézmény igazgatóját. O Milyen célok motiválták Önöket, hogy elkezdjék a kísérletet? Gimnáziumra éretteknek — A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az általános iskolában a tanulókat egységes „gyerekanyagként” kénytelenek foglalkoztatni. A legjobbak egy közösségben vannak a tanulmányaikat éppen csak végigküszködőkkel vagy az abbahagyni kívánkozókkal. Ezek a különbségek — a pszichológia és a pedagógia szakirodalma ezt alátámasztja — legtisztábban a 6. osztály végére mutatkoznak meg. Ekkorra már vannak gyerekek, akik megérnek a gimnáziumi tanulmányokra, képessé válnak az absztrakcióra, nagyobb léptekkel tudnak haladni, sőt, már a felsőfokú továbbtanulás is foglalkoztatja őket. Nos, mi rájuk számítunk, vagyis „lenyúlunk” értük az általánosba. □ De így valójában „megcsapolják" az iskolákat, elhozzák a legjobbakat. Ez nem okoz intézményközi konfliktusokat? — Nagyobb városokban ez nem jelenthet gondot, hiszen intézményenként csak néhány tanulóról van szó, mivel egy ilyen, 36-os létszámú osztályunk van. Ha pedig kisebb település akar hatosztályos gi- mit, akkor körzetben érdemes gondolkodnia. □ Milyen módszerrel választják ki a gyerekeket? Van- e felvételi? — Tartunk felvételi vizsgát. A megbízható alapok felmérése nélkül ugyanis nem szabad senkit sem ebben a rendszerben oktatni. Matematikából és anyanyelvből tájékozódunk, ez utóbbiból szóbeli is van, mert a jó kifejezőkészség szintén az elvárásaink között szerepel. □ A hat gimnáziumi év hogyan épül egymásra? Egyáltalán: miként módosították a tantárgyszerkezetet? — A folyamat lényege abban rejlik, hogy a hagyományos gimnáziumi tananyagot előbbre — lejjebb — lehet hozni. így több idő jut mindenre, sok pluszismeret átadására van lehetőség. Az utolsó két év pedig a specializációs időszak, amikor minden tanuló már a továbbtanulási szándékai szerint koncentrálhat egy-két tárgyra. A hatosztályosaink az idegen nyelvet „csúsztatással” tanulják. Előbb az egyiket, alaposan, és csak a harmadik évben kezdik a másikat. Minden tárgyból építünk az előzményekre, ennek megfelelően alakítunk ki egy osztályon belül csoportokat, még magyarból is. Vagyis: szinte megteremtjük az egyénre szabott oktatás ideális feltételeit. így mindenből többet kaphat a nebuló, mint máshol. Vagyis: mindenből „tagozatos” — ahogy közszájon forog. □ Hogyan sikerült beilleszkedniük a kicsiknek a 14 éven felüliek közösségébe? Voltak-e aggályaik ezt illetően? Ismerkedés, barátkozás, — Azt szerettük volna, hogy a hatosztályosok minél rövi- debb idő alatt közösséggé formálódjanak. Erre három is- merkedési-barátkozási napot „adtunk” nekik. Nagy bennük a bizonyítási szándék, és ez önmagában is összetartó erő. így aztán eloszlottak az aggályok, hogy vajon mit kezdünk majd mi, a nagyokhoz szokott tanárok az apróbbakkal. Maguk az okos-lelkes gyerekek oszlatták el azt a kevés fenntartást, ami volt. Most ott tartunk, hogy a testvérüket is a Krúdyba akarják hozni. Saját készítésű jegyzetek Az eredményeik pedig egészen kiválóak. Egyetlen tanulónkról sem derült ki, hogy nem bírja az iramot. Mi több, még hármast sem igen kellett adnunk a félév végén. Szóval, igen kedvezőek a tapasztalataink, és büszkék vagyunk arra, hogy az egész újítás a mi önálló fejlesztésünk, szellemi termékünk. Az iskolakísérlet megmozgatta a tantestületet. Talán elég, ha a sok produktumunk közül csupán a saját készítésű informatika, fizika vagy a történelem jegyzeteinkre utalok, melyeket követni fog a többi. Nem köny- nyű, amit elkezdtünk, de hiszem, hogy lesz szellemi és fizikai erőnk végigvinni, méghozzá eredményesen. Túr menti medvefarsangos, lánycsúfolók Nyíregyháza (Bodnár Zsuzsanna) — Az év első élénk színfoltja mindenkor a farsang időszaka volt, amikor a hosszú téli napok egyhangúságát mulatozással, evés-ivással, tréfás felvonulásokkal töltötték (el). Nálunk a farsangolás vízkereszttől hamvadószerdáig, azaz január 6-tól a húsvét előtti 40. napig tartott. Maga a szó bajor-osztrák erdetű (Fasching), a böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt. A szokás gyökerei az ókorig nyúlnak vissza. A magyar farsang a görög dionüszoszi ünnep és a római bacchanália folytatása. Hazánkban a szokás kialakulása a középkorra tehető. Az ilyenkor „ildomos” evés-ivásnak, lármás és táncos mulatozásnak valamikor kettős célja volt: egyrészt a tél haldoklását, a tavasz várását ünnepelték, másrészt ezzel a gonoszűző eljárással a bő termést kívánták biztosítani. Az ünnepségsorozat legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. Megyénk falvaiban még alig néhány évtizede is a legények, leányok maskarának, farsangosnak öltöztek. Felis- merhetetlenné igyekeztek magukat tenni, majd fonókban megjelenve táncoltak, bolondoztak, mutogattak. Kevesen tudják, hogy megyénkben, főleg a Szamos mentén igen színes, változatos szokások éltek. A Túr mentén gyakori volt az állatjelmez is. Innen ismerünk ló, kecske, medvefarsangost is. Ez utóbbi különösen érdekes. Kifordított bundába burkolt „medvét” vezet láncon egy legény, s kérésre „táncoltatja”. Kutatások bizonyítják, hogy a medvefarsangos motívum Európa több részén ismeretes. A szatmári változat olyan szempontból figyelemre méltó, hogy benne fellelhető a kárpát-ukrán, a lengyel és a balkáni motívum is. Á csikós, vagy lovasfarsangoló Panyo- lán a legismertebb. A játék szereplői: huszár, kéreztető, 2 csikóslegény, kovácsmester. A huszárfarsangos egy kivájt fenekű dagasztóteknőt erősített a derekára, kötőféken tartja a fából faragott lófejet. Kétoldalt csizma lóg le, mintha csak a csikós lába lenne benne. A teknő hátulsó részére ló- szőrfarkot szegeinek. A huszár saját lábán áll, de úgy tűnik, mintha lovat nyergelne, A dramatikus játékot nagy érdeklődés mellett fonókban, házaknál mutatták be. A farsangi bál a táncalkalmak közül a legjelentősebb, fontos szerepe van az ismerkedésben és a párválasztásban. Nyírlugoson volt szokás az ún. törő este, amit az egy fonóban dolgozó lányok rendeztek. A mulatság tiszteletére tyúkot meg fánkot sütöttek, cigányt fogadtak és éjfélig táncoltak. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik nem „keltek el” a farsang végéig szokás volt kicsúfolni. Szatmárban a fiúk a pártában maradt lányok ablaka alatt csergettek, pléhdarabokat ütögettek és bekibabáltak: „gyertek lányok tőkét emelni”! Az ünnepkör sajátos játéka az áltemetés (farsangtemetés), a téli-tavaszi szokások egyik legrégibb motívuma. A farsang utolsó napjaiban Her- mánszegen szalmabábut készítettek, majd eltemették. Mérken a szalmabábut húsha- gyókedden este a fiúk-lányok végighurcolták a falun, végül elégették. Szatmári medvefarsangos figurák Amatőr felvétel a Kiskamaszok gyorsan „veszik a lapot minden oran. Ukosak, elevenek, jokea- vűek Harasztosi Pál felvétele
